Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-07 / 27. szám

BUDA és VIDÉKÉ

Julius 7.

Budapest 1895. (5.)

— A svábhegyi menedékház. A

mikor a belváros aszfaltjára rátilz a nap, s behorpad a czipő nyomása alatt, és midőn a külvárosok szűk utczáiban még a késő est beálltával sincs szellő, hogy felüditse a munkában elfáradtakat: várva-várja mindenki, — hivatalnoktól az utolsó munkásig, — a vasárnapot, hogy a budai hegyek között felfrissüljön, s tele szíjjá tüdejét hegyi levegővel. A családok, ismerősök, szomszédok csapattá verődnek, kicsi gyermekeiket ölbe tartva, vagy kézen vezetve Buda felé. A verőfényes kánikulai nap sokszor megcsalja az embereket. Egy kis felhő úgy délután tájt megfeketiti a kék eget, s röktön rá czikázik a villám, dörög s kezdetben nagy essőcseppek, majd szakadózápor ömlik a nyaralók és ikirándulók nyakába. És nincs hová menekülni. Fa és bokor nem ad menedékhelyet. A szülő, az édes anya kétségbeesetten szorongatja magához gyermekeit, a kik félnek, kevésbé bár, mint a ki nekik életet adott. É3 az ilyen zivatar és zápor gyakran lepi meg a kirándulókat, a mely elől bizony bajos elmenekülni, nem lévén az egész Svábhegyen sehol megfelelő menedékhely, a hol a zápor alatt megvonhatná magát a közönség. Ennek folytán Mérő János a Svábhegy felügyelője a tanácshoz kérelemmel járult, hogy építtessen a Svábhegyen és pedig lehetőleg a Normafa környékén egy egyszerű menedékházat, a hol nagyobb essőzések és zivatarok alkalmával 2—3 száz ember menhelyet találna. Nem kételkedünk, hogy ezt a kérelmet a főváros tanácsa még is csak méltányolni fogja, 8 a menedékházat még ez évben felépitteti.

— Kassits Péter. A fő- és székváros legutóbb tartott közgyűlésén a lóvasut engedélyének meghosszabbítása tárgyalásánál ismételten bemutatta erélyét és lelkesedését Kassits Péter. Nem vagyunk annyira mathematikusok, hogy el tudnánk bírálni azt a sok számot, mit ebben a kérdésben kiállítottak, de tisztelettel ismerjük el akár a pró akár a kontránál az igazi tüzet. Kassits Péter önzetlensége és féltékenysége a közügyekben valóban tiszteletreméltó.

— Kedélyesen. Az I—III. kerületi vendéglősök f. hó 3-án közbecsülésben álló al- elnökük a minden közügyben buzgó Petz Károly trombitás-uti vendéglőjében jöttek össze. Erre a szép és kedvelt kiránduló helyre a társulati tagok és a magyarországi borvizek képviselői nagy számmal jelentek meg. A hölgyek közül ott voltak Barabás Józsefnó, Bittner Alajosné, Juhász Józsefné, Lerner Mihályné, Schlaucherné. A szaktársak is úgy vélekedtek, mint a közönség, hogy a konyháról, hol Petz Károlyné maga főz ízletes ételek és a pinczéből jó borok kerülnek ki s a szép vidéken, hova a lóvasuttal könnyű eljutni kedélyesen lehet mulatni.

— A .Budapesti iparos sógédek ©ByöSÜlete“ és az „I-ső budai polgári beteg- segélyző és temetkezési egyesület“ által f. hó 9-én rendezett társas kirándulás alkalmával mely teljes egészében igen szépen sikerült a követ- keyő felülflzetéseket Kaptuk: Mudry József 50 kr, Schwarz Ferencz 20 kr, Wazulik Károly 50 kr, N. N. 1 frt, Moldoványi Sándor 2 frt, melyeket becses lapjában közé tenni kérünk, melyért köszönetét mondja és nyilvánítja mind két egyesület választmánya. Milley Károly mint a „Bpesti iparos segédek egyesülete“ ifj. jegyzője.

— Összejövetelek. A „Budapestiül, II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulat“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. julius 10-én Héberger Károly (III. Kiskorona-u. 68.) tartják. — Az

I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai társas összejövetelüket 1895. julius hó 9-én Fill Mihály (Istenhegy, a „Normafához“) tartják.

— Krisztinavárosi színkör. Nem maradt hely üresen. A páholyok, a földszint telis-tele, a karzatok rogyásig. Jászai Mari játszotta M e d e á t. Az ország első tragikája át jött hozzánk, hogy három előadáson bemutassa azt a hatalmas erőt, a melylyel rendelkezik. Nem „Medeáról“ a darabról akarunk beszélni, hanem Medeáról, Jászai Mariról. A közönség a függöny felgördülte előtt már, olyas lázas féle állapotban volt, mintegy elkészülve arra a nagy tragédiára, a mely előtte le f°g játszódni. Áz első felvonást mély csendben nézte végig a közönség. Aztán felvonásról- felvonásra minden egyes jelenetben a hatás fokozódott. A játékmüvészetet lehet tanulni, de a hogy Jászai Mari játszik, az már isteni adomány. A hangnak az a változatossága, érzésének kifejezése, mozdulata egy óriási tehetség kinyomata, mely több, jóval több egy Sarah Bernhardt, vagy Duse. — A mint gyermekeit hijja magához, előbb mindkettőt, utóbb csak az egyiket, a mint eseng, a mint könyörög s kétségbeesetten, megtörve letérdepel és a midőn gyermekei elfordulnak tőle, sebzetten összerogy : ezt csak egy oly hatalmas művésznő játszhatja meg, mint Jászai Mari. A közönség szempilláin a köny megvillant s az arczokon a mély fájdalom érzése vibrált. Jászai Mari odaadja a darabba egész lelkét, szivét, maga után vonja a közönséget, a mely nem a szerzőt bírálja, de azt a szerelmében megcsalódott asszonyt, a lelkében megtiport anyát nézi, és vele megy fájdalmában, gyötrelmeiben, kínjaiban és elkövetett bűneit is kész megbocsátani s végre megenyhül. Ez a művészet varázsa és ereje. Jázonban Csíki László jó szemé- lyesitőre talált, átgondolta szerepét, beletalálta magát, bírta hanggal és érzéssel. T. Szakái Rózsa mint Medea dajkája igazi tehetségét mutatta be, értelmes és szép szavallatával nagy tetszésben részesült. Kápolnai Julia bájos és kedves volt, R é t h e y Lajos pedig mint követ egyike a legjobbaknak. Krecsányi igazgató nagy gonddal állíttatta ki a darabot. A rendezés hibátlan és a díszítések szépek, csinosak voltak. Szóval Krecsányi hálára kötelezte a budaiakat, hogy azt a nagy művésznőt: J ászai Marit vendégszereplésre megnyerte.

— A krisztinavárosi színkör heti műsora. Hétfő : „Elektra“ ; Jászay Mari asz- szony 3-ik fellépte Kedd: „Klári“; Szerda: „Stuárt Mária“ ; Jászay Mari negyedik, utolsó vendégjátéka. Csütörtök: „A kis hörcsög“; Péntek: „Fanchon asszony leánya“; Szombat: „Mi történt az éjjel?“, (először.) Vasárnap: Ugyanez. Hétfőn: Ugyanez.

— Ó-budai színkör. H a 1 m a y Imre igazgató derekas munkát végez O-Budán. Társulatának jeles tagjaival mindinkább meghódítja az eddigi csökönyös közönséget. Telt házak és zsúfolt házak sem ritkák ez időszerint az ó-budai színkörben. A heti műsorban kiváló helyet foglalt el „Felhő Klári“ előadása, a melyben bravúrosan játszott H a 1 m a y n é, s mint kitűnő partnerei voltak Molnár és Ferenczi, e két kiváló és nagytehetségit tagja a társulatnak. Julius 2-án Mátray József jutalomjátéka volt a „Kornevillei hangokban“ s ez alkalommal M. Bácskai Julcsa és V a 1 e n t i n Lajos mint vendégek léptek fel zsúfolt ház előtt. Micseiné Bácskai Julcsát a fővárosi közönség a színpadról már ismeri, de soha jobban nem volt talán disponálva, soha elevenebb és fürgébb Serpolette nem volt mint ekkor. Éneke és játéka egyaránt hatott s vége-hossza nem volt a tapsnak és kihívásoknak. Gremisőt Valentin Lajos szintén vendég adta csinosan, nagy rutinnal, osztozván a tetszésben vendégtársával. Mátray József az ünnepelt, jutalomjátékos Gáspár apó szerepében sok tanulmányra valló alakítást nyújtott, s méltán megérdemelte a közönség kitüntetését. Az előadás rendezése s a társulat többi szereplőinek igyekezete és buzgalma igaz élvezetére szolgált a nagyszámú közönségnek. Egyet azonban a fény mellett mint árnyat is fel kell említenünk, még pedig, hogy a jegyzőt a szin- lapra kiirt Halmay helyett Nagy Gyula játszotta, olyan viczczeket engedvén meg magának, a mely a mily kisvárosias, ép oly ízléstelen is. Az ilyesféle rögtönzésekkel „hahotát“ elő lehet ugyan idézni, de soha sem teszi a müveit közönségre azt a hatást, a melyet egy ambicziózus művész tehetségével ér el.

