Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-29 / 39. szám
Budapest, 1895. (4) Hampel Sándor városbiró, lovag Szabó. M. Fe- rencz, Kullman Lajos főjegyző, Gallner József fóv. biz. tagok s. t. b. Az egyházi szertartást Dömötör Gedeon plébános segédlettel, zene és az operai énekkar elragadtató szép előadásai mellett nagy ájtatossággal végezte. A szertartás végén megható szép beszédben üdvözölte az uj fiatal házaspárt. Ez után a nászmenet hoszu kocsisoron a lövölde díszített termeibe tartotta ünneplő bevonulását, a hol is egy 50 teritékü patkó alakú asztalsor mellett foglalt helyet. A zenét Perényi hírneves nemzeti zenekara szolgáltatta. A negyedik fogás után az első pohár köszöntőt Darányi násznagy szokott eloquenziájával mondotta a szép és fiatal házaspárra a mi nagy lelkesedést keltett, utánna Márkus alpolgármester majd Rupp királyi tanácsos tartották vig nászbeszédeiket az uj házaspárra üriték poharaikat, mig Hampel városbiró élezés és szokott vig kedélyével az öröm szülékre és a Naeff Fernczné szép nászanyára mondott sikerült felköszöntőt, melyre az örömapa válaszolt megköszönve úgy a szives felköszöntő uraknak nem külömben, az összes nászvendégek becses megjelenésüket e valóban igazi polgárnak családi örömünnepélyén. Ezután a fiatalság tánezra perdült. A táncz estve 8 óráig tartott, a mikor a fiatalpár a lakodalmas közönség éljenzése mellett nászutra indult. Kívánjuk, hogy találják meg azt a mit keresnek — a boldogságot. * A krisztinavárosi templomban egyik tisztelt polgártársunk, Mayer be rg Ignácz kedves leányát, Mayerberg Józsa kisasszonyt vezette oltárhoz H e s z Árpád fővárosi tanitó, a közbecsiilésben álló Hesz János fia, A templom diszes közönséggel telt meg. Az ismerősök és jóbarátok meghatottan tanúskodtak a szertartásnál, mit Tálos Gyula segédlelkész végezett. Násznagyok voltak: Heinlein Fe- rencz és Bartsch Gyula. Nyoszolyó lányok Mayerberg Irén és Janka, Liptay Paula és Schober Irma kisasszonyok. V ö f é n y e k : ifj. Hesz János, Kálmán, Ödön és Bukács Béla. Esküvő után az örömapa házánál volt a lakoma, hol sikerült pohárköszöntőket mondtak az ifjn párra. Legyenek boldogok. Őszi napsugár. A lipót-utezai városház ülléstermébe egy kis őszi napsugár tévedett be. Ez az őszi napsugár Buda érdekében melegitette fel a kedélyeket. Egy csomó ügy került tárgyalásra, mely Budát érinté. Köszönet érte, hogy rokonszenvesen fogadták. Bár csak megmaradna ez a kis őszi napsugár és ne fagyasztaná közönybe a dér. Kassits Péter interpellácziója és annak eredménye a következő : Jogosult kerületi érdekben kívánok felszólalni. Az I. kerületnek igen nagy része, különösen a Krisztinaváros közlekedés tekintetében fölötte mostohán van ellátva. E bajon segítendő, a budai polgárság körülbelül két esztendeje, folyamodott a fővároshoz és a kereskedelmi ministerhez az iránt, hogy a lóvasutnak személyi forgalma a budai lóvasut felhasználásával terjesztessék ki a déli vasút indulóházáig. Körülbelül egy éve, hogy a kereskedelemügyi minister ezt az ügyet kedvezően elintézte és értesítette a kérvényező budai polgári köröket, hogy a maga részről minden intézkedést megtett a kért irányban és utasította a lóvasuttársaságot, valamint a polgármesteri hivatalt, hogy az intézkedéseket tegye meg. Sajnos, mind a mai napig ez ügyben nem történt semmi; miután nem tudom, hogy kinek a mulasztásából történt ez, a következőket kérdem a polgármester úrtól: 1. Kinek a hibája, hogy még máig sincs az ügy érdemben elintézve? 2. Hajlandó-e teljes erővel oda hatni, hogy a polgárságnak ezen jogosult kívánsága a ministeri intézkedés értelmében végrehajtassák ? Második interpellation! a következő: A hírlapokból ismeri a közönség az ügyet, a mely arra vonatkozik, hogy az I. kerületben a Svábhegyen és az Orbán-hegy azon részén, a mely teljesen el van hagyatva, közlekedés teremtessék. Egy vállalat alakult is,aMöszmerés Veszely- féle vállalat, a mely azt a közlekedést létesiBUDA és VIDÉKE. teni akarja. Ez az ügy már jó régen tárgyal- } tátik a főváros különböző fórumainál, de mind ez ideig eredmény nélkül. Tekintettel erre, kérdem 1. ezen vasútnak az ügye milyen stádiumban van jelenleg? Hajlandó-e a polgár- mester ur intézkedni az iránt, hogy az ügy a sok különböző retortán keresztül lehető gyorsasággal elintéztessék és hogy a budai közlekedés ügye ez irányban csorbát ne szenvedjen ? G e r 1 ó c z y Károly h. polgármester: Tisztelt közgyűlés! Ä mi a lóvasutnak a déli vasúthoz való személyforgalmát illeti, ez a kérdés a mérnöki hivatalban tárgyaltatott és négy nap előtt érkezett be a 11-ik ügyosztályba; a második ügyosztály a legrövidebb idő alatt meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket ezen vasútnak személyi forgalomra való berendezésére. A mi a Mössmer- és Veszely-féle vállalatot illeti, ez az ügy a vasúti albizottságnál van tárgyalás alatt. A vasúti albizottság néhány hét előtt már egybe hivatott, hogy ezt az ügyet véglegesen elintézze, csakhogy a biz. tag urak közül csak egy jelent meg és igy az ügyet tárgyalni nem lehetett. Azonban hétfőre ismét össze lett hiva az ülés és remélhető, hogy miután nagy fontosságú kérdések nem forognak fenn, az ügy eredményre fog vezetni. A választ úgy a közgyűlés, mint az interpelláló tudomásul veszi. A csütörtöki ülésen is foglalkoztak Budával. Erről a következőkben számolunk be : V o s i t s Károly tanácsos adta elő a Lukács fürdői tó beboltozásának ügyét. A közmunkák tanácsa azt az ajánlatot te a fővárosnak, hogy az esetre, ha a főváros ez évi szeptember 17-éig értesíti a közmunkák tanácsát arról, hogy a beboltozáshoz szükséges költséget, mintegy 76.335 forintot viselni hajlandó, akkor a főváros mérnöki hivatala által is helyesnek talált terv szerint a tó beboltoztatását a saját felelősségére végrehajtja. A tanács azzal a javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy fogadják el a közmunka tanács ajánlatát. A közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadta. Ezzel az ügygyei kapcsolatosan elrendelte a közgyűlés a Zsigmond-utczának a és Császár és Lukácsfürdő közötti szakaszának rendezését is. A svábhegyi fogaskerekű vasút üzleti igazgatósága kérvényt intézett a fővároshoz, hogy üzletét egy részvény társaságra ruházhassa át. A tanács az átruházás megengedését javasolja, mig Ullman Pál dr. ezt csak úgy hajlandó megengeani, ha a társaság a viteldijat leszállítja, kocsiait kellő világítással látja el és a közönség kényelmére külön dohányzó szakaszokat létesít és a pályaudvart úgy lent, mint fönt kellően rendezi és kivilágítja. Vosits Károly tanácsos nem járulhat hozzá Ullmann propozicióihoz, hanem azt javasolja, hogy az átruházási engedély megadása mellett határozatilag mondja ki a közgyűlés: hogy a tanács lépjen érintkezésbe az uj részvény társasággal a hajtó erő villamossá leendő átalakítására, a viteldijak leszállítása és a többi hiányok pótlása tárgyában. A közgyűlés többsége e javaslatot elfogadta. A Mária-radnai ünnepek, Mária-Radna október hó 5-én, 6-án, 7-én kegyeletes ünnepet ül. A Rend emlékünnepének története 1695. évre esik, amidőn a harczias Il-ik Musztafa kormányozta a kiterjedt török birodalmat. Említett évben ugyanis Il-ik Musztafa, Husszein vezérlete alatt erős sereget küldött Lippa vára ellen, hogy azt ostrom alá fogja és szegény hazánk száz sebből vérző testén uj sebet ejtsen. Kétszáz év előtt csöndes Marosvölgjiinket csatazaj töltötte be; hitetlen török és hivő keresztények, támadók s megtámadottak könyörtelen kegyetlenséggel gyilkolták le egymást. Patakként folyt az ember vér, s azok akik talán sohasem vétettek egymásnak, dühödt oroszának- ként marczangqíták kölcsönösen egymást. Lippa védelme Daróczy András hajdú- kapitányra volt bízva. A szerencse azonban a félholdnak kedvezett. A M.-radnai zárda feljegyzései szerint az ostrom alatt elvérzetteken Szeptember 29. I kívül, 1070 keresztény foglyot fejeztek le a törökök fővezérük tábori sátra előtt. Az ostrom idejében portyázó janicsárok hatoltak föl egy ízben a radnai hegylejtőn épült és a b. szüzanya tiszteletére szentelt fa kápolnához. Vad dühökben először kincseitől fosztották meg, azután pedig bensejében rakásra hordván az ott talált gyúlékony tárgyakat, irgalmatlanul felgyújtották a kicsiny kápolnát. Minden porrá égett. A tüzláng mindent pusztító erejének mi sem állhatott ellent, maga a kápolna is a tűz martaléka lett, csupán csak egy tárgy maradott ép és sértetlen, éz ez — a kurmeli szent szüzet ábrázoló papír kegykép volt. E csodálatos esemény kétszázados emlékének méltó megünneplésére hónapokkal ezelőtt mozgalom indult meg, melyet Csanád nemes szivü pöspöke is helyeselt. Es ime Isten s a b. Szűz anya segedelmével czélhoz is jutottunk. Mária a kegyes szűz igaz tisztelőinek adakozása folytán a jubileumi ünnep megörökítésére karrarai márványból Tóth István szobrász művész hazánkfia tervezte uj oltárt emeltetett a radnai zárda annak a ki nekünk szülte az üdvözítőt. E szép, remek és művészi kivitelű alkotás a maga nemében ritkítja párját. A háromnapi jubileumi ünnep programmja a következő: Október hó 5-én, szombaton délelőtt fél 8 órakor magyar szent beszéd, tarja Kun László apát kanonok; 8 órakor az uj oltárszentelése, 10 órakor ünnepélyes nagy mise, végzi Dessevfy Sándor. Csanádi püspök; 10 órakor német szent beszéd, tartja Magyari Pál. Délután 5 órakor szláv (rácz) szent beszéd leszen, tarja Lipovcsevics Laurus, mohácsi zárdafőnök. Október 6-án fél 8 órakor német egyházi szónoklat, utánna az ünnepélyes körmenet, melyben résztvesznek az egyháznagyok és a lelkészkedő papság. A körmenet előtt a kegykép agnoskáltatik, körmenet után pedig az ünnepélyről szóló okmány a kegyképhez csatol- tatik. Azt követi a pontifikális mise, melyet Dr. Schlauch Lőrincz váradi bíboros püspök végez. Dr. Wolafka Nándor ezen szent mise alatt magyar szónoklatot tart a híveknek. Délután 5 órakor szláv szent beszéd tartja: Pater Pletikapics Firmus, násiczi zárdafőnök. S végre október 7-én lesz az ünnepélyes „Te Deum“ s ezzel a háromnapos ünnep véget ér. Felhívás előfizetésre. Főtörekvésünk, hgy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a társadalmi életnek hü tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatunkat. Ismerőseink czim alatt rajzoljunk közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is. Ismertetjük Buda és vidéke közintézeteit ipar és gyártelpeit, községi és közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zászlót, nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erőszakos fegyverekkel. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre .... 12 korona. Félévre ....................6 „ Negye dévre ... 3 „ — Szelestey Géza emléke. Elköltözött kitűnő polgártársunk működése méltó arra, hogy Buda lakossága emeljen neki emléket hálája lerovásául. A polgárságot felszólítjuk, hogy az emlékkő felállításához járuljon hozzá. Járuljon gazdag és szegény. Alakuljon mielőbb egy bizottság, mely az eszmét magáévá téve megkezdje működését. Azt hiszszük, hogy Szelestey Géza családja,
