Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-05 / 1. szám
BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDÉKÉINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EI3DÉLTI a-TTJL^L KIÄD0-HIYÄTÄI« hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér. Alkotás-ntoia 12 a. Síiike-hái. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korosa, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kor., Alkotáa-ntoaa 12/a. Siöke-hái. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A magyar egyesület tagjaihoz. „Buda és Vidéke“ közigazgatási, közgazdasági, és társadalmi hetilap, megjelenik minden vasárnap két nagy iv terjedelemben; szer- e8ztl: Erdélyi Gyula (szerkesztőség és kiadó- hivatal: I. kér. Alkotás-utcza 12/a szám.) A lap ára: egész évre csak 6 frt, félévre 3 írt, negyedévre I frt 50 kr. Negyedik évfolyam. E heti lapot melegen ajánljuk a „Magyar Egyesület“ t. tagjainak szives figyelmébe, mint olyat, a mely igen nagy szolgálatokat tesz a magyarosítás ügyének, s így egyesületünk nemes és hazafias türekvéseit nagy mértékben előmozdítja. Ez a fővárosi újság a mely egyesületünk működésével rokonszenvesen foglalkozik tüzetesen közölve mindent, a mit az egyesület a magyarosítás ügyében tesz. Igen alkalmas e lap — mert szívesen s lelkesedéssel működik velünk karöltve — arra, hogy a tapasztalt magyarellenes állapotokat nyilvánosságra hozva, ezeknek megszüntetésében egyesületünknek segédkezet nyújtson. Felhívjuk azért a t. tagtar- sakat, hogy e lapra szent ügyünk érdekében is minél többen előfizetni s panaszaikkal hozzá is fordulni szíveskedjenek. A magyar egyesület. ^ egvesftletuek ezt a rojjKonszenves ^ajaiuStáb“ köszönöm. Igye- Hfcezni fogok hogy a magyar egyesület W minden hivatalos ügyeit terjedelmesen ■ közölhessem. Irodalmi múltam, több mint * húsz kötet m« .'jelent regényem, ezernél több elbeszélésem kezesség arra nézve, hogy a Buda és Vidéke hasábjain is rendületlenül fogok harczolni a magyarosodás szent ügyéért. Ha a magyar egyesület tagjai lapomat kellő mértékben fogják pártolni, terjeszteni, szükség; .sze- I rint esetről esetre az egyesület \kozIeyf-' mónyeit külön mellékleten adóin. Nyelvében él a nemzet?.* Hz a «magyar egyesület jelszava. Minden magyar embernek el kell ezt fogadni* és gyáino- litani az egyesület nemes .kojekedését. Én a magam részéről igyekeztem ..é.3* igyekezni fogok, hogy minden eíabtr • iie csak magyarul beszéljen, de magyarul érezzen és magyarok legyenek szokásai, jó magyarul ne csak magyarul b eszéljen. A magyar egyesület tagja legyen minden magyar ember. A ki szegény az szerezzen tagokat. Rendezzenek jótékony mulatságokat, inditsanak nyilvános gyűjtéseket, tegyenek ki perselyeket nyilvános helyeken, ne feledjék ei a vógren- delkezők ezt a hazafias egyesületet, midőn földi pályájok végén vagyonukról intézkednek. A hatóságok a binbág pénzekből is juttassanak az egyesületeknek. A pénzA „BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZAJA. J * Év kezdetén. Kit meg nem indít köny, mosoly, Kihez nem férhet semmi sző, Ki minden létező fölött Vagy egyedül uralkodó: Idő, hatalmas szöríffeteg! Feléd fordul tekintetem, S mig ajkimon átok lebeg, Imára kulcsolom kezem. Ott látom bűvös alakod A végtelenség tengerén, Arczod sivár vonásiban Az élő sphinxet látom én; Ott látom nagy hatalmadat Mikép teremt a semmiből, S újjadnak érintésire A mi van, mind, hogy összedől. Ki adta létezésedet? Ki adta nagy hatalmadat? A semmiség hogy’ szülhetett? Magad teremted önmagad? Születésed szörnyű mélység, Ki belé pillant szódeleg; Elzsibbad rá a gondolat, i a képzelet. De szembeszállni nine's^erőm, — A gyöngének nem adatott, — Mert gyöngeség az én nevem: Legyen meg hát akaratod! Berecs Károly. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) Irta: ERDÉLYI GYULA. (32) Rátyi Antos István barátomnak! A szegény Pönöge Lőrincz zokogva borult komája, Dombor Máté nyakába . . . Kató bátran, férfiasán tűrte azt a mit a sors apja hiúsága miatt reájuk mért. Ő korábban ébredt apjánál. Már az első napokban észrevette, hogy a báró és Klotild, na kedves kis mama az apját leakarják főzni. Öt csak közönséges portékának nézték. Majdnem a füle hallatára alkudtak rá. Kétségbeesett. Ki fogja megmenteni ? Neki senkije nincs. Ekkor egy álomkép kezdett foszladozni előtte. Nagyravágyás benne is volt elég. Műveltebb leányok szerencsétlenséget hozó ábrándképe az, hogy báróné vagy grófné akarna lenni. Ez egy megtévedt ábránd, melynek a szívhez semmi köze. Ep olyan vágy, minthogy szép ruhája legyen valakinek. Divatos hazugsága ez a társadalomnak. ízléstelenség. Semmi egyéb. A legtöbb nőnek vagy férfinak nincs Ízlése sem öltözködéséhez, sem erkölcsében. Sokszor szabja ki ez a ferdeség az élet tévedéseit. Az elhibázott életet pedig nehezen lehet megjavítani, ha csak a sors véletlenségből kedvezően nem töröl . . . Az ízléstelenség vágyai sokszor csak ideig intézetek, kaszinók, körök, egyletek, községek, asztaltársaságok járuljanak adományaikkal, hogy csakugyan élhessen nyelvében a nemzet. Évenként egy forintot minden magyar fizethet. E szent adakozásra szóllit- ‘jik fel ünnepélyesen polgártársainkat. 'IJjába palástoljuk, a nemzet közönyösen fogadta az egyesület működését. Ha az egyesület évkönyvébe pillantunk el kell szomorodnunk, mert a sok millió tehe- ;£psebb hazafi közül alig számlálhatunk •össze néhány ezer tagot. Szomorú hogy ennek a nemzetnek csak ennyi tagja lelkesedik azért, hogy nyelvében éljen a nemzet. Ha minden tag csak egy tagot gyűjtene, már ez is lenditene az egyesület hazafias czélján. Hát a sajtónak nincs arra ideje, hogy felrázzon az álomból? Hát nincs költő, ki lantjával ébresztene! Bizony kosmopolita rimelők kezében van a lant, alig akad nehány hazafias költő s a ki akad az is a régi gárdából való. Hol vannak a nők, hol az ifjúság? Nem, ez nem lehet igy. Ébredjünk és közős erővel munkálkodjunk nyelvünk ^izmosodásáért. És ha ébi^g óráig taruvuak és azután, igazi álmok, igazi ábrándok töltik meg a szivet. Az ember magához tér. Széjjel néz és lát. Mégis l éri magát és helyzetét. Az élet egyensúlyának megtalálása a boldogság titka, a melyhez többször nem a bölcsesség, de a sejtelem vezet. Ha veszély közeleg akor kél igazában ez a sejtelem. On- kénytelen arra gondolunk a ki segíthet. így gondolt Kató Péterre és ébredő Ízlése megsúgta azt, hogy mikor Pétert keresi a keresztapjához forduljon. Ebben az önkénytelen ösztönben találja meg Pétert, mint egy rég nem hallott mesét. Az elmondott hangok újra viszhangoz- nak, az eltörült képek újra a szem előtt lebegnek. Titokzatos, rejtélyes ez az ujjáébredés, mely valóságos alkotó erővel lép fel az ábrándban, a képzeletben. A bizalom, a remény még jobban kiszínezi a képet. A vér, a szív a vonzódás mértékét fokozza és egyszer észrevétlenül egy édes érzelem nyilatkozik meg, mely életi\ hívja a növényt, színt illatot ád a virágnak. Ifjúság álma a szerelem. A tévelygő érzések megszilárdulnak és dalra, költészetre hívják az embert. . . .Nem tudjuk mi az, de meg van. Meglehet, hogy egy pár szív ugyancsak igy alakul, másnak vándor sejtelmei ugyancsak megszilárdulnak és két virágnak nem lehet megtiltani, hogy ne nyíljék. Magyarázzátok meg a tudás fája hogy fejti meg ezt a titkot. Az észak és dél virágának himpora, hogy egyesül ? Hogy nyer a várt leány vagy ifjú vártat ? Kató szive nagyot dobbant, mikor Péter belépett. Mind a ketten érezték, hogy egymásnak vannak szánva. Az a láthatlan, ellenállhat! an erő, mely a porszemből kősziklát alkot, ez a láthatlan erő határozta el sorsukat. Nem n él a Nemzet“. A Magyar egyesület jelszava KOZIGAZGATASI. KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP..