A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai :

Egész évre .... 12 korona.

Félévre.....................6 „

Negyedévre ... 3 „

Kérjük vidéki hátralékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges

postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszollitásunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kaptak.

Kiadóhivatal Budapest, I. Alkotás- utcza 12 a.

Tájékoztató.

— Ajánljuk a Kubinszky György-féle szabályozható gyermegfülleszoritó kötszert, mely a fülnek szép formát ád. Használati utasítás. Ez a fülleszoritó kötszer a gyermek lefekvése előtt lesz alkalmazva olykép, hogy a füllemezek a fülkagylókra helyeztetnek s a szabályozó gummitartók meghúzása illetve megeresztése által azok kellőkép leszorittatnak. Kapható Kubinszky György cs. és kir. szab. gyermekfül- leszoritó és bajuszkötő készítőnél Budapest, I. kér. Krisztinatér.

— Védelmezzétek a szőllőkerte- ket a peronospora ellen. Azon időszakban, melyben a szőlőtulajdonosnak érdekében áll gondoskodni arról, hogy a peronospora fellépését megakadályozza, azt hiszszük, nagyon aktuális dolog lesz egy még kevéssé ismert és mégis kitűnő, Franciaországban már évek óta használatos védszert értekezés tárgyává tenni, mely szer a múlt esztendőben Magyarországon tett kísérletek alkalmával a várakozást fényesen igazolta, sőt felül is haladta. A rézgáliczzsir- kőlisztről beszélünk, a „Fostit“-ről, egy kiváló finomságú porról, melyet -üllőn e czélra alkotott eszközzel (fujóvai) füvünk, és mely a szőllő- venyige összes részeire lerakódik, és pékig úgy, hogy a venyigének mégcsak legkisebb része sem maradt fedetlenül. A levelekhez való ragadást a zsirkő eszközli, mig a védő és támadó erőt a zsirkő vei összekötött rézgálicz gyakorolja. A tett kísérletek bizonyítják, hogy a fostit, melyet júniusban hoztunk a venyigére, még késő őszszel is látható volt a leveleken; e mellett megjegyezzük, hogy e por sohasem gyakorol oly kellemetlen hatást, mint a kékkőoldat, hanem venyige és szőllő általa szép szint nyernek, mely legkevésbbé sem degusztáló, mint a kékkő csuuya foltjai. Azáltal, hogy a fostit mindenemü előkészítést nélktilözhetővé tesz és vizet nem kíván, egyrészt a kezelés könnyebb, másrészt a szállítás kényelmesebb és még magas szőlőhegyeken is fáradság nélkül alkalmazható a fostit. De ezen könnyítéseken kívül is e szernek poralakja sok előnnyel jár. Mig a por mindenhová odafér, a levelek felső és alsó részére, a törzsre és a legfinomabb hajtásokra, a kékkőoldat a leveleknek csak felső oldalait tudja meguedvesiteni, mig az alsó oldalakat — bár csak könnyedén, — érő cseppek természetszerűleg leesnek, anélkül, hogy idejük lett volna a bennük lappangó rézgéliczot lerakni. Ez előnyhöz járul még két fontos előny, t. i. a tisztaság az alkalmazásban és az eszközök meg nem sérülése. Mig a kékkőoldat a ’~ezelő ruháin mindig nyomokat hagy, vagy azokat teljesen is elrontja, addig a foztit, ha netalán a ruhákra le is rakódik, porként eltávolítható, és amig a kékkőoldat a fecskendőknek még réztartóit is megtámadja és idővel keresztüleszi, addig a fostit, mivel por, e káros hatással sohasem jár és még a pléh is egészen sértetlen marad. Ha még ehhez tekintetbe veszszük a teljesen kiérett és penészmentes szőllőt, mely kiváló ízléses külsőt mutat, és a foztit árát, mely a Mühle Vilmos temesvári czég, udvari szállító által kiadott füzet «zerint egy harmaddal olcsóbb a kékkőoldatnál, akkor meg vagyunk győződve, hogy a szőllőkerettulajdonosok a fostitot saját érdekükben, — ha egyelőre megnyugtatásuk végett csak próbaképen is, — használni fogják.

— Jó gazdaasszony állást keres egy korosabb nő ki a háztartás minden ágazatában jártassággal bir — jó családból való — a ki nem a fizetésre hanem a jó bánásmódra tekint. Öregebb úrhoz vagy idősebb családhoz mint megbízott házfentartónő ajánlkozik, a ki minden a háztartás körül előforduló munkát önmaga I fogja végezni. Szives ajánlatok kéretnek a ki- | adóhivatalba I. kér. Alkotás-u. 12. a.