Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

Budapest, 1895. (5) BUDA es VIDÉKE Márcziu8 11. P o 11 a c s e k Zsigmond 206 hektoliter bort és 27 hektoliter pálinkát hoztak a vásárra. A borárak: fehérbor 17—22 frt, uj 15—20 forint. X. v/ A polgári lövészegylet törté­nete 1894-ben. A polgári lövészegyesület f. hó 10-én d. u. 4 ódakor tartotta meg körülbelül 150 tag jelenlétében közgyűlését, Freyberger Pál elnökölt, ki meleg bangón üdvözölte a jelen voltakat. Erre Lakner János egyesületi jegyző fel­olvasta a jól szerkezteit és tartalmas évi jelentést. A számvizsgáló bizottság jelentését, zár­számadását és költségvetését helyben hagyták a felmentvényt megadták. Megválasztották a tisztikart és választ­mányt a következő eredménynyel. Tiszteletbeli íőlövészmester: Szavoszt Alfons. Főlövészmester: Márkus József. Helyettes főlövészmesterek: I. F-eyberger Pál, II. ifj. Bún József. Lövészmesterek: Andretti Anselm, Dr. Axaméthy Lajos, Benkő Ferencz, Welsch Emil, Déván Károly, Jaritz András, Jelleneck Antal, Palotai Rezső, Rosconi Károly, Zaitz József. Pénztáros: Reindl József. Ellenőr: Szabó M. Ferencz. Jogtanácsos: Kollár Lajos. Orvos: Dr. Paldt Lajos. Gazdák: Weisz Antal, Lindmayer Fe­rencz. Jegyzők: I. Lakner János, II. Loosz István. Választmányi ta go k : Dr Andaházy László, Bauer József, Beck Adolf, Biscara Endre, Boros Soma, Csorba Ferencz, Dr. Dará­nyi Ignácz, Del Medico Ágoston, Dobrovszky Ágoston, Rácz Gere, Eckermann Ede, Fischer József, Friederich Károly, Gallauner Károly, Gallner József, Habicht Károly, Hampel Sán­dor, Harnischfeger József, Haselberger Imre, Hauszmann Sándor. Hermann Béla, Hofhauser Elek, Id. Holzspach Nándor, Jelinek Henrik, Kanyo Sándor, Kemény István, Kozma Gyula, M. Krausz Lajos, Lakos Lajos, Laumann József, Lengyel Sándor, Linczbauer Fülöq, Lipthay Lajos, Lohr József, Lung György, Mihalovics Antal, Némái Antal, Novák József, Ott Lajos, Petz István, Petsits Márk, Pfeiffer János, Por­zsolt Kálmán, Rausch Ferencz, Rosconi Lipót, Rupp Zsigmond, Saxlehner Árpád, Skrobanek Károly, Szártory Béla, Szelestey Géza, Szepessy István, Szukováthy István, Szwierák Ágost, Schiller György, Schumy Rezső, Tabermann Gusztáv, Tabódy József, Tül János, Vollák Soma, Számvizsgáló bizottság: Bún Géza Müller Károly, Schleicher József, Strobl Károly, Szabó Ignácz. Választás után Freyberger indítványára Kollár vezetése alatt 10 kocsiból álló küldött­ség elhozta Márkust kit Freyberger rövid üd­vözlete után Darányi hosszabb beszédben üdvö­zöl kijelentvén, hogy nem a polgármestert, hanem az embert választották meg a kiben a polgári erények összpontosulnak. Hiszi, hogy a bizalom, mely Márkus személye iránt nyilvá­nult bizalommal fogja viszonozni. Márkus megköszönvén a bizalmat, bizto­sítja a tagokat, hogy nem mint a főváros tiszt­viselője, hanem mint magán ember is azon fog iárad.ozni, hogy azon kapocs, mely az egyesüle­tet a fővárossal összeköti szorosabbá fűződjék. A belügyek vezetéséről most programmot nem mond de előre is biztosítja a tagokat, hogy nem csak az állás diszét és méltóságát de au- nak terheit is viselni akarja. Adjuk a tetszéssel fogadott évi jelentést; Tisztelt közgyűlés! A budadesti polgári lövészegyesület igaz­gató választmánya számot kiván adni — köteles­ségéhez híven — a tisztelt közgyűlésnek az 1894. évi lövészévadban tett működéséről, elő­sorolván mindazon fontosabb eseményeket, melyek az 1894. évi április 8-ától, azaz a legutolsó rendes évi közgyűléstől kezdve a mai napig egyesületi beléletünkben előfordultak. Örömére szolgál a választmánynak jelent­hetni, hogy a nálunk régi idők óta meghono- sult azon őszinte barátságos kapcsot és azon megbonthatlan egyetértést, a mely egyesületün­ket jellemzi és mely tagjait egybefüzi, mely