Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

Budapest, 1895. (5)

BUDA és VIDÉKE.

Augusztus 11.

Ismertetjük Buda és vidéke köziutézeteit ipar és gyártelpeit, községi és közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zászlót, nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erőszakos fegyverekkel.

Lapunk erősödésének egyik feltétele az, hogy minden nyilvános helyen olvasható legyen a főváros mind a két pontján és a vidéken is. Kérjük barátainkat, hogy azt minden nyilvános helyen erélyesen kérjék, hivatkozva a magyar egyesület ajánlatára.

Kérjük barátainkat, szíveskedjenek mindenről gyorsan és röviden értesíteni és becses közleményeikkel minél gyakrabban megtisztelni. Buda Dunántúl szive. Sokszor hangoztattuk és mos is hangoztatjuk. Czélunk, hogy a vidékkel szorosabb összeköttetésben lépjünk.

Arra fogunk törekedni, hogy a Budán levő számos intézet életének minden mozzanatát közölhessük, a mi által „Buda és Vidéke“ minél szélesebb körben terjedhessen és Buda iránt, hol a király palotája van az érdeklődést országszerte felkelthessük.

A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai :

Egész évre .... 12 korona.

Félévre

....................6 „

Ne

gyedévre ... 3 „

Szent-Endre reménye.

Irta : Baráth S. I.

Már az ó-kor, szegény fokú műveltséggel és szegényebb tudománnyal felruházott népei is tapasztalták azt, hogy bármely hires város is csak akkor emelkedbetik és pedig rohamosan, ha a legközelebb fekvő tengereknél élő népekkel, tengeri kereskedést nyit és folytat. Az ó-korból tudjuk, hogy a legrégibb hajózó nép, a pboenicai vala, ők felkeresték Ázsiát, Afrikát és Európa tengerpartjait. A hajózás terjesztői és művelői a phoeniciaiak, ők az elsők, akik törékeny járómüvei, a tengerre léptek és egy rövid idő letünte után, kereskedelmök a jólét oly magas fokára emelkedett, hogy velők e tekintetben egy nemzet sem versenyezhetett. Legkevesebb tengeri utjok a földközi tenger vala, legközelebbi rakodóhelyök a dúsgazdag Czyprus-sziget lett, innen vitorláztak Görögországba és a szigettengerre, később Afrika északi partjaira, majd Afrika bensejébe is, de behatoltak Hispániába, valamint az arábiai tengeröbölbe is, a pboeniciai néppel állott kereskedésben az örmény, babyloni, assyr, méd és perzsa is, Tyrus város leve a kereskedés főhelye és a phoeniciaiak a Herkules oszlopán túl is (már gibraltári tengerszoros) kereskedtek.

Amikor a „tudós uraktól“ is bolondnak nevezett Fulton Róbert 1807-ben feltalálta az alóról fekete, lábatlanul futkosó gőzmasinát, az ágyteritökkel megerősített vitorlásbajók, mély alázatossággal pukedlit csinálva, nagy ijedségükben, örökkétartó álomra gurultak. A bolond Fulton, bolondabb masinája, nemcsak a vad hullámok elé tekintett merész tekintetekkel, de a szárazföld ezernyi ezer helyét is ma már kénye kedve szerint befütyüli.

Miután a kereskedés az egyes helyiségek jólétét, anyagi emelkedését és műveltségét mozdítja elő, úgy a kormánynak, mint a vasúti társaságok elengedhetlen édes kötelezettsége legyen az, hogy egyenlőre legalább is, a fővároshoz közelebbeső helyiségeket hozza vasúti összeköttetésbe. Ilyen a többi között és pedig legelső sorban is, a csodálatosan remekszép határokkal diszlő, aggastyán Szent-Endre város.

Mint tudjuk, kétféle kombináczió él, e város vasúti hálózatát illetőleg. Első mód szerint, a vonal indulna Budáról, érintve Üröm, Borosjenő, Szent-Iván helyiségeket, innen a hegyeken keresztül jővén, talán Csabánkát is érintve, városunk régi, hírneves, díszes és nyárivendéglőjénél, amely Gilitzer Adolf ur tulajdonát képezi, jönne be Szent-Endrére, innen menne Leányfalva, Tahi, Bogdáuy és Visegrádra. Ez végső stáczió lenne, ahonnan propeller közlekednék Nagy-Marosra. E pontnál megemlíthető hogy a Gilitzer Adolf-féle verdéglőt, amely bármikor is szabad kézből eladó, a vasúti társaságnak, a hosszabb megállóhelyek sorából kihagynia nem szabad, mert a főváros és ennek környékéről érkezett utasok, a nyári időben, csakis ott tölthetnek regényes és vidám órákat. A második kombináczió szerint városuuk vasúti állomásától, városunk dunaparti oldalán, töltésen szaladna az a feketelábu, tüzesszemü masina Leány falva, Tahi, Bogdány és Visegrádra.

Városunk telektulajdonosai egyetértőleg követelik azt, hogy a most úgyis gyászba öltözött és árvakint bolyongó polgáraink jólétének emelése tekintetéből az első kombináczió fogadtassák el, szebb jövőt remélni már nem is tudó e város bus egére is jöjjön fel már egyszer, a nem hitegető remény ékes csillaga, mostoha gyermekként tekintő földeinken zen- diiljenek fel ismét a boldogságról regélő dalok, kopár mezőinken hadd hallgassuk újból kedves párttársaink harmatcsókolta ajkairól a szerelem- poesis merengő énekeit.

Különfélék.

— Nikisch. megy. Ezt a hirt közlik a lapok. Minket is érdekel a dolog, mert Nikisch ur a várszínházban is dirigál operákat. Nem sajnálkozunk felette. Elég kárt okozott ő fejességével az operának. Káldy Gyulát szemelik ki az opera vezetőjének. Ez jó választás, mert végre az opera is magyar sz nház lesz és nem a hazai tehetségeket barangolni hagyó intézet. Szerencsés utat Nikisch ur.

— Búcsú. Aug. 11-én, vasárnap lesz a krisztinavárosi búcsú; ez alkalomból az ottani plébánia templomban következő sorrendje van az ájtatosságoknak: Reggel 6 órakor csendes mise, német egyházi énnekkel. 8 órakor csendes mise magyar egyh. énekkel, V29 órakor német szent beszéd; mondja Szágmüller József, óbudai lelkész y210 órakor magyar szent beszéd; utána, ha az időjárás kedvező lesz, körmenet és zenés nagy mise ; d. u. 4 órakor ünnepélyes vecsernye. Á magyar szt. beszédet, nagy misét és a vecsernyét Rostaházy Kálmán krisztinavárosi plébános fogja végezni. A zenés mise alkalmával Hoppe Rezső egyh karnagy vezetése alatt következő egy. zenemüvek kerülnek előadásra: Paradeiser János. „Tantum ergo“ Pembaur József: C-dur mise, Keller A: „Ave maris stella“, Rokitansky V. „ 4ve Maria“; tenor solo; énekli Kéry Andor.

— Kirándulás. A „Budai Dalárda“ azon tagjai kik a fővárosban töltik a nyarat, vasárnap, aug. 4-én kedélyes, családias jellegű kirándulást rendeztek a Sváb-hegyre és környékére. Korán reggel indult útnak a kirándulók egy része, kik vidám hangulatban turistáskodván egész délelőtt, ebédre a János-hegyi vendéglőben telepedtek le; onnan a Norma-fa felé sétáltak, hogy találkozzanak a társaság azon részével, a kik csak délután voltak érkezendők. A fogas-kerekü vasút 3 órai és x/24 órai vonatai nagy számú résztvevőt vittek fel; a társaság előbb egy köztük levő amatőr fényképész gépe elé állt, azután vidám, kedélyes tréfák között várták a vacsorát, a mely Fill Mihály vendéglős konyhájának méltán megérdemelt elismerést szerzett. Hogy egész nap fel-felcsen- dült a nagyszámban megjelent dalosok éneke, azt tán fölösleges is külön megemlíteni. Késő este volt, mire a kirándulók a hazamenetelre gondoltak. Az egész kirándulás fő intézője, rendezője, lelke G á 1 Samu egyl. gazda volt, kit a jelenvoltak nem győztek eléggé dicsérni a kiváló, körültekintő gondosságért. Úgy értesülünk hogy a kirándulást legközelebb ismételni fogják, legalább a dalosok, múlt keddi vacsoráján (a Noé bárkájában) nagyban hangoztatták ezt; hogy a közönség, különösen a szép hölgyek azon serege, a kik vasárnap oly jól érezték magukat a dalosok körében, ismét tömegesen fog részt venni, az eleve is bizonyos. e. ö.

— Vakulj Buda. A társaskocsi részvénytársaság uj vonalakon is járatja kocsijait. A részvénytőke felemelésről kibocsátott hirdetésekben több budai vonal is volt Ígérgetve. Úgy látszik azonban ez csak ígéret s az egész nem volt egyéb, mint hogy Buda is vakuljon, de hát Buda lát és látja a be nem váltott

ígéretet. Reméljük azonban, hogy az Ígéretet a társulat beváltja, ha csak saját érdekei ellen nem akar véteni.

— Panasz a várból Több várbeli lakos a Jezsuita-lépcsőn uralkodó sötétség miatt panaszkodik, bizony elkelne pár lámpa, mert akárhányszor megtörtént, hogy a setétség miatt a kopott lépcsőkön a közlekedők elestek. Ajánljuk az intéző körök figyelmébe.

— Eljegyzés. König Antal hajós- kapitány és a budai társaság előkelő tagjának kedves és müveit leányát, Olgát eljegyezte Czineg Henrik vasgyári ügynök. Szerencsét kívánunk ehez az eljegyzéshez.

>— Esküvő. Díszes esküvő folyt le kedden d. u. 6 órakor a Deák-téri evangélikus templomban, melynek padjait most kivételesen a tabáni és krisztinavárosi ismerősök nagy száma töltötte be. Gamauf Gyula és Jankovics E i esküdtek egymásnak örök hűséget Schneider Viktor várbeli lelkész előtt, ki fényes beszéddel ecsetelte az uj frigy jelentőségét. Tanuk Peringer Ferencz és Dörfler Károly voltak, nyoszoló- lányok Jankovics Nelli, Kohmann Paula, Rüblein Sarolta és Szahota Irma, vőfélyek pedig Gamauf Géza, Rauscher János, Garancsy Mihály és Platthy György voltak. Esküvő után gazdag lakodalomra gyűlt a násznép a „Márvány Menyasszonyba“, hol ékes felköszöntőkben, s tánczban sem volt hiány, melyhez Bíís Jani húzta a talp alá valót. A magunk részéről is minden jót kívánunk az uj házassághoz, mely két köztiszteletben és becsülésben álló család két ifjú sarját egyesítette a hosszú életre.

— Halálozás. Lapunk munkatársát, Hoppe Rezső urat súlyos csapás érte. Édes anyja, Gömöry Jánosné háztulajdonosnő aug.

8-án d. u. 3 órakor hosszas szenvedés után meghalt. Temetése aug. 10-én d. u. 3 órakor volt a III. kér. ürömi-utcza 55. sz. házából. A megboldogultat általánosan tisztelték és számos rokonság gyászolja.

— Beranek Elek. Egy tisztelt és szeretett polgártársunkat, Beranek Eleket kisértük ki a németvölgyi temetőbe. Még javabeli ember volt, csak 56 éves, ki tovább is élhetett volna. Erre tette hivatottá szervezete és munkabíró ereje. Élénk részt vett a közéletben és szívesen áldozott minden nemes czélra. Minden társaskörben szerették Ó3 tisztelték. A Budenz József asztaltársaság egyik leglelkesebb tagját vesztette az elhunytban. Halálát özvegye és gyermekei gyászolják. Nagy részvéttel temették el. A díszes temetést Fischer Ferencz temetkezési vállalata Ízléses gyászpompával rendezte.

— Értesítés. A lóversenyeket látogató t. közönségnek az a része, mely okvetetlen kimegy akár szép akár rósz idő van: a Lovar- egylet főpénztársága által tisztelettel felkéretik — saját kényelme érdekében — mert künn a versenytéren nagy a tolongás a pénztáraknál (pedig 18—20 pénztár van,) hogy belépti jegyeit délelőtt benn a városban, a programútokon megjelölt dohánytőzsdékben előre megváltani szíveskedjék. Másrészről felkéretik a közönség, hogy belépti jegyét az öltönyön kívül láthatólag kitűzni szíveskedjék, s így az ellenőrség részéről felszólításokat mellőzhesse.

„Hazánk“. A „Hazánk“ a magyar földbirtokosság érdekeinek lelkes közlönye, nem csak tetszetősebb alakban jelenik meg, de tartalmában is egyre gazdagodik. Meg is érdemli azt a terjedést, mely lépten-nyomon fokozódik. Dicséretreméltó hazafias és magyar irányú. Nem hódol a túlságos modern áramlatoknak, de szolgálja a nemzeti szellemet. A. budai érdekeket is tekintetbe veszi a Hazánk s kimerítően tárgyalja ügyeinket. Mutatványul átvettük a jól szerkesztett lapból „Kioszk a Gellérthegyen“ czimü czikket.

— Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. augusztus 14-én Wenzl Ferencz (II. Donáti-utcza 20.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai társas összejövetelüket 1895. augusztus 13-án Beck Antal urnái (Istenhegy a „Párisihoz*) tartják.