Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-24 / 8. szám

V Budapest 1895. (fi.) Lajos orsz. képvisel ő és neje szül. Állaga Iza­bella, gyermekük Olay Leóna férjezett Győrffy Gyuláné s ennek férje Győrffy Gyula orsz. kép­viselő valamint Tivadar és Pálma fájdalomtól sújtott szívvel jelentik, bogy a legjobb apa após, nagyapa és dédapa. Olay József nyug. min. számtanácsos, e hó 17 én, életének 78-ik évében végelgyengülés következtében jobblétre 'szenderült. A boldogultnak hült tetemei e hó 18-án, délután 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a helybeli temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunytnak lelki üdvéért e hó 19-én reggel 8 órakor fog a zsámbéki plébánia templomban az Urnák be- mutattatni. Zsámbék, 1895. február 17-én. Ál­dás és béke hamvaira! A megboldogult példás jó apát, nemcsak gyermekei szerették igazán, de kiváló erényeiért széles körben tisztelték és most, őszinte szivből sokan siratják. — Egy ünnepelt jegyző. Szívesked­jék becses lapjában következőket közölni: Buda­fok község érdemdús jegyzője Frank György, folyó hó 17-én ünnepelte 62-ik születése nap­ját, mely alkalommal őt az irodai szemtlyzet, az elöljáróság és többen, valóban szivből eredő őszinte óhajaikkal üdvözölték, mert fent neve­zettről, — ki Budafok községben 20 év óta vezeti a közigazgatás tollát, — méltán ellehet mondani, hogy mindenki irányábani jó indulata, páratlan pontossága, ernyedetlen buzgalma é* lelkiismeretes tevékenysége által az egész lakos­ság, a felebbvaló tisztviselők és kartársai tisz­teletében, becsülésében és szeretetében részesül Fent nevezett jegyző 35 év óta viseli e hiva­talt. Adja az ég ura, hogy e rögös pályára még számos éveket áldozhasson és az Ur Isten őt sokáig éltesse. — Matinéé a II. kér. főgymná- zinmban. Hagyományosan jól sikerült a II. kér. főgymnázium „Vörösmarty“ önképzőköré­nek dalárdával egybekötött ünnepélye. Beveze­tésül Mambriuy Gyula karnagy vezetése alatt a vegyes kar a kPorticii néma“ ez. dalmű Imá­ját adta elő. Az önképzőköri megnyitót ifjúsági elnöke Vojnovich Géza tartotta „Idealizmus és reálizmus“ ez. értekezésével, mely széles tanul­mányával nagy érdeklődést keltett. A műsor következő pontja „Vonós ötös“ volt, mely szin­tén Mambriny Gyula karmester vezetése mellett igen sikerült volt. A karmesterrel az intézet négy jeles zenésze működött közre benne. A legerdekesebb rész következett, mely fényesen igazolta a „Vörösmarty“ önképzőkör irodalmi czélját. A körben megdicsért legjobb költemé­nyekből olvastak fel szemelvényeket. E költe­mények között határozott tehetségre vall Ujváry Aladár „Honfi-sóhaj“ ez. magasztos ódája. Gyö­nyörű szép lvrai hangulatot találunk Telegdy Géza és legifj. Ábrányi Kornél költeményében. A közönség nagy tapssal adózott az ifjú poéták­nak. Kovács Ferencz zongorajátéka, melyet „Polka de la Reine“-t adta elő, iskolázott tech­nikára mutat. Vojnovich Géza szavalta ezután Kiss József „Jehováját“. Kár, hogy hangjához alkalmasabb és jobb költeményt nem választott. Haris Jenő III. oszt. tanuló lépett most a kö­zönség elé és biztos játékkal adta elő hegedűn Gounod „Romeo és Júliájáéból a Phantaisiet. Rendkívüli tetszést adatott a kis fiú határozott ügyes játéka. Prohászka Jenő „Hivatal“ czimü rajza egy kissé gyenge volt, de azért még fej­lődhetik, tehetséget látunk munkájában. Hor- nyánszky Lrjos, ki Vörösmarty „Gondolatok a könyvtárban“ ez. költeményét szavalta, teljesen magára vonta a közönség figyelmét. Szép, tar­talmas hangjával ügyesen adta elő a költeményt. A dalárda vegyes karának két lelkes magyar nótája fejezte be az előkelő szép ünnepélyt. Dicséretet érdemel dr. Griesbach Ágost, az ön­képzőkör vezető tanára, fáradhatatlan buzgalmá­ért, melylyel ily ünnepély megtartusát lehe­tővé tette. — Babarczi Schwartzer Ottó dr. „Psychiatriai Jegyzeteinek“ Il-ik kötete, mely­nek czime „Az elmebetegek jogvé­delme“ már a sajtó alatt van és ápril közepe táján jelenik meg. Osztrák szomszédainknak van dr Kraft-Ebingjök, nekünk van dr. Schwartzer Ottónk. A nagy jtudás, a megfigyelő tehetség, a melyet bő tapasztalat okol meg, nyilatkozik mindkét európai tudós BUDA és VIDÉKÉ müveiben. És ha dr. Schwartzer Ottót úgy itt e hazában, mint egész Európában szel­lemi nagy tehetségei után ismerik, mi itt budaiak ismerjük őt páratlan nemes szivéről, a mely minden pillanatban megdobban, ha sze­gények gyámolitásáról van szó. A kitűnő elme­gyógyász hatalmas agya papírra tudja tenni még a legapróbb megfigyeléseket és részleteket is; az irodalmi nyelvet művészien kezeli, s a mellett mint ember: csupa szív. A munka, mely körülbelül negyven nyomtatott ivre terjed, négy részre oszlik. A törvényes intézkedések úgy orvosi, valamint jogi szempontból is a kellő magyarázó jegyzetekkel, a szükséges orvosi kórtünetekkel és orvosi véleményekkel, nem- külömben a joggyakorlatból vett esetekkel van- van illusztrálva, a miért is a munka nemcsak az igazságügy szolgálatában álló orvos, hanem egyúttal a biró, ügyész és ügyvéd kezében is nélkülözhetetlen kézikönyvvé válik. Kiadja Hor- nyánszky Viktor. — Fejlődési akadály. Ez készül a mint hallani lehet a Krisztinavárosban. Az uj omnibus-vállalst ugyanis a székes-fővárosnak legegészségesebb és kedveltebb helyén, a Krisz­tinaváros tőszomszédságában, az alsó német­völgyben ugyszólva az országos hirü és minta­intézetek, mint a vörös kereszt-kórház, állami tanitóképezde, az országos tanítók árváinak menháza és a dr. Frim-féle hülye-intézet mel­lett a Strobeck-féle szomszédos telket megvette és oda remízeket akar csinálni. Nem is képzel­hető, hogy ezt a tervezetet bármely hatóság is jóváhagyná és bizonyosra vesszük, hogy a fö- és székvárosi tanácstól a legmagasabb fórumig is ily engedélyt a leghatározottabban vissza fognak utasítani. A szomszédos villa-, ház- tulajdonos, telektulajdonos és érdekeltek azon­ban nagyobb agodalommal vannak eltelve, mert úgy tudjuk több kérvény is forog aláirás-gyüj- tés végett, melyben a hatóságok kéretnek a fejlődő és terjeszkedő Krisztinavárost ily meg­bénító akadálytól megóvni és a folyamodó válalatot e helyen és környékén elutasítani. — Közgyűlés. Az