Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-27 / 43. szám
BUDA és VIDÉKE. Október 27. Budapest, 1895. (6.) Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Numeró N. X. Mindjárt azzal kezdem, hogy a Buda és Vidékére nem előfizető celebritás. Nem névtelen, de ezúttal neve nincs . . . Notabilitás a legelső osztályból. Nevét sűrűén emlegetteti és minden alkalmat megragad, hogy felköszöntse a fővárosi sajtót, igy neve az újságokba kerül. Szeret ünnepélyeket rendezni. Pohár köszöntőit lendülettel mondja. Tartalmuk körülbelül ez. Zöldéi a mádi torony. A fák fütyürészve legelnek, Zöld torony aljában Röpkéd egy árva tinó . . . 0 maga meg van róla győződve, hogy a házi urnák okvetlen nagy embernek és jó szónoknak kell lenni. Határozottan nagy képe van. Felfelé hajol, lefelé leereszkedik. Szeret az asztalfőn üllni es mindég elsőnek hiszi magát még az utolsók között is. Életrajza: X és —. Nagy tettei nincsenek. Az érdemjelbe szerelmes és titokban királyi tanácsosságról álmodik. Tagja a törvényhatóságnak és néha beszél is, hogy magát ott a hol rendjeleket, kitüntetés*; osztogatnak észrevétesse. Finomságról képzelődik, pedig modora valódi ráspoly ki ri belőle az ordas nyárs polgár. Tetteivel kérkedik. Dicséretet szeret. A hatalomba kapaszkodik diplomatát utánozza és eltalálja a meghízott kalmárt. A hires emberek palástja megé szívesen búvik és fürdik a nagyság árnyékában, hogy parányiságát észre ne vegyék. Nagy eszméket vesz kölcsön azt hirdeti, tetteiben fösvény, hogy el ne árulja azt, hogy senki. Ilyen ur: X ur — ur . . . Vajh ki ő és merre van hazája tessék elKülönfélék. — Halottak emlékezete. Egész a szivünk mélyéig szűrődik át ez az őszi köd; a sivitó szél végig kergeti a megsárgult leveleket, tánczolva forgatja, s játszva csapkodja a kapu aljába. Lomhán húzódnak a íellegek czélt tévesztve innen-önnan, majd összecsapodnak s egy tömegben ereszkednek a föld felé. Nem bir velők a kemény éjszaki szél sem. Nem vidítja meg lelkünket az itt-ott véletlenül kibukkanó csillag sugara sem, mert tudjuk, hogy a természet nagy haldoklásának kezdetén vagyunk. Természet haldoklása: halottak napja és emlékezete. Ki az a halandó, kinek ne lenne kit siratni? Ha minden reménye összetörött, ha unott lelkének, s megkérgesedett szivének egy rezgése se vezeti a temető felé, hogy megsirassa magát az embert, ki Isten képére alkottatott; úgy kell, hogy lelkének szárnyait megcsapkodja az a búbánatos érzés, a melyet a természet hervadásának gyásza kelt fel benne. Halottak napjának hetében emlékezzünk meg azokról, kiknek védő szárnyai alatt nevelkedtünk, kik annyi önfeláldozó szeretettel vették körül bölcsőnket. Ha már porladoznak az áldott jó szülők, keressük fel sírjaikat, boruljunk le göröngyére s ne szégyeneljük a könnyet, a mely szemünkből reája hull. És áldozzunk ha csak egy sóhajjal is elhunyt testvérünknek, hitvesünknek jó barátainknak, ismerőseinknek, és ne feledjük el édes hazánknak elhunyt nagyjait se, kik önfeláldozó munkával, szellemi tehetségük minden szikrájával, sokszor életölc árával is közremunkáltak, hogy e nemzet nagy, hatalmas, boldog, és szabad legyen! Halottak hete, az összes emberiség elhunytjainak emlékezete. Gyújtsuk meg a mécsest, hogy pislogjon szerényen, és a tehetősek gyújtsák meg a kandelábereket a színes üvegü lámpákat, hadd tévedjen el egy sugár a szegények fel nem ékesített, és elfelejtett sirgödrére is. Halottak hetében öltöztessük gyászba a mi sziveinket, s gondoljunk azokra a kik a föld mélyén nyugosznak. A halottak álma legyen édesen csendes! — Vezórczikkünk. Mostani számunk vezérczikke budavári dr. Országh Sándor nagy feltűnést keltett kitűnő müvéből „Budai Színházak és Játékszín“ van a szerző engedélyével át véve. — Titkár változás. Pestmegye erélyes ás kiváló főispánja Beniczky Ferencz fő- ispáni titkárját Szabó Antal miniszteri titkárt és ismert irót a belügyminisztériumba hívták be. Szabó Antalt nem csak a vármegyei tiszti kar, de az egész megye közönsége tisztelte és szerette. A főispán teljes bizalmával tüntette ki és e bizalomra mindig érdemes volt. A megyében sajnálják távozását, melynek oka az, hogy Szabó Antal képességére, tehetségére szélesebb körben van szükség. — A budai dalárda jelentése. Megjelent a budai dalárda jelentése, zárszáma- tása és tagj°gyzéke az 1894 — 95. egyleti évről. A jelentést az uj egyleti jegyző Schinabeck Engelbert szerkesztette. A budai dalárda emelkedése tűnik ki a jelentésből. A dalárda mindenütt hatással működik és kívánatos lenne, hogy a közönség azzal róná le elismerését, hogy a dalárda vagyona tekintélyesebb lenne. — A császárfürdő gondnoksága. A császárfürdő gondnoksága betöltendő. Reméljük, hogy a belügyminiszter és az irgalmasrend ezt az állást olyan egyénnel tölti be, a ki a fürdő igazgatására hivatott. Jó volna ha a kérvényezőktől annak idején javaslatokat kérnének arra nézve, mit tudnak tenni a fürdő érdekében. — Szelestey Géza síremléke. Elhunyt feledhetlen polgártársunk síremlékének bizottsága közelebb megalakul. A mozgalom élére Máttyus Arisztidot fogják felszóllitani, kinek ismert lelkesedése a sikert csak fokozni fogja. — Fink hadserege. Sibreich Károly lapunkban megjelent nagy érdekű leveleit külön füzetben adta ki s abból ötven példányt a köz- oktatásügy miniszterének adott át abból a .czélból, hogy a miniszter azokat a királyi tan- felügyelőknek osztssaa szét. — Budakeszről. Budakeszről írja levelezőnk, hogy a múlt héten Bilics Ferencz plébánosnál ebéd volt, a melyen jelen voltak S/abadházy József biró, Rajz Flóris, jegyző, dr. Pehán László, orvos, dr. Varságh Zoltán, gyógyszerész, Kovács Béla, erdész stb. Az ebéden a házigazda szívélyességéről győződött meg a társaság. Levelezőnk arról értesit, hogy a gyermekek között kiütött kanyaró járvány már szünnő félben van. Budakesznek neves halottja is volt: Martin vendéglős, kit nagy részvéttel temettek el. — Halálozás. Idősb Hesz János meghalt 56 éves korában. A megboldogultat nagyon sokan ismerték és tisztelték. A tanítói pályára lépett, de később a bortermeléssel és Vendéglős- séggel foglalkozott. Mint baromfi és galambtenyésztő is jó nevet vívott ki. Elnöke volt a Columbia egyletnek és egyik alapitója a Budenz József asz altársaságnak. A választásoknál és egyébkor is az ellenzékhez tartozott. Ritka szép daliás férfi volt ő, ki nagyon magas kort érhetett volna ha a betegség nem emészti el. Fla- lála bár nem váratlanul jött még is meglepetés számba esett. Fényes temetésén, a mit Rosta- házy Kálmán nagy segédlettel végezett nagy és előkelő közönség jelent meg. A Budenz József asztaltársaság és a Columbia egylet koszorút helyezett a közbecsülésben részesült derék polgár díszes ravatalára. A temetésen ott láttuk többek között Olhauser Pál elöljárót, Kovács József országgyűlési képviselőt, nyilhegyi Rupp Zsig- mond királyi tanácsost, Kolumbow Mihályt, Berka, Wenzel, Schott János stb. vasúti főtiszteket. Szaib Lipót jószágigazgatót és más tekintélyes budai polgárokat. A fényes temetést Fischer krisztinavárosi temető vállalata rendezte. Nyugodjék békével! — Haladunk, fejlődünk. Kezd már kimenni a divatból az a szólás-mondás, hogy minden csak az a jó és olcsó, a mit Pesten vásárolunk. Ennek a hatása alatt aztán minden aprólékos holmiért Pestre szaladgált a budai ember, s ha össze-vissza számítást tett, hát nagyon szépen kijött olyan summa, a mely a portéka árát duplán mutatta. Szó kimondva ma már büszkén mutathatunk arra, hogy a budai részeken is a kereskedők oly nagy választékú czikkekkel látják el üzleteiket, a melyek a még oly kényes igényeket is teljesen kielégíteni képesek. Hogy csak egyet említsünk a mostani hallottak hetében a temetők feldíszítésére szolgáló sir koszorúk, színes lámpák, viaszgyertyák, és különféle mécsek oly pompás kivitelben láthatók az egyes üzletek kirakataiban, a minőhöz hasonlót ennek előtte soha. A várban, Krisztinavárosban, de legkivált a Il-ik kerületi fő-uton esténként hullámzik a nép, s gyönyörrel nézegeti a fényesen kivilágított tükör üvegek mellől az élő és mesterséges virágokból font koszorúk egész virágos kertjét, melynek sziupompáját kétszeresen veri vissza a kristály üveg. Szóval az őszi idő beálltával a budai oldalon az ipar és kereskedés nagyobb lendületet nyert, a vételkedv erősbödött, a vásárlás tömegesebb, és ezt örö i mel regíszrál- hatjuk. — Bérkocsi-vizsgálat. A szokásos bérkocsi-vizsgálat megtörtént folyó hó 25-én. A rendőrség és a fővárosi hatóság kiküldöttei tüzetesen megvizsgáltak minden kocsit és ott a hol mulasztást tapasztaltak annak pótlására utasították a tulajdonost. Ez alkalommal megjegyezzük, hogy a bérkocsi ipartársulatnak számos oly sérelme is van, mely orvoslást vár. E'.eket a panaszokat jövő számunkban ismertetni fogjuk. — Medvey ezredes. Budán jól ismerik Medvey ezredest, ki itt élt közöttünk nyugalomban. A tavaszszal igen súlyos lábbajba esett, melynek következtében nagy műtét alá kellett magát vetni a mit mint örömmel értesülünk szerencsésen ki is állott. — A lágymányosi telep. Sokan fordultak hozzánk a Neuschlos és társai által tervezett budai tisztviselő telep miatt. Kérjük az intézőséget szíveskedjék a telepet a „Buda és Vidéke“ utján bővebben ismertetni. — Műkedvelő előadás. A budapesti iparossegédek egyesülete II, kér., iskola- utcza 18. szám, az egyesület helyiségében folyó évi október hó 27-én (vasárnap) és 28-án (hétfőn) színi előadást tart. Színre kerül: „A molnár és gyermeke.“ Színi rendező Ifj. Mihina Péter uc. A szünetek alatt Szienegh Viola ur- hölgy szívességből zongorázik. Kezdete 7 órakor. Szives adakozások az egyesület javára köszönettel fogadtatnak. November 17-én színre kerül: „A dolovai nábob leánya.“ —■ Estély. A f. é. november hó 6-án Sómlyai József székesfővárosi bizottsági tag tiszteletére rendezendő társas vacsorára jegyek Záborszky János Krisztina-téri mészáros üzletében kaphatók. — Korrajzok. Dr. Körösy László szerkesztésében megjelenő „Korrajzok“ czimü vállalatban Beöthy Zsolt élet rajza jelent meg.^ A terjedelmes füzetben dr. Körösy László behatóan foglalkozik Beöthy Zsolt munkásságával és. egyéniségével. Méltatja mint birálot és mint. szépirót. — Lakás kerestetik. Kerestetik Budán. egy magánosán álló ház kerttel közlekedés közelében. Legalább négy szoba es mellék- helyiségekből álljon. A lakás május elsejére kell. Bővebben a kiadóhivatal. ^ ^ _ Újfajta adó. Köztudomású dolgok nem szorulnak bizonyításra. Ilyen a többek között az is, hogy Budapest fő- és székváros a legdrágább város a kontinensen s hogy községi adója, még az áldott alföld hires városáén, Aradén is túl tesz. De ez csak hagyjam Olyan, mint a természetről ránk mért kikerülhetetlen
