Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-12 / 2. szám
Budapest 1896. Í4.) BUDA és VIDÉKE Január 12. Anna és Ella, Eperjessy Mathild, Ernyei Margit, Fekete Jolán és Olga, Holtzspach Paula és Lujzika, Heitzinger lányok, Himmel Irmuska, Herzog Olga, Jakovits Irma, Laczkoyits Ilonka, Leonabussi Róza, Láng Róza, Massebauer Kla- risse és Ida, Milde Alice, Péssik Hona, Pautz Aranka (Kassa), Schaffer Irén, Seidner Lina, Scbwartzwock Marianna (Bécs), Schwartz Roza, Szép Gizella, Stefanszky Laura, Szieger Róza, Scheidler Jenny és Jenette, Schenk Francziska, Schödl Irma, Schödl Mariska Vavrek Anna és Ilona, Weisenbacher Irén, Weiszberg Malvin, Wichrabély Ilonka, stb. A „budai polgári kör“ szombaton f. hó 4-én sikerült tánczestélyt rendezett saját díszes helyiségeiben, II. kér. fő-uteza 10. sz. alatt. A mulatság hangversenynyel kezdődött, amelyen Semsey Mariska opera énekesnő, Ju- rencsák Anna zongora tanárnő és Kladivko Vilmos, a nemzeti zenede tanára működtek közre. Az igen szép hangversenyt nagy előkelő közönség hallgatta végig és a közreműködött jeles művészeket sűrű tapsokkal jutalmazta. Azután táncz következett, mely csak a hajnali órákban végződött. A négyeseket körülbelül 50 pár tánczolta. Ott voltak, Asszonyok: An- drássy Antalné, Bárczy Lászlóné, Dr. Buday Józsefné, Berger Józsefné, özv. Csepely Sán- dorné, Exner Nándorné, Freyberger Pálné, Gulyás Béláné, özv. Jenny Antalné, Dr. Hamary Béláné, Kerényi Jánosné, özv. Kladivko Vilmosáé, Klinkhart Bódogné, Lithvay Mátyásné, Moldoványi Sándorné, Moór Lajosné, Dr. Németh Imréné, Nyomárkay Aurelné, Olay Szi- lárdné, Petheő Miklósné, Plischits Miklósné, Schőaoá Aurelné, Szemler Mórné, Titze Albinná, Dr. Vass Tamásné, Vöröss Sándorné, Zachár Gyuláné stb. Leányok: Bárczy Irén, Berger Margit, Csepely Aranka, Exner Paula, Freyberger Vilma, Gulyás Ludmilla, Jenny Agáta, Jurencsák Anna, Kladivko Irma, Kliuk- hart Margit, Ladányi Etel, Lithvay Sárika és Juliska, Moldoványi Erzsiké, Moór Gizella, Muraközy Ilona, Nyomárkay Ilona és Evelin, Overbeck Edin, Semsey Mariska, Szemler Jolán, Schober Gizella, Schönoá Margit és Mariska, Szügyi Giziké, Schürgel Mariska, Titze Róza, Zachár Blanka stb. Schlaucher Ferencz közkedvelt vendéglőjében február elsején lesz a kedélyes házi bál. Ez évben már kétszer mulattak ott a jó ételek és italok mellett jól. Egy bált tartott a várbeli fiatalság és egyet az Aquila by- czikli klubb. Ezt a mulatságot igen sikerült hangverseny előzte meg. A budapesti tiszti kaszinóban az idei farsangon a következő napokon lesznek a mulatságok: január ll-én, 18-án, 25-én, február 1., 8., 15., és 19-én. A mulatságok mindegyike este fél 8 órakor kezdődik. Götzinger Géza jó hirü vendéglőjében (Csaba-utcza) f. hó 16-án a budai mentő egyesület javára családias társas-estéi}t rendez. Sikerült kázi estély rendezett f. hó 4-én a II. kér. polgárikor. A hangversenyen Dienzl Oszkár zongora játékával (Wagner-Liszt „Tannhäuser“) és ifj. Swoboda Ferencz hegedű játékával (Hubay „Cremónai hegedűs és Csárda-jelenetei“) továbbá Herzmann Gyula humoros elbeszélésével végül Garay magyar dalaival mulatatták a közönséget. Utána táncz volt reggelig. Az I. kerületi polgári kör február hó első napján saját helyiségében a siketnémák javára jótékonyczélu hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendez. A műsor érdekes. Közreműködnek: Semsey Mariska, Dobó Katicza és Jurancsik Anna művésznők. A műsor igen gazdag és változatos. A rendezőség mindent elkövet, hogy az estély sikerüljön. Az előjelekből az látszik, hogy a budai farsang egyik legsikerültebb mulatsága lesz ez az estély. Az újlaki iskola tornatermében f. hó 6-án este Y27 órakor sikerült hangversenyt és szinieloadást rendezett Lindtner igazgató, támogatva a rendezésben a tanítói, és tanítónői kar, s különösen az újlaki kultúra fejlődésén fáradó nemeslelkü : Hackl N. Lajosné, valamint Darás Malvin k. a. által. A közönség zsúfolásig megtöltötte a termet. A hangverseny első és hatodik pontjában Horváth Elek ismert zongora művész jeleskedett. Zoltai Mátyás két hegedű számja után Rákosi Szidi növendékei Szarvassy Ilona, Koriger Paula és Kátay Laura, Húckstedt Irén szavaltak és énekeltek. Az énekszámokat, Hermann Aranka, a hegedűszámokat a művészetért fáradságot nem kímélő, nagy tehetségű Hackl N. Lajos tanár kisérte. Az estét „A nyolezadik pont“ czimü egy felvonásos vígjátékkal fejezték be Kardos Andor, Szarvassy Hona, Tanay Frigyes és Koriger Paula szini növendékek, kik valamenyien, de különösen a bájos megjelenésű, kedvesen játszó Szarvassy Ilona a nagy művésznő, Rákosi Szidi mesteri oktatásának szereztek elismerést a közönség részéről. Szép kis mulatság folyt le f. hó 8-án a krisztinavárosi kaszinó termében. Á jelenvoltak névsora a következő : Asszonyok: Dr. Andaházy Lászlóné, Balassa Gyuláné, Bárczy Lászlóné, Brunner Imréné, Ekkert Antalné, özv. Erczhegyi Ferenczné, Kasics Péterné, Kautsch Károlyné, Dr. Kormann Frigyesné, Lithvay Mátyásné, özv. Palmer Endréné, Richter Antalné, Schönoa Aurélné, Seidl Ambrusné, Semsey Mórné, Schvoy Kálmánná, özv. Sorsich Ferenczné, Dr. Wohlrab Florisné. Leányok: Andaházy Eta, Balassa Berta és Irén, Bárczy Irén, Brunner Margit és Ilona, Ekkert Ella, Erczhegyi Sárika, Kasics Margit, Kautsch Vilma, Kormann Miczi, Lithvay Sárika és Juliska, Ormai Lili, Querbeck Érnestin, Palmer Irén, Richter Sárika és Margit, Schönoa Mariska és Margit, Seidl Margit, Semsey Margit, Schvoy Böske, Téry Etuska, Wohlrab Flóra. Az első óbudai III. kerületi nemzeti asztaltársaság, melynek a kerületben határozottan magyarosító hivatása van a Korona-vendéglő összes termeiben f. hó 9-én fényes bált tartott, melyen a kerület színe java és szép hölgy közönség jelent meg. A négyeseket 70 pár tánczolta. Jelen volt hölgyek: Asszonyok: Gálli Józsefné, Polifka Károlyné, Kugelbauer Lázárné, Niedermayer S.-né, Schödel Lajosné, Scherbaum Károlyné, ifj. Ritter Antalné, Láng Pálné, Rácz Ferenczné, Roth Mihályné, Spaczek Józsefné, Újhelyi Vil- mosné, ifj. Holtzspach Nándorné, Szolnoki Lászlóné, Kroniuger F.-né, Rother V.-né, Krauze V.-né, Sandbach J.-né, Kitoch F.-né, Gút Ferenczné, Wittman Györgyné, Trupp P.-né, Jordán Béláné, Wimmer Mártonná, Wichnalek Antalné, Kron- stein Lajosné, Schill J.-né, Radics Mártonná, Schmiedt Keresztélyné, Lang Pálné, Héberger Károlyné, Tauber F.-né, Poltzner Istvánná, Birkl Istvánná, Végh Pálné, Linozenpolcz Mátyásné, Lauturner Jakabné, Schmied Jakabné, Bakody Jánosné, Frey Károlyné, Tomásovics J.-né, Lind- mayer Jánosné, Weisz Samuné, Gelbert M.-né, Schmiedt Györgyné. Leányok. Mihályi Róza, Mihályi Katalin, Gelber Karolin, Udvari Anna, Végh Irma, Harsáayi Matild, Harsányi Margit, Hermann Irma, Krauze Aranka, Kremmer Anna, Gerne- del Róza, Gernedel Gizella, Lindmayer Mária, Jordán Emilia, Wittmann Katicza, Cserny Mária, Radics Róza, Poltzner Katalin, Kovács Julia, Weisz Teréz, Újhelyi Irma, Schlederer Luiza, Bakodi Mariska, Lindmayer Anna. A nemzeti asztaltársaság is részt fog venni abban, hogy a III-ik kerületben a magyar egyesületnek életképes fiókja legyen. Az a kar, hogy a Koronának mostani bérlője német ember. A közönség az oka, hogy ez megtörténhetik. Hogy német a bérlő, a magyarosodásra nézve nagy hiba. Különfélék. — Lesz hát szőllőnk. Darányi Ignácz, a földmivelósügyi miniszter gyors és erélyes kézzel lát hozzá a földmive- lés sebeinek enyhitéséhez. A törvényhozás házának beterjesztette azt a törvény javaslatot, mely a borvidékek újjá teremtését czélozza. A törvény javaslat oly közelről érdekli Budát és vidékét, hogy nekünk nagyon sok okunk van ezt a törvény javaslatot szivből üdvözölni és megköszönni a miniszter hazafias buzgóságát, ki magának ezzel örök emléket alkotott és az emberiség nagy jóltevői közé irta nevét. _ Japánt iparos és szobraink. Jap ánból akarnak nehány ezer forint költséggel olyan iparost hozatni, a ki a budapesti nyilvános érezszobrokat szépen megpatinázza. A művészet nagy érdeke ilyen költséget megérdemel. De szebbek lesznek e a rossz szobrok, ha a legszebben is bevonják japáni patinával ? Épenséggel nem. Azok az érez alakok már is nagy mérvben patinásodnak s az a tapasztalat, hogy visszásabbak mint mikor a friss bronz ragyogásában tündököltek. A fénylő bronz tömeg, különösen ha a nap sugarai is tánczolnak rajta, a szemmek kellemes káprázatot nyújt, bármilyen alaktalan is az üde bronz masszája. A formák árnyalatai, a kifejezés az arezban, sőt a mozdulatokban is alig vehetők ki a ragyogástól, és csak is a gyakorlott szem képes megítélni ilyenkor a dolgot, belátni azt, hogy a formák művésziek; de élvezni a szép hatását kellőleg csak akkor lehet, ha az érez patinát nyert. Természetes, hogy a rossz szobor esetlensége, formátlansága, kifejeznetetlensége alakbeli rondasága is sokkal élesebben szembeszökik, ha a patina a ragyogás káprázatát megszünteti. Innét van, hogy azok az éktelen szobrok felállításuk alkalmával még nem részesültek a közönségnek olyan éles kritikájával mint évek múlva, a mikor a patina már kezdte a formákat igaz mivoltukban feltüntetni. Kár lesz a japáni mesterkedés. Félő, hogy az a díszes japán, patina még feltűnőbbé teszi, élesebben kifogja emelni a nem sikerült alakok hiányait, az emlékek hiányos kompoziczióját, az aránytalanságokat, formátlanságokat. — Kitüntetés. V a vr a Nándort a m. kir. államnyomda számvevőjét, 0 felsége a király az állam kötelékében töltött hű és buzgó működéséért pénzügyi tanácsossá nevezte ki. A budai részen sokan ösmerik ezt a páratlau becsületességü és lelkiismeretes főtisztviselőt, a kinek példás szorgalmát és tehetségét mindenki egyaránt dicséri. A maguna részéről is örvendünk a legmagasabb helyről jött kitüntetés felett, és kívánjuk, hogy a haza és állam javára sok éven át munkálkodjék továbbra is. — Felolvasás. A népszerű felolvasásokat rendező társulat hétfői estéjén, január 6-án Szerelemhegyi Tivadar II. kér. főgymn. tanár olvasott fel. Mivelődéstörténeti képeket mutatott be a görögök és a rómaik történetéből. Bevezetésképen rámutatott arra hogy az intelligens névre igényt tartó embernek legalább főbb vonásaiban ismernie kell elődeinek munkásságát, ismerni kell eszmészeiket s vezető elveiket, hogy azokat megértve továbbb fejleszthesse és igy sikeresen felhasználhassa abba a nagy küzdelemben, melyet a természet erői ellen folytatnia kell, ha nem akar ezeknek rabja lenni mint az állat. A mai műveltséget sőt saját helyzetét a társaságban nem foghatja fel az helyesen, aki legalább főbb vonásaiban nem ismeri'az emberiség életét, azaz a művelődéstörténetet. Az egyik művelődéstörténeti mozzanat a görök mithologia fejlődésének ismertetése volt amint az az emberek őshitéből kifejlődött, a másik a mi Aquince- munkból kiindulva az amphitheatralis játékok ismértetése volt a császárság korában. Az érdekes felolvasást elengáns közönség hallgatta, mely elismerésének nyilvánításában nem fukarkodott, a tudós felolvasót lelkesen éljenezve. — Galamb-kiállítás. Columbia-egye- sület galamb-kiáilitása saját helyiségében I. Karácsonyi-u. 17. sz. a. f. hó 6-tól 9-ig tartott. Az egylet vezetői nevezetesen Dr. Dirner Lajos elnök, Gasparecz Gáza titkár és Sulzberger Ignácz pénztárnok nagy buzgalma az idén is sikerülté tette a kiállítást. Kiállítottak: budapesti fajokat: Heinlein Antal, Sulzb'erger Ignácz, Jordán Bfia (a ki tulajdonképen az egylet megalapítója és már 30 év óta foglalkozik galambtenyésztéssel és gólyázott galambjai minden kiállításon nyertek), Albrecht Béla, Beke Károly, Reinheitner Autal. Bécsi fajokat: Sulzberger, Heinlein, Reinheimer, Csaj- novics József. Angol fajokat: Sulzberger