országúti polgári asztaltársaság a rendes évi közgyűlést megtar­totta. Elnökké Bauer József, alelnökké Szabó Ignácz, pénztárnoknak Lindenbach István, ellen­őrnek Klemm Árpád és jegyzőknek Dankanics Mihály és Kratzel Rezső urakat választották meg. A közgyűlés az országúti iparostanonezok- nak a kiállításra 10 frtot szavazott meg. Végül tiszteletbeli elnöknek Del Medico Ágoston és Dr. Gööz József urakat egyhangúlag megválasz­tották. A közgyűlés után igen kedélyes vacsora volt, melynél a tagok fél 12 óráig maradtak együtt. A vacsora után több érdekes pohár- köszöntőket mondottak. — A szürke asszony. Sudermann nagy feltűnést keltett és Hellerné Oláh Margit által magyarra tett regénye nagy kelendőség­nek örvend a könyvpiaczon. A napi sajtó nagy része kritikailag méltatta a müvet, s egytől egyik csak a legnagyobb elismeréssel szólnak a „Szürke a s s z o n y“-ról, a melyben az egyes részek megkapó leírása, s a különböző jellemek hű és igaz kidomboritása megrezegteti a szív húrjait és könyüt csal a szempillákra. „A szürke asszony“ mint előzőleg említettük Singer és Wolfner bizományában jelent meg s rövid idő múlva megéri a második kiadást. Ára 3 korona. Kapható minden könyvárusnál. — Báró Horváth Miklós. Lapunk zártakor értesülünk a régi magyar irói gárda egyik jelentékeny tagja, Br. Horváth Miklósnak haláláról. A megboldogult itt élt Budáa és ha­lála napjáig szorgalmas munkása volt az iroda­lomnak. Mint elbeszélő számot tett. Drámáit a nemzeti színpadon sikerrel adták. Lapunkban is több feltűnést keltett közleményt irt. Családját rossz körülmények közt hagyta. Ajánljuk az elhagyottakat az emberbarátoknak. Nyugodjék békével. — Világnapló. Ez a rendkívül szépen kiállított újság elejétől végig érdekes és oly ügyesen van szerkesztve, hogy a legkényesebb igényű olvasót is /kielégíti. Előfizetési ára 1 frt 50 kr. Budapest^ Üllői-ut 46. szám alatt. — Összejövetelek. A „Budapesti L, II és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársu!atá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. február 27-én Jahn Ede Február 24. (VI. Andrássy-ut, gyár-uteza sarkán) tartják. — Az 1. kér. nemzeti asztaltársaság 1895. február 26-án Stoszmann Lőrincz (Gellért- hegy-uteza 1.) vendéglőjében gyülekezik. — Nyilvános nyugtázás és kö­szönet. A Budapest (budai) Tanitóegylet folyó évi február hó 1-jén tartott jótékonyczélu táncz- mulatságának anyagi sikerét számos nemeslelkü tanitóbarát mozdította elő felülfizetésével. E czimen 101 frt 50 kr. folyt be összesen, Hor­váth Gyula orsz. képviselő 9 frt, Rupp Zúg- mond 9 frt, Lenz Ferencz 5 frt, Dr. Darányi Ignácz 4 frt, Fáik Miksa orsz. képviselő 4 frt, Kollár Lajos 4 frt, Mechwart András 4 frt, Dr. Csorba Ferencz 4 frt, Eisdorfer Gusztáv 4 frt, Leipziger Vilmos 4 frt, Schubert Sándor 4 frt, Abeles Vilmos 3 frt, Eckermann Ede 2 frt, Dr. Ernyei Mór 2 frt, Dávid Béla 2 frt, N. N. 2 frt, Heincz János (kereskedő) 2 frt, Grolig József 2 frt, Schwarcz Mór 1 frt. Bozóky István 1 frt, ft. Kollányi Ferencz 1 frt, Péterfy Sándor 1 frt, Adler Károly 1 frt, Perthl Géza 1 frt, ft. Ti­hanyi Károly 1 frt, Wettstein Gyula 1 frt, Madarassy Gábor 1 frt, Málv Ferencz 1 frt, György Aladár 1 frt, Szőke Endre 1 frt, Gar­tenfeld Mór 1 frt, Goósz Károly 1 frt, Miskey J. Béla 1 frt, Münzberger Ferencz 1 frt, Gall- ner József 1 frt, Gárdonyi Emil 1 frt, Szőts András 1 frt, Weisz Leó 1 frt, Stacke Ilka 1 frt, Gergelyi Jakab 1 frt, Gottléb György 1 frt, Patacsics János 1 frt, Schönreither Irén 1 frt, Schönreither Anna 1 frt Czike Ferencz 1 frt, Lakits Vendel 1 frt, Dr. Gööz József 1 frt, Dr. Kertész Aba 1 frt, Szabó Lajos 1 frtot és Pély Károly urak 50 krfc juttattak felülfizetésképeu a valóban nemes czélra : a budai tanitóegylet segélyalapjának gyarapítására. Midőn a fenti összegek felvételét ez utón nyilvánosan nyug­tázom, tartozó köteleségemnek ismerem a nemes­lelkü adakozókkal szemben e helyűt a rendező­bizottság nevében őszinte, hálás köszönetemnek kifejezést adni. Budapesten, 1895. február 12-én Koncsek Lajos a r. biz. elnöke. * — „Szt. Lukács-fürdő-rószvóny - társaság Budapesten. Téli kúra a kénye­lemmel és pompával berendezett isszapfür- dobén, meiy a szállodákkal egy épületet ké­pez. Uj! Gyógykezelés zuhanynyal (Douche massage). Prospektust küld az igazgatóság, Budapesten. — Meghívó. Az I. kér. Vár, Fortuna- utcza 16 sz, alatt 1895. február 24-én (farsang vasárnapján) tánczvigalom, február 26-án (fir- sang utolsó napján) pedig nagy bohócz táncz- estély tartatik. A jelmezben megjelenők közül a 3 legszebb bohócz egy-egy üveg pezsgőben részesül. Számos látogatást kér Zimerman Fülöp vendéglős. — Az egyesült fővárosi takarék­pénztár közgyűlése. A székesfőváros egyik legszolidabb pénzintézete az egyesült fővárosi takarékpénztár, mely reánk nézve budaiakra nagy jelentőségű, megtartotta évi közgyűlését. Aebly Adolf elnöklete alatt. Fontos reánk nézve az, hogy Kollár Lajost a budai közélet e ki­váló tárgyát, ki a fővárosi törvényhatóság egyik legkitűnőbbje választották be a felügyelő bizott­ságba. a mi csak fokozza az a rég kiérdemlett bizalmat. A betétek összes álfása 1893. év vé­gével 25,900.401 frt 95 kr volt s az 1894. év folyamában a betéttek és tőkésített kamatok 25,615,460 frt 6 krra rúgtak. Az 1894. év fo­lyamán visszafizettek összesen 24,578.179 frt 88 krt: a könyvbetétek állása 1894. évvégével 23.168,070 frt 71 kr volt, mig a betétek össze­állítása 27,006.456 frt 77 kr. A leszámítolási üzletben a forgalom volt 59,005.093 frt 60 kr s a takarékpénztári váltótárczábau maradt 10,930,219 frt 33 kr értékű váltó. A készpénz­beli jelzálog! kölcsönök állása 1894. év végével 8960,856 frt 81 kr. A 47a százalékos zálogle­vél kölcsönök állása 1894. végével volt 15 038,166 forint 13 kr, míg a 4 százalékos záloglevél-köl­csönök állása ugyanezidőbeu 264,185 frt 49 kr volt. Előleget értékpapírokra 1894-ben 9.648,891 frt 30 krt adtak. Az intézet [tulajdonát képező értékpapírok értéke 1894. végével 3,589.773 frt volt. A pénztár összes forgalma 1894-ben 398.129,254 frt 3L krt ölelt föl. Az 1892-ről áthozott 42.259 frt 68 krral, a múlt évi tiszta

Next

/
Oldalképek
Tartalom