nélkül egyesületünk nemes czéljainak elérésére irányuló törekvéseit siker nem koronázhatja — ez évben még szorosabbá tenni sikerült. Mindenek előtt szivén feküdt vezetőségünk­nek egyesületünk fellendülését czélzó reformok létesítése, számos újítások a lövészet terén, melyek hivatvák a czéllövészeti kedv fejleszté­sére, reformok az administrátióban, melyek a rend megszilárdítására irányultak, hézagot pótló értékesebb leltári tárgyak beszerzése által a kellő kényelmet tagjaink részére biztosítani, hogy igy a természetes fejlődésnek mi sem álljon útjában. És hogy mindezek nagy mérvben sikerül­tek is, azt leginkább Szávoszt Alfons főlövész- mesterünk kiváló szakértelmének tulajdonítható, ki biztos kézzel, jó ügyünk iránti szeretettel és fáradhatatlan buzgalommal fogott mindezen reformok létrehozásához, támogatva a választ­mány minden egyes tagjának ügybuzgósága által. A siker nem maradhatott el, mert a mint az ez idei király lövészet eredménye is mutatja, egyesületünkben — számos előkelő uj tag meg­nyerésével — a czéllövészet rohamos emelkedés­ben van, megczátolva egyesek azon baljóslata, hogy Magyarországban a czéllövészet iránti érzék kihalófélben van. Tagtársaink és azok családjai is megelé­gedéssel gondolnak vissza ez évadban szórakoz­tatásukra rendezett számos hangversenyek, — ] yári zeneelőadások — és tánczmulatságokra. Megemlékezve az országos lövész-szövet­kezet ügyéről, sajnálattal kell konstatálnunk, hogy minden igyekezetünk daczára egy lépés­sel sem haladt előre; a mely körülmény a vi­déki társegyesületek legtöbbje közönyének tu­lajdonítható. Mindazonáltal igyekezetünket oda irányítjuk, hogy minden eszköz megragadtas- sék ennek létrehozására. Az 1896. évben általunk rendezendő millen- náris lövész-ünnepélyességekre az előkészülete­ket már ez évben szándékozunk megtenni. A mi ünnepélyességünk országos jellegű lesz, or­szágos feladatot is végez egyszersmind. Nem­csak magyar lövészek ölelkeznek itt majdan az országos örömünnepély alkalmával, eljönnek testületileg társországbeli lövész-testvéreink is, örömünkben osztozkodni, megjelenésükkel a lövész-ünnepély fényét emelni. Miért is reményijük, hogy a magas kor­mány számolva a helyzettel, a megillő morális és anyagi támogatásban részesitendi egyesüle­tünket ; azon egyesületet, mely leginkább van hivatva a testvérnemzetek közötti összetartást, barátságot és testvériesedést szilárdabbá tenni. Nem kételkedünk, hogy székesfővárosi hatósá­gunk, melynek irántunk való jóindulatát folyton élvezzük, e kiválló alkalommal, hasonló módon különös tekintettel lesz irántunk. A lövész-ünnepélyességekkel más orszá­gokban is számolnak; csak egyet említve a sok közül: mily megható látvány lenne az, ha o z ország összes magyar lövészei — testületileg — az ország fővárosában egy diadalmenetet, egy ünnepélyes felvonulást rendeznének? Nem képezhetné ez, esetleg a történelmi kiállítás felvonulásával kiegészítve a millennáris ünnep­ségek egyik fénypontját? Mindazonáltal, ha reményeinktől bármely oknál fogva megfosztatnánk, — noha rendezett de szerény anyagi helyzetünk óva int a költe­kezésektől — szeretett hazánk iránti hűségből kötelességünk eziittal az országos ünnepély fé­nyét önerőnkből is emelni. Az előmunkálatokat erre már ez évben kell megtennünk, miért is kérjük a tisztelt köz­gyűlés engedélyét, a rendes költségvetés keretén kívül a már különben is elodázhatlau portás és czéloslak épithetésére, továbbá: lőállásaink szaporítására, több czéltábla felállítására és egyébb a szükséghez képest mutatkozó leltári tárgyak beszerzésére. Mely mintegy 10.000 frtot fog igénybe venni, Fedezetül kijelöljük az ela­dásra határozott pesti lövöldéi házból befolyó összeg egy részét, a mennyiben pedig ez idej - korán eladható nem volna, takarékpénztári köl­csön utján véljük e kiadást fedezhetni, mig a pesti lövőhsz eladása sikerülend. Különfélék. Árad a Duna. A mérnöki hivatal in­tézkedett, hogy a tüzérségeken őrzött gőzszivat- tyukat rendbe hozzák és fölszereljék, sőt egy pár lokomobilnak a felállítását már meg is kezdték a Dunaparton. így a budai oldalon a Tabánban eddigelé három lokomobil teljesen felszerelve készen áll, s egyike már faköpenyeg- gel is el van látva, s a próbafűtést is eszkö­zölték, hogy a kellő pillanatban, a midőn a csatornák szivattyúzására kerül a sor, a gép minden akadály nélkül azonnal megkezdhesse működését. — Sorosjenőről. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. tczikk 2—5. és illetőleg 6 — 7. §§-ai értelmében a folyó hó 11-én megtartott birtokossági köz­gyűlésen egyhangúlag elhatároztatott, hogy : I. Borosjenő község határában a szabad gazdál­kodás továbbra is fentartatik; 2. a volt telkes jobbágyoknak 97 holdnyi közös legelője a volt zsellérek 28 holdnyi közös legelőjével egyesítve továbbra is fentartani rendeltetvén, a volt úr­béres telkesek és zsellérek részéről a közös pásztortartás tekintetébeni status-quo érintlen- hagyásával az eddigi gyakorlat újból megerő- sittetik azzal, hogy a közös legeltetés ügyeiben a községi képviselőtestület lesz hivatva hatá­rozni, mely határozatoknak végrehajtásával a községi elöljáróság bízatván meg. — Miért is a törvény 11. §-ában irt végrehajtó-tanács megalakítására szükség nincsen. — E határoza­tok jóváhagyás végett a megye törvényhatósági bizottságához fölterjesztettek. E helyen meg­jegyzi lapunk szerkesztősége, hogy legnagyobb sajnálatunkra nélkülözzük a többi községek hasonló ügyekbeni megállapodásait, pedig nem volna ám minden tanulság nélkül az egyes községek különböző gazdálkodási rendszereinek ismertetése által alkalmat adni a birtokosság­ban az eszmecsere fölébresztésére. — Elismerés. A dunabogdáuyi társas­kör volt elnökét, Wallenfe’d Mihály urat, a kör megalakulása és fennállásának biztosítása körül szerzett elévülhetlen érdemeinek elisme­réséül örökös diszelnökévé választotta. Ezen hirt annál is jobban esik registrálnunk, mert őszintén megválva, nem szívesen láttuk meg­válni Wallenfeld Mihály urat az elnöki állás­tól ; annál szívesebben látjuk tehát, ha a duna bogdányi társaskör még mindég szeretettel csiigg azon a férfiún, aki neki létet adott s annak ma is éltető eleme. Hogy a társaskör külöm- ben helyes irányban halad, bizonyítja egy másik- helyen közölt hírünk — oda utalunk. — „Grüne Insel.“ (Levél a szerkesztő­höz). Ezzel az ominózus czimmel biró egyesü­lettel bizony sokat foglalkozik a „B. és V.“ Ha egylet, hozza nyilvánosságra az illetékes fórum által szankczionált alapszabályait, ha pedig ilyenekkel nem rendelkezik és ennek daczára nyilvánosan szerepelni merészkedik, fel kell jelenteni! Az e fajta „Grüne Insel“ vagy „Winter Stübchen“ czimü társaságokkal szerin­tem rövidebben kellene elbánni! Az ezen lapok­ban most már ismételve közölt Ponczius-pilátusi kézmosások csak szégyenére válnak az igaz magyar embernek; mert ha valóban germán- szagu e társulat iránya, mit extra „fein“ nevéről méltán következtethetni, úgy ne pirul­jon el az, a kinek kezdeményezésére nyilvános­ságra került a „szellőztetés!“ Részemről leg­alább is kívánatosnak tartom, miszerint ez az inkriminált „Grüne Insel“ jóváhagyott statútu­mainak közzétételével igazolja be azt, hogy nem olyan fekete az ördög, mint a milyennek festik. Addig azonban mig ezt meg nem teszi, kétséget szenved létjogosultsága és legtávolabb­ról sem számíthat kíméletre ! Egy búd a-u j laki. — Halálozások. Frank Leo, a budai izrálita hitközség titkára meghalt. A megboldo­gult hosszú éveken át szerzett érdemeket a hit­

Next

/
Oldalképek
Tartalom