Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

Budapest. 1895. (6) BUDA és VIDÉKÉ. Augusztus 18. ki most dolgozik yárbazári műtermében egyik legremekebb alkotásán, Tompa Mihály szobrán. A művészt a társaság egyik tagja felköszöntötte, mit a jelenlevők lelkesen megéljeneztek. A mulató társaság elhatározta, hogy a budai mű­vész-telep tiszteletére közelebb közvacsorát ren­dez ugyancsak az „Arany Bárányánál. A pol­gárság magát tiszteli meg, ha a művészetet megtiszteli. — Halálozáz. Dr. Bertsik Józsefet a budai orvosok egyik kitűnőségét temették el. Tisztelői és azok, kik tudományának áldásában részesedtek számosán jelentek meg a temetésén. Halálát fia Bertsik Kálmán tekintélyes polgár­társunk gyászolja. — Áz első csárda. A kiállitás terü­letén szeptember elsején nyílik meg az első csárda. Ez a csárda hires lesz már csak azért is, mert az idősb Karikás Mihályé. Miska bácsi az ezredéves ünnepélyt megtiszteli azzal, hogy szakácsmüvészetével elragadja a jóizlésü közön­séget. Idősb Karikás Mihály olyan magyar vendéglős, kitől példát vehet az ifjabb nemze­dék. A valódi magyar konyhának hivatottabb ellátója nálánál aligha van. Ez volt a Kari­kások érdeme. Ezért keresik fel őket a ^magya- rok mindenrendü osztályának tagjai. Őszintén örülünk rajta, hogy idősb Karikás Mihálynak hajlott kora daczára az Isten jó volta az üzlet­vezetéshez kívánatos erőt megadta, a miről a közönségnek bő alkalma lesz meggyőződni. — Eljegyzés. Dr. szirmai Szirmay István a jogász nemzedék egyik jeles tagja eljegyezte ippi Bydeskuthy Orzse kisasszonyt, sok szerencsét kívánunk a kötendő frigyhez. — Összejövetelek. A „Budapesti I, II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. augusztus 21-én Diewald József (I. Csend-utcza 12. sz.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai társas összejövetelüket 1895. augusztus 27-én Schmidt Károly (Fehérvári-ut „Mekka városá­hoz“) tartják. — A budapesti „Ernő-klub“ (helyi­sége I. Alkotás-utcza 11.) f. hó. 18-án 0 felsége születés napját megünneplendő, kirándulást rendez a Sváb-hegyre. A kiránduláson szívesen látják a honvédség és közös hadsereg tagjait, továbbá az egyesületeket és polgárságot család­jaikkal együtt. Találkozás délután 3 órakor a Sváb-hegyi templomnál. A Sváb-hegyi lakók tisztelelettel felkéretnek hogy ez alkalomra házaikat feldíszíteni és este kivilágítani szíves­kedjenek. Bellobraidit8 Lipót egyleti el­nök cs. és kir. nyug. százados. Tájékoztató. — „Szt. Lnkács-fürdő-részvény- társaság Budapest. Kénes iszapfürdő, nagy nyitott és zárt medenczékkel, melyekken a for­rásvíz naponként négyszer megújul. Douche- massage. Iszap borogatások. Olcsó és szép lakások. Uszodák, kádfürdők, gőzfürdők stb. Prospektust küld ingyen az igazgatóság. Erdélyi borozó VIII., József-körut 10. A alódi erdélyi hegyi-borok. Különlegességek: Erdélyi túró és husnemüek. Kenyeres Károly- féle (Brassó) cognac és likőrök. A borozó éjjeli 1 óráig van nyitva. — Gróf Schönborn nagyhírű sa­vanyú viszeiről a következőket ajánljuk a közönség figyelmébe: A szolyva és polenai for­rásokat már idők óta — habár csak inkább az ottani körökben — az orvosok felette fontosak­nak tartották, de csak a legújabb kor — be­hatóba vizsgálódásai derítették fel a szolyvai és polenai vizek rendkívül kiváló jelentőségét, melylyel az egészség megóvása és betegségek gyógyítására oly igen alkalmasak. Kiváló tekin­télyű orvosok és tudósok — önkényt megejtett kísérleteik által igazolták ezen magyarhoni termékek kitűnő diaetetikus és gyógyászati érté­küket. A szolyva és polenai források kísérle­teknek eredménye, mely orvosi és balneologiai szakművekben közöltetett, a források tulajdono­sát Schönborn Buchheim grófot arra indították, hogy azokat házi kezelésbe vétesse, hogy ezen valóságos adománya a természetnek a szenvedő emberiség javára teljes tisztaságában és valódi­ságában a leglelkiismeretesebben biztosittassék. A szolyva és polenai vizek vegyelemzése első pillantásra felvilágosítást nyújtanak a szakem­bernek arról, milyen kitűnő gyógyszereket képeznek ezen vizek az orvos járatos kezében. Ezt már az is felismerte, a ki ezen vizek első teljes vegyelemzését eszközölte. Ez Molnár János, a budapesti vegyész volt, ki vegyelemzését a következő bekezdéssel adta ki: „Nagy örö­mömre szolgált annak tudata, hogy én ezen szerencsés vegyületü s nagy-becsű természet adományát hazánknak nem érdemlett homályá­ból fölszabaditám.“ Iskolai hirdetmények. i. Az 1868: XXXVIII. törvényczikk értel­mében minden szülő vagy gyám köteles gyer­mekeit, gyámoltjait — ha nevelésükről a ház­nál, magánintézetben nem gondoskodtak — nyilvános iskolába járatni életidejük 6-ik évének betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg a 15-ik év betöltéséig. Ennek folytán a szülők és gyámok ezen­nel értesittetnek: hogy az 1895—96. tanév a budavári községi elemi fiú- és leányiskolában, f. évi szeptember 5-én veszi kezdetét. A tanköteles gyermekek felvétele folyó évi szeptember 1-től szeptember 5-ig délelőtt 9—12-ig az iskolaépületben történik Farkas József vezető tanító urnái. Kezdők csak a tanév elején születési bizonyítvány felmutatása mellett léphetnek be. A beiratási és tandijak és pedig beiratási dij osztályonkint 40 krral, a tandíj pedig fél­évenként 1 frt 75 krral beiratáskor fizetendők. A szegények gyermekei a tandíjfizetés alól fölmentetnek s a szükséges tankönyvekkel ingyen láttatnak el. A himlő-ragály csökkentése czéljából fel­hivatnak a t. szülők, hogy beiratás alkalmával gyermekeik himlő-oltási igazolványait felmutatni szíveskedjenek. Figyelmeztetnek továbbá az érdekeltek az 1868-ik évi népoktatási XXXVIII. törvényczikk 4-ik szakaszára. „Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tan- kötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. És ha az e czélra szolgáló erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna s a tankötelezett növendék az is­kolától továbbra is visszatartatnék: a köteles­ségét ekként teljesíteni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első ízben 50 krra, második ízben 1 frtra, harmad Ízben 2 írtra, negyed Ízben 4 írtra büntettessék az iskolai pénztár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem térítené a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesítésére: akkor az illető iskolaszék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely az iskolától visszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám ren­delését is szorgalmazhatja. Végül tapasztaltatván, hogy a házi magán- oktatásra vonatkozó törvény igen sok esetben meg nem tartafik, mely körülmény az alapos képzettség hiányán felül a felsőbb iskolákban szükségelt készültség hiánya miatt az előirt tananyag feldolgozására is igen hátráltató be­folyással van, a fő- és székvárosi tanács 1890. évi junius hó 16-án 42.055. sz. a. elrendelte, hogy a magántanulók az illetékes iskolaszéknél a tanév elején bejelentendők s minden évben vizsgát tenni kötelesek, melyre csakis a beje­lentettek vagy a bejelentés elkerülhetetlen aka­dályait igazoló tanulók fognak bocsáttatni. Budapesten, 1895. évi augusztus hó 15-én. A budapesti várbeli iskolaszék: Kosntányi Geiza s. k., Dr. Gombár Tivadar s. k., jegyző. elnök. II. A t. ez./ szülők és gyámok ezennel értesit- tetnek, hogy a krisztinatéri, attila-utczai, isten­hegyi, lipótínezei