Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-03 / 9. szám

Budapest 1895. (h.)

BUDA és VIDÉKÉ

Márczius 3

marad 104.3i9 irt 55 kr., melyhez hozzáadva a múlt évi áthozatolt 2417 frt 73 kruyi nyereséget, fennmarad 106,757 frt 28 kr. Ebből osztalékul 80,000 irtot részvényenkint 16 írtjával fizetnek ki, a tartalékalap rendkívüli dotálására 20,000 frtot fordítanak s az ezután fen- maradó 6757 frt 28 krt uj számlára viszik át. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. A fényes eredmény a szakavatott Kellner Antal vezérigazgató urnák köszönhető.

A budapest-erzsébetvárosi takarékpénztár részvénytársaság f. hó 23-án d. u. 4 órakor saját helyiségében, Károly-körut 13. sz. a. saját üzleti helyiségében dr . Morzsányi Károly orsz. képviselő elnöklete alatt tartotta első évi rendes közgyűlését. Az elnök üdvözölte a nagyszámú közönséget és megnyitó beszédében kiemelte, hogy az intézet küzdött ugyan a kezdet nehézségeivel de már is lét- jogosultságának fényes bizonyságát adta a mennyiben az eredmény biztató. A 85,004 frt- nyi tiszta nyereségből részvényenként 5 frtot, azaz 5°/0-os osztalékra 50,000 forintot fordítanak,'mely osztalékot már folyó hó 25-étől kezdve az intézet pénztáránál fizetnek ki. Ebből kifolyólag a tőzsde tanácsa határozata, hogy f. hó 25-ik napjának déli tőzsdéjétől fogva az erzsébetvárosi takarékpénztár részvényei szelvény nélkül árulandók és jegyzendők. Egy részvényes ur indítványa folytán a tisztviselőknek jegyzőkönyvi köszönetét kér szavazni. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadta. A felügyelő bizottság és választmány közfelkiáltással újra megválasztatott.

Az első magyar sertéshizlaló részvénytársaság folyó hó 27-én tartotta Adler Mór elnöklete : Jatt rendes évi közgyűlését. E társulat mint a kőbányai sertéspiacz egyik főrugója ez évi tiszta nyeresége 105,403 forint 4 8 kr, melyből a jutalékok és tartalék- alap kifizetése után jutalékképen részvényenként 20 frt osztalék esik. A közgyűlés a felmeniést az igazgatóságnak valamint a felügyelő bizottságnak megadta s a jelentést tudomásul vette. Eigel Nándor részvényes ur indítványozta, hogy az igazgatóság bizassék meg mielőbb egy telek vétellel és a sertésszállások kibővítésével. Eigel ur indítványa egyhangúlag elfogadtatott. Végül a kilépett felügyelőbizottsági tagok közfelkiáltással újra megválasztattak.

A bndapesti polgári lövész-egyesület 1895. évi márczius 10-én, vasárnap ci. u. 4 órakor tartja a II. kerület (Országút) Nagy Rókus-utcza végén levő saját egyesületi helyiségeiben rendes évi közgyűlését.

Különfélék.

— Por és hamu. A mulatság véget ért. A farsang húshagyó keddel bezáródott. Ré- ges-régen gyermek éveinkben hamvazó szerdával elnémult minden zaj, a czigány hóna alá kapta hegedűjét, s viskójába tért kipihenni az átvirasztott éjszakákat A nagyböjt alatt nem hallatszott a vig nótázás, a fiatalok nem ropták a csárdást, a dévajkodás kuijantása nem zavarta az éjjeli csendet. Csak a böjti szél sikongatott megrázva a kapuk ajtait, a léczkeritéaeket, belekapaszkodva az élő sövényekbe. Egyébként csend borult városra, községre, pusztára egyaránt. Változott az idő, változtak az emberek, maga az erkölcs is. Vájjon vissza kivápjuk-e a letűnt időt, vallásos szokásaival, hitbeli meggyőződésével, erkölcsével ? Talán jobb volt akkor réges-régen ! Ma napság csak a kalendárium jelzi a farsangot, s az utána következő böjtöt, mint az Isten-ember fenséges tragédiájának kezdő napjait. Hamvazó szerdán túl is szól a muzsika, s a fővárosokban csak úgy járják a lassút, meg a ropogossat, mint Kis-karácsony után. De azért a keresztény ember a farsang napjainak lezajlása után magába száll ha csak pillanatra is, 3 hamvazó szerdával végig rezeg

lelkén az a gondolat: ember halandó vagy és nagy hivatalkodásodban sem vagy más, mint por és hamu.

— Rendetlen építkezés. Alig múlt néhány hónapja, hogy a Lovas-uton épült 2 emeletes ház második emelete a várbeli közönség jogos felháborodása folytán beállott mozgalom nyomása alatt lehordatott, mivel a tervezett épület a bástya-sétánynak kilátását elzárta. Újabban egy ehez hasonló építkezésről vettünk hirt. — A fő- és székváros tanácsa a bécsi kapu Ostrom-utcza felőli részén a bástya alatti telken szándékszik a koronaőrök részére laktanyát épitetni és pedig olyan mértékben, hogy az a bástya fölött sokkal magasabbra emelkednék mint sem az az épület emelkedett volna, melynek építését a Lovas-uton épen a székesfővárosi tanács akasztotta meg. — A mi egynek méltányos az a másiknak igazságos s alig hihetjük, hogy a koronaőri laktanya építését székesfővárosunk tanácsa jelzett helyen engedélyezné. Budavárnak silhonettja úgyis nélkülözte azokat a körvonalakat, mely egy szépen épült s régi várost díszít. — A Mátyástemplom s a várkastély ujabbi építkezések volnának hivatva ezen segíteni és helyrehozhatlun lépés volna az, ha a vár másik oldalán a bástyához egv 3 emeletes kaszárnya ragasztatnék.

— Á difteritisz ellen a szérum bevált! — ezt konstatálta végre hivatalosan a magyar belügyminiszter is. Hat hónapi erős készülődés után valamennyi törvényhatóságnak tudomására hozza most ezt az örvendetes hivatalos véleményt P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter. Tehát a magyar kormány is tisztában van végre az ügygyei, méltányolva egész korderejét gondoskodott immár arról, hogy eddig az időpontig is, a mig a létesítendő szérumtermelő intézet saját gyártmányú szérumot fog szállíthatni, lehetőleg jutányos áron oly mennyiségbe legyenek elláthatók a törvény- hatóságok gyógyszérummal, hogy annak jótéteményeiben a népesség minden rétege, első sorban pedig a szegény nép részesülhessen. Es a hosszú várakozás után valóban itt az ideje, hogy a magyar orvosok is kapjanak szérumot, mert úgy a fő- és székvárosban, mint a vidéken folyton vannak difteritiszesetek. Az orvosok és a beteg gyermekek szülői jól tudják, hogy van orvosság, a melylyel majdnem biztosan meggyógyíthatni a betegséget, de akár hogy erőlködtek, bármely összeget kínáltak, nem szerezhették be a szérumot. Végre kezébe vette a belügyminiszter az ügyet és — intézkedeett, ezzel a szülők háláját méltán kiérdemelte.

— Egy község emelkedése Nagy- Kovácsiban bebizonyuit az az állítás, hogy jó pap-, jó tanító- meg jó jegyzővel csudákat lehet művelni. Hát ha e háromhoz még hozzá számítjuk az esetleg a községben levő egyébb hivatalnokokat, gazdatiszteket stb., kik, bár a község beléletébe nem gyakorolnak közvetlen befolyást, támogatásuk által a fönnemlitett három factornak sokat segíthetnek. Hogy Nagy- Kovácsiban e jó viszony megvolt és meg is van. bizonyítja az, hogy ez a község mindég minta gyanánt tündökölt, de erkölcsi haladásában mégis csak a közel múltban tapasztalunk észrevehetőbb előmenetelt, a mi bizonyára a hivatott tényezők összes működésére vall. Ily nemét a haladásnak jelzi a most alakult egy társaskör, mely már működése hajnalán szép sikerű táncz- vigalommal, zongora- és hegedű konczerttel nyújt élvezetet müveit tagjainak, melyre azonban Nagy-Kovácsiban igen fontos közművelődési és nemzetiségi missio is vár. Mi, kik éber figyelemmel kisérjük a vidék eseményeit örömmel üdvözöljük az ottani társadalmi élet vezér- férfiait, nevezetesen id. Angeli Márton plébánost, Takács urad. ispánt, Kollárik Gyula községi jegyzőt, Reitter Mihály tanítót, az egész tanítói testülettel, mind a kik mindannyian bebizonyították. hogy hivatásuk magaslatán állva, szivükön viselik a község sorsát, s kívánjuk, hogy

munkálkodásukat fényes siker koronázza. R

.......r

M . . . . s.

— Molnár József képei. Veterán művészünknek körülbelül 250 darab szép festménye van kiállítva. Molnár József festőművész 1821-ben Zsámbékon született. Zsámbék község müveltlelkű jegyzője Nyirák Gyula, és anaak érdemes elöljárósága a művészt a kiállítás alkalmából üdvözölni fogja egy meleg hangú levélben.

Mulatság. Folyó hó 16-án Borosjenőu Miltz Jánosnak „A régi nagykorcsmához“ czim- zett vendéglői helyiségeiben igen sikerült táucz mulatság rendeztetek, mely alkalommal az uralkodó jókedv kiviradtik tartotta össze a váloga tott, szép társaságot.

— Könyvismertetés. Egy kiváló fontosságú s nagy szorgalommal egy begyűjtött: szakmunka került ki legközelebb a sajtó alól, me'y Telkes Simont vallja szerzőjéül. Müve „Üvegiparunk“ czimet viseli, s ipari monográfia jellegével bir különös tekintettel a termelésre, munkás- vám- és külkereskedelmi viszonyokra. Tárgyát két részben ismerteti. A leiró rész tartalma ez: 1. Régi és jelenlegi üvegiparunk helyzete 2. Üveggyárak gáztüzeléssel. 3. Üveggyárak közvetlen tüzeléssel. 4. Tényleges állapotok. 5. Munkásbér-viszonyok. 6. Munkássegélyző-ügy. A közgazdasági rész pontjai ezek: 1. Kttlforg lmunk üveggel és üvegaru'-’kul. 2. Üvegvámok. 3. Szállitásidíj fe - tételek. 4. Üvegárak. 5. Nyersanyag-lelőhelyek. 6 Teendők és tervezetek. Mindezeket a jeles szerző oly bőven oly érdekesen ismerteti s fejtegeti, hogy müve még a laikus előtt is kellemes és tanulságos olvasmánynyá válik. A munka Lukács Béla volt kereskedelemügyi miniszternek van ajánlva s a Pesti könyvnyomda rész vény-társaság díszesen állította ki. Kapható Kilián Frigyes, Dorottya-utczai könyvkereskedésében. Ara P

— Közigazgatási bejárás. Az esztergomi helyi érdekű vasútnak a budai körvas- uttal való közvetetlen összeköttetése ügyében a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből ma tartották meg a közigazgatási bejárást Stetina József min. titkár vezetése mellett. A kiágazás a szent-endrei h. é. vasút római fürdő állomása köreiében indul ki s ugv vélik megoldandónak, ha a h. é. vasút római fürdő-filatorigáti vonal része egyszerűen mint plage-vonal használtatnék föl. A m. kir. államvasutak azonban mégis a külön szárnyvonal vezetését kéri. A végleges döntést a kereskedelmi miniszter magának tartotta fenn.

— Az óbudai szőllők felújítása.

A III. kerület elöljárósága a tanács utján fel - iratilag felkéri a földművelési minisztert, hogy O-Budán állami szőllőtelepet és borászati kísérleti állomást állítson fel.

— Összejövetelek. A „Budapesti 1,11. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társa-i összejövetelüket 1895. márczius 6-án Bittner Alajos (I. Alkotás-utcza 21) tartják. — Az 1 kér. nemzeti asztaltársaság 1895. márczius 5-én Buzik András (Karácsonyi-utcza 17.) vendéglőjében gyülekezik.

Mulatság. A duna bogdányi társaskör farsangi mulatsága oly fényes sikerrel folyt le.‘ hogy az nemcsak a szokásos „kiviratos-kivirad- tig“, hanem a szó teljes értelmében, két álló napig tartott. A fesztelen jókedv, a rendezők, de különösen a kör derék elnökének, Kormos Ödön községi jegyző urnák lankadhatlan bűz galma és mindenkit lekötelező modora nemcsak a fiatalabb nemzedéket villanyozta föl, hanem magával ragadta még a kör azon tagjait is, kik a Terpsichore nyújtotta élvezetekről már évek óta lemondtak. Táncz, társasjáték és egyes szóló előadások váltottak löl egymást; a konyha, étel-ital kitűnő, hát biz’ nem csoda, hogy csak a harmadnap hajnalán beállott általános kimerültség tudta szétüzui e mulató sereget. De a milyen specziális sikerű volt egy részről a duna-bogdányi társaskör mulatsága, ép oly különlegességnek bizonyult az a vendégek dolgában is. Mert hát az már mégsem tréfa dolog, hogy ily kemény téli időben valaki Tolnából, Yáczról, vagy pedig Tahiból egy bál miatt Bogdányba utazzék, s ott a fiatalság szive nyugalma ellen irtó háborút indítson, mint ez Huckstedt Ludovika k. a. (Bonyhád), Krause Luisa k. a. (Vácz) és Krausz Anna k. a. (Tahy) urhölgyekuek oly nagy mértékben sikerült;