Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-10 / 19. szám
Budapest 1896. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Május 10. Szily Kálmán főtitkár nagyon gondosan nézi át az akadémia kiadásait. Azzal, hogy a jó magyar nyelvre vigyáz maradandó emléket emel nevének. Kérjük, álljon még jobban a résre, had Írjanak ezek az urak igazán magyarul. Ne tűrje el, hogy akár Simony akár Juda olyan magyar nyelvet faragjauak a mit nem magyar emberek beszélnek. — Gödöllő a királyi család ott- bona. Ripka Ferencz hírlapíró ily czimen emelt könyvalakjában emléket a királyi család gödöllői tartózkodásának a kiegyezéstől napjainkig. A nyomdai tekintetben valóban szép nyomású munkát Gödöllő mezővárosa és Pestvármegye segítségével legjobb nyomdászaink egyike Hornyánszky Viktor sikerültén állította ki. Betűk, nyomás, papír mind remekei a Hor- nyánszky-féle előnyösen ismert nyomdának és az ízlésnek oly színvonalán állnak a minőt Hornyánszky is nem mindig termel. A fénykép felvételek gyarlók és sem az iró jó munkájába sem a nyomdász remek művébe nem illenek. Hiányzik a költői hangulat, a művészi tekintet, a jó elrendezés. Ezt leszámítva Ripka Ferencz müve értékes. Nehéz feladatát szerencsésen oldotta meg. A kínálkozó alkalmak daczára dicséretesen maradt meg a tárgyilagosságnál. Jó benyomást tesz az az olvasóra és Írói önérzetre vall. az udvarról írni nehéz és fáradságos munka. Elismerést érdemel Ripka Ferencz, hogy irodalnji színvonalon marad. A munkához Jókai Mór irt egy hangulatos előszót. — Egy kitűnő építészről. A legelső magyar szépirodalmi es kritikai lap a jó szellemű Magyar Szemle szakavatott tollú írója Divald Kornél középületeinket bírálva Hausman Alajos tanárról a kitönő építészről igy emlékezik meg: „Egyedül a szép törvényei lebegtek Hausman Alajos szemei előtt a ki az uj törvénykezési palotát építette. Legszebb reneszánsz stilü épületeink egyike ez és hatalmas vetélytársa a nálánál jóval nagyobb szabású s vele szemben fekvő dunaparti parlament épületnek. Valami impozáns méltóság ömlik el gyönyörű arányokat feltüntető terméskő homlokzatán, melyen díszes karcsú oszlopok sorakoznak egyenes vonalban záródó antik szellemben formált párkányzatán pedig pompás szobrok. A szobrászat és építészet egyetlen középületünkön sem lép föl oly bájos harmóniával, mint itt. A magasban pozoló simbolikus alakok a levegő égtől határolt körvonalaikkal nagyszerűen érvényesülne^; a talapzatokat képező architektonikus tagozatok sem kiabálják, hogy tervezőjük nagyobb ur, mint a rajtok nyugvó alakok kép faragója“. Szó szerint közöltük ezt a megérdemelt elismerést mely Budán lakó művész polgártársunkat ért s mely azért becses, mert a Magyar Szemle sem divatnak sem hatalomnak nem hódol, kimondja az igazat és émelygős dicséreteknek nem enged helyet jeles czikkekben bővelkedő hasábjain. — Bettik a homokban. Költemények. Irta Baka Elek. Mármaros-Szigeten jelent meg, rózsaszínű borítékban, s tetszetős nyomtatásban. A szerző tulajdona és ára 1 frt. A szerény költőnek tehetségére vall az a kötet, a mit ViskiK. Bálint látott el előszóval. Az előszóban a többek közt ez is előfordul: „Nekem tetszenek a B a k a Elek versei. A költemények egyike sem tartozik a nagyszerűek, feltűnést keltők közzé, de keresetlen, egyszerű hangjuk, csengő rímeik és sima folyásuk nagyon kedvesekké teszik ezeket. Különösen szépek, melyeket édes anyjához, húgához s általában haza irt“ Viski K. Bálint aláírta az ifjú költő verseiről ezt a véleményt, s ugyan ezt tesszük mi is, hozzá adva, hogy erős reményünk biztat, hogy ez utón haladva a szerző mind magasabbra fog emelkedni, s a fiatal költők kiválóbbja lesz. — Panama röpirat. A divatossá lett hangzatot Panamát választotta tisztelt barátunk a budai társas körök egyik kedvelt tagja mándi Márton Zsigmond a biztosító intézeteket és az itt uralkodó rendszereket ostorozó sikerült röp- irata irány cziméül. A legtöbb biztositó társ i- ságnál Panama-féle botrányok vannak Mándi Márton Zsigmond őszintén magyaros nyíltsággal, czáfolhatlan adatokkal üt a szeg fejére. Röpirata bizonyára port ver fel és hozzá fognak kezdeni ott a hol kell az Augiás istállójának söpréséhez. A bátor szót üdvözöljük. Hadd hulljon a férgessé. — Érdekes köny. Gróf Hunyady László minden budai dologért és így lapunkért is a legmelegebben érdeklődik Közelebb a szerkesztőségnetc egy értékes 1687-ben megjelent könyvet bocsátott rendelkezésünkre. A könyv czime „Des Ungarischen Krigs-Romans Wierdter Theil“ stb. Ebben a könyvben nagy becsű adatok vannak Budának a töröktől való visszavivásáról. Ezekből közelebb mutatványt adunk. Közgyűlés. A Hazai Általános Biztosító Részvénytársaság Kossuth Ferencz elnök- ttele alatt m. hó 29-én 24 részvényes jelenlétében, akik 2610 részvény birtokai, dr. Gaszner Béla királyi közjegyző közbenjötte mellett, rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgyát az alapszabályok módosítása kepezte. A közgyűléshez intézett igazgatósági jelentés kiemeli, hogy az üzlet szép fejlődésnek indul, hogy a társaság az egész országban aránylag csekély költséggel a szervezést legnagyobb részben keresztülvezette s mindenütt a közönség bizalmával és rokonszen- vével találkozott. A dijbetétel tekintettel a működési tartam rövidségére, várakozáson felül jelentékeny összegű s ezzel szemben a károk rendkívül csekélyek, ami kétségkívül a koczkázatok gondos megválogatásának tulajdonítandó. A jelentés tovább fölemeliti, hogy az intézet elsőrangú viszontbiztosító társaságokkal igen előnyös szerződési viszonyba lépett. A sok oldalról nyilvánított óhajtások arra indították az igazgatóságot, hogy működése körébe az élet- és járadék, valamint szállítmány biztosítási ágazatot is felvegye. A közgyűlés a jelentést örvendetes tudomásul vette és az alapszabályoknak megfelelő módosításával felhatalmazta az igazgatóságot, hogy a társaság üzletkörét az eddig még nem müveit két ágazatra is kiterjeszsze. Végül Kossuth Ferencz kijelenti, hogy a társaság két millió korona részvénytőkéje teljesen intakt és a társaságot semmi néven nevezendő veszteség nem érte. Bing részvényes indítványára a közgyűlés az igazgatóságnak buzgó működéséért köszönetét szavazott s felszólaló ama kérését fejezte ki, hogy a társaság továbbra is az eddigi szolid elvekkel, kitartással folytassa tevékenységét, mmi biztos garancziát képez a társaság fényes jövőjére nézve. Mi a magunk részéről a Hazai általános Biztositó Részvény- társaság sikereiben, melyben a fáradhatatlan vezérigazgatónak Rónay Mórnak nagy része van, csak a munka tényleges jutalmát látjuk. , Ünnepélyek. / — Pa ültetés. Az első kerületi Atilla-utczai iskola tantestülete április 21-én d. u. a gyermeksereg jelenlétében az iskola tágas udvarán az ezredév emlékére hársfát iil- tetett/A fa alá egy pergamenlapot helyeztek, a melyet egy üveghengerben, ezt pedig horganyhengerbe zárva helyeztek el, légmentesen. A pergamentre, kaligráfikus írással, L é g r á d y Emil úr irta szívességből azokat az emléksorokat, melyeket Hajós Mihály fogalmazott. Az ünnepélyt a gyermekek éneke nyitotta meg. A „Hymnus“ elhangzása után Hajós Mihály olvasta fel a pergament-lapra irt sorokat. Utána Patacsics János igazgató helyezte a fát rendeltetési helyére. Végezetül a „Szózat“-tot énekelték el a vendégek, tanítók, gyermekek együttesen. — Meghívó. A budai izraelita hitközség a következő meghívót adta ki: Meghívó. Szeretett hazánk ezer éves fennállása alkalmából a budai izr. hitközség 1896. évi május hó 10-én d. e. 11 órakor ünnepélyes isteni tiszteletet rendez a főtemplomban (I., öntöház-utcza 5.) A budai izr. hitközség elöljárósága. — Boros-Jenő ünnepe. Boros-Jenő község folyó évi május hó 10-én üli meg hazánk ezredéves ünnepét. A községházán s az iskolai épületen nemzeti szinü lobogó leng az ország czituerével. A diszgyülés a mondott napon délelőtt 9 órakor fog megtartatni, mely alkalommal Navarra József, községi jegyző tartja majd az ünnepi beszédet. A hálaadó isteni tisztelet délelőtt 10 órakor veszi kezdetét a róm. kath. templomban. Az iskolás gyermekek ünnepe pedig folyó hó 17-ére van tervezve s Miltz József kántor tanító, valamint Keller Antal osztálytanító erősen fáradoznak az ünnepély sikerének biztositásán. A község kétszáz éves fönnállásának ünnepe, Kállinger Lajos, róm. kath. plébános indítványára, folyó évi junius hó 21-én, vagyis a községi búcsú napján lesz, mely alkalomra a községi jegyző, a község monográfiáját fogja megírni. Boros- Jenő község az 1696-ból való latin felirattal ellátott régi czimeres pecsétje helyett magyar köriratu uj bélyegzőt vett használatba. A képviselő-testület folyó évi márczius hó 19-én tartott közgyűlésében Navarra József anyakönyvelő jegyző számára az általa beszerzett magyar diszruha költségeinek részbeni fedezetéül 50 (ötven) frtot szavazott meg egyhangúlag. Ritka ragaszkodás jele ez, a mai anyagias világban! — A zsámbéki ünnep. Folyó hó 4-én este 1/2S órakor a községháza elé nagy sokaságban összegyűlt lakosság a ha-/a, a király éltetése, zeneszó, zászlók elővitele és mozsarak durogatása mellett, u szépen kivilágított és dúsan fellobogózott utczák bejárására indult, elől az ipartestület tagjai lampionokat vittek. Az utczá- kat nagy lelkesedéssel bejárván, a helybeli lövész társulat diszlövései közepette 10 órakor a sokaság a legszebb rendben széloszlott. Másnap hajnalban 100 mozsár lövés ébresztette fel a lakosságot, a községi képviselő testület 9 órakor a községházánál összegyűlvén, onnét a hálaadó Isteni tiszteletre együttesen felvonult, a nagy mise után a helybeli tanítói kar és nemzeti díszbe öltözött nehány honleány a H’mnust a templom előtt elénekelvén, ezután a községi képviselői tagok, a községházához a díszközgyűlés magtartására mentek, a hol a díszközgyűlés a legnagyobb lelkesedés közepette megtartatott. Este o órakor a helybeli ipartestület szintén díszközgyűlést tartván, Nyirák Gyula községi jegyző diszmegnyitója után határozatba ment, hogy az ipartestület is Bódiz László főszolgabíró ur által indítványozott 6000 frtos Árpád-alapitványhoz a f. évben 10 frt, azután pedig évenkint 5 írttal járul. A díszközgyűlés után az ipartestület tagjai társas vacsorát rendeztek, a melyen a helybeli notabilitások is részt vettek és több lelkes felköszöntőben hazát és király éltetve, a legjobb hangulatban éjfélig mulattak. A zsámbéki izraelita hitközség igen kitett magáért, valameuyien házaikat fellobogózták és szépen feldíszítették, boltjaikat zárva tartották. 10 órakor a templomban Isteni tisztelet tartatott Fleischmann Joachim rabbi hazafias, lelkesítő beszédet mondott és a Hymnus és Szózat eléneklésével végződött Este társas vacsorát rendeztek, hazafias beszédek tartásával, ezután pedig a fiatalság által rendezett, reggelig tartó tánczmulatság következett. Különfélék. — Ünnepek. A király megnyitotta a kiállítást. Az ünneplésben mindenütt részt vesz. a királyi családdal együtt. A Mátyás templomban a her- czegprimás pontifikálásával tartott hálaadó Istentiszteleten együtt imádkozott a nemzettel. Megindultan hallgatta a herczegprimás történeti jelentőségű szavait a melyek komolyan festették le az ünnep képét és őszintén vésődhettek a király szivébe. A herczegprimás valóban szónoki remeket mondott, olyant a minő oda illik egy ezredév mesgyéjére. Ünne__
