Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-23 / 25. szám

Budapest. 1895. (5)

Junius 23.

vették az alapszabályokat, melyeket néhány megjegyzéssel egyhangúlag elfogadtak. Az elnök jelenti, hogy ezzel a kereskedelmi törvény minden követelményének megfeleltek s a megalakulásnak mi sem áll útjában. A közgyűlés erre kimondta a Budapest-lipótvárosi takarékpénztár r. t. megalakulását. Dr. Weiszkopf jogtanácsos ezután bemutatta az alapítók kinevező okiratát, mely szerint az első három évre az igazgatóságba a következőket nevezik ki: Htlttl Tivadar, lovag Fáik Zsigmond, Linzer Imre, Neu- schloss Marcell, erényi TJllmann Sándor, Deutsch Antal, Freund Zsigmond, dr. Bródy Samu, Sonnenberg Imre, Mezey Gyula, Rieger György, Schultz Manó és dr. Hajós Zsigmond. Ezután a felügyelő-bizottságot választotta meg a közgyűlés, melynek tagjai lettek dr. Brüll Mór, Gomperz Emil, Gyenes Lajos, dr. Heltai Ferencz, Koob Géza, Mezei Lajos, dr. PolláK Rezső. Választottak 35 választmányi tagot is. Végül a közgyűlés az alapitóknak a fölmentvényt megadta s a felelősséget a továbbiakra nézve a törvény értelmében az igazgatóságra ruházta. — A közgyii’és után tartott igazgatósági ülésen az igazgatóság elnökévé Htittl Tiradart, alelnökeivé lovag Fáik Zsigmond és Linzer Imrét, jogtanácsossá pedig dr. Weiszkopf Mórt választották meg.

A szentenrdrei téglagyár r. t.

megtartotta rendes évi közgyűlését megyeri Krausz Izidor elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a vállalat, miután több rendszerváltozáson ment át, erejének egész teljességével fejti ki sikeres tevékenységét. Az év tiszta nyeresége 26.880 frt 4 kr, mely összegből a levonások után 13.499 frt 81 kr áll a közgyűlés rendelkezésére. Ebből osztalékul részvényeket 5 írtjával 10.000 irtot fizetnek ki. Ezután elhatározták, hogy a részvénytőkét 1000 drb részvény kibocsátása által 100.000 írttal felemelik. r

— Ó-budai színkör. Örömmel írhatjuk, hogy H a 1 m a y Imre színtársulata iránt a megcsökönösödött közöny megcsappant annyira, hogy egyes előadások zsúfolt ház előtt tartatnak. Jól is, helyesen is van igy! Végtére fővárosunk e részében szükségünk van erre a színtársulatra, hogy a kulturczélok mellett, hangozzék édes hazai nyelvünk. Meg is érdemli Hal may színtársulata a pártolást, mert minden egyes előadott darabokban csak tehetségekkel és szigorú gondossággal találkozunk. E hétén került színre a többek közt „A falu rossza“ pompás előadásban. Hogy milyen Finom Rózsi Halmayné, milyen Boriska H a h n e 1 Aranka és milyen Göndör Sándor Ferenczy azt látni és hallani kell. Nem hisszük, hogy az ó-budai színkör olyan tapsvihart megért volna, mint e remek népszínművünk előadásánál. Az előadás frissen, gyorsan, összevágóan ment s Boross Endre, mint „Gonosz Pista“ brillírozott. A színtársulat e kiváló tagjában az igazi tehetség nyilatkozik meg, mert le tudja kötni a figyelmet s érdekessé és kedvessé tenni minden jelenetét. Igazi örömünkre szolgál, hogy az ó-budai közönség végre-valahára abban az elismerés és méltánylásban részesíti ezt a derék színtársulatot, a melyet teljes joggal meg is érdemel.

— Állandó magyar színház a Krisztinavárosban. Krecsányi Ignácz a krisztinavárosi szinkör igazgatója, Hajnal István a „Fővárosi Közlöny“ szerkesztőjével és Hausz- mann Sándor épitészszel aláirott következő sorokkal kereste meg a székes-főváros bizottsági tagjait:

Tisztelettel alulírtak kérvényt nyújtottunk be a székes főváros tanácsához a krisztinavárosi szinkör telkének állandó magyar színház czél- jaira használatul való átengedése iránt.

Kérelmünkben kifejezést adtunk annak, hogy a jobbparti részek rég érzett szükséglete már egy állandó színház, hol a jobbparti közönség télen-nyáron egyiránt műélvezetet és szórakozást találjon. Nem is hiszszük, hogy ily szükséget pótló intézet létesülése a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság és a Tekintetes Tanács részéről ellenzésre találjon, mert hiszen

BUDA és VIDÉKE.

e színház már évekkel ezelőtt egyenesen hatósági kezdeményezés tárgyát képezte, midőn a budai állandó színház czéljaira a fazekas-tér kijelöltetett. Később a budai ref. templom részére engedtetetvén át, a jobbparti állandó színház eszméje is letűnt egvidőre a napirendről.

Régebben általános meggyőződés volt, hogy ily intézet, minőt mi, tisztelettel alulírtak is tervezünk, csak oly helyen tarthatná fenn magát, a hol a Dunáról is igen könnyen megközelíthető, vagyis a dunaparti telkek egyikén. Ekkor t. i. a pesti közönség is tömegesen fölkereshetné.

Azonban az uj hidak s az ezekkel járó villamvasuti összeköttetés, a budai körút kiépülése s a Krisztinaváros máris tapasztalható emelkedése elég biztosítékul szolgálnak arra, hogy a mai szinkör telkén épülő színház a legélénkebb forgalmú részek egyikébe fog esni. Különben is a kérvényezők egyike évek óta igazgatója a budai színkörnek s igyekeztével sikerült kivívnia azt, hogy ezen azelőtt oly változó időket élő szinkör ma már állandó és hü közönséggel bir.

A telket kilenczven évi használatra kérjük, oly kötelezettség mellett, hogy a színházat 1898-ban megnyitjuk; legalább 2500 nézőnek olcsó helyárakat szabunk s a szinirodalom bármely műfajának kultiválása mellett is a művészi szinvonalt mindig fentartjuk.

A szinkör telke szabályozás által érintve nincs, nagysága megfelelő s tekintve közvetlen környezetének nagyvárosias fejlődését, a szinkör eltávolítsa s helyébe egy küsejére is szép színház épülése már szépészeti szempotból is indokolva van.

Azt hiszszük, mélyen tisztelt Bozottsági Tag Ur, hogy imént vázolt tervünkkel némi részben a hatóság feladatait is könnyűjük; a telket elidegeníteni nem kívánjuk, sőt jogutódaink a 90 év lejártával a konstrukcziójára nézve is e hosszú idő szemmel tartásával létesítendő színházat minden felszerelésével s melléképületével jó karban taroznak a fővárosnak átadni.

A telek azon czélnak szolgál jövőre is, a melynek eddig, csakhogy teljesebb mértékben fogja a főváros és a magyarság érdekeit az I. kerületben szolgálni.

Mély tisztelettel fordulunk tehát igen t. Bizottsági Tag Úrhoz, hogy kérelmünket a bizottságokban s a közgyűlésen szives jóindulattal támogadni kegyeskedjék. Kiváló tiszteletei Krecsányi Ignácz, a kisztinavárosi szinkör igazgatója. Hajnal István, a „Fővárosi Közlöny“ szerkesztője. Hauszmann Sándor építész. Ehhez csak egy szavunk van : teljesedjék.

Meghívó a m. kir állami nőipariskolákban (II., Főherczeg-Albrecht-ut 3—5 sz. alatt) a tanulók jelen tanévi kézimunkáiból és rajzaiból rendezett kiállítás megszemlélésére, a kiállítás folyó hó 23-án, vasárnap, reggel 9 órakor nyittatik meg és öt napig marad nyitva; megszemlélhető naponként délelőtt 9 órától 12-ik és délután 2 órától 6-ik az intézet udvari épületének földszinti, első és másodemeleti termeiben. A nyilványos vizsgálat pedig az elméleti tantárgyakból e hó 24-én 10 órától 12-ik lesz az utczai épület másodemeleti termében. Budapest, 1895. junius hóban. Özv. N entvich Gusztávné, igazgató.

— A krisztinavárosi szinkör heti

műsora. Hétfő: „A szultán“, (Komáromy Mariska kisasszony vendégjátéka.) Kedd: „Nap és Hold“, (Komáromy Mariska kisasszony vendégjátéka.) Szerda: „A bányamester“, (Komáromy Mariska kisasszony harmadik, utolsó vendégjátéka.) Csütörtök: „Medea“, (Jászay Mari asz- szony első vendégjátéka.) Péntek: „Otthon“, (Jászai Mari asszony második vendégjátéka.)

Szombat: „A kis hörcsög“; Vasárnap: „Méltó- ságos csizmadia“; Hétfőn: „Elektra“, (Jászay Mari asszony harmadik, utolsó vendégjátéka.)

— Pestmegye állandó választmánya junius hó 28-án pénteken, a vármegye székhazának nagytermében ülést tart.

— Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bores sörmérők ipartársulat“ -nak tagjai társas összejövetelüket 1895. junius 26-án Giirsch Ferencz (I. Koronaőr-utcza 6.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai társas összejövetelüket 1895. junius hó 25-én Hesz János (Mozdony-ut.) tartják.

— Ernő klub. Folyó hó 9-én Bello- braidits Lipót nyugalmazott százados mint elnök az Alkotás-utcza 10. szám alatt levő Nosek-féle vendéglőhelyiségében megnyitotta a tényleges szolgálatban nem álló tiszti és legénységi klubbot, a mely a 48-ik Ernő főherczeg nevét viselő ezredben szolgáltakból adja a nagy kon- tingest. Nagy számmal jelentek meg a tagok nőkkel vegyest, és midőn a vendéglő helyiségben épen e czélra berendezett „Ernő szoba“ kinyílt, meglepetéssel szemlélték az ő felsége, és az ezred kiválóbb tisztikarának képeivel feldíszített helyiséget. Ebből az alkalomból a megtartott lakomán Bellobraidits elnök ő felségére emelte poharát, második felköszöntőjében lapunkra: a „Buda és Vidékére“, mint a budai érdekek előmozdítójára, erre lapunk dolgozótársa Büttel Imre válaszolt, s az elnököt éltette. A jelen voltak több felköszötőt mondtak a hölgyekre, a távollevő bajtársakra, s aztán zene, ének és szavalás mellett a késő éjjeli óráig maradtak együtt. Ez alkalomból kifolyólag fel kell említenünk, Nősek Ignácz vendéglős szívességét, ki az „Ernő klub“ részére ingyenesen engedte át helyiségének egyik szobáját, s kitűnő ételeivel, s magyaros konyhájával egészen rászolgált a tagok köszönetére.

A „Magyarország Varmegyéi és Városai“ állandó munkatársainak bizottsága junius 8-án Rákosi Jenő a Budapesti Hírlap főszerkesztőjének elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak az elnökön kívüI dr. Borovszky Samu, Borbás Vincze, dr. Kiss János, Kormos Alfréd, Cimponeriu Dénes, Kada Elek, György Aladár, Mudrony Soma, dr. Németh József, Kovács Gyula, dr. Csapodi István, dr. Némethy Károly Kessei Kálmán, Dedek-Grescens Lajos, Vende Aladár, Vági József és mások, Sziklay János dr. szerkesztő bemutatta a Kassát és Abauj-Torna vármegyét tárgyaló kötetnek eddig kinyomott iveit, képeit és térképeit. A bizottság az eddigi munkálatokat helyeslőleg tudomásul vevén, a munka megjelenésének határidejét szeptember hó végére tűzte ki. Helyeslő tudomásul vette továbbá az értekezlet a Kolozs, Bars, Esztergom-, Bihar-, Vas-, Szabolcs- és Lipótvármegyékben folyamatban levő előmunkálatokról beterjesztett jelentést. György Aladár, indítványára Rákosi Jenő elnök, dr. Borbás Vincze, dr. Kiss János és Mudrony Soma hozzászólása után a bizottság elhatározta, hogy a fontossabb szakmára a munkatárs részére utasítás dolgoztassák ki. A természetrajzi részt illető utasítás kidolgozására Entz Géza, Lóczy Lajos, dr. Borbás Vincze, és Szterényi Hugó bizottsági tagokat kérte fel. Az ülésen bemutatott és eddig kinyomott ivek, rajzok, térképek, műlapok stb. a legnagyobb tetszésben részesültek. Különösen érdeklődést keltett a vármegyéknek és vármegyei székhelyeknek a mü számára készült legújabb térképe, melyek külön e czélra eszközölt uj felvételek alapján készülnek és pontosság, alaposság és precziz, szép kivitel tekintetében minden eddig megjelent hasonló munkát felülmúlnak. E rendkívül érdekes honismertető munkának, mely a világirodalomban párját alig fogja lelni, nem szabadna hiányozni egy müveit család könyvtárából sem. Megrendelhető Budapesten az „Apollo“ irodalmi részvény- társaságnál Rottenbiller-utcza 46. A munka füzetekben fog megjelenni és egy füzetára 30 kr.

— Miniszter látogatás. Dr. Wlas- sits Gyula, kultuszminiszter nejével együtt f. hó 18-án d. u. meglátogatta a II. kér. Csalogány- utczai tanitónőképző intézetet, csaknem régen