Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-22 / 38. szám

Budapest 1895. (5) BUDA és VIDÉKE. Szeptember 22. Károly és családja: mély részvétük jeléül, 13. dr. Scliwartzer Ottó : Szelestey Gézának, 14. dr. Bőké Gyula és neje : felejthetlen jó barátjuknak, 15. Zoltán Győző és neje: kedves jó barátiak­nak, 16. Az I-ső kerületi polgári kör, 17. Budapest székes főváros közönsége, 18. Bárczay Oszkár és családja, 19. Steklik János stb. A „Buda és Vidéke“ szerkesztősége fekete selyemszalagos koszorút helyezett a ravatalra ezzel a felírással: A „Buda és Vidéke“ szer­kesztősége: Szelestey Gézának. A teme­tésen úgy szerkesztőnk, mint lapunk dolgozó­társai együttesen jelentek meg. A koszorúk legnagyobb részét s szer­kesztőségünkét is ízléssel, szépen C u 1 m a n n Rszsőné kitűnő virágterme állította ki. A gyászszertartás végeztével a menet megindult a tabáni temető felé, a hol a családi sírbolt előtt Rostaházy plébános még egyszer beszentelte és megáldotta az elhunytat, s a felejthetetlen emlékű alsószelestei Sze­lestey Géza felett bezárult a kripta nagy köve. Nyugodjanak békében porai! Felhívás előfizetésre. Főtörekvésünk, hgy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a társadalmi élet­nek hit tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatun­kat. Ismerőseink czim alatt rajzoljunk közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is. Ismertetjük Buda és vidéke közintézeteit ipar és gyártelpeit, községi és közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zász­ló j nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erőszakos fegyverekkel. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre ....................6 „ Negyed évre ... 3 „ — Elégtétel Janny főorvosnak. László föherczeg alig hunyta le szemeit, a magyar orvosi kar egyik vezér hangadója meg nem magyarázható kételkedést nyilvánított. Ennek az elhamarkodott kijelentésnek alaptalan­ságát maga József föherczeg czáfolta meg, a ki bizalmát és köszönetét fejezte ki Janny Gyula doktornak a kezelő orvosnak s ezzel azt a bizonyos kicsinyeskedést értékére szállította le. Janny Gyula doktor kifogástalan és helyes el­járásának és tudományának ezzel elégtétel van szolgáltatva. — Kegyelet. Az I. kér. nemzeti asz­taltársaság is sietett leróni volt elnöke iránt érzett szeretetét és tiszteletét; nemzeti szinti szalaggal ellátott díszes koszorút helyezett a ravatalra „szeretett volt elnökének“ felirattal, a temetésen pedig megjelent az egész tisztikar dr. Kovács Pál elnök vezetése alatt, kisérve a tagok nagy számától. Az asztaltársasághoz csatlakozott Máttyus Aristid is, ki volt párt­vezérét kisérte utolsó útjára. Az asztaltársaság, melynek zümét tabániak képezik, pótolhatatlan vezéremberét veszitette el, mert senki sincs, ki a Tabán városi vagy politikai érdekeit úgy szivén hordozná, mint a megboldogult, ki ebben lelte legnagyobb örömét s kiváló társadalmi állásánál fogva igen fontos és kiváló sikereket ért el. A tabáni polgárság valóságos patronusát gyászolja benne. — A Remete-hegy. Budapest székes főváros III-ik kerületének egyik természeti szép­ségei közé tartozó kpdvencz kirándulási és nya­ralóhelye a fő- és székváros lakosságának ké­nyelmes közlekedése, szép fekvése, egészséges levegője voltak előnyei, a melyek megkedveltet­tek a nagy közönséggel, de jaj, nem soká tar­tott az öröm, mert a Remete-hegy utjai járhat- lanok, soha söpörve, öntözve nincsenek, sorompói elhanyagoltak, hidjai életveszélyesek és most jön még a java, a gyepmester háza és műhelye árasztja el az egész vidéket, elviselhetleu bűzös szaggal, csoda és szerencse, hogy a nyári nagy melegben itt járvány eset elő nem fordult. A főváros hivatalnokai, kereskedői és a társadalom más rétegéből való kevésbé vagyonos osztálya a Remete-hegyre ment és megy nyaralni, hogy családja és gyermekei üdüljenek az egészséges levegőn de szomorú tapasztalattal térnek vissza nyaralásaikból és kirándulásaikról azzal a meg­győződéssel, hogy csöbörből-vederbe jutottak. — Elnökválasztás. A duuabogdányi társaskör elnökévé szeptember hó 15-én tartott közgyűlésen Reitter Mátyás róm. katholikus főtanitót választotta meg. Reitter Mátyás múltja biztosíték arra, hogy e derék kör czélját, a magyarosodást és közművelődést hathatósan elő fogja mozdítani. — Milleniumi Salon-Album. 