és zugligeti községi elemi népiskoláknál az 1895/6-iki tanévi beiratások, az illető iskolai épületekben f. é. szeptember hó öt első napján mindenkor reggeli 8-tól 11 óráig eszközölhetők. Az attila-utczai iskolába csakis azon tanu­lók nyerhetnek felvételt, a kik a Retek-utczá- ban, Dékán-utczábau, Széna-téren, Vérmező- utczában, Ostrom-utczában, a Batthyány-utczá- nak az Ostrom-utczától nyugatra eső részében, a Várfok-utczában, a Krisztina-köruton, Város- major-utezában, Kékgolyó-utczában, az Alkotás- utczának a Márvány-utczáig terjedő részében és az Attila-utczának és Lógodi-utczának a Mikó-utczáig terjedő részében laknak. Az itt fel nem sorolt és a Krisztrnaváros területén levő utczák lakóinak elemi iskolás gyermekei a krisztinatéri iskolába fognak fel­vétetni. A törvény értelmében minden 6—12 éves korban álló gyermek tanköteles lévén, — fel­hivatnak az iskolaszék területén lakó t. ez. szülők és gyámok, hogy ezen tanköteles korban álló gyermekeiket vagy gyámoltjaikat, a fent- kitett napok egyikén okvetlenül írassák be, — megjegyeztetvén, hogy az I. osztályba csak azon gyermekek fognak felvétetni, kik 6-ik életévüket már betöltötték s ezen körülményt hiteles okmánynyal igazolják. Beiratáskor beirási dij czimén minden gyermek után 40 krajezár fizetendő. Ezen dij fizetése alól csakis a fő- és székv. alkalmazott­jainak gyermekei vannak felmentve. Tandij czi­mén egy évre, fél évi előzetes részletekben 3 forint 50 krajezár fizetendő, mely összeg havi részletekben is lefizethető. Tandíjmentességre csak az tarthat igényt, ki a beiratasoknál jelen­levő iskolaszéki tag előtt kijelenti, hogy a 35 krajezárnyi havi tandijat nagyobb megterhel- tetése nélkül nem képes megfizetni. A beiratásnál a gyermek oltási, illetőleg ujraoltási bizonyítványa előmutatandó. A rendes iskolai oktatás szeptember hó 7-én reggeli 8 órakor k<zdődik. Minthogy a magántanulók a közoktatás­ról szóló törvény 7. §-a szerint évenkint tartoz­nak nyilvános vizsgálatot tenni, a fő- és székv. tanácsnak 42055 —1887. számú határozata foly­tán felhívja az iskolaszék a t. ez. szülőket és gyámokat, hogy magán tanításban részesülő gyermekeiket vagy gyámoltjaikat az iskolaszék kerületéhez tartozó valamelyik közs. elemi nép­iskolánál annálinkább jelentsék be, mert ellen- keső esetben azok csak az elmulasztott bejelen­tés igazolása után lesznek vizsgálatra bocsát­hatók. Ismétlő iskola látogatására azon gyerme­kek kötelezvék, kik 12-ik életévüket már betöl­tötték, de 15-ik életévüket még nem töltötték be, s más tanintézetbe nem járnak és ipar­iskolába járni nem tartoznak. Az ismétlő isko­lába való beiratások hetenkint kétszer, kedden és pénteken eszközöltetnek, mindenkor d. u. 4—5 óráig; a beiratás és tanítás teljesen díj­mentes. Felhivatnak tehát a t. ez. szülők, gyámok és munkaadók, hogy ismétlő iskola látogatására kötelezett gyermekeiket, gyámoltjaikat vagy alkalmazottjaikat az ismétlő iskolába annál­inkább beíratni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben a kerületi elöljáróság által fognak eb­beli kötelességük teljesítésére szorittatni. Kelt Budapesten, 1895. évi aug. hó 16-án. A krisztinavárosi iskolaszék. Kiadó: mindszenti Erdélyi Gyula. Az Ernő-klub folyó hó 18-án a Svábhegyen tartandó ünne­pélye után a tagok Nossek Ignácz I. kér. Alkotás-utcza II. SZ. a. vendéglőjében jönnek össze, hol Bellobraidits elnök diszbeszéde után társas vacsora lesz, melyre miden érdeklődő meghivatik. A rendezőség kezeskedik, hogy jó konyhát és italokat fognak a résztvevők találni. Hogy jó ételek és italok kaphatók arról személyesen meggyőződött a szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom