Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

Budapest 1895. (4.) BUDA és V IDE KE Augusztus 18. tanításnak heti 8 órán, Novák Sándorné úrnő, a kézi munkának heti 6 órán át és Kronich Melania, később férjezett dr. Anderkó Aurelné úrnő, a tornának heti 6 órán át való tanításá­val bízatott meg. Három uj tanerőt is kaptunk: Bodnár Arankát a német és franczia nyelv tanítására és Földesi Klárát, később féi'jezett Kont Gyulánét, a vegytan s természetrajzi szak tanítására; mig az egészségtan tanításával az év elején dr. Lengyel Sándor ur bízatott meg, azonban május hóban a vidékre történt elköltöz- ködése folytán e tárgyat dr. Stipanits Elek gyakorló-orvos volt szives elvállalni. A székes főváros hatósága ismert nagy­lelkűségével támogatta az idén is intézetünket. 68 tanulót részesített tandíjmentességben, a mely kedvezmény 680 irtot tesz ki. Két tanu­lóért pedig, a kik a felmentéshez szükséges okmányt nem tudták beszerezni, társaik fizették meg a tandijat. Ösztöndíjat három tanulónk élvezett és pedig: Manger Irén III. o. t. a pénzügy min. jöv. kihágások alapjából évi 60 irtot, Engel Erzsébet II. oszt. t. 100 frtos Mária Valéria. Légrády Roza I. o. t. a horgosi Karász-féle 425 forintnyi ösztöndíjat. A szegény tanulók számára mintegy 100 frtnyi könyvet vásároltunk, mig a székes fő­városi könyvkereskedők 40 trtnyi könyveket adományoztak e czélra. A jövő tanévre vonatkózolag következő tudnivalókat említjük fel. A beiratások szeptember hó 2, 3, 4-én, mindenkor délelőtt 9 órától 12-ig történnek, úgy hogy 2 án az I., 3-án a II. 4-én a III. és IV. osztályba lehet beiratkozni. Jelentkezéskor minden tanuló, a mennyi­ben ez iskolai bizonyítványán kitüntetve nem volna, orvosi bizonyitványnyal tartozik beiga­zolni, hogy be van oltva; a ki pedig már 12 éves korát elérte, köteles kimutatni, hogy a himlő ellen ujraoltatott. Oly tanulóra nézve, a ki 12 éves korát megelőző 5 éven belül való­ságos vészhimlőt állott ki, újra oltásra nincs kötelezve. Beiratkozáskor minden tanuló kivétel nél­kül fizet 1 írt beiratási dijat és 50 krt, mint az ifjúsági könyvtár gyarapítására szolgáló illetéket. Tandíj gyanánt azonnal a beiratkozás­kor egy-egy félévre 5 frt fizetendő. A franczia nyelv tanításáért az e czélból önkény jelent­kezők félévenkint 3 forintnyi dijat szintén előre tartoznak lefizetni, a zongora tanfolyamban havi 3 frt fizetendő. A székes-főváros alkalmazottainak gyer­mekei mindkét nemű tandíj fizetésétől mentesek. Azonkivöl fölmentetnek azon jó magaviseletü és jó előmenetelt tanúsító gyermekek, kiknek szülei vagy eltartói adókönyvükkel beigazolják, hogy évi egyenes adójuk nem több 10 írtnál s az illető polgári évre előirt adójukat tényleg lefizették. E végre azonnal a beiratkozáskor nyújtsák be ez iránt a székes-főváros tek. tanácsához czimzett s az adókönyvvel ellátott kérvényüket az igazgatónak. Kórház és üdülo-menhely Szent- Endrén. Az általános munkás-betegsegélyző pénz­tár. fennállásának 25-ik évfordulója alkalmából, szeptember 1-én, jubiláns ünnepélyt rendez a fővárosi vigadó nagytermében. A felhívásban tudtul adatik az is, hogy a nevezett pénztár fennállásának évfordulója alkalmából a pénztár kebelében jubileumi alapítványként, saját kór­ház és üdülő-betegek részére menhely létesi- tessék. Az említett felhívás értelmében az üdülő betegek menhelye por- és füstmentes, erdős helyen, a fővároson kívül fog létesülni és az egyleti beteg tagnak gondos ápolást, erőteljes táplálékot nyújt és az egészséges, friss levegőjű tájékon való tartózkodást fogja lehetővé tenni. Mindezek után járjuk be tehát a fővároson kívül fekvő Újpest, Kis-Pest, Czinkota, Rákos­falva, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Haraszti, Soroksár stb. helységeket. Mindezeknél ma is azt tapasztaljuk, hogy mély homokkal, még mélyebb sártengerrel, arábiai porral dúsan megáldva vannak és bizonynyal elmondhatjuk azt is, hogy a fogalom valódi értelmében sem regényes vidékkel nem birnak, sem a betegek üdülő helyévé még eddig nem is lehettek. A nevezett törekvés értelmében és a fő­városhoz most már csakis egy órányi távolság­ban fekvő, vadregényes, csodálatosan elbájoló és remekszépséggel pazarul megáldott Szent- Endre városa lehet az, a mely úgy kórházul, mint az üdülő betegek részére a legislegalkal- masabb helyül szolgálhat. Aki Szent-Endre város remek fekvését látta, aki még remekebb közeli határait is gyalog bejárta: csak az beszélhet nemeskeblü elragadtatással e városról. Küldjön ki ide a betegsegélyző egylet a csodálatos természeti remekmű szépségén még lelkesülő deputácziót, ez meggyőződést szerezhet arról, hogy e város­sal, a fennemlitett helységek, még megközelítő­leg sem versenyezhetnek, e város csodálatos bájai elől pedig bátran elbújhatnak. De nézzük továbbá milyen közlekedései vannak Szent-Endre városának. Azonfelül hogy rendezett tanácsú város, országgyűlési képviselő választási pont is. Itt székhelylyel bir járás- bíróság, adóhivatal, takarékpénztár, van továbbá katholikus, görög és izr. iskola, vasút, hajó, posta, távirda, telefon, vendégfogadó, vendég­lők. Most terv alatt áll a fővárosból Szent- Endrén keresztül építendő vasút, ugyancsak tervezés tárgyát képezi az itt emelendő szí­nészek kórháza. E városnak ilyenképen történt gyors emelkedettsége, az olcsó házbér, továbbá a remekszép vidék eszközölte azt, hogy jelenleg is nyolczvan idegen család lakik városunk ha­tárai között és ismét mondhatni, hogy a váro­sunkban megtalálható sok mindenfélével, a fennemlitett helységek bármelyike még a leg- távolabból sem versenyezhet. Ha tehát a munkás-egylet, a fővároshoz közel és szép helyen, olyan monumentális palotát akar létrnhozni, eme épület emelésére, egyedül és egyedül a legczélszerübb, legalkalmasabb, de egyúttal a legszebb pontot, csakis Szent-Endre városát választhatja. Ezek után az a kérdés, hogy Szent-Endre város melyik pontján emeltetnék fel a kórház és a menhely úgy, amint azt a egylet felhí­vása megköveteli. Városunknak oly nagy terje­delmű helyet elfoglalható pontja csakis három van, 1. a vasútnál lévő és köröskörül kopár vidék, regényesség nélkül. E hely körül ter­veztetik a fennemlitett színészek kórháza ; 2. a Bogdány-utcza végén, Leányfalva felé vezető országút baloldalán fekvő termőföldek, három­oldalról szegényes kilátással, jó porral egy ol­dalról. A harmadik és pedig a legalkalmasabb, legczélszerübb pont a várostól mintegy száz méternyire fekvő és Gilitzer Adolf vendéglős tulajdonát képező, mintegy öt holdnyi területű, jó karban lévő vendéglője, földje, két kőre járó nagy patakmalommal és mindennemű hozzá­tartozókkal, amely birtok bármikor is, szabad kézből, mintegy huszonötezer forintnyi összeg­ben eladó. A telekhez több föld is vásárolható. Itt az egyletet komolyan és pénzügyi te­kintetben az is vezesse, hogy' 1. több mellék- épület, sőt minden és minden a legjobb kar­ban van, tehát e vendéglőnek kórházzá és üdülő menhellyé leendő átalakítása csak nehány ezer forintba kerülne; 2. hogy a vendéglő és az ehhez tartozó helyek lerombolásából nyert kő, vas, üveg és faanyagok igen sok pénzértéket képviselnek most is, mert a falak alapkövein kétemeletes épület is húzható. A vendéglő határát termőföldek, szőllő- hegyek, a közeli erdő, széles patak, dúsgazdag rét és mintegy kilenczszáz fával körülvett séta­hely képezi. Virágdús halom mellett, meren­géssel telt helyen f'ekvén tehát a vendéglő, a lélek legszebb emelkedettsége, a szív legked­vesebb lelkesültsége, a szem legékesebb tekin­tete mind mind ott édes nyugvópontot talál­hat. Azért elmondhatni: „Ékességeidben csodá­latos vagy te, örökön ifjú vidék! Te gyer­mekké teszed az aggastyánt, leánnyá az anyát, ifjúvá a férjét.“ Más tekintetben ott nincs füst és por, a levegő bámulatosan éltető, a hely védve van a dühöngő széltől, melyebb hófúvásoktól, a mi pedig a naponkénti közlekedés előnyére válnék. Egy pontnál itt igazat adhatunk az egyletnek a tekintetben tehető észrevételének, hogy a fő­városból, a vasúton idetörténendő utazás, ugyan­csak egy kissé drága, de az egylet az ő beteg tagjai számára, a vasútnál mérsékelt jegyeket eszközölhet ki. A midőn tehát az egylet említett nemes elhatározását az egész ország nevében a leg­szebb kivánatokkal kell üdvözölnünk, ugyan­csak az egylet szép Ízlése tekintetéből kimond­hatjuk, hogy ama remek palota emelésére egye­düli leggyönyörűbb hely csakis Szent-Endre lehet, végül az egylet anyagi érdekeit és a betegek üdülését szem előtt tartva, ama épület számára a legalkalmasabb, legczélszerübb és a legelőnyösebb fekvésű hely a Glitzer-féle ven­déglő lehet. Midőn az egylet jubiláris ünnepélyére a tisztikarnak honfiúi üdvözletünket küldjük, az egylet minden tagját pedig baráti jobbunkkal fogadva, kívánjuk, hogy ezer esztendős édes hazánk virágozzék még tovább is a négy folyam és hármas hegy ősi határai között, a munkás betegsegélyző-egylet még sokáig éljen! Baráth S. I. Az eskütéri híd. Alig van égetőbb kérdés az eskütéri hid kérdésénél. A polgárságnak fontos érdeke ez és örülnünk kell azon, hogy oly tekintélyes egye­sület mint a Gellérthegy és Vidéke egyesület vette kezébe az ügyet. E tárgyban értekezletre gyűlt számos tekintélyes férfiú a Vigadó kis termében. Ott voltak a többek közt: Hilóczky Béla min. tanácsos, Fodor József dr. egyetemi tanár, Forgó István, Osztoics Mihály fővárosi bizott­sági tagok, Palóczy Antal építész, Petényi Ottó, Hubenay József stb. Az értekezletet Hilóczky Béla miniszteri tanácsos nyitotta meg, előadva röviden az eskütéri hid építése ügyében eddig történeteket. A hid építésében való késlekedés — úgymond — főleg onnan ered, hogy az a kérdés, vájjon a hid egynyilásu, vagy háromnyilásu legyen-e, egyezkedés tárgya volt a fővaros és kormány között. A főváros IV-ik kerülete s a vele szem­ben eső budai rész érdeke azonban egyaránt a gyors megoldást kívánja és most nem az a kér­dés, hogy évszázadokra szóló műremeket te­remtsenek, hanem az, hogy ki legyen elégítve a mindennapi szükséglet. Bízik a kormány s a főváros irányadó tényezőiben, hogy a kérdést ilyen értelemben fogja megoldani. (Általános helyeslés.) Petényi Ottó abban a nézetben van, hogy az eskütéri hid építésének elnapolása valóságos abderitizmus volna. Hozzá kell fogni a hid építéséhez még az idén, úgy, hogy az 1897-ben készen legyen. Égető szükség van arra, hogy Budapest Citijét, a belvárost, hid kösse össze Buda ősi törzsével. Indítványozza, hogy bizottságot küldjenek ki, a mely emlék­iratot dolgozzon ki s azt átnyújtsa a miniszter- elnöknek és kereskedelemügyi miniszternek. (Helyeslés.) Palóczy Antal bemutatja a köz­munkák tanácsának akadékoskodó véleményét az eskütéri hídról, mely azt akarja bebizonyí­tani, hogy erre a hidra egyelőre szükség nincs. Az ügy most az elodázás veszélyének van ki­téve s ezért helyesli, hogy a polgárság ezt a mozgalmat megindította. De ezzel nem lehet — úgy látszik a czélt elérni — s igy azt az indítványt teszi, hogy kérjék föl a kormányt az ügy befejezése czéljából kormánybiztos ki­küldésére. Hubenay József nem tartja megen- gethetőnek, hogy a főváros egy nagy részének érdékei alá legyenek rendelve bizonyos magán­érdekeknek, a mellek miatt szünetel az ügy kivitele. Nem szabad eltűrni, hogy az érdeklő­dés csökkenjen s kívánja, hogy az illetékes fórumók előtt folytonosan sürgessék a hid föl­építését. Forgó István tiltakozik az ellen a föltevés ellen, mintha a belvárosiak elhanya­golták volna a saját ügyüket. Szóltak még Mössmér József, Iszlay József dr. és Geley Jó­zsef, a ki azt indítványozta, hogy küldjenek ki ebből az értekezletből ogy elkészítő bizottságot, a mely a legszélesebb alapokon megindítsa a hid kiépítése ügyében a mozgalmat. Az elnök ezután kimondotta a határozatot, hogy az érte­kezlet állandó bizottságot választ s ez a fővá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom