Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-08 / 49. szám
Budapest. 1895. (-4) BUDA és VIDÉKÉ Deczember 8 „Megtörtén állunk e sír előtt, — s mielőtt az édes anyaföld rideg hantjai elfödik szemeink elől azt a koporsót, mely téged zár magába, hallgasd meg bncsuzásunkat! „Tanító voltál, nevelő voltál a szó nemes értelmében. Szeretted tanítványaidat, kik téged bálványoztak. Szerettek, tiszteltek, nagyi'a becsültek kartársaid, mert látták nemes jellemedet s a nagy kor szerzetté tapasztalatokat. „Fáj halálod nekünk, kik egy családot képeztünk mindnyájan, — test voltál testünkből. „Fáj halálod nekünk, kik még el sem búcsúzhattunk tőled, a jó lelkű, szerető, igaz oa- ráttól. „Fáj távozásod nekem, mint volt tanítványodnak, mert még nem fejezhettem ki kellő mértékben hálámat, tiszteletemet! „De fájdalmunkat enyhíti az a tudat, hogy a Mindenható minden szenvedés nélkül vett magához, — csendesen, szépen elaltatott, mint a mily csendes, mint a mily dicső volt 39 évi munkálkodásod! „Elválunk . . . búcsút veszünk tőled! „Isten veled! —- Elválunk, de neved, emléked él bennünk, a szív legmélyére van az vésve! „Isten veled ! A viszontlátásig Isten veled ! Elköltözött immár a mi jó Miska bátyánk is, — nyugodjék békében ! Kisérje örök otthonába a kartársak szere- tete és az ezrekre menő tanítványok hálaimája! Hangverseny. Az a hangverseny, a melyről most tudósítást írni készülünk, nem egy tekintetből nevezetes. Nevezetes már azért is, mert a székes főváros III. kerületében, O-Budán ez volt az első ilynemű vállalkozás, nevezetes még azért is, mert az óbudai intelligens közönség oly óriási számban jelent meg, a mely szám a rendezőség legmerészebb és legvérmesebb reményeit is messzire túlszárnyalta. A „III. kér. nép és isk. könyvtár“ 1895. decs. 1-én a III. kér. kórház-utczai iskola tornatermében tartott hangversenyéről szólunk. Mindazok a kiket bárminő érdek az ügyhöz kötött, bizonyos aggódó szorongással várták a hangverseny estéjét, és csak akkor köunyebült meg szivük a midőn Szende Antal isk. igazgató, a rendező bizottság fáradhatatlan elnöke, azt jelenté, hogy minden jegy elkelt; meg is telt a tágas tornaterem, — (a mely ez alkalommal jeles és igen alkalmas hangverseny teremnek bizonyult,) — annyira, hogy öröm volt nézni. A műsor első száma férfi karének volt: egy ad hoc alakult kis dalos társaság — (tagjai: Hoppe Rezső vezénylete alatt: Kéry Andor, Kovács Jenő, Csihák Gyula, Ebner Károly, Érti János, Hugi György, Ker- cser Károly, Wichmann Ede, Zöld Károly, Koller János, Schinabeck Engelbert, Szlávik Fe- rencz, és Witkovszky Sándor) szépen és nagy hatással énekelte Mosonyi Mihály: Tavaszi dalát. A következő szám Milde Alice k, a. zongorajátéka volt, ki Weber: „Rondo brillante M-ját adta elő szép készültséggel; zajos taps jutalmazta akisasszonyt, ki után Artois Margit urhölgy lépett a dobogóra, s Bonin Giza urhölgy zonkorakisérete mellett előbb a Santuzza áriáját a Parasztbecsület- ből, utóbb a Hugonották nagy áriáját énekelte. A fiatal hölgy, ki még csak rövid idő óta képezteti ki szép csengő hangját, ez első fellépéssel szinte meghódította a közönséget. 0 is, és mestere, Bellovics Imre is büszkék lehetnek ez első sikerre. Kohn Artur ur, a nemzeti zeneiskola növendéke ki azután Kreutzer 19. concertjének I. tételét játszta, bizonyára nagy jövőjű hegedűs. Intonácziója ugyan kezdetben, s különösen a kettős fogásokban nem volt tiszta, de igazi művészi lendülettel, virtuozitással s oly technikai bevégzettséggel hegedült, hogy a közönség viharosan akklamálta úgy, hogy még egy rövid ma8JaJ dallal kedveskedett. 0 utána ismét a férfikar következett. Először Abt Eerencz: „Májusi éj“ ez. kórusát énekelte, utána Kremser Fde: Ó német alföldi dalát. A ki tudja, hogy Ó-Budán preciz előadott férfikart mikor hallhat a közönség ; a ki tudja, hogy Kéry Andornak minő tenorja van : az elképzelheti micsoda hatása volt a karéneknek. A sok éljennek, hogy voltnak se vége se hossza, hiába énekelték a dalosok újra a számot, az még nem volt elég, a közönség nem nyugodott mig Varga Zsigmond főrendező, a ki különben is lelke, perpetuum mobiléja volt az ünnepélynek, ki nem hirdette, hogy Kéry Andor a Parasztbecsület sicziliai dalát énekli — műsoron kívül. Újra éljenzés és ismét éljenzés köszönte meg a rokonszenves fiatal tenorista előzékenységét. A férfikaréneknek a közönségre gyakorolt, szinte elbűvölő hatása alatt ült asztalhoz D r e x ler Katicza urhölgy és cziterán eljátszotta a „Trieszti emlékek“ ez. zenemüvet. Hogy ezen, egyáltalán nem hangversenyképes hangszeren is oly hatással tudott játszani, hogy a közönség viharosan kért da capot, az csak azt bizonyítja, hogy mily előkelőén, mily nagy készültséggel játszott. Ezen szám után Bellovics Imre egy másik tanítványa, B e 11 o v i cs Józsa k. a. énekelt, és szerzett mesterének uj dicsőséget és magának akkora elismerést, hogy e szereplését legkedvesebb emlékei közé sorozhatja. Előbb a „Mignon“ románczát, majd Marchesi: La foletta ez. olasz dalát énekelte. Mondjuk-e, hogy a közönség nem nyugodott, mig ez utóbbit meg nem ismételte a kisasszony, kit Milde Alice k. a. kisért a zongorán? Kellemes változatosság gyanánt ezután czimbalomjátékban gyönyörködhettünk. Koroczky Kornélia k. a. játszott magyar dalokat. A mint értesültünk, a kis leányka (össze vissza lehet tán 11—12 éves) az újlaki polg. leányiskola II. oszt. beli növendéke. Fellépésének sikerével meg lehet elégedve; mert ha megemlítjük, hogy a műsoron ígért 2 dalon kívül a közönség annyira tapsolta, hogy még egy harmadik, sőt a nagy éljenzésre még egy negyedik darabbal is kellett megtoldania a műsort, eleget mondtunk. Bonin Giza urhölgy, az óbudai közönség beczézett zongoraművésznője, ezúttal is kitett magáért. Liszt F. egyik magyar rapszódiáját játszotta szép teknikával, szabatosan, egyre fokozódó, a végén pedig elementáris hatással. Természetes, hogy neki is kellett még utána egy ráadással kedveskednie. A már előbb említett és érdeme szerint méltatott Kohn Artur ur, kit Unterberg Adolf ur kisért zongorán, ezután a Lipin ski „Militär concert“ I. tételét játszotta, s végül a férfidalosok egy ropogós magyar népdal egyveleget énekeltek s evvel vége lett az élvezetes hangversenynek. Ezekben beszámolván az ünnepélyről szívből gratulálunk, a rendezőbizottságnak az elért fényes erkölcsi és anyagi sikerhez, s csatlakozunk azok kívánságához, kik minél előbb való megujrázásra buzdították a rendezőket. e, ö. Különfélék. — Előfizetőinkhez. Az év végén tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket szíveskedjenek a pénzeket mielőbb beküldeni. Mint eddig ugv ezután is négy mutatványszámmal díjtalanul szolgálunk. — Katalin-búcsu. A mikor az I. kerületi Tabánban a Katalin-bucsúját tartják, jégtáblák úsznak a Dunán s nagy sietséggel bontják a hajó hidakat. Kopaszon állnak a fák, se lomb, se levél sehol. A tabáni lakosság már ezt megszokta, s olyan vidámsággal és örömmel ünnepeli Katalin-bucsu napját, mintha szent-István napján a verőfényes nap tűzne az utczákra. Ez évben is népes és zajos volt a búcsú napja, a pesti oldalról is nagyszámmal jöttek át a mulatni vágyok. A szarvas-téren felállított bódéit és sátrak körül csak úgy hemzsegett a nép. A reggeli órák istentisztelettel teltek el, s délután megkezdődött a mulatság. Ritka házban nem volt vendég, majdnem minden lakosra esett egy kettő. Messze városrészekből is eljöttek a komák, koma asszonyok, jó barátok és ismerősök Katalint köszönteni, a mi annyit jelent, hogy enni, inni mulatni. Volt is jó kedv minden felé, este pedig kivált az úgynevezett polgári korcsmák népesedtek meg, tele volt valamenyi, de hová tűnt az asztalokról a tüzes sashegyi ? A mulatozás igy is betartott a késő éjbe, a midőn csendes nyugalomra tértek a nélkül, hogy csak egy kihágás is zavarta volna a békés polgárok nyugalmát. — A Mátyás-templom. Elkészült az építészetnek ez a remeke, most már csak környéke szabályozásának munkálatait végzik. Távol földről idevándorolnak, hogy az igazságos királyról elnevezett templomot megtekinthessék. Ha az idegen Budapest határába lép, szembe- ötlik a hegy ormán épült gyönyörű stylü templom, a melynek ujjáalkotását nemcsak a faragott kövek és színes cserépfedél jelöli, de belső részében is olyan műremek, a mely az építészet terén európai hírünket is neveli és dicséri. Magyarország összes megyéiből ha ide jönnek, kik e hazának szivét, Budapestet megakarják látni, de meg a külföldről is ide kéjutazók, nem mulasztják el soha. megtekinteni ős Budavárát, századok viharjait átélt e királyok lakta fészket és nem mulasztják el sohasem megtekinteni Nagyboldog Asszony templomát. Dicsekszünk vele, hogy e monumentális épület itt van Budán, büszkeségünk nekünk az Istenuek ez a fényes háza, de úgy a kegyurasághoz, a székesfőváros t. tanácsához, mint Bogisich Mihály prépost plépános úrhoz is volna szavunk. Mi úgy tudjuk hogy az egész müveit külföld nevezetesebb és művészeti szempontból is számot tevő középületei a nap minden részében nyitva vaunak. Miért nem lehet a Mátyás templom szentélyébe belépni akkox*, a mikor az idegent a napnak bármely órájában oda veti vallásos érzése, ismeretét gazdagító tudvágya ? Talán egy kis útbaigazítást megérdemelne az az idegen, hogy miként juthatna be ? Ha az egyházfi nincs olyan helyzetben, hogy állandó szolgálatot tartson, lehetne talán valamelyes expedi- enst találni a bemenetelre. Ha már ide fáradt messze földről az utas, de rövid időre van szabva itt tartózkodása, úgy adjunk neki valami módon alkalmat, hogy a Mátyás templom belsejét is megtekinthesse. Úgy a kegyur, mint annak lelki pásztora gondolkozzanak az itt elmondottakon, és adják tudtul, és hirdessék a templom ajtaján, hogy és miként juthatni eunek szentélyébe akkor is, ha abban isteni tisztelet nem tartatik. Méltányos kérelem ez, mely kell, hogy meghallgatásra találjon. — A magyar Turista egyesület. A magyar turista egyesület téli tevékenysége közé tartozik az is, hogy a székes-főváros hegyvidékén minden évben más-más községben karácsonyfa ünnepélyt tart, most Pilils-Szent- Kereszt van soron, hol az ünnepélyt folyó hó 26-án tartják meg, mely alkalommal a gyűjtés eredményéhez képest a község szegénysorsu iskolás gyermekeit fogják felruházni, e czélra elfogad az egyesület ruha, tanszer, édesség és pénz adományokat. Ha e lap tisztelt olvasói az egyesületet ebben az igyekeztében támogatni szívesek — adományaikat az egyesületnek IV. Rózsatér 5. sz. a. a második emeleten levő helyiségében adhatják át rendeltetésüknek, hol a hivatalos órákat mindennap délután 6—8 óra közt tartják. A hivatalos órák alatt az egyesületnek ott jelenlevő tisztikara és tagjai a legnagyobb készséggel szolgálnak minden a hazai turistaságot érdeklő felvilágosítással de ezen kívül az egyesület a Gizella téren a Haas- palotán hirdetési táblát alkalmazott, hol az egyesület életére vonatkozó hirdetményeket a nagyközönség mindig olvashatja. — Kérelem az árváik karácsonyfája érdekében. Bizalommal, szeretettel fordulunx a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával a nemesszivü emberbarátokhoz, kérve: ne feledkezzenek meg a Megváltó születése ünnepének alkalmából azokról, kiket a legdrágább kincsöktől: az édes jó apától, a szerető gondos anyától fosztott meg a halál. Keserves a szegény árvák sorsa; könnyeiket azonban letörölheti, szenvedéseiket enyhítheti a jótett melegítő ereje s a szeretet áldást-adó hatalma. Az altalános öröm napján emlékezzünk meg
