Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-31 / 22. szám

Budapest, 18%. V. évfolyam 22. sz. Vasárnap, Pünkösd hava (május) 31. HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: ZEISIDÉIL-Srx G-"2”CT:Lj.A_. KIÄDÖ-HIYÄTÄ^, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér. Alkotás-ntcza 12 a. Sztfke-háa. Megjelenik minden vasárnap. Elöflaetéai árak : Egész évre 12 korosa, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. I. kér., Alkotáa-ntoza 12/a. Sztíke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A Buda és Vidéke kiállítása. A közönség bizalmával tiszteli meg a Buda és Vidékét. A Buda és Vidé­kének bizalmasnak kell lenni a nagy közönséghez, melylyel egy családot ké­pez. Nem hiszem, hogy sokkal több lap van, melyért olvasói úgy érdeklődnének, mint a Buda és Vidékéért, mit úgy szól­ván ők Írnak, a szerkesztést látják és résztvesznek a terjesztésben. A Buda és Vidéke a kiállításon is ott van nem csak a hírlapok mono­gráfiájában történetével, de évfolyamai­val is, hogy mások is láthassák a szer­kesztőség és az olvasók rokoni kötelékét. A kik távolabbról nézik e lap létezését és működését, elismerve ered­ményeinket szintén azt vallják a mit mi, hogy e lap csak is úgy izmosodha­tott, gyökeresedhetett, hogy a közönség lelkesen felkarolta és befogadta szivébe. A nagy világ eseményeivel nem sokat törődve, csak Buda és Vidéke ügyeivel foglalkozunk. Van sok barátunk, de vannak közönyös bírálóink is. A kö­zönyös bíráló nem látja be, bogy a meddő politika milyen káros az embe­rekre és hogy széttagolja a társaságot. Nem látja be mennyire szükséges a tár­sadalom és község dolgainak tárgyalása, az embereknek egymáshoz közelebb ho­zása. Mikor a Buda és Vidéke megin­dult, barátaink voltak kevesebben és kö­zönyös bírálóink többen. Ma a kétfelé oszlott táborban a túlnyomó többség barátainké. Egyszerű polgárok és a társadalom előkelőségei hirdetik azt nyilvánosan, hogy e lapot, minden budai és buda vidéki polgárnak olvasni és terjeszteni, pártolni kell. Külföldről és az ország legkülönbözőbb részeiről rendelik meg lapunkat olyanok kik a magyarosodás mellett folytatott nem sértő és nem erő­szakos küzdelmeinket látják és olyanok kik városrészünkből ős vidékünkről el- i szakadtak de figyelemmel szeretik éle­tünk minden mozgalmát kísérni. Európa legnagyobb városaiba és kiváló fürdő helyeire jár a Buda és Vidéke. Ezzel igazolva van Budának és vidékének jo­gos ébredése. A felszólalásokat nem csak közöl­jük, de sürgetjük is előfizetőink minden tisztességes ügyéhen eljárunk. Vételt eladást bérletet közvetítünk. Ezzel is rokonia- sabbá akarjuk tenni a közönséggel való összeköttetésünk. Minden panaszra kere­sünk jogorvoslást, minden ügyet sürge­tünk. Kiadóhivatalunk ennél fogva lelkiisme­retes közvetít hivatal is. Hogy mennyire rokonszenves a pol- párság a Buda és Vidékével az is bizo­nyítja, hogy a polgárokból egy végre­hajtó bizottság alakult, mely a lapot ter­jeszti személyes látogatásokkal és leve­lezésekkel. Ez a bizottság szilárdította meg a Buda és Vidékét. Nyilvánosan kö­szönjük szives fáradozásokat. Az ő mű­ködésűk ébreszti a polgárokat, kik szin­tén bugolkodtak és buzgolkodnak azért, hogy a lap ma legalább 300 nyilvánzs helyre jár. Ők indítványozták azt a jel­szót: Kérjük a Buda és Vidékét minden nyilvános helyen és üzletben. Nekik és az összes polgárságnak . köszönhető, hogy a nagy kiadásokkal járó lap megélhet. Ha minden előfizetőnk még csak eqy előfizetőt gyűjtene úgy a lap tekintélye még jobban emelkedhetnék és tartalma még gaz­dagabb lehetne. Ehhez nem sok fáradtság kell, csak egy kis jó akarat s a magya­rosodás lapja még erősebb lesz. A Buda és Vidékét a lelkes közön­ség figyelmébe ajánljuk. Köszönjük a támogatást, kérjük a közreműködést és lapunk terjesztését. A Buda és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. Négy mutatvány számot kül­dünk. Az ötödik elfogadása után jogosítva érezzük magunkat az elő­fizetési dijak kérésére. A lapot elő­fizetőink után kívánatra és értesí­tés után bárhova küldjük. Az előfizetés árai : Egész évre . . . .12 korona. Félévre ..... 6 „ Negyedévre ... 3 „ !/ Ünnepek. A hazaszeretet. Az uj ezredévet harangzúgás köszöntötte. Igv való volt ez! Ezt a földet erőszakkal, özönvérrel sze­rezték meg őszinte dicső csatákban, — de egy egész ezeréven át habár válto­zott is felette az idők folyása a hit tartotta fenn. Minden talpalatnyi földet, minden rögét ennek a hazának magyar vér áztatta; de ha még annyi folyt volna is, nem marad itt meg ez a nép, ha nem a hit élteti, vezeti, békében csatában egyaránt. Különös isteni kegy adott mindenkor dicső hősöket ennek a szorongatott népnek, amikor veszve érezte mindenét, amikor porba sújtották — talpra állt újból; s mikor azok a világverő hősök a jogért, igazságért s a hitért száltak félelmes csatákba — az élesre fent aczél mellett ott magaslot, az ég felé a kettős ke­reszt Kapisztrán nkezében, ott volt a harczos ajkán a Jézus neve, a lobogón szűz Anya képe. Az Isten kegyelme s a hit tartotta fenn ezt a nemzetet egy ezreden keresztül s az Isten ke­gyelme s a hit tarthatja csak, a jövő ezreden is fenn. Hadd zúgjanak hát azok a harangok a Kárpátok bérczeitől az Adriáig, hadd szálljon fel milliók ajkáról a hálaadó ima. Legyen a múlt ezer tanúsága, tanítómesterünk s ne a visszavonás tagoljon izekre, — de a hit kap­csoljon össze 8 vezessen biztos czél felé. S ma, amikor az ország minden templo­mában felhangzik a buzgó imádság és könyör­gés a magyar nemzet áldásos fejlődéséért s bé­kés jövőjéért; s a mikor minden honfi kebel egy-egy oltár, mely visszazengi a templomok könyörgését, akkor talán nincs okunk félni a jövő ezertől s bátran nézhetünk ezer veszély- lyel szemben. S a midőn csodás, egyben biztató is az, hogy a mikor a templomban a pap ajkáról el­hangzik az ima, a biztató, reményt adó szó, hogy akkor egyes nagy szellemek szólnak hit­tel, reménynyel ezereknek, az ege'sz nemzetnek, hogy akkor a különböző czélok szülte társa­dalmi tömegek, osztályok, testületek is fel­buzdulással emlékeznek a múltról s lelkesedés­sel, buzdítással beszélnek a jövőről. Nincs az országban társadalmi osztály, nincs testület hol nem rendeznének ünnepet. Minden ünnepséget hazaszeretet, szabadság­szeretet s hit hat át. Megkapó az ünnepségek dísze, fénye itt a székes fővárosban; egymást érik az ünnep­ségek, díszközgyűlések stb. Folyó hó 9-én ünnepelt az I. kér. polgári kör is, a midőn hasonlóan más testületekhez diszgyülést, diszválasztmányi ülést tartott. A látogatott gyűlésen Blaskovich Sándor elnök elnökölt s egy fenkölt, magasz­tos beszéddel nyitotta meg az ülést azután egy határozati javaslatot is nyújtott be a választ­mányhoz. Közöljük e beszédet egész terjedelmében mert ennek tartalmi becse megérdemli a nyil­vánosságot, de sőt a halhatatlanságot is. E beszéd is bitről, gondviselésről beszél s mint­egy ima hitet, reményt. sz°retetet önt belénk. Méltóztatnak emlékezni, hogy abban álla­podtunk meg, hogy hazánk ezer éves fennállá­sának emlékét, egy vál. gyűlésen fogjuk meg­ünnepelni. Nekem jutott a szerencse, hogy ma, ezen emlékezetes gyűlést megtartsam. Ez alkalommal engedjék meg, hogy csak „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom