Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-17 / 46. szám
Budapest, 1895. (41 BUDA és VIDÉKE. November 17 Szóval haladunk és Körösi József és dr. Thirring Gusztáv szakavatottságukkal olyan könyvet juttattak Budapest székes főváros müveit köreinek kezébe, a melyért hálával tartozik nekik minden polgára a fővárosnak, kik abból örvendve olvashatják világvárossá való közeledésünket, fejlődésünket. A vármegyeházából. Pestvármegyének Budapesten, 1895, évi október hó 14-én tartott rendes évnegyedes bizottsági közgyűlése: Albertfalva, Üröm és Borosjenő községek kérelmére és a számvevő tisztség véleményes jelentése alapján nevezett községek jegyzői-nyugdijhátralékaiknak rendezése tárgyában intézkedvén, Albertfalva község javára 1001 frt 29 krt, Üröm község javára 63 frt 86 krt, Borosjenő község javára pedig 5 frt 87 krt töröltetni, illetőleg elszámoltatni rendelt; Borosjenő község képviselő testületének f. é. márczius hó 28-án, 19. sz. a. hozott azon határozatát, mely szerint az ottani róm. kath. hitfelekezeti iskolát, az altanitó fizetése czimén 365 frt évi segélyben részesiti, valamint a f. é. augusztus hó 7-én 56. sz. a. hozott azon határozatát, mely szerint Navarra József községi jegyző 100 frt évi személyes pótlékban részesittetik, a fennforgó méltányossági okoknál fogva, nemkülönben a f. é. 55. kgy. sz. alatt a községi törvény 110. §-ában előirt alakiságok megtartásával hozott, felebbezéssel meg nem támadt azon határozatot, a mely a Borosjenő község tulajdorát képező 82. népsorszámu lakház, udvar és kertnek eladása mondatott ki és az árverési feltételek megállapittattak, indokaiból jóváhagyta. Ugyan ez a megye-gyűlés a kecskemét- tiszaughi vasút részére 50.000, a jászberény- tápiósüly és sápi h. é. vasút részére szintén 50.000, a csömör-czinkotai h. é. vasút részére 180.000, a nagykörös-kécskei vasút részére 45.000, a szolnok-félegyházai vasútvonal részére 150 000, a szentendre-visegrádi vasút részére pedig — figyelemmel a kilométer hosszra, 66.000 frtnyi segélyt szavazott meg annyival is inkább, mert a vármegye ezen kies fekvésű és természeti szépségekben gazdag vidékeinek a fővárossal való összeköttetése által a vidék lakosságának vagyonosodása kimaradhatlan és mert e vidék lakóit az elemi csapások és nagy részben a filloxera pusztításai annyira tönkre tették, hogy a vármegye ezen részén a lakosság jövedelmeinek szaporítása és megélhetésük némi fellendülésének előidézése szempontjából segíteni immár elódázhatlan kötelessége volt a vármegye közönségének, melyért lapunk, mint Buda-vidéke érdekeinek közlönye, ezúton hálás köszönetét mond. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Scheich Károly. Régi szívós polgár, ez az ő erénye . . . Os Budavárának harczias vitéze. Mint született elnök nem enged a jogból, Nem fogad tanácsot sem baltól sem jobbtól, Megüli a székét hajnaltól éjfélig, Elnöki székében tisztelik és félik. A skrutiniumban főszámadó mester, Vigyázni számadást ő sohasem restek A tanácsurakkal sokszor van viszálya, A mit egy-zer Ígér azt keményen állja. Patikus létére nem kendőz hibákat, Fagyban és esőben a gyűlésbe fárad. Népszerűség után sohasem vadászott Nem is szeretik őt szerencse Yad<szok. Szembe néz csatával, szembe minden harczczal, É'czet és adomát elmond komoly arczczal. Buda érdekeit ifjú tűzzel védi, A kik nem így tesznek azok ellénségi. Dárdát, paizsot visel, soha meg nem retten, Száz szavaz-e vele? a vagy csupán ketten . . . Éljenre nem szorul, hizelgést nem áhit, Harczba száll, ha veszti, ba nyeri csatáit. Krónikás versünkben tehát nem dicsérjük. Küzdjön szép Budánkért arra szépen kérjük. 1<. K. Lakner János. Lövölde egyletnek a fő-fő pennája, Élénk az ő tolla, jó a fenyőfája. Buda jövőjéért szive tűzzel dobban, Kevesen küzdenek ezért nála jobban. Kertjében ápolja kelő csemetéket, 0 a számvevője — a vízvezetéknek. Pohár közt, tréfával, komolyan és tettben Számíthatunk rája is — minden esetben. Szép a lelkülete, minden jóért hévül, kötelességeit elvégzi emberül. Kanári kocsik. A mi krisztinavárosi sanyarú és mostoha közlekedési állapotunk, hatalmas lendületet nyert folyó év november hó 1 én. A régen várt reform elérkezett s avval a ténynyel inaugurálta magát, hogy az ócska Vaskovics és ráczfürdői szekereket, miket csak a merész fantázia nevezhet társaskocsiknak — kanári sárgára festették. Egyéb semmi sem történt a dolog lényegében. Ez ugyan vajmi csekély, de mégis csak valami, annál is inkább mert tekintetbe kell vennünk, hogy a jármű használatba vételénél, különféle meglepetések és mulatságos dolgok várakoznak polgártársainkra. E sorok Írójával megtörtént, hogy kalapját a kocsi ajtó veszedelmes kicsiny méretei miatt, rögtön a beszállásnál tőnkre silányitotta, s megdöbbenve tapasztalta, hogy a kocsi boltozat véghetlen alacsonysága folytán azt t. i. kalapját még ülve sem teheti fel s kénytelen volt Quentzer ez agyonlapitott remekét rezignálva, ölében haza vinni. De helyzete még irigylendő volt, egy gömbölyded polgártársnő állapotához képest — kinek alsó félteste annyira oda- szorittatott a nevetségesen alacsony és szűk ülések folytán, a minden oldalról előnyomuló térdek által a kocsi oldalához, hogy a járásbíróságot kezdte emlegetni hol e-féle könnyű testi sértésekért panaszt lehet emelni, s ebbeli szándékáról közös kérelmünkre csak az okból volt kénytelen elállni, mert a sok zavarosban halászni akaró térdek keresztezése és összeszo- rulása folytán a deliquens azonossága nem volt konstatálható. De eltértünk a czéltól, az objektivitástól. Akkor midőn egy külföldi tőkepénzesekből álló konzorczium a fővárossal a szerződést lezárta, s e tárgyalásoknál a kötelező járatokat praeczi- zirozta, Krisztinaváros lakosága a legnagyobb megütközéssel ismét azt tapasztalta, hogy a közlekedési bizottságnak városrészünk : Hekuba —, a részvénytársaságot ezekre a járatokra erre az egészséges tőkebefektetésre nem kötelezte, sőt nem is figyelmeztette. E lapokban „Buda és Vidékében“ történt az első jogos figyelmeztetés erre az indolencziát határoló szűkkeblű eljárásra s kőr- vonalozva lett a mód e mizériák orvoslására. Eszmecserét folytattak e tárgy fölött városrészünk társaskörei, kérvényeztek, sürgették az ügy elintézését, s minden erővel odahatottak ez idegen helyi viszonyainkat nem ismerő részvénytársaságot arra bírni, hogy e népes s a főváros központjával folyvást érintkezésbe álló kerület vonassák be a hálózatba. És ekkor legnagyobb örömmel vettük az ígéretet, hogy mire a szükséges jármüvek elkészülnek, Krisztinaváros jogos igényeinek eleget fognak tenni. Igen eleget tettek! Befestettek egy pár rozoga, kimustrált kocsit, melyeket még egy nagy község vagy rendezett tanácsú város közönsége is megbotránkozással utasítana vissza magától, — szép sárgára. Ez a mi vívmányunk. Tudomással bírunk arról is, hogy ennél a közlekedési intézménynél, egy budai, előkelő és fölötte sympatikus polgártársunk vezérszerepet játszik ; őt kérjük szeretettel személyes meggyőződést szerezni arról, hogy e nyolcz ülésii kalitkák, daczára annak, hogy bennük ülni, kínszenvedés, folyton telve vannak, s a kinrekedtek félóráig is kénytelenek várakozni egy követő kocsira, mig egy üres helyre begyömöszöltetnek. És azutáii foglaljon a czél érdekében, csak egyszer helyet ezen n é k i e na gy on is ismerős kocsiban, akkor megvagyunk győződve arról, hogy az a méltányosság, melyben balparti fővárosunk máris részesül, reánk is kihat, ekkor azután lesz gyors és olcsó közlekedés, kényelmes, modern, a metropolishoz méltó jármüvekkel. Ez esetben kettőről biztosíthatjuk a tár- saskocsi-részvénytársaságot: hogy investicziója a tömeges használat folytán szépen gyümölcsözik, s hogy a mi minden közlekedési vállalatnál lényeges tényező: elnyeri a közönség sym- patiáját. Cs. B. Különfélék. — Ribáry József interpellátiója Darányi Xgnáczhoz. Nagyobb társas körben Ribáry József nyug. miniszteri tanácsos, főrendiházi tag, szokott szeretetreméltó, kedves modorában nyíltan meginterpellálta. Hangzott vala pedig ez az interpelláczió ilyetén- képen: „Tisztelettel kérdem 11-ik kerületünk orsz. képviselőjét, dr. Darányi Ignáczot: a) Yan-e tudomása arról, hogy választópolgársága körében vele szemben jogosult elégedetlenség nyilvánul ? b) Tudja-e, hogy ennek az elégedetlenségnek kútfeje az ő nőtlensége? c) Hajlandó-e ezen komoly ellenséges áramlat, megszüntetése végett magát a nősülésre végre-valahára, a teljes megkopaszodás előtt sürgősen elhatározni? d) Ha igen, mikor szándékozik megnősülni ? e) S végre hajlandó-e a föltett kérdésekre azonnal válaszolni?“ Darányi úgyis mint választó polgárának ; de méginkább mint szeretve tisztelt Józsi bácsijának, Ribárynak rögtön felelt. Kijelenté, hogy eddig még azért nem nősült, mert a közügyekben való sürgős teendőinek halmaza miatt erre ideje nem volt. ígéri azonban, hogy választói megnyugtatása végett eme kérdést komoly tanulmány tárgyává teszi. S ime Darányi nősülés dolgában még eddig csak a „megfontolás“ stádiumáig jutott. Hamarább lett belőle miniszter, mint házas ember. Úgy látszik a házaséletnél könnyebben megoldható kérdésnek tartja a miniszterséget. Bizonyára attól fél, hogy azontúl nem szentelhetné magát a közügyeknek. Pedig nemes szivével, figyelmes modorával családját is boldogítani tudná. — Borosjenő község küldöttsége folyó hó 11-én Navarra József községi jegyző vezetése alatt a m. kir. kereskedelmi miniszter urnái volt audienczián. Pestvármegye közigazgatási bizottsága a borosjenőieket — állítólag — minden jogi és méltányossági alap nélkül az ürömi állomáshoz vezető vasúti hozzájáró ut építési és fentartási költségeinek felébeni viselésére ítélte. — A miniszter meghallgatta a küldöttség szónokát és megígérte, hogy a mennyiben sérelem történt, azt orvosolni fogja. A bpest-esztergomi h. é. vasút óbudai állomása és a jobbparti körvasút között tervezett összekötő vonal elkészültéig ezen h. é. vasút személy- és áruforgalma a bpest-szent- endrei h. é. vasút aquincumi állomásáig fektetett ideiglenes munkavágány és a bpest- szentendrei h. é. vasút aqui ncum-ób u da- filatorigáti vonalszakasz felhasználásával fog egyelőre lebonyolittatni akként, hogy a bpest-esztergomi h. é. vasút személyvonatai a jobbparti körvasút vágánya n a P á 1 f f y-t érig fognak közlekedni. — A mütanrendőri bejárás megtartása csak napok kérdése. ^ — Rendezik a Mátyás templom környékét. Erős munka folyik most a Mágyás templom körül. Nagy sürgés-forgás között csákányok kopogása hallatszik, hogy kibontsák a törmellékeket és a templomnak pesti
