Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-29 / 52. szám

Budapest, 1895. (3.) BUDA és VIDÉKÉ. Deczember 29. A közszereplés leghálásabb talaja az Új­városház ; itt is nagygyá nőheti magát a tehet-, ség, s nincs nagyobb megtiszteltetés, mint a közgyűlés félelmetes nagysíga lehetni. A mi kapaczitásaink között nincsenek ilyen félelmetes nagyságok ; de vannak nagyobb körben is ismert és becsült egyéniségek, kik tevékeny közreműködésükkel szintén tiszteletre­méltó munkásai a székes-főváros törvényható­ságának. A kiket a közbizalom kitüntet: azok már e szempontból is érdekes, figyelemre méltó egyéniségek, kiknek egy-egy jellemző vonása szintén hozzájárul az ó-budai élet hű képének megalkotásához. Lássuk hát kapaczitásainkat! Augenstein Sámuel a legkomolyabb egyéni­ségek egyike, kik ép úgy nem lehet égő szivar nélkül elképzelni, mint Véghet okuláré nélkül. Mint az itteni takarékpénztár igazgatója ismeri tövétől-hegyéig az egész kerületet. 0 és Palo- tay Rezső O-Buda fináncz-kapaczitásai. Egyik olyan szerencsés, mint másik ; Augenstein a taka­rékpénztárral, Palotay meg Lukács-fürdővel. A takarékpénztár részvényei mindig emelkednek, a Lukács-fürdő meg mindig jobban épül s mégis kevés a hely. Augensteinnal a legszolidabb, Palotayval a legtakarékosabb férfiak egyikét említem. Az egyik minden szabad idejét családja körében tölti, a másik meg mindig gyalog jár. Egyszer láttam, a mint konflisra ült — csúnya, rósz idő volt — azt hiszem, ezt is megbánta s talán le is szállt útközben. Palotay különben a leghig­gadtabb s legtartalmasabb szónokaink közül való, ki már megjelenésében is rokonszeuvet keltő. A kapaczitások között a legkisebb Bene­dek Sándor, a nagyságos ur; de csak alakra nézve, mert úgy szívre, mint szellemre bizony jól kimagaslik ő a nagy tömegből. Mint debre- czeni szülőit, ő a tősgyökeres magyar ember képviselője, úgy felfogás, mint szójárásra nézve. Benedek Patroklus-a Kugler József, úgy mint Tataynak Gyulányi. Benedek debreczeni, Kugler zala-megvei; az egyik miniszteri osztály- tanácsos, másik iparos és vároebiró ; de minda- ' ketten igen kedvelt személyek. Benedek a legkedvesebb és legnyájasabb nagyságos urak egyike; nyílt szive, aranyos kedélye, örök jó kedve és talpra esett vicczei felvillanyozzák a legborusabb hangulatú társa­ságot is. Kugler már nem annyira a tréfák mint a példálódzások, a hasonlatok embere ; többnyire a biblián kezdi és Jókaival végzi szellemes beszédeit. Fényes példaképe a szorgalom és törekvésnek; kevés oly intelligencziájú iparo­sunk van, mint ő. És e mellett mint ritka nagy diplomata van olyan jó politikus, mint a milyen jó városbiró. A harmadik kerület legmagasabb kapaczi- tása: Czajlik Alajos, daliás rendőrkapitányunk, kinek csak egy szokását ismerem s ez, hogy! mindig feltűnő rövid sétabottal jár. Ennek is van alapja. Descartes a nagy bölcsész, ezelőtt már négy századdal bebizouyitotta, hogy a ma­gas ember mindig az alacsony, a kicsiny után vágyódik, épen úgy, mint a szőke a barna után, — Egy erényét is ismerem : jó magyar ember ; ez pedig nagy szól Déry Izidor a Lujzamalom igazgatója; keveset forgolódik körünkben, nem csoda, hiszen egymaga intézi herkulesi erővel a hatalmas malom ügyeit; pedig elég vékony ■tűz 1. Gebhardt József az újonnan bekerült bizottsági tagok közül való, s csak annyit tu­dunk róla, hog^ egy virágzó üzlet tulajdonosa. Egyebekben e.iutáu lesz csak alkalmunk meg­ismeri? éghetni egyéniségével, mely — úgy látszik a radikálisabb fajtából való. Az előkelőbbek közül való a gentlemann •'- Goldberger Samu, a Goldberger ház it­iónoké. El-ellátogat a gyűlésekre s na­gyobb estélyekre is; de általában nem ártja magát semmibe. Mindenki ismeri s tiszteli ; mert Goldberékről mindenki csak jót mond és mondhat is, hiszen a legutolsó napszámos is a leghumánusabb elbánásban részesül náluk. A Goldberger-ház a jótékonyság kiapadhatatlan forrása s mint ilyen hatalmas támasza az itteni kultúrának. A tagadás ősi szelleme 0 Budán: Gyárfás Sándor, az a deresedő fejű nép-kedvencz, ki mindenütt ott van, hol opponálni kell. Hangja, elokvencziája nincs s mégis van benne valami különös, zalami kimondhatatlan, mely leoilin- cseli környezetét. Makacs szívósság és Argusz- szemei vannak, melyekkel mindig fürkész s mindig talál valamit. Nagyon eredeti egy egyé­niség, s még érdekessebbé teszi az, hogy any- nyiszor törtek már élete ellen és mégis a leg­jobb egészségben van. A legszerencsésebb szervező és rendező: Gyulányi Adolf. Egy igazi selfmade man, ki ezer akadályon küzdötte magát keresztül, mig önerejéből mai díszes állásába került. Tetőtől- talpig korrekt ember, kinek szilárd akaratán megtörnek az ellentállások; tiszta józan fő, mely objektivitását a személyi ellentétek legelkesere- dettebb horczaiban is megőrzi; áldott jó szív, mely még ellenségei is csak jót tud tenni. Mintaképe azon tanítóknak, kik úgy az iskolá­ban, mint a nagy társadalomban megállják helyüket, meg úgy, hogy kiváló tulajdonaik nemcsak általános becsülést keltenek, hanem barátaikul szerzi a legelőkelőbb embereket is. Még egy jeles paedagogus van bizottsági tagjaink között: Halász Gyula, a polgári iskola derék igazgatója 0 még a régi világból való — fiatal ember, kiről csak akkor veszszük észre, hogy még se olyan nagyon fiatal, ha úgy jó kedvében el kezd dobálódzni a negyvenes meg az ötvenes évekkel. Haszmann József és ifj. Weber József a régi jó módú szőlősöket képviselik, azokat a szőlősöket, kiknek ugyan nincsen szőlőjük, de mégis van mit apritaniok a tejbe. Ott Ádám dr. újlaki és Kirschoffer Károly óbudai plébános képviselik a bizottsági tagok testületében a katholikus elemet. Mindakettő igen érdekes egyéniség, már csak azért is mert a mai polgári-házasságos és nép-pártos világá­ban a papok vannak állandóan napirenden. — Egyedül csak a mi papjaink nincsenek; legalább eddig nem, s azt hiszszük : ezután sem. A mint szeretjük Ott dr.-ban a jó pap mellett a kitűnő polgártársat és házigazdát, ép ügy tisztelettel kell szólnunk Kirschhoffer visz- szavonultságáról is. Aik már nyugodtan pipázgathatnak, a gond nélküli boldog magánzók is képviselve vannak Láng György és feiern Mihály bácsiban. Az ó-budai kereskedő-világ igen tiszteletre­méltó tagja: Sitz Karoly is a legrégibb bizott­sági tagjaink egyik. 0 talán az egyedüli, a kire még csak nem is neheztel senki. Tetőtől-talpig becsületes ember, s mint ilyen az itteni társa­dalom minden rétegében ismert és tisztelt személyiség. — A Tavasz-utcza minden zöld sarokháza az övé, s ha ez igy tart tovább meg­érjük még azt, hogy O-Buda minden zöldre festett háza Sitz bácsié lesz. Mint minden jó ó-budaiban, ő benne is nagy^ a lókal-patriotiz- mus: még a nyaralója is O-Budán van. Az ügyvéd-emberek küziil Stern József dr. és Yégb János vannak a bizottsági tagok között. Stern dr. a leghevesebbek közül való, s ügyvéd létére a legerősebb argumentálok, doku­mentálok és kapaczitálók közé tartozik. Mint szó­nok igen érdekes. Parányi száján az érczes baryton alig tud utat törni ; hangja nyugodt s mégis lázitó; szavai apró tőrök, mik jól irá­nyozva mindig szivén találnak; ezért nem sze­retik a népgyüléseken — pedig a magénélet- ben rokonszenves, kellemes ember és a mi fő : jó férj és ügyvéd. Kapaczitásaink szellemi előkelősége : Tatay Adolf dr.. az emelkedett szellemű emberbarát. Minden beszédéből kiérzik a póéta-Tatay, ki egykor száz aranyat nyert _ vallásos énekeivel; minden beszéde egy magasan szárnyaló lélek csapongása, a mely szívből a szívnek szól. Az egész kerület osztatlan tisztelet- és szeretettel környezi személyét, mely megjelené­sében is a legérdekesebbek közé tartozik ......... Féfi as arczának derűjét néha-néha a fáj­dalom árnyalja sötét fellegként, s ilyenkor meg­látszik, hogy az a férfi, ki egész életében any- nyit fáradozott mások boldogitásán — szenved és talán épen azoktól, kiket segitett, boldogí­tott ............ Azért Ta tay nem tudja megtagadni ne­mes szivét, a mely mindenkinek csak jót akar s gyűjt — gyűjt kitartással hol erre, hol arra a czélra. — O-Budán czél van elég. Mint hazafiról nem is szólok Tatayról; hisz’ lángoló lionszeretete ott van, kiviláglik minden beszédéből, minden szavából. Minden nemes ügynek barezosává szegő­dik, s ha valami sikerül Ó-Budáu, abban bi­zonyára része van ép úgy Tatay jó szivének, mint kebelbeli jó barátja: Gyulányi vasakara­tának is. A kapaczitások nesztora és a bizottsági tagok testületének elnöke: Végb János, az öreg, mint mondani szokták. 0 a harmadik kerület ékesszólója, ki az ő szokásos „kérem alássan“- jaival nyoleztagu körmondatokat is összehoz. Jellemző sajátsága, hogy Tatayval soha sincs egy véleményen. Yégb a múlt embere ; sok siker, dicsőség fűződik hosszas működéséhez, s éber figyelmé­nek, józan gondolkozásának sokat köszönhetnek az ó-budaiak; de hiába, már Végb bácsi öreg ember, s a fiatalabbaknak végre is tért kell engedni, hogy ők is nagygyá lehessenek. S Végb bácsi, csendes rezignáczióval las­sanként már teljesen visszavonul, vissza — bol­dog családi tűzhelyéhez, hogy helyet adjon az előnyomuló ifjú O-Budának. — Hiába: „Nem úgy van már, mint volt régen !“ Kéz István és egyéb elbeszélések. Irta : Pilisy Róza A „Pitypalaty“ és a „Csillagok“ szerzője uj kötettel gazdagította a magyar szépirodal­mat. A karácsonyi könyvpiaczon jelent meg, és ítéletünk határozottságával állíthatjuk, hogy kétszeresen megérdemli az elolvasást. A kis városi, ha úgy tetszik nagy község avagy a falusi életet rajzolja az irórő ebben a munkájában, még pedig olyan közvetlenséggel és élénk színekkel, mely egy darab jó világot tár elénk, mert visszavarázsolja azt az életet mely tele van igazsággal, hűséggel de poézis- sal is. Miként és hogyan ? de elleste az emberek jellemzését a szerző, mert alakjai élnek, mo­zognak, csupa bus, csont és vér, ezt velünk együtt bizonyíthatja az, ki elolvasta Réz Istvánt. A szerelemnek egész története ez a re­gény, a melynek zománczát megadja az igazi érzésnek megnyilatkozása és az a lélektani összeütközés, mely a kötelességszerü hivatás és állás és a szív között mozog. Réz István katholikus pap és beleszeret a község jegyzőjének ártatlan szép leányába: Terkába. A szerelemnek édesen kínos vergődése végig vonul az egész histórián át, és egyszerű­ségében is olyan megkapó, hogy vissza kell lapoznunk, mert gyönyörködtet igazságával. A regény bőse: Réz István erős jellem, de megtörik, mint minden tragikus bős köte-«*- lességtudásáná!. Nem gyáva, vagy félénk, szellemi rugóny- konyságával, testének erejével végig akarja harezolui az életet, hogy felépíthesse csendes nyugodalmának otthonát. Nem sikerül, s el­bukik. A regény másik kidomborodó alakja a jegyző lánya: Terka. az igazi szerelemnek má­sik áldozata. Leikének minden érzése, vérének minden cseppje hozzá fűzi Réz Istvánhoz, de megdöbben attól a gondolattól, hogy a kit az önfeláldozásáig szeret, ott hagyja papi hiva­tását, megszegje fogadalmát és más életet kezd­jen. A vallásos érzésnek hatalmasan erős ihlete annak a szerelemben vergődő nőnek minden izében megvan, és az őszbe borult szülők iránti tisztelet, a becsület mellett ott van a nőnek lelki tükre, a ki rajongó szeretettel szeret, de le is tud mondani. És lemondott. A férfi világgá ment, a nő kolostorba. Az egyik megtörve, kétségbeesetten von- zolja testét még egy ideig, a másik az Isten­ben vetett erős bittel imádkozik, irgalmat kö- i yörületet kérve a megtévelvedett részére. Réz István története el van lesve az élet­ből, és bár honnan vette inspiráczióját a szerző, az anyagot oly fényesen dolgozta fel, a mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom