Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-03 / 5. szám
' r . Budapest 1895. í5.)_______________________________________BUDA és VIDÉKE Február 8. holtak fölött, a mikor is Ítélt az elevenek felett az ö adófelügyelői hivatásában. Az adófelügyelő festi különben a legszebb jellemképeket. A társadalomra alig van hivatalnoknak oly nagy hatása, mint az adófelügyelőnek Sok, nagyon sok könynyet sajtolhat, de törülhet is. En azt hiszem erre az állásra születik az ember, mert a legtöbb adófelügyelő kedves ember egész a megbabonázásig. Ilyen kedves ember Tabody József is. Az adócsavart kezelte az egyik kezével, a másikkal a közjótékonyságot vezette. Jeles aplikácziója annak, hogy ne tudja azt a te jobb kezed, a mit a bal cselekszik. A kérdés csak az, melyik kezével adófelügyelő s melyikkel misszionárius. A pénzügyminiszternek semmi esetre sem tetszenék, ha azt mondanánk, hogy az adófelügyelést balkézzel intézi, a polgárok ellenben szívesebben veszik, ha az adófelügyelőnek balkeze, mintha jobb keze van. Legczélszeriibb azonban a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon elve, mely egyúttal az arany középutnak a korlátja. Nagy kereszt az adó az emberiségen Tabody József nem elégedett meg ezzel a kereszttel és segített, közreműködött, oszloposko- dott, vezérkedett a „Fehérkereszt egylet“ létesítésénél. • Rosszakaratú élczelő a jótékonyság ezt a nemét szintén adófelügyelői buzgalomnak minősítené, mert a lelenczek érdekében alakult egylet embereket ment meg az emberiségnek és szaporítja az adóalapot. Én azonban nem élczelek, hanem elismerem Tabody József érdemeit, sőt bátorságát is, mert nagy bátorság kell ahhoz, ha egy férfi a mai világban a jótékony hölgyek társaságában nyilvánosan jótékonykodik. Emlékezhetünk rá, hogy a szegény boldogult Sztupa Györgyöt e miatt egy élczlap tő- kötővel festette le, mintha bizony a férfinak nem tartoznék erényeihez az, ha a társadalom nyomorán segit. Ez szebb sport, ha még sport is a többinél. Tabody József azonban szive szándékát követi, nem divatból, nem feltűnésből cselekszik nemesen. Az is jellemző vonása, hogy a múlt nyáron a polgári lövészegyletben — ő, mint császári és királyi kamarás szívből jövő beszédet tartott az erős polgári középosztály felvirulására. Müveit ember és kellemes társalgó. Nem fárad el az a ki hallgatja. A „Buda és Vidéké“- nek egyik legjobb barátja és terjesztője, ki lapunk felvirulását nem csak szavakban óhajtja, de tettel is elősegíti. • Bolygó. Gyermekek paradicsoma. Sibreich Károly ur, lapunk buzgó barátja, ki Dombóváron az Esterházy-féle javak főépítésze a „Buda és Vidéke“ számára ily czimü tanulmányt fordított angolból, mit Quarrier Vilmos ur a gyermekmenhely alapitója küldött neki oly czélból, hogy azt a „Buda és Vidékében“ közölje. Alkalomszerű ez a közlemény most, midőn a kormányt, többféle intézetnek Budán való létesítése foglalkoztatja. Sibreich ur az intézmény meghonosítása czéljából Angliába utazott és az érdekeltek és a jótékony emberbarátok hozzájárulásával rajta leszen, hogy Buda vidékén egy ilyen gyermek- paradicsom épüljön. Isten áldása kisérje nemes igyekezetét. A kik a nagyvárosi lármából nehány napra menekülni akarnak, mégis Glasgow közelében akarnak maradni, azoknak Bridge-of Weir sok vonzó pontot nyújt. As erdők, hegyek s az ott kígyózó Gryffe folyó a természet kedvelőinek, kik a labdázás, séta és halászatban kedvüket lelik -—- igen alkalmas szórakozást nyújtanak. Ezeken az előnyökön kivitl van Bridge-of Weirban egy különös nagy érdekű pont, mely ismeretes és méltánylásban részesül a humánus és a társadalmi reformátorok által a világ minden részében. Ez a Skót gyermekmenhely, mely egyesegyedül Quarrier Vilmos ur vezetése alatt áll. A „Gyermek-város“ a mint ezen házakat megfelelően elnevezik egy szép lejtős helyen körülbelül 10 acres területen van felépítve és jelenleg 36 épületből áll. Ezzel összekötetésben állanak még a Canadai fiók-intézet házai, úgynevezett Fairknowe Brockwilleben. Széles fasorok, jól kezelt füves terek és a nyájas szép vidék kellemes meglepetést nyújtanak, mely mindenütt szembeötlik, mig egy kimagasló helyen egy szép templom, négyszögletű tornyával mint egy középkori fényt vet e látvány körül és visszaemlékezünk az elmúlt idők kegyetlen korára, a mikor a kolostorok s e szép vidék menhelye volt a védteleneknek s az elnyomottaknak. E házba belépésre az elhagyatott szegénység jogosít, eltekintvén a vallástól befolyásos egyének ajánlatától vagy adakozó tagok kérésétől. Elhagyatott szegénység az egyedüli kvalifikáczió a felvételre. Egyesegyedül teljes elszegényedés ád jogos igényt a felvételre, ép úgy a mint azt Krisztus urunk elismerte az Isteni tanban, mely általános részvét és rokonszenvről nyilatkozott. Árvák, félárvák és oly szülők gyermekei, kik szüleik által elhagyatnak, azok a lakói ennek a városnak. Minden házikó 30 gyermek elhelyezésére van építve, csinos góth ízlésben és virágágyakkal, hintákkal és játszóhelyekkel ellátva. A felügyelet minden ily nagy család felett egy apa, vagy anyára yan bízva, kiknek fogadó szobájok földszint maguk által van berendezve. A gyermekek ebédlőszobája, nappali szoba, mosdó-szoba és konyha szintén itt vannak. Az emeleten vannak a hálótermek és a gondozó atya vagy anya háló szobái. Az egészségügyi berendezések minden házban a legjobb modorban vannak berendezve; a mosdó- szobák és fürdők túlságos mennyiségű viz, elegendő alkalmat ád a legnagyobb tisztaság fen- tartására. Tényleg mindenütt a legnagyobb tisztaság és csinosság létezik rendkívüli ellentét az egészségtelen környezethez képest, melynek ki vaunak téve a szegények gyermekei, ha elvannak hagyatva. A napi idő beosztása. Minden napi figyelem az egészséges szellem és egészséges test kiképeztetésére irányul. A gyermekek fél hétkor kelnek fel és mosdással, öltözködéssel és imádsággal vannak elfoglalva körülbelül félnvolczig. Egy fél óráig tart, a reggeli, mely után egy órán át játszanak és féltizkor mennek iskolába, hol a kis gyermekek tizenegy óráig a nagyobbak pedig délig maradnak. Azután tartják meg az ebédet minden háznál, hol az atya vagy anya elől ül. Ebéd után játszanak a gyermekek fél kettőig, azután ismét iskolába mennek, hol a kisebbek három óráig, a nagyobbak négy óráig maradnak itt. Azután ismét egy órán át játszanak és öt órakor az atya vagy anya valamint a segéd személyzet és gyermekek teánál találkoznak, miután a munka és iskola e napon elvégződött. A kicsikék boldog, vig és egészséges kinézése mind megamugy is látható jelei annak, hogy a rendszeres élet egy szép jövőnek alapját képezik. Nevelő-intézet a hajón Az előbb említett házak mellett horgonyoz a hajó, mely magában egy külön hajlékot kepez és méltó a látogatásra. Ez egy jóbarátnak ajándéka és be van rendezve minden szükséges eszközökkel, hogy a fiuk tengerészeknek' neveltessenek. Százhúsz láb hosszú, huszon- hái om láb széles és 9 láb magasak csak a belső helyiségek, értéke 3000 font, körülbelül 30,000 frt aranyban. A legénység 22 fiúból egy öreg nyugalmazott hajókapitány felügyelete alatt áll, a nejével ott lakik. A hajó előhelyiségében van 28 ágy minden oldalon 14 és két erős vaskapocs van a meuvezetbe erősitve, mely két függő- ágyat (Hangenmatlen) lehet felfüggeszteni. Hátul van egy terem és egy lakszoba (Cajüte) melyben a kapitány és neje laknak, t vabbá egy nantikus szoba tengeri és nanti- kus szerekkel ellátva ; a terem és lakszoba csinosan vannak bútorozva egyöntetűen a furni- mzntt oldalakkal, aranyozásokkal és szines üvegezéssel mint azt általában a személyszállító hajók osztályaiban szokásos. Yan még hátul e*. y natív szoba, mely a fiuk napi és ebédlő szobájául használtatik és egy kis szoba a közép osztályban (Zwischendeck) hol mi körülbelül egy tuczat vig és kedélyes fiút találtunk, kik jaketjok javításával, foltozásával voltak elfoglalva. A hajó fedélzetén van egy Com past és egy kormánykerék, továbbá más felszerelések, hogy a gyermekek a hajózás titkait elsajátíthassák. Ezen hajósgyermekek az egyedüliek a kik egyenruhát hordanak, mivel a hajósnak szükséges, hogy ő valamit mutasson, hogv a fiú a kékben legyen. (Vége köv.) Felhívás előfizetésre. Buda nagy vidéknek hivatott, központja a társadalmi téren is, nemcsak piaczában. Éber ellenőrei vagyunk és leszünk annak, hogy a magyarság és magyar szellem terjedjen és erősödjék szép vidékünkön. Élénkíteni óhajtjuk a budai és vidéki egyesületi életet, közművelődést és va- gyonosodást, javítani a közigazgatási és közegészségügyi állapotokat. Kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá a Buda és Vidéke tartalmának emeléséhez, hogy minél eredetibb és érdekesebb közleményekkel jelenhessünk meg. Előfizetőink minden megbízását elvégezzük : vétel, eladás, kölcsön, biztosítás, bérlet, lakás közvetítés, hivatalos és magánügyek után való járás, felvilágosítás, engedélyek stb. a legméltányosabban és legpontosabban. Folytatjuk ebben az évben nagy érdeklődést keltett rovatunk, (Ismerőseink), úgy szintén a budai intézetek, a községek élete leírását, a ezégek, gyárak, ipartelepek ismertetését. Megfelelünk hi ven arra a kérdésre, mi hir Budán és vidékén ? Változatos és becses közleményeink mellett állandó kalauz és lakás hirdetővel szaporítjuk a tartalmat. Nélkülözhetlenségünket akarjuk elérni a családi események, egyházi, egyleti, pénzintézeti, községi élet nyilvántartásával. Beszámolunk a közgyűlésekről, s vigyázunk rá, mit csinálnak az elöljáróságok, tisztviselők és bizottsági tagok? Jelszavunk továbbra is: pártoljuk Budának, vidékének iparát és kereskedelmét, ébreszszük, fejleszszük azt, de óvjuk a vásárló közönség érdekeit és soroljuk fel a viszszaéléseket. A ,Euda és Vidéke“ előfizetési axai . Egész évre . . . . 12 Félévre . . . . . 6 Negyedévre . . 3 Uj előfizetőinknek megküldjük azokat a számokat, melyekben múlt évi regényünk folyt. Kérjük vidéki hátrálékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kaptak. Különfélék. — Tévedés. A „Buda és Vidéke“ nem politikai lap, tehat nem is politizál, azonban az igazság közlönye. Ennek az igazságnak érdekében szólalunk fel. A „Budapesti Hírlap“ gróf Zichy Nándor személyével foglalkozik. Czikké- ben azt kérdi, hol voltak eddig gróf Zichy Nándor és Eszterházy Miklós Mór gazdasági programmjaikkal P Ezzel a kérdéssel egyidőben kivancsoskodik tisztelt laptársunk, hogy miért maradtak a méltóságon és kegyelmes urk (értsd Zichy Nándor) távol eddig a közérdekektől, alapítván bankokat é3 részvénytársaságokat