1896. A modern salon-zene gyöngyei zongorára 2 kézre czimen egy 101 oldalas díszes zenemű jelent meg Klökner Ede zeneműkiadónál Budapest, Csengery-utcza 62/a. a mely 27 önálló, egytől- egyik a leghirnevesebb modern zeneszerzők leg­kedveltebb szerzeményeit tartalmazza. Nem nálunk, de a külföldön, hol a zeneműfogyasztás ötvenszer akkora, nem jelent meg eddig oly bámulatos olcsó árban — bolti ára a vaskos kötetnek 2 frt — ennyi értéket és valódi meser- mű veket tartalmazó kottakönyv. Van ebben könnyebb, nehezebb, népszerű, classikus értékű: minden Ízlésnek s képességnek megfelelő salon- darab. Hogy csak a legelsőket említsük kép­viselve vannak itt: Brahms, Godard, Grieg, Hiller, Jensen, Lányi Ernő, Meyer Helmand, Moszkowszky, Nessler, Raff, Rubinstein, Schar- wenka, Schütt, Tschaykowszky, Wagner Rihárd stb. stb. hírneves szerzők legjobb zongora­darabjaikkal s képeznek egy oly gazdag antho- logiát, milyent még a világhírű Peters sem produkált. E kötet fényesen bizonyítja a mil­lennial alkalmából a magyar zenepiacz életre­valóságát s a kiadó czég vállalkozó szellemét. Miuden zenebarátnak melegen ajánljuk meg­vételre a Klökner-féle Milleniumi Salon-Albumot, a zenei élvezetek e gazdag kincstárát, a „Küry Klára Dalos Könyvé “-nek méltó pendent-ját­— Esküvő. Király Kálmán, a pesti ha"ai első takarékpénztár-egyesület pénztárnoka és a „Budapesti Bazár“ társszerkesztője oltár­hoz vezette Szabadkán Megyánszky Lenke kisasszonyt, Megyánszky Sebő földbirtokos leá­nyát. Az esküvőn mint násznagyok szerepeltek D o b o k a y Lajos földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsos, országos borászati kormány- biztos és Pirovich Aladár fővárosi mérnök. — Hymen. Rochs er Ágost fő és székvárosi vízvezetéki tisztviselő e hó 26-án tartja esküvőjét a Terézvárosi róm. kath. tem­plomban Kurja Mariska kisszaszonyal. Sok szerencsét kívánunk. — Z e n á 1 k ó István déli vasúti gépész eljegyezte özvegy Szemler Imréné bájos és kedves lányát Etelka kisasszonyt Székesfej érvárról. Sok szerencsét és áldást kívá­nunk a kötendő szép frigyhez. — Halálozás. Súlyos csapás érte — mint utólagosan értesülünk — Barothi Lajos tanárt és iró társunkat. Kedves neje meghalt. Az Isten vigasztalja meg a szomorodott férjet. — Csak énekeljetek. A Krisztina­városban Eisvogel Ferencz tanár zeneiskolát állított fel. Jól és okosan is tette! és a budai részek lakóinak hálás elismerését már előzetesen is kiérdemelte. A Krisztina-utcza 7-ik szám I. emeletén a legfinyásabb és legkényesebb igé­nyeket is kielégítő zeneiskola és annak beren­dezése méltó arra, hogy az érdeklődők megte­kintsék. A zeneiskolára még visszatérünk, a tanítási mettodust és annak praktikumát bőveb­ben fogjuk ismertetni, de már előzőleg ki kell nyilatkoztatnunk, hogy Eisvogel Ferencz hivatásának teljes tudatában van, és szívós akaratával mindent el követ, hogy a Krisztina­városban az ő dirigálta zeneiskolája minél na­gyobb tért hódítson. De hát tulajdonképen nem is erről akarunk beszélni, hanem Eisvogel Ferencz tanár urnák egy kitűnő eszméjéről, a mely bizonyára méltánylásra is fog találni. De hát mit is akar Eisvogel ur? Azt, hogy a Krisztinavárosban alakuljon egy zene és dalked­vslő egylet, a mely ápolja a hazafiságot nyelv­ben és dalban. Ha keresztül tudja vinni, — a mibe nem kételkedünk — úgy rokonszenvünk mellé oda kapcsoljuk erkölcsi támogatásunkat is. A Krisz­tina-utcza 7. szám I. emeletén majd hangozni fog a dal. Eljön majd beiratkozni a Krisztina­városnak fiatalja, férfia és a röppenő idő alatt, szórakozás mellett olyan édes hallani a magyar szót. Csak énekeljetek ... És elhozzák szivük­nek, lelkűknek, ha csak [egy szilánkját is : a hangulatot és mélán, csendesen szól a nóta: Rég veri már a magyart . . . Eisvogel fent említett lakásán szívesen lát mindenkit a ki az általa megpendített eszmének harczosa. Úgy értesültünk, hogy a zeneiskolának a mely e hó elejével nyílt meg számos növendéke van, a kik a tanár ur és müveit lelkű édes anyja felügye­lete és oktatása mellett már is sikeres ered­ményeket értek el. — Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, veudéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. szeptember 25-én Zilder Yenczelnél (III. Szentendrei-utcza 82.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai társas összejövetelüket 1895. szeptember 24-én Hang Józsefnél (Aranykakas-utcza 5. sz.) tartják. — Vendéglősök szikvizgyára. Az I.—III. kerületi vendéglősök 10 frtos részjegyek­kel szikvizgyárat létesítenek. Az elnökség már ki is adta a körözvényt, mely körülményesen leírja a vállalat okát és czélját. — Mulatság. A Krisztinavárosi asztal- társaság, mely daczára rövid idei fenállásának már többször tanúbizonyságát adta a jótékony­ság érdekében tett sikeres működésének az el­múlt hét szombatján a Budán felállítandó Fiók- Mentő-Egyesület javára tánczestélyt rendezett, amelyen igen szép és nagyszámú közönség volt jelen. A jelen volt hölgyek közül a követ­kezőket sikerült feljegyezni. Asszonyok: Rappel Árpádné, Ludwig Lajosné, Svierák A.-né, Loybl Győzőné, Koblerné, Szulczberger Istvánné, Hanrichné, Telkes Simonné, Dr. Meyer Istvánné, Kozmay Antalné, Bittner Alajosné, Adelsberger Antalné, Nebenführer Istvánné. — Leányok: Aczél Gabriella, Albrecht Hermina, Almássy Mariska, Adelsberger nőv., Balczár nőv., Bauer Amália, Bauer Linuska, Buday Gizella, Bosnyá- kovics Katicza, Catry nővérek, Dobrics nővérek, Buchwald Flóra és Hermina, Brumer Gizella, Ettl Gizella, Dobó Katicza, Fleischmann Istvánka, Fiatéra Mariska, Gangéi Mariska, Gruber Irma, Haanrich Vilma, Horváth Anna, Hillebrand Lujza, Hochhäuser Anna, Hölzel Hona, Iványos nővérek, Illy Irma, Juskó Vilma, Klemnicsek Antónia, Kobler Elza, Krisztián Matild, Kővágó Emilia, Linczbauer Irma és Ferike, Laguer Irma, Ludwig Irénke, Mocsáry Viola, Murek Aranka, Maklárih Jolán, Muchmayer Lujza, Merz Margit (Győr), Máhr Anna, Männer Aranka, Neumann Anna, Oberhuber Lenke, Petrik nő­vérek, Roch Ilonka, Szloboda Teréz, Stocker Anna, Szinek Gizella, Szügyi Gizella, Starker Anna, Szada Katicza, Szichelszky Hona, Schach- ner Józsa, Schöffmann Ilonka, Szvirák nővérek, Telkes Szylvia, Tolnay nővérek, Tallián Mariska, Winter Matild, Vidátz Minna, Zurmühl Irénke, Zák nővérek. — Felülfizettek: Dévai Szőllőssy István 1 frt 50 kr, Heisler J. 5 frt, Dr. Kertész Aba 1 frt 30 kr, N. N. 1 frt, Leskó Béla 1 frt, Röszler Ferenczné 60 kr, Non Já- nosné 60 kr. — A Budapesti Typographia- dalkör, illetve Nagy-Pityókfalva község szepí. 22-én tartja a szokásos szüretelési ünnepélyét a Fáczán összes helyiségeiben. A mulatság a kert­ben nagyszerű felvonulással kezdődik, délután 4 órakor, elől a községi elöljárókkal és a köz­ségi bakterrel a végén. Ezután a községi plé­bános tartja kenetteljes prédikáczióját, mire aztán különféle mókázások következnek. A mó­kák után fél 6 órakor tartja meg „Goldstein Számi“ libakereskedő, Bercsényi Margit kisasz- szonynyal az első polgári házasságot, mely egyszersmind az anyakönyvvezetőknek mintául szolgáland. Esküvő után a községi biró által kihirdettetik a szüret, mely a 23. sz. katona banda vig dallamai mellett eltart addig mig

Next

/
Oldalképek
Tartalom