Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-08 / 36. szám

Budapest, 1895. IV. évfolyam Bf>. sz. Vasárnap, szeptember 8. BUDA ES VIDÉKÉ KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : EEDÉL TüT I <3- "2" "CT ZLj -A-. KIÄD0-0IYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotáa-utoaa 12 a. Sifike-hái, Megjelenik minden vasárnap. Eltffluetéai árak : Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. &2i;rkí;8.2;t<5sí;<3, I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Sztíke-háu. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A budai meteorologiai intézet évkönyve. A napokban hagyta el a sajtót a budai meteorologiai központi intézet év­könyve, melyben az intézet 1892. évi működéséről szóló jelentés foglaltatik, illetve a munka a magyar megfigyelési hálózat állomásain az 1892-ik évben végzett meteorologiai megfigyelések ered­ményeit foglalja magában. Az 1892-ik évben a megfigyelési állomások száma 349 volt. A munka előszavában az igaz­gatóság hálás és kegyeletteljes szavakkal emlékezik meg dr. Weszelovszky Károly­ról, ki 43 évig végzett megfigyeléseket Árva-Váralján s igy Magyarország klí­májának megismeréséhez a leghosszabb homogén észlelési sorozatot szolgáltatta. Az intézet fokozatos fejlődése s az ezzel járó személyszaporitás folytán az intézet a szóban forgó év végén tágasabb és czélszerübb helyiségbe költözött át, ez azonban maga után vonta a napon­kénti megfigyelésekre szolgáló műszerek más elhelyezését is. Hogy az észlelési sorozat lehetőleg homogén maradjon, czélszerünek mutatkozott e műszereket a régi helyiség közvetlen szomszédságá­A „BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZÁJA. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) (16) Irta: ERDÉLYI GYULA. Retyi Autós István barátomnak! A fővárostól is érkezett vendég báró Szir­tes Aladár. A népszerű fő ur, ki szintén nagy szocziálista. A szolgabiró jó szemügyre vette a kölcsön­zött rokont. Ismerte a fővárosból. Polgár em­berek sokszor kölcsönöztek ki rokonnal. Kártyából élt, de becsületben bíráskodott. Előtte a szegény ember bűnei a bűnök. Gazdag­nak nincsenek vétkei, nincsenek hibái. Legin­kább azokat üldözte, a kik őt nem tartották nagy embernek és nagy karakternek. Azokat a kik őt még szegény korában ismerték, nem ismerte. Csőry Miklós a szolgabiró együtt mulatott vele többször, de a báró nem szerette Csöryt ki vele csak félvállról beszélt és csak társaságba betévedettnek nem pedig odavalónak tartotta. A szerencse kerekén okosan iillt. Tengerész növendék volt egyideig azután nem tanult sem­mit. Már 15 éves korában bámulatosan billiár- dozott és kártyázott. Vendég szereplését a játék terén a mesterlegények és diákok között kez­dette. Tizennyolcz éves korában, már minden titkos kártya bankban ismerték. Egy kis tőkére tett szert a mivel kirándult a fürdőkbe. Pénze szaporodott. Felkereste azokat a társaságokat, melyekkel születésénél fogva rokonságban állott. ban levő kertben elhelyezni. A barométer magassága ez áthelyezés folytán vál­tozást nem szenvedett, a hőmérőket és a Richard-féle thermographot magában foglaló házikó körülbelöl 25 méternyire fekszik a régi észlelési helytől. Az inté­zetbe ez évben Raum Oszkár, Nebauer Aladár és dr. Steiner Lajos urak mint cálculátorok léptek be. Az évkönyv első része azon állomá­sok lajstromát foglalja magában, melyek az 1892. évben megfigyeléseiket a m. kir. központi intézetnek bekül dték. A mű első fejezetében kilencz ma­gyarországi állomás u. m. Árva-Váralj a, Budapest, Herény, Nagy Szeben, O-Gyalla, Pécs, Ungvár, Zágráb, Zsombolya napon­kénti megfigyelései lábatok. A második fejezetben a meteorolo­giai elemek havi és évi eredményei állomások szerint vannak rendezve. | E kimutatásban a budapesti és Budapest-Zugligeti megfigyelések össze­hasonlítása igen érdekes. A központi megfi gyei esek szerint az 1892 évben a barométer állás évi közepe 747*8; maximum 766*8 november 27-én; mini­mum 725*9 február 17-én. A léghőmér- sék évi közepe 10*3; maximum 37*0 A szép Aladár a nőknek is kedvencze lett és beíratta magát a legelőkelőbb társaskö­rökbe ... A szerencse üldözte. Minden aranynyá vált a kezében. Mulatságokat, ünnepélyeket rendezett. Jól tánczolt, jól korcsolyázott. Híre­sebb lett, mintha egy jó drámát irt volna, vagy valami nagy feltalálással gazdagítja a tudo­mányt. Vesszőparipája a szocziálizmus volt. Miután a nagy kártyás czimet keveselte, szerepelt a népgyüléseken, munkásgyüléseken és elnevezte magát a nagy népbarátnak. Brinzenstein Klotild utján bejutott a köz­ponti végrehajtó bizottságba a nagy munkás népbarát, a ki úgy szerette a népet, mint kecske a kést. Azért vegyült a nép közé szokta mondani, hogy lelketlen vezérek be ne töressék a nép fejét. Péter a könnyenhivő tisztelte azt az arisz­tokratát, ki szónokol és ir a szocziálizmus érde­kében. Azt, hogy báró Szirtes Aladár kártyás, csak a tőke rossz akaratú hirterjesztésének tartotta. Szerinte ezzel a ráfogással, csak pellen­gérre akarják állítani a bárót, kinek a munkás biztosítás és baleset biztosítás körül elismerhet- len érdemei vannak. Mikor Csőry Miklós azt bizonyította, hogy szép pár ezer forint ügynöki jutalékot kapott ezért, Péter párbajra akarta kihívni. Csak azért nem bivta ki, mert az ő társadalmi elvei nem engedik a párbaj vívást. Klotild esküvőjéről el nem maradhatott volna a népbarát, megjelenéseinek egyik czime a rokonság volt. Gazdag polgároknak végtelen ügyesen tudta bebizonyítani, hogy ők rokonok. Ez a rokonság vagy kártya, vagy valami köz­aug. 18-án; minimum — 13*4 január 22-én; páranyomás közepe 7*2; a re­lativ nedvesség évi közepe 72; az évi csapadékmennyiség közepe 640 mm:; maximum 27 mm, ápril 19-én. Csapa­dékos napok száma csapadékkal 135, hóval 46, jégesővel 3, zivatarral 22, viharral 37. A Budapest-zugligeti állomás megfigyelései szerint a barométer állás évi közepe 735*6; maximum 752*7 no­vember 27-én; minimum 713*7 február 17-ón. A légbőmérséglet évi közepe 9*6; maximum 37*0 aug. 19-ón; minimum — 15*2 január 22-ón. A felhőzet évi közepe 3*9; Csapadékos napok száma csapadékkal 120; hóval 42; jégesővel 1; zivatarral 4; viharral 6. Csapadék maxi­muma 29 mm, aug. 2-án. A III. fejezetben a megfigyelési hálózat északi-közép- és déli övének ki­mutatásai vannak a hőmérséklet havi és évi középórtekei szerint feltüntetve a közvetlen megfigyelések szerint. Érdekes az a kimutatás, mely a hőmérséklet havi és évi közópértókeinek a 20 évi középtől való eltéréseit tünteti fői. Az évi eltérés közepe +0*1; maxi­muma deczemberben volt -—2*5: Legtöbb vetítés utján mindig jövedelmezett. Adott, vett, cserélt, helyet szerzett, személyzetet alkalmazott, munkát, kölcsönt közvetített, sőt még házasított is. Uly ügyesen folytatta az üzletet, hogy senki sem vette észre az ismeretség hasznosítását. Klotild és a báró szerették egymást. A báró ügyeiben ő volt az első titkár, a báró Klotild ügyeiben pedig vezér tanácsos. Nem a szerelem, de a megszokás erősítette összekötte- tésöket. A világ előtt rokonok voltak, de egye­dül a bizalomban nem ismertek határt. Báró Szirtes Aladár Penege Lőrinczet mindjárt bátyám te szóllitotta. A gazdag paraszt csak nagy nehezen mondta ezt vissza méltóságos öcscsének és büszkén pislogott Dom- bor Mátéra. Megakarta bosszantani az előkelő rokoflsággal. Kati kisasszony most már leköszönt arról az álomról, hogy szolgabiró vegye el, kívánsá­gát bíróságig fokozta. Aladár báró udvarolt, hizelgett uj roko­nának és biztatta, hogy mielőbb jöjjenek a fő­városba és nem sokára megüthetik a lakodalmát. A kölcsönkért rokon beletörődött a társa­ságba és ezzel azzal beszélve hangoztatta erkölcs- biró elveit is. Elsorolta, hány szegény diurnis- tát vagy kisebb embert, a ki szerinte jellem- telen volt tett már ő tönkre. A gonoszt le kell álczázni. A társadalmat a bűntől meg kell tisz­títani. Erre a nagy munkára meghívja Penege Lőrincz bátyját is. Ezt beszélte egy pobárköszöntőben. Az uj pár el is határozta, bogy a fővárosba költözik, mert Penege uram széjjel akar nézni a világban. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom