Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-03 / 18. szám

BUDA és VIDÉKÉ Május 3. Budapest, 1896. (2) rekvő — megfertőzött s füsttelteli púra,. __ Nem irigyeljük fényedet, nem a me­lledben szapora tolongást, a folytonos csoportul ások nyüzsgő lármáját — egész vonalodon való kocsirobajt, sem nagy városod zaját, egyetemleges lármáját: csak azt vesszük zokon hogy benszülöt- teid mulatságos gunynyal, lenéző kicsiny­léssel emlékeznek meg rólunk mint jó „falusiakról* és tágas értelemben vett ő s fájképü nyárspolgárokról. De eltűrjük ezt is, és elviselhetjük a mostohaság keserűségét is — mert egyébként nagyon jól érezzük magun­kat kedves falunkban, emennyiben itt nálunk a nagytermészet csendjében ke­délyünk fogékonyabb a bölcseség irá it, __ az élet és erkölcseinek tisztasága nin cs mételyezve. Nem vagyunk nagyváros, a hova a beözönl ettek magukkal hozzák sajátos gonoszságuk és összevegyülvén a többi­vel egymás lelkét megfertőzik; mint a hogy megfertőzi a tenger tisztátalan sava 'á,;telé ömlő édesvizet, — s felüti fejét "^IMffragályos járványa. íioso’jT^jusiak vagyunk! nem tanyáz itt -feVáíIbdás, fukarság, kéj vág, s az ezek- ■^eP-r(^teJ- szemérmetlenség — mint for- fiä&A miiidéíi rozsnak.-miv A^kö^odik; kigyulnak a ködbe vesző hhdp&ffí v®*é&'füzfényei — előttem fürge deWévéreik igyekeznek zsákmány láig^feá^&ányos felől egy elkésett VbrSäe1 iVblr r at í!'a tevegő eget. ^vct Af^^ápMírtaMbs jó akaratát hiá- 'Üah él^hz^iík, h9Óí®á?4íéfed és indítványoz a mit tehet iAéerí' besiz éí%Irfe§vá' vércse a pesti ^t^f nínó Jtö-WéégPbhe 1 / ^áyomja a ta- ^hcMákicfiiiM^Sömii(^t5l^étt jó szán­^fgj^geííei ofssßifjd fesiv aösüi t erlvne ön-srlnR'tR íöittTÓfieD cohpL. i - .móléi enfegi.-eb cíüisfehiesíéltíoft^^^fedniieuclA -jséolvsq udedegleb-moIcA ® ÓbsáffebkJ9 |{§-]#ífe^u'k§lí^i0 üyfJfe0 hí tf©i$#ggr K azi," jrofpa nagy .h^fogl aío3 cMTma^ íí> sdfcárfP°&m mgíffiW1 tiBgdspas&iaf ß ynod .Ißbbißylodserq loaboißnoso-§9i *ip4VisiÄ»0%iifl^ bMé»8Mte£,?%y fíélvfe TaMW. TO MÄH'fcil «ÁriSferÉHPSlirsfeRéÍP s őket, hogy itt rakjanak fesÄ7ntófná#rI® toeto# & mm énül mmík kdtűjftfö~yü sBlßlßd mee xißcibomTß e bőd dkltend'űíh %ÄW t0M ▼irnzMm1 ff’'íriMni]t{WM9 £fng Gaakhhpiár gfafkáíési A^uísm# (ftíládjá- yáll fiarátjáivai; s xam Melyig) ülői tafelte ia&Ikihakn dßiiddoygßxigoi dobnog ß byged obi ßaißdfb le$Zi nekünk itt , nSöáöfMni^üfiÉ három házat, .oégyétochek emyu-:iie:beflls^§ e^ekdrakibogol m9xx delqel ß ,xißh dseßxl bosks -‘[[u ’{És úgy. lön. had bsen nadsnud A ! ixnkd MajdJoéjíiharái^Ö é«4$ák6fcn'atei &2Í iMÖXáí bofc ezredéves xüma epéire,: Arpédiykyugvbőfeél^é1 kÜEÜf égp virágzó ;telep létesülfihol °áíjfÖVát^ testbén lélekbénTáradt; lakója üdülő-:helyét:%djillí ! ; Éö megnépesífet ainuujntéle^ virágdlfl illata árad szét kertéiből, magyar festők' szitik lakának, falaitól ab j feétfö «Csodás hangjai hangzanak a kedves ‘Otthonban ^Petőfi dafaijj^rdetik Árpáid: sirjánálj’-rhog^’ ütbínég a magyar. .ödiqßißxioxl a bkqiÁ mely folyton folyvást életjelet ad magáról. Erős kitartással, még erősebb buzgalommal, egész tetterejével megy kitűzött czélja elérése felé, a mely nemcsak magáé az egyesületé, de az egész székes-fővárosé. A Rézmál, Szemlőhegy, Vér ha­lom, Törökvész, Pasarét és Nyék dű­lők szabályozását sürgette első sorban az egye­sület. Gyüléseztek, tanácskoztak, meghányták- vetették a legapróbb részleteket is, majd memo­randumot készítettek, és jogos panaszaikat, kérelmüket, és óhajtásaikat Írásban foglalva, küldöttség nyújtotta át az erre hivatott ténye­zőknek. Ez az egyesület nem szunynyadt, ébren és talpon volt. Minden oldalon biztató Ígéret hangzott el, s megnyugvást okozott. Most már itt fekszik előttünk Devecis Ferencz sz főv. müszakitanácsos, műszaki vé­leménye, melyet a közmunkák tanácsához ter­jesztett be. Tudással, gonddal és szakértelemmel ki­dolgozott munka ez, a melynek minden sorából kitetszik, hogy lelkiismeretesen feküdt tárgyára, s e mellett a közmunka tanácscsal szemben ön­álló véleményét nemcsak hangoztatja, de meg is okolja. így mindjárt a bekezdésben az utakra nézve külön elveket állít fel a közmunka-tanács javaslatával szemben, és igy nyilatkozik: Az utaknál alkalmazandó görbületi vi­szonyokat megállapítva nem találta, miért is ki kellene mondani hogy az itt gyakrabban előforduló 10—12 m. széles kocsiutaknál egy­általában mint legkisebb sugár 15 m. alkal­maztassák, mert ily görbületek mellett a befor- dulás és átmenet a másik ut szakaszba a köz­lekedési eszközök veszélyeztetése nélkül már lehetséges. A közm. tanácsának műszaki osztálya a maximál emelkedést főközlekedési utaknál 5 — 60/0-ban állapítja meg, ezzel szemben D e v e c i s 4°/0 körül óbajt maradni és csak kivételesen alkalmazna 4—5°/0-ot. E mellett a közmunka tanács nem mondja ki, hogy miképen kell al­kalmazni ezt az emelkedési viszonyt, mi czél- szerünek vélnők — úgymond — e tekintetben azt kimondani, bogy a főközlekedési utak a völgy kiindulási pontoknál nagyobb emelkedés­sel birjanak, mint a végpontoknál a hegytetőn. ,h Az utak szélességi viszonyait tekintve a j^ples utakat csakis meredekebb gyalogjárók­nak | gondoljuk felhasználhatóknak, ott pedig, hol °áz emelkedés azt megengedi, minimál szé- ességeT a 10 mtrt kérjük elfogadni. 91,81 Éfirfélfogva mások mellett például a hideg- fiWfí^fltb^FGnágazó Nyéki dűlőbe vezető most téi^febtt utat okvetlen legalább 10 mé- Wíres fhj’i^tétídőihek véljük. iődolo^, iBbtosnak véljük azt is, hogy a tő^eK-l$tv&kMő^k?rölsi közlekedési utak serpen- tinái gyalb^fiMkv a’Hál8 kapcsoltassanak, ß^of Bßpinelleittsaz i>i\.vidéknek gyönyörű kilá- flääi epcmtjaitnneddöfláttpjk eléggé hozzáférhetők- dékjv áqéflfc Y?ah> fiegytetŐ^ŐnN* ék mindenütt, ahol egjBiil^^fJi^^sixijaMtBOvai^ucki 3*— 4 m. széles gyalffgli^zzáj^óvöl^ö^sz'eikötepdő. lödet Az egy es kilátási;^jput&kniálí a) (szükséghez képéit dölycküztéíttktek lenrféhekdnegSMbikiendők, hogy (ezokuéhl fegaMbb e^yokilátó r^ídfiietb*pf&l- állitása .dlöhethé^és legy^üestó^g^y'Jaság^biJftíi i’íitóh hog^ lciáD>'bf imeüedékházák épÜthtAők le- g^ene'k.'depeie e do [de hl ßpqiq nißsa hivö-t eáiygo ■ibof Bzűtáh Áttér aiijdü'lÖkfdrészletes tö^áhtéj, zására/sufi ezután A’IRóZsudonih’ra'oss híre vtfyffi'Q ekkentdnyillätkofeik'ivXI&yß.ai^züiunltsi'taüächiiii1^ müsizaki: öuszt$yaf: fiánfipsttíiokíí tííkoxtyAlaba IJJg e.vidékét. b'bjärtgk,i)nedlJ tudjdk^.'eléggé'ofiiegéjiéíl és .'kiemelniic.á áRőzssi-Molnt) lés>! MdékénfeÉ' g^űu ij-yörü (szép-lég egés^éjgés ^ök^éfeét, «né^öh^fí^li hogyddai'székébiífőviáí'öshgzive aío^esibieqfes»,^^^ dékfeeldk.hcsá outibü/ ű«llgyorsáh iéáhjióf kápésbltáí^^ sók^gondoskbdvaMiiiucsenít»^o'l noldeygo ylom Mint feltűnő hiányt azt látjuk, bbjhfclg MatrgiDhídyfölytatásaxa íZsigMond-utOza ^ls Tö­éült-ludcza ífcöabAekvő1 íPrimáá^Titdza, nem b'ií1 főt városi jelleggel. Itt mulasztást történt akkor, mi­dőn megengedték, hogy a Primás-utczát oly szűk méretekkel építsék ki s a törekvés nem oda irányult, hogy itt egy tért alakítsanak. Külön­ben összes létező hídjaink e hibában szenved­nek s látszik rajtuk az esetlegesség alkotása. Az itt alakítandó tér nézetünk szerint te­hát okvetlen felveendő a szabályozási tervbe. A tér északi részének alkotása ellen, kü­lönben nehézség nem is forog fenn: u. i. a Primás-utczák a Tör k és Zsigmond-utczák közti északi oldalán csak régi eltöltött, omla­dozó építmények vannak: igy a kiszélesítés még ma könnyen eszközölhető. Az volna tehát az első lépés, hogy a Mar- git-hidon át a pesti részt a Rózsa-hegygyel kapcsolnánk: a további pedig abban áll, hogy a Török-utcza, Zárda-uccza és Margit-utcza közti elhagyott ronda házhelyeket kisajátítanák és e tömb helyébe meneteles útvonal által ke­resztül szelve helyeznék el az uj építési terü­leteket. Ennek az útvonalnak fontosságát e vidék lakói már rég érezték. A birtokosság részéről Feszi László tanár és Neuschloss Ödön mérnök tervezeteket is mutattak be, melyekből világo­san látszik, hogy a kérdés nagyobb pénzáldoza­tok nélkül keresztül vihető. Mind két teiv elég ügyesen oldja meg a kérdést. Neuschloss az ut alsó részén támfala­kat, feljebb háztömböket alkalmaz; Feszi pedig az útvonalak közé csakis háztömböket tervez. Vájjon melyik tervnek adandó előny, vagy ezek mily kombinálása (esetleges parkírozott terület beigtatása mellett) lesz alkalmazandó, ezt jobb, tervezésre alkalmasabb idők beérkez­tével fogjuk megállapíthatni. Most csak elvileg kellene megállapítani, vájjon a hatóság ez ál­talunk melegen pártfogolt vonalat, mely a Rózsa-hegy és vidékének kulcsa; szükségesnek tartja-e ? Műszaki véleményét Devecis Ferencz a következőképpen fejezi be. Indítványozzuk végül, hogy a mint azt már a pesti részen megkezdték, de ez idősze- rint munkaerő hiányában nem folytathatták, hogy erre a részre is mint egyáltalában az egész jobbparti (budai és óbudai) részre vonatkozólag a pontos háromszögtani szabályozási műt ké­szítsék el, mert C3ak és nem máskép lesznek a későbbi időben a pontatlansággal járó zavarok kikerülhetők. A Rózsadomb és vidéke ház és telektu­lajdonosok egyesületének érdeme, hogy ez a műszaki vélemény megjelent, mert a benne han­goztatott elvek, és adatok tanulmányul és oku­lásul szolgálhatnak azoknak is, kik szakérte­lemmel bár, de kevés rokonérzéssel intézik Buda rendezési viszonyait. Bódiz László indítványa, „1. Még ez értekezletből rendelje meg minden község a megyei alispán ur által aján­lott Rumboldt-czégtől a magyar czimerrel el­látott nemzeti zászlót és folyó évi május hó 2-án virradóra tűzze ki a magyarság ez imá­dott szimbólumát házaira. 2. Határozzon az értekezlet egy napot, melyen a járás minden hazafiasán érző fia és leánya e helyen összegyűlvén, a róm. kath. templomban a hálaadó nagy misét hallgassa meg és onnét az ev. ref. templomba vonulván, a millenáris ünnepély emlékét dicsőítő egyházi beszéd tanúja legyen, hogy ekkép mindenki lélekben felemelkedvén, valláskülönbség nélkül a mindenek alkotójához hálát rebegjen a nem­zet eddigi fenntartásáért és könyörögjön, hogy az uj ezred éven át fényben emelje, dicsőségét növelje, ragyogóbbá tegye és sokasitsa meg ezt a fajt, nyelvével együtt az idők végezetéig. e< 3. Hogy pedig ez imaszerü óhajunk,meg­történhessék azon elvet kell szemünk előtt le­begtetnünk: „Segíts magadon és Isten is meg­segít!“ Ennek a járásnak, melynek területét a tötarpusztitás, belvillongások és a török hó­doltság megfosztá magyar lakosságától és a hÜtalom idegen érdekek szem előtt tartásával táVoíAnemzetek fiait telepité le ide, kell hogy any&gi1 áldozatokkal is járuljon ahhoz, mikép a&«idéglen szó helyett, itt a fő- és székváros ÄT£$..:aie{, ielirse^o *sja^^jsjcci A & íó nadévío

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom