Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-13 / 41. szám

Budapest, 1895. (2) Október 13. BUDA és VIDÉKE. Egy kis amerikai szolotelep ismertetése. (Szántóvetők Lapjából.) Mai nap filloxera elleni védekezésnek csak egy sikeres módját ismerjük s ez az ame­rikai alany fajokra nemesitett ojtványok által való védekezés. Az újabb időben nagy lendületet vett s nagy jövővel biró homoki telepítést „védeke­zési“ eljárásnak nem tarthatjuk. Az ojtványok ültetése által való védekezés mai nap még drága, azonban korántsem a drá­gasága okozza annak nagyobb mérvben való elterjedését, hanem az ojtvány előállításában és kezelésben való járatlanság, mert beigazolt do­log, hogy a helyesen beállított és kezelt s a talajnak megfelelő alanyokon létesített ojtvány- telep 2 — 3 évi termésével megtéríti az összes beléfektetett tőkét kamatostól. Tény az, hogy oly helyeken, hol a nép régi ósdi szokásaitól nem akar eltérni, az ojt- ványtelepek nagyobb mérvben való elterjedésé­nek még nem jött el az ideje. Az ojtványokkal való védekezés nem „parasztmunka“ az „ker­tészkedés“ s a ki szorgalommal lát utánna kis területről, nagyobb haszna lehet, mint azelőtt a nagyról. Nagy hasznára van egyes régi bortermő vidékeknek, ha egyes szakértő emberek ott te­lepet létesítenek, mert a jól sikerült telep és a jó példa nagyobb ösztönt ád a telepítésre, mint ha a különben is vonakodó népet szóval buz­dítjuk. Égy ily szép példa Szt.-Endrén, ezen a régi hires bortermelő helyen, Fachleitner Mi­hály szölőtelepe. Nem nagy, de a telepítés és kezelés oly .tökéletesen van keresztül vive, mely mintául szolgálhat s a befektetett tőke nagyon is meg fogja hozni kamatait, mert ezen minta­telepbe — joggal mondhatjuk — sokkal na­gyobb értelmi tőke, mint anyagi tőke lett beruházva. Fachleitner ur telepe két részből áll; az egyik rész szabad lejtőjii part a Duna közelé­ben 21/2 hold, a hol vesszőnevelés a főczél, mert Fachleitner ur ojtványokat eladásra is állít elő. Van Bt ültetve 3/4 holdban Rip. Portaiig, 3/4 holdban Solonis, 1/4 holdban Rupestris Monti- cola. A többi rész helyben ültetett alanyfajo­kon létesített ojtváuyokból áll. A tőke és sortávolság 1-50—D50 méter. A vesszőnevelós úgy történik, hogy a szabályos Q-ben ültetett tökék közül 8 tőkétől sodrony huzatik a középre állított 4 és fél méteres póznára s erre lesz felfuttatva a vessző s az egész igy szép pyramis alakot képez, a vesszők jól kifejlődnek s be is érhetnek; ezen eljárás­sal óriási mennyiségű vessző nyerhető. Ezen telepnél azonban, mely kiváló gon­dozásról tesz tanúságot és mely a szőlőtermelés szempontjából nem kevésbbé bir fontosággal sokkal érdekesebb a vesszőnevelő teleptől kissé távolabb, a hegyoldalon fekvő ca l2/4 holdas kész, ojtványokkal kiültetett telep, hol már 5000 termőképes tőke áll, melyből fele az idén lett kiültetve, másik fele p°dig a múlt évek­ben (1893 —1894.) A két éves ojtványokat bár a termés folyton adatik el, úgy megrakva ta­láltuk fürtökkel, mennyit nem nemesitett tőkén találni soha sem fogunk. Tőkénként a 7—12 kló. termés nem volt ritka. A művelési mód — a viszonyok szerint — jól van keresztül vive; a sortávolság, 1 *25 m., mig a tőketávo^ág 1 m. Művelés módképen vagy az alacsony czomb és a szálvesszős műve­lés van alkalmazva megfelelő sikerrel. A szál­vesszőt azonban Fachleitner ur nem köti ki, mit helyesnek nem tarthatunk, ha ugyan a helyi viszonyok által indokolva nincs. Találtunk kisérletképen oly kezelési el­járást is, hogy egy karó mellé két tő volt ül­tetve, az egyik alacsony czombra vagy fejre müveltetett, a másik szálveszőre hagyatott meg s ez évenként váltatik. Egyszóval ezen telep által beigazoltnak látjuk azt, hogy kellő szakértelemmel és kitar­tással igen sok helyen felújíthatjuk a filloxera által elpusztított szőllőinket s akik a védekezés helyes keresztül vitelét látni akarják, rándul- janak el Szt.-Endrére, meggyőződhetnek róla itt is, bár az ország több vidékén is fognak már helyesen kezelt amerikai telepekre találni. Az ismertetett telep annyival érdemel dicséretet, mert egy hires bortermelő vidéken, hol a véde­kezés még igen hátra van s csak itt-ott talá­lunk egy-egy ojtványtelepet, jó például szolgál. Szftkkeblüség. Szükkeblüségen kívül nem tudunk más nevet adni, annak a tettnek, mit a székes főváros közgyűlése a lovaregylettel szemben müveit. Elutasította azt a kérvényt, mit az 5000 frt versenydijért adott be a lovaregylet. Elutasította Steiger Gyula, dr. budavári Országh Sándor és Scheich Károly érvelése daczára. A lovaregylet elég gazdag arra, hogy ezt az 5000 frt dijat meg nem érzi, de csorbát szen­vedett a székes főváros méltósága, tapintata és közgazdasági politikája. A lóverseny annyi idegent vonz ide és annyi pénz forgalmat csinál, hogy a fővárosnak ; a lovaregyletet még több díjjal kellene dotálni. A lipótvárosi eszmék nem teszik haladás- képesebbé a fővárost. A király-utczai gondola­tok csak önzsebekre érvényesülnek. Kalmár és börze felfogással bizony nem szépülne, nem épülne a székes főváros. — Nem illenék ide, ha jó komédiás nem lenne, de Kasznár Pönöge Lőrincz uramnak is szép képessége van a komédiára, a báró egye­nesen arra született. Kló ti 1 d asszonyság czirkusz dámákkal vetekedhetik. — Hamis játékosok ; vágott közbe Péter. — Hát a szent elvek már eloszlottak ? kérdé Csőry Miklós. — Azok soha sem oszlanak szét. Az elv a zászló szent, de néha avatatlanok hirdetik, szédelgők hordozzák. — No látod, te nem hitted, de ez a gúny darab mit Pönögéék játszanak meggyőzött ugy-e ? Tisztelgés szónoklat megrendelésre. Ennek a czin- gár vezérnek most adják ki a diurnumof ép úgy mint E erkónak csakhogy ez annyival már nem elégszik meg. Majd felöltözik ez a mint haza ér. Csak üzletből kopott. Péter szomorúan fordította el fejét. Nem akarta látni az elvek sárba tiprását. Ő is észre­vette, hogy mikor a báró a szóvivővel kezet fogott, pénzt nyomott a markába. Muhar Manó szerkesztő ur a kék párt lapját szerkesztette. A lap czime változott, mert nem tehetett biz­tosítékot, minden héten más név alatt adta ki { levél papiros nagyságú közlönyét. Lapját a saját ajkain szerkesztve, mint szó hirmondót egész nap megjelentette. Reggel a szatócsnál elolvasta az összes lapokat és lap­szemlét szónokolt a báró jágerának, ki öltözte­tés közben urát világosította fel a helyzetről. Dél felé a szedőktől megtudta a napilapokból kimaradt összes dolgokat. A kőnyomatu lap szolgájától a legujabbakat s ezeket értékesítette mindenfelé. Jó és gyors értesültségének köszön­hette, hogy nagy tekintélyre vergődött bizonyos körökben. Délután kissé jobban öltözködve iroda­főnöke volt a kék párt Deboráhjának Brinzen- stein Klotildnak és segédje összes üzleteiben. Mint kitanult masseur a báró körmeit igazgatta és nagyobb mérvű éjszakázás után meg is maszirozta. Szóval megjelenő hírmondójának jó és gyors munkatársai voltak a fürdőszolgák, kik nagy­ságos méltóságos és kegyelmes urak tyúkszemeit vagdalják és őket dömöszölik. Műtét közben sokat meghallanak. Nem csoda, ha Muhar Manó mindig jól volt értesülve. Jól látott, jól hallott és az eredményt kitünően kitarkázta. A párt pénztárához hozzá­nyúlni joga volt, rendelkezni alap czimén. A tisztelgés végén Muhar Manót a báró különös figyelmébe ajánlotta Pönöge Lőrincznek. Levelez helyette és bevezeti a kék párt elveibe, megismerteti vele a nép töviseit. Szolgálaton kívül tisztességesen öltözködik, de hivatalos működés közben mint pártvezér kopottan köteles megjelenni. Csodáljuk, hogy a napi sajtó nem szólt ehez a kérdéshez azonnal. Mi minden osztálynak jogait tiszteletben tartjuk és nem akarunk azzal, használni a demokrácziának, hogy mágnás gyű­lölők legyünk. A főur csak olyan polgár, mint a többi polgár, a nemes szintén. Azt hogy hazát szereztek és fenntartottak saját pusztulá­sok árán is és nem űztek spekulácziót, bűnnek nem tarthatjuk. Medrey Zsigmondék felfogásá­ban nem osztozhatunk és észrevesszük ebben az elutasításban az osztálygyiilöletet. Nekünk inkább az van érdekünkben, hogy a nemesség­gel együtt érezzünk, mint hogy az ellen áská­lódjunk némelyek példájára, kik nagy demok­raták, de rendjel lázban szenvednek. A lóverseny utján temérdek pénz jön a fővárosba és ilyen eljárásokkal azt érhetjük el, hogy más hova viszik a lóversenyek érdekesebb és vonzóbb részét. Arról nem is beszélünk, hogy a székes főváros kalmár szellemű, szőllőtelepén és fais­koláján kívül mezőgazdaságot nem üz, állatte­nyésztéssel nem törődik, gazdasági dijakat nem ád, pedig mind ezt megtehetné. Van elég te­rülete. A mezőgazdaságon alapul a fogyasztás java részben. A mezőgazdaság és állattenyésztés hanyatlása az ipar és kereskedelem hanyatlása. Nem kis dolog az ha verseny dijt tűz ki a főváros, mert ezzel a lótenyésztés fontosságát ismeri el. Az elmaradt omnibusz. (Levél a szerkesztőhöz.) Az olyan városnak, a melyben a lakosok nagy területen elszórva laknak, egyik legfőbb dolga, hogy minden irányban, reggeltől késő estig, megszakítás nélkül, folytonosan járó köz­lekedésről gondoskodjék. Budapest székes főváros engedélyt adott egy társulatnak bizonyos jövedelmező vonalakon való közlekedésre, de nem kötötte ki, hogy a kevésbé jövedelmező utakon is járasson kocsikat, pedig az ezek mentén lakó emberek, épp úgy megfizetik az adót mint a Király-utcza menti polgárok, s ennélfogva nekik is mind ahoz van joguk, a mihez a többieknek. Budapest városa elfelejtette kikötni a talán nem 100°/0-M jövedelmező útvonalakon való közlekedés megnyitását és hónapok óta elnézi, hogy az omnibus társaság az olyan vo­nalokon sem indít kocsit, a hol indítani köte­lessége. A Budapest I. kerület, Krisztinaváros e tekintetben is mostoha gyermeke, az állítólag világvárossá fejlődött metropolisnak. A vörös- kereszt környékének, a Mészáros, Pálya, Már­vány, Mozdony, Karácsonyi, Koronaőr, Alkotás, Kékgolyó és Városmajor-utczáknak nincs köz­Muhar Manó valódi privát detektív. Közre működik megsemmisítő adatok gyűjtésénél, ha a bárónak valaki szerencsésebb ellenfele a kár­tyában és a haza bárója (igy nevezik a kékek) kénytelen a becsület nevében meg nyi­latkozni. Pönöge Lőrincz karon fogta a feleségét, a báró Katit. A jáger és a kék párt utat tört a tömegen és ő nagyságáék két nyitott bérkocsi­ban elhelyezkedve sebes hajtással vágtattak a főváros felé. Pönöge uram az őt sűrűn nagyságoló hor­dárokkal is kezet fogott. Valami rendbeli nép­nek nézte őket egyenruhájoknál nézvést. (A saját szavai.) Egyik elsőrendű szállodában vettek ki két szobát és a báró legelsőben is egy hosszú pon­gyola öltönyt hozatott Kasznár uramnak, azután fodrászért küldött. A fodrász nagy hajlongások között megérkezett és a mester neki fogott ö méltósága utasítása szerint a vállat verő haj megkurtításához és azután a borotválást végezte. Jó szagu olajjal kente meg a meghajtalanitott fejét és Szőllősy-féle kitűnő bajuszpedrővel kente ki a bajuszát. Pönöge uram oda állt a tükör elé és el­kezdette hajtogatni: Nagyságos ur én a hát én e? (Folyt, követ.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom