Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

Budapest, 1895. (5) BUDA »b VIDÉKÉ November 24 pedig, de nagyon! ne bogy hiába ácsorog- junk a csukott trafik-ajtók előtt, de a herczegi lunch, vagy pedig a petit-manger idején, valamint nem szeretnék a délutáni five o clock tea idején se zavarni, no a cerclek idején meg éppen nem, kilenczórai hajnali ál­mától meg isten mentsen! mert akkor egész napi baziliszk pillantása kővé változtatná azokat, akik olyant mernek kérni a mi az ő királyi főtrafikjában nincs. Hallotta-e azt a t. szerkesztő ur! hogv ez a penziónál t trafikosnók között legsavanyubb budai főfőtrafikosné, több oldalról hangzó őn dit szerint, bizonyos magas ál ásu protégé-ben annyira el van bizakodva, hogy saját szavai szerint, fitytyet hány minden feljelentésnek, mert a minisztériumban ama bizonyos magas állású protégé miatt, minden feljelentést, legyen az akár Írott, akár szóbeli, ad acta tesz­nek, mintha csak „VOlapük nyelven“ lenne írva, a hogy mondják, ő We-We he>czegsége szintén szereti a volapiik nyelvet, s innen ered az a volapük rebus z, hogy miért szabad a budai főfőtrafikosnénak a világon mindenfelé gorombaságot, rendetlenséget és botrányos ha­nyag trafikkezelést elkövetni, és nem büntetik meg, más trafikosra pedig azonnal rárójják a bírságot, hogy majd a dereka görbül meg bele. Az őn dit szerint még több mindent tud­nánk, és ha ez a felszólalás nem használ, en­gedje meg t. szerkesztő ur, hogy azt is elmond­juk a nyilvánosság előtt, de nem „volapük nyelve n.“ Több dohányos, a hnbák, portorikkók, kurták és británikák rangjából, de van ám köztünk néhány regálitás, londres, milaresz ssipákoló is. Felhívás előfizetésre. Lapunk programmja nevében rejlik „Buda és Vidéke“. Mindent Budáért és vidékéért. E nagy munkában való rész­vételre meghívjuk mind azokat a kik ezért érdeklődnek. Minden előfizetőnek joga van egy dijtalan kishirdetósre. Eljárunk minden ügyekben, közvetítünk vételt, eladást, kölcsönt, biztosítást. Kiadó hivatalunk igyekezik e téren is a közönség bizal­mára méltóvá lenni. Ajánljuk a „Buda és Vidékét“-t a lakás keresőknek és a lakást kiadóknak. Üzletek ismertetésére különösen al­kalmas lapunk. Előfizetőinknek díjtalanul nyitjuk meg ily rövid közleményre ha­sábjainkat . . . Eljegyzések, házasságok, halálesete­ket előfizetőink köréből díjtalanul köz­lünk . . . A magyarosodásért való küzdelmün­ket a magyar egyesület azzal méltányolta, hogy tagjait lapunk lelkes terjesztésére szóllitotta fel. Az egyesületi közleményekre is tá- gabb tért nyitunk oly egyesületek részére melyek velünk összeköttetésben állanak. Ismerőseink rovatát folytatni fogjuk és kérjük olvasóinkat, hogy ezt a rovatot gazdagítani szíveskedjenek. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre.....................6 „ Negyedévre ... 3 „ Különfélék. — Képviselő választás. Dará­nyi Ignáczot földmivelésügyünk miniszte­rét a második kerület egyhangúan újra képviselőjévé választotta. A választás színhelyén megjelent a megválasztott képviselő és a Rupp Zsigmond által át­adott megbízó levelet megköszönte és továbbra is ajánlotta magát a polgárok bizalmába. A kerület bizalma folytán Darányi a fővárosban a legrégibb kép­viselő. — A budapest-esztergomi h. é. vasút kiépített részének mütanrendőri bejá­rása dr. Návay Aladár, miniszteri segédtitkár vezetése alatt f. évi november hó 16-án tarta­tott meg. A kiindulás a bpest-szentendrei h. é. vasút császár-fürdői kitérő-állomásától történt, s a bejáró bizottság ott reggeli pont 8 órakor meg is jelent. A székes főváros határán túl mozgalmas élet nyilatkozott. Az ürömi állomá­son, mely még a székes főváros határában fek­szik, kevés és csendes publikum várta az ér- kezendőket. Ennek a rezignáló csendnek meg van a maga magyarázata. Üröm és Borosjenő községek közöusége — az állomáshoz vezető vasúti hozzájáró ut építési és fentartási költsé­geinek egymásközti egyenlő aránybani közös viselése folytán — sok időre elidegenült a vasúttól s abban több átkot, mint áldást lát... Node e sebet is kigyógyitja majd a mindenre irt hozó idő valahogyan ... A solymári határ­ban már meglepőbb volt az érdeklődés! A Loser-féle Rozália-téglagyár épületének homlok fala tetőzete nemzeti lobogókkal és országos czimerekkel volt diszitve, a munkásoK pedig a gyári telep hosszában élő kordonvonalat képez­tek. A solymári állomásnál Solymár község apraja-nagyja várta a jövő vasparipát... Harsogó „éljen“ kiáltások gőzerővel tanúsították, hogy ezeknek a németajkú magyaroknak mostani generácziója már némileg nyelvében is magyar. Straub Béla, a község derék jegyzője, a jó konyhájáról hires felesége sütötte pogácsával s egy-egy adag papra-morgóval traktálta a bi­zottság tagjait. Innen Vörösvárra ért a vonat. Itt vig zeneszó fogadta az érkezőket. Majd Eckhardt Géza, szent-iván-vörösvári körjegyző fogadta a bizottságot; sikerült üdvözlő beszédé­vel. Utána ifj. Angeli Márton, vörösvári plé­bános tartott egy kis beszédet. Mindkettőre a bizottság vezetője felelt. Ezután a vörösvári állami leány-iskola növendékei elénekelték a Hymnuszt, majd újra megszólaltak a vörösvári zenekar hangjai. És ment a vonat, s vele a bizottság és a kiváncsiak nagy tömege tovább Pilis-Csabára, Tinnyére, s túl a vármegye hatá­rán Doroghig. — Társas esték. Olyan jól esik, ha a kötelesség elvégzése után olykor-olykor össze­jön a társaság, a hol fesztelenül elbeszélgetheti egymás dolgát. És midőn igy együtt vannak azok a polgárok, akik jórészt az állam gépezetének hacsak parányi rugóját képezik is olyan meg­nyugtató érzés vonul át a lelkeken, mintha éveknek a súlyát rázná le vállairól. Ebből a czélból jönnek össze Buda részének polgárai itt amott, váltakozva, hogy a napi fáradalma­kat kipihenve eltöltsenek egy estét, egy olyan estét, a melyen a bánat, panasz nem hallatszik soha. A fesztelen társalgás, az együtt levésnek öröme végig vonul a megtérített asztalokon. Csakúgy pattog és sziporkázik az élez a mely kigyujtja az arezokat. Mindenki tud újat mon­dani, soha nem sértőn, csak kedves nyájasság­gal. A budai polgároknak ez a zöme úgy össze szokott, hogy alig tudja egymást nélkülözni. Ha ötven-batvanan összejönnek, azok mind jó ismerősök, és csak a kölcsönös szeretetnek meg­nyilatkozása árulja el, hogy kebelbeli barátok is. Az ilyen estéken panaszkodásnak helye nincs. Csak az örömnek kifejezése ül az arezokon. A Gellérthegy-utcza 1-ső szám alatt Stosmann vendéglőjében volt e hó 19-én egy ilyen társas est, mint mindig vacsorával összekötve. A kü­lön meghívott vendégek teljes számmal jelen­tek meg. A jókedv mindvégig megmaradt, s nem csőként egy perezre sem. — A „Buda és Vidéke“ szerkesztősége a polgárok egyetértésé­nek edzésére rendezi e vacsorákat. Az év folya­mán a tizenegyedik vacsora Stosmann Lőrincz gellérthegy-utczai kedvelt vendéglőjében folyt le. Az estélynek teljesen házias színezete volt. A résztvevők kitünően mulattak, mely alkalom­mal jó borjú pörkölt és magyaros túrós csusza ke­rült az asztalra. Stosmann Lőrincznél jelen voltak : Petrik Márton, Schöffman Béla, Szombaty Kál­mán, Muzsik Ferencz, Édenfi János, Haris János, Bock Jenő, Münz Mór, Frankendorfer Lajos, Schott János, Schott Árpád, Junik Béla, Ma- rossy Árpád, Schreiber Rezső, Szatala Emil, Fischer Antal, Kubinszky György, Bittner Ala­jos, Willinger Ferencz, Tetl János, Weisz Rezső, Quillmann György, Krantz Alajos, Schrantz Gottlieb, Buliina János, Gang Lajos, Harczy Antal, Szász József, Ganzer Lőrincz, Tóth Béla, Schmidberger Rezső, Szlavik Ödön, Stuller Jó­zsef, Plaveczky Aurél, Bajcsy József, Tóth Dezső és Géza, Schwarz Károly, Mesterházy Mihály, Murányi Ferencz, Follner Jakab, Nagy Elemér, Gerstnery János, Büttel János, Erdélyi Gyula és Verhovay Lajos. stb. — A Császárfürdő uj igazgatója. Mint értesülünk a Császárfürdő igazgatójának Andrássy Mihály volt országos képviselőt nevezték ki. Az uj igazgató személyisége, te­kintélye, gavallér tulajdonai, műveltsége folytán a Császárfürdőnek jó igazgatója lesz. A válasz­tással meg vagyunk elégedve, mert Andrássy Mihály minden tekintetben megfelel annak a hivatalnak a mit betölt és újra vissza varázsol­hatja azt az életet, mely a történeti emlékű platánokat valaha híressé tette. Működését kellő figyelemmel kisérjük és arról elfogulatlanul és teljes őszinteséggel számolunk be. Örülni fogunk, ha arról írhatunk, hogy az eddig elhanyagolt Császárfürdő régi birnevét újra eléri. — A retek-uteza. Motto: „Ez az utcza végig sáros“. Tek. szerkesztő ur! Legyen szives becses lapjában megemlíteni, hogy van Budán egy sártenger, és az a retek-uteza és ennek most épülő folytatása a Krisztina-körut a hol a kövezésnek már régen meg kellett volna történői, de úgy látszik, hogy pénz van min­denre de kövezésre nem maradt, úgy hallottuk, hogy a székesfőváros már foglalkozik ez ügy­gyei, de mikor lesz eredmény ? Adófizető ház­tulajdonosok és polgárok összeköttetése a vidék­kel ez által megvan akasztva. Hisszük, hogy Tek. szerkesztő úrhoz intézett soraink nem maradnak a sötétség világában. Tisztelettel több retek-utezai lakos. — Szegény gyermekek felruhá­zása. A Budenz József asztaltársaság úgy mint minden évben ez évben is szokása szerint a „Zöld fához“ czimzett vendéglő helyisé­geiben Erzsébet napján 20 szegény iskolás gyermeket valóban csinos és meleg téli ruhá­val látott el. Wentzel József az asztaltársaság egyik tagja a gyermekekhez intézett szép és hazafias beszédében meleg hangon megemlé­kezett Beranek Elekről és Hess Jánosról az asztaltársaság meghalt tagjairól, továbbá boldo­gult Budenz József, az asztaltársaság alapító­járól és volt elnökéről. Ennek befejezte után a gyermekek bőségesen meg lettek vendégelve, és ezzel a szép ünnepély véget ért. — Jótékonyság. Az elzülött gyerme­kek részére „Otthont“ alapitó Nagypénteki ref. társaságba beléptek. Rendes tagokul 10 írttal Kontra János, Csúza; dr. Szalay Béla; Szente Lajos; iglói Szontagb Pál, Horpács;dr. Varga Bálint, Debreczen; pártoló tagokul: Ensel Hor- tense; Fekete László, Fekete Lászlóné; Fekete Mariska; Mnraközy Kálmán, Szeghalom; özv. Muraközy Lászlóné; özv. Tanárky Gedeonná; és Tanárky Julia. Adományoztak. Nagypénteki tea estély 14 frt; abauj-szikszói takarékpénztár. H. hadházi részvénytárs. tapénztár és Magyar Kázmérné 8—3 frt; Penczel Ferencz, Szalay László, Bécs ; Végh Ferencz, Csikszépvi; Ta­nárky Béla; dr. Tanárky Árpád, Tanárky Hilda, Szigeti Zoltán, Huszt 1 — 1 frt; Nagyváradi konfirm. Sulyok István 1. 17 frt 68 kr : Szomodi konfirm. 1 frt 25 kr; Farkas Antalné, Rimány Istvánná, Göncz; Csuszái egyház; Bodini Sán­dor, Baja; Kollár Lajos, Telegdy Károlyné, Bélteky Albert, és Temesváryné Peske Bella, 1 — 1 frt; Vitéz János ny. 1. Senye; Csuzai konfirmandusok. Kapitány Gizella, Szőr Juli­anna, Dobszai Zsófia, Mikola Julianna, Máté Julianna; Bakó István, Bálint István, Bittó Sándor, Kovács Lajos, és Oláh Sándor, Sárdi Jánosné; Vas Krisostom; dr. Alföldi Lajos, dr. Alföldi Lajosné, dr. Hegedűs, és k. k. Baja 50—50 kr. Budapesten 1895-ik évi november hó 17-én. Szőts Albert, pénztáros. — Anyakönyvi bejegyzések sta­tisztikája. A borosjenöi anyakönyvi kerület­ben október hó 1-jétől november hó 9-éig 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom