Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-05 / Rendkívüli szám
is<) a. Második év. Junius ő. Ünnepünk. budai bástyán ünnepet rendezünk. A szegények fe! segítése a magyar nyelv terjedésének megerősítése, az iparos-tanulók jó erkölcsének gondozása érdekében hívtuk mega jótékony embereket. A közönségnek köszönjük, hogy eljött és segít minket a nemes czólok elérésében. A mai ünnep a szeretet ünnepe. Az áldozatra hozott fillérek és nagyobb összegekért áldást rebeg a szegények imája. Ha embertársainkon segítünk Üdvözítőnk törvényeit hajtjuk végre. A nő hivatása az, hogy a szeretetek a könyörületet művelve a Gondviselés munkatársa legyen. A szenvedők köny- nyeinek letörlése a legnagyobb élvezet. A társadalomban nyomor pusztít az éhezők többen vannak, mint a jólakottak. A kinek két kenyere van egyet adjon a szegénynek. A ki a szegénynek ád az Isten rendeletét követi. A keresztény valláserkölcs egyik legmagasztosabb ténye a szegények segítése. Itt van az alkalom, hogy ennek eleget tegyünk és enyhítsük a nélkülözést, gyámolitsuk a serdülő gyermekeket és erősítsük szép magyarnyelvünk terjedését. Gróf Hnnyady Lászlóné, Orgróf Pallavicinl Edéné a »BUDA és VIDÉKE« alkalmi számainak szerkesztői A budai és pesti oldal közt való féltékeny megkülönböztetés idejét mnlta. De ha a főváros két oldalán lelkes hölgyek egymással versenyre kelnek} hogy kik tudnak több könnyet felszántani, — ezt a particularismnst szívesen veszsziik, Bárba minden particularisms az országban ilyen volna! Budapest, 1896. május 15. Darányi Ignácz, Bármily keveset adsz, ha szívből adod, jutalmul Isten áldását várhatod. Beniczkyné Bajza Lenke. Isten és Haza szer etet e lelkesítse, és egyesítse e Ilon polgárait századokról századokra. BELL 1)B IMIIÉ nyilrai püspök. nyéknek országa, — de tény, hogy e sok kicsi ártatlan mind az éggel kaczérkodik, s elrepül, ha a gyermekhalandóságot anyagi támogatással nem moderáljuk. a orinyáh jy ni A né. ’MM♦. ♦ ♦ .:♦>>>> ♦;< <§od ■cm&ez' ft ovi tje (let fvutíab ew,&e.Uái.<v ai frze.zai'i- cs.c.tCe-H.&éijéM,, de. zc-viémzivit a tzvnPiázbaiz aflz (izvl ía&S'U.vt.ll a'M.vup ücmajc-C láa'M.em zzáritzzmll inHáéí Hö-n/ij.«. det at adtad, a zzúHőtdöbcíd zzávnáza adagot u.M.d. Farinyák Gyula. «M* Hasznosabb hős, a ki egy csepp könnyet felszárit, mint a ki tenger vért ont. Ugrón Gábor. | Taj dán úgy tartotta egyik ősapám -*• hogy a „ dicsősé s? forrása a virtus!“ Dicsőség forrása Pannóniában, az Opportunismus, mondom én. Május 1896. Szemere Miklós de genere Huba. (í yermeklánynak. Szeresd őket, kik szeretnek, Kincseit az érzelemnek Semmiért ne adjad. Rossz napokban majd belátod, Milyen gazdag, milyen áldott, A ki szivet kaphat. Dalmady Győző.-OK Yajjon mi szebb és magasztosabb — a győztes hadvezér babérkoszo- ruja-e, melyre az elesett vitézek, özvegyeinek és Árváinak ezrei véres könyeket ballatnak, vagy az, mely a jótékony nő homlokát disziti és melyen mint megannyi harmatcsepp a megmentetteknek hálakönyei csillognak ? I Fáik Miksa.-ÜÜEMinden jótékony egyesület közül, a gyermekeket istápoló és felkaroló egylet az, a melyet én szent kötelességnek tekintek. Az a sok kicsi, ártatlan gyermek, nem tehet arról, hogy a világon van. Rá van utalva a segélyre. S nem hiába mondá megváltónk : Eresz- szétek hozzám a kisdedeket, mert övék a menySZÍV. Irta : Haas Ivor. Budapest, máj. 18. gondolat hideg, az érzés meleg. Amit ítélő ószszel az emberek cselekesznek, puszta számítás; de ha szivüuk feldobog, kevesebb indulatja a léleknek erőd át. Az agyvelő munkája gépeket alkot, s a szellemi kincsek könytárakba gyűjtve hevernek, ott megtalálhatod mindazt, mit évezredek óta az emberiség megfigyelt és kigondolt, de az életet a szív működése tartja fenn s cselekedetekre az embereket ez buzdítja. Kimondhatatlan mélység és magasság, ami a szívben rejlik. Itt találkoznak mennyország és pokol, gyilkos gyűlölet és tiszta szeretet. Sötétségben fo- gamzik meg a bosszú; tüze kovácsolja a szenvedélyt; elzárkózva, kegyetlenség nő benne s elfásult önzés. De ha a szív, mint virág a napsugárra, megnyílik, illatozó kelyhéből a legnemesebb érzések áradoznak a világ gyönyörűségére. S nem haszontalan a szív működése, mert legott tettre válik. A gyermek felveti szemét, kis karjaival anyját öleli, megcsókolja. Ez az emberi szívnek első ténye. Pirulva szeméremtől hallgat a leány s mit keble érez, szűzi szerelem. Lelkesedéstől lángoló szemekkel tekint az ifjú a zászlóra fel, s égve hazaszeretettől, csatába száll meghalni bátran. Nehéz munkáját iz- , zadva naphosszáét teljesiti a férfi s gond- ) dal hajtja le fejét pihenő-ágyára: erőt ád szivének a kitartásra, hogy családja sorsa reá bízatott. A bölcső felett viraszt az anya éjjel, s a mint a tűt forgatja reggeltől estig, szíve vére ujjából kicseppen, mintha szeretetének fájdalmas könve volna; de minden áldozat könnyű neki, csak gyermekeit lássa maga körül. A konyhaajtóban megáll a koldus; rongyos ruhája sovány testét el nem takarja, szemében néma a nyomorúság, ha kér! s a szív a kenyeret a család asztaláról leveszi, hogy a tehetetlen idegennel megossza. Kiviszik az anyát a temetőbe, lefektetik egy gyepes sirhant mellé, abban aluszik férje; s aki a madarakat éteti és a liliomokat ruházza, annak vigasztalását kéri a pap, hogy legyen az árvák L ---------------- --- --- ------ ------------------------------------ ---------------Szerkesz tik: Síiét Hmaysiy Juásiléaé Öigiét Paltevt@lat Ráérné
