Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-24 / 47. szám
Budapest, 18%. IT. évfolyam 47. sz. Vasárnap, november 24. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EEIDÉLTI G-TULÜ. KIÄD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Szőke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak ; Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Az esztergomi vasút. Az esztergomi vasút megnyílt. Buda egy tényezővel közelebb jutott rendeltetéséhez, mely nem kevesebb minthogy ez az ős város rész, a király otthona Dunán túl szive legyen. Az esztergomi vasút egy lépéssel erősítette ennek a rendeltetésnek meg valósulását. Üdvözöljük közlekedési kormányunkat, hogy e vasúttal gazdagított bennünket. Ez a vasút nem csak Esztergommal kapcsolt szorosabban össze, de egy szép és regényes vidékkel hozott közelebb. Hálánkat fejezzük ki a minden jóért, szépért és igazért hevülő hazafinak Gróf Zichy Nándornak, ki e vonal engedményese volt, és annak megvalósulását elősegítette. Sok, nagyon sok jó várható az esztergomi vasút megnyitásától. A mi Budát illeti az nagy haszon, hogy egyelőre az áthidalásig Buda a góczpont. „A vasutat Ó-Buda állomása ideiglenes vágány összeköttetés utján Aquincuminál az O-Buda Filatorigát állomással kötik össze. Innen a személyvonatok a jobbparti körvasút mentén a Pálffy-térig közlekednek, a tehervonatok továbbra is a Kelenföldig s az összekötő hídon mennek át a balA „Hl DA és VIDÉKÉ“ TÁRCZAJA. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) (26) Irta : ERDÉLYI GYULA. Rétyi Antos István barátomnak! A kékpárt nagy ünnepélyre készült a z elvek és tövisek nevében. Az emberiség töviseit az ő elveik húzzák ki. Ezt hirdetik a kolomposok a kik itt is két részre oszlanak. Abor Abelék a rajongók, a kikkel czélt érnek, az eszközök kik rongyosok maradnak. A társadalom forradalmaiból semmi egyéb részök nincsen, minthogy lelkesedtek, mámorban éltek s a diadal után, vagy a bünhődés alkalmával kiábrándulnak. Káva Ferkó, Muhar Manó, Brinzenstein Klotild, báró Szirtes Aladár a zavarosban halászok. Megragadtak egy elvet, mit kihasználnak a maguk érdekében. Államot képeznek az államban, adót fizettetnek, sarczolnak, zsákmányolnak zsebrákolnak. Dombor Péter a maga fiatalos észjárásával a felhők között jár. Elragadják a szocziális eszmék. Harczolna az eszményért, de mikor az eszmény hirdetőinek piszkos czéljait megismeri: kiábrándul. Csőry Miklós és Dombor Máté az ember jogainak tisztelői, de leszámolnak azzal, hogy mi lehet és mi nem. Csak a becsület javíthatja meg a világot. Pönögéék szintén sokan vannak. A hiúság, az elbizakodottság, a szerepre vágyás és szerep- vivés képesség és erő nélkül részt vesz a koméparti hálózatra. A végleges állapotnál a még építés alatt levő ó-buda-angyalföldi vonalrészen jutnak a vonatok a balpartra s a személyvonatok végpontja a balparton a M. A. Y. nyugati pályabáza lesz, a jobb parton pedig az ugyancsak építés alatt levő végleges összekötő vágány vonalai létesítik a közlekedést, az ó-budai állomásról a jobbparti kör vasútra, hol a Császár-fürdő kitérő lesz a személy forgalom végpontja.“ Ez a vasnt képe, melynek eszméje már a 60-as évekből ered, a mikor erre a dús kőszén telepekre vezették a gondolkodókat. Harmincz év mnlva vált testté az eszme. Harmincz óv múlva valósult meg a vasút, mely a mesés kincseket rejtő szénbányák okszerű kiaknázása folytán nagy lendületű lesz. Ezenkívül a vidék minden pontja egy-egy klimatikus gyógyhely és nyaralók építésére nagyon alkalmas s a községek felvirágzását mozdítja elő. Pilis- Szántó, Solymár, Vörös vár, Pilis-Csaba, Huta-Szentlólek stb. szebbnél-szebb és páratlanul kies pontokat kínálnak a nyaralóknak. E mellett ezek a vidékek terményeiket áruczikkeiket gyorsabban és jutányosáéban szállítják a piaczra. Itt az ideje, bogy a megye és a diában. Találunk mindenféle Pöaögót. Falusi baktertől kezdve miniszterekig. Keveset érnek, de sokat mernek. Kati egy még magát ki nem ábrándozott leány, ferdén nevelve, van benne egy kevés atyja feltűnés vágyából. Csalódás gyógyítja csak ki, mikor belátja, hogy őt csak játéknak tartják és eszköznek. A méretlen csárdás pedig maga a józan magyar nép, az a nép, mely imádkozik és dolgozik, s a mely szivében, vérében magyar, megtanult tűrni, szereti hazáját és megéri a maga sorsával. A Szegfű asztaltársaság az elvek és tövisek nevében vezette félre a munkásokat. Lázitó iratainak sok áldozata van már. Muhar Manó rendőri felügyelet alatt áll ... a kékek legkékebb lelke. Tüntetéseket vezetett. Elenzéki vezérférfiak ültek fel neki mindaddig mig egy csúnya ügybe nem keveredett, melyből az elvek és tövisek bőse mint martír került ki s él azóta a nép óhajából, a munkások verejtékéből, mint Marczi Hevesen. Ma nagy napja van. A Szegfű asztaltársaság a vezérek egyik vezérét Pönöge Lőrinczet fogja szemtől szembe látni és őszinte, keresetlen nép észjárását hallani. Fontos nap ez a szocziálizmus életében. Az iparmunkás, a kézműves, a földmunkással szövetkezik a gyűlölt burzsoá ellen. Eljön és a mozgalom élére áll egy valódi kékvér, ki a társadalom legmagasabb régióiban rendkívüli nagy követe a munkás kérdésnek. Eljön a hölgyek hölgye, ki a nőket nyeri meg, az anyákat, hogy már dajkadalban, énekeljék a szocziálizmust; és eljön végre a nép, a földuépe egy kiváló jelese Pönöge Lőrincz, a ki vagyont áldoz az elvek diadaláért. r községek elöljárósága munkához fogjon és tanulja azt a kérdést, melyik községet, mire lehetne felhasználni. Több szép hely van itt, mint Scbweiczban, fürdők, klimatikus gyógyhelyek, menhelyek, pen- siok, gyógymódok kínálják a kedvező ; .Jmat a vagyonosodásboz. Kerté- özet, gyümölcs, baromfi tenyésztés mutatnak utat arra, hogy a községek és a lakosság boldoguljon. Egy erős kéznek kell küzdeni és a siker elmaradhatatlan. A pilisi hegyvidék, mint nyaraló telep mellett szól a szépségen kivül az olcsóság is. A Pilishegyről tiz vármegyének helységeit, vagy magaslatait lehet kivenni. A vasút megnyitása folytáu egy kis élelmességgel Budának és Esztergomnak a kereskedése és ipara is emelkedni fog. Létesülhetnek ipar és gyártelepek, bányák valamint egyéb vállalatok. A természet kínálva kínálja kincseit, az embertől függ fel vegye-e vagy el dobja ? A községi közigazgatás terhei és egyéb súlyos adók mindég szaporodnak. Uj forrásokról kell gondolkodni, bogy a nép el ne szegényedjék és sorsa javuljon. Az elöljáróságok vannak erre első sorban hivatva. A „Buda és Vidéke“ számtalanszor kérte őket és kéri ezúttal így irt, igy beszélt Muhar Mauo, ezt czikkezte lapja rendkívüli kiadásban. Az ünnepélyt ő rendezte. Fehér ruhás leányok, dalárda, alkalmi versek, beszédek, egész éjjel világposta s. t. b. . . . Pönöge Lőrincz, a báró., Klotild és Kati érkezésekor felhangzott a Marseillaise, kendőket, kalapokat lobogtattak, lábaikkal tomboltak a padlón. Ezt Ítélte el egyszer, még mikor magas polczon látta maga előtt Brinzenstein Klotildot Péter. A magyar munkás, nem tud magyarul lelkesülni. Elfelejti a bazafiságot, a nemzetközi eszményi ölelkezések közben, nem akar hazafi lenni, hanem világpolgár. A hazáról megfeledkezik és beszivja a kosmopolitizmus mérgét. És pedig a helyeit, hogy sorsán javitana súlyosabbá teszi. Nem a vallás, nem a szeretet hangja nyilatkozik hanem az elrettentésé . . . A társadalom megrettenve nézi a munkások mozgalmát. Földrengést ball és a föld rengésben elvész a méltányos kivánság. A tőke, a pénzszerzés igaztalan útjait, nem lehet zabolázni, nem lehet figyelemmel kísérni, mert a munkások vörös zászlóitól védekezik mindenki. Az államok a segély helyett a rakonczátlanság zabolására vaunak utalva. És a munkás ? Vezetői félrevezetői csábításainak engedve, görnyed, szenved és nem éri el jogait. Ha eltemeti a társadalmat a romoknak ő is halottja lesz. A kényszer alkalmazásában nem jut idő a segélyre, a ragály, a vész nem talál gyógyszerekre. A munkás eldobja magától bitét, vallását Istenét, harczot izén az egész társadalomnak és
