Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-04 / 31. szám
■ ...............- r. • Bu dapest, 1895. (5) ___ BUDA es VIDÉKE Augusztus 4. Gü l Baba sírja, Ott nyugszig a ,rózsák atyja“ jó Gül Baba a rózsadombon messze az igazhivőktől. De azért a muzulmánok nem felejtették őt el. A törökök megőrzik az ő nagyjaik emlékét. Az igaz, bogy nem ég a kegyelet világa Gül Baba sirján, nem is pihen friss koszorú a hantján és ha sötét alkony borul a mecset fölé, a mécsek ezrei sem árasztanak kísérteties fényt a kopár falakra akasztott török feliratú táblákra, hanem azért igaz kegyelettel emlékeznek meg a törökök nagy halottjukról. Nincs olyan nap, hogy valami igazhivő fel ne keresné Gül Baba sírját. Tegnap egy messze földről jött dervis zarándokolt a budai rózsadombon épült kis mecsethez, a hol a monda szerint a rózsák atyja alussza örök álmát. Az ajtónál tiszteletteljesen megállóit és néma csodálattal szemlélte az egyszerű épületet. Aztán leborult az ajtónál és megcsókolta a szent küszöböt, a melyen át Giil Baba lakásába lehet jutni. Wagner János épitőmester kertészének a feleségétől vizet kért és megmosakodott. A korsóból balkezével a jobb kezére öntött, aztán megmosta arczát, kiöblítette száját, majd a hóna alá csöpögtette a hűsítő vizet. Az ajtó előtt heverő nagy kövön lehúzta saruját és megmosva a lábát, lassú léptekkel bement a szentélybe. A kertész felesége utána ment és megkérdezte tőle, hogy sokáig marad-e ott ? A dervis feltartotta az ujját és úgy mutatta, hogy két-három óra hosszáig szándékozik a szent helyen időzni. Mielőtt az asszony eltávozott volna, a dervis kivett kaftánja zsebéből egy iránytűt és megnézte, merre van kelet, aztán földre borult és imádkozni kezdett. A becsukott ajtón keresztül aztán nem hallatszott más, mint nehány: — Allah, il Allah! és a dervis száraz köhögése, mely valósággal úgy halatszott, mintha kriptából jött volna. Két órai buzgó ima után a dervis újból felhúzta saruját és lassú, ingadozó léptekkel megindult a mecset-utczán lefelé. Wagner építész, a kinek telkén a Gül Baba szent porai nyugszanak, villájának elkészülte után renováltatni fogja a mecsetet és az udvaron köröskörül rózsabokrokat ültet, hogy a rózsák atyja, a kinek nevét szent rajongással említik a hívők, pompázó rózsák között fogadja a messze földről jött zarándokokat. Felhívás előfizetésre. Főtörekvésünk, bgy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a társadalmi életnek hü tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatunkat. Ismerőseink czim alatt rajzoljunk közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is. Ismertetjük Buda és vidéke közintézeteit ipar és gyártelpeit, községi és közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zászlót, nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nein erőszakos fegyverekkel. , Lapunk erősödésének egyik feltétele az, hogy minden nyilvános helyen olvasható legyen a főváros mind a két pontján és a vidéken is. Kérjük barátainkat, hogy azt minden nyilvános helyen erélyesen kérjék, hivatkozva a magyar egyesület ajánlatára. Kérjük barátainkat, szíveskedjenek mindenről gyorsan és röviden értesíteni és becses közleményeikkel minél gyakrabban megtisztelni, Buda Dunántúl szive. Sokszor hangoztattuk és mos is hangoztatjuk. Czélunk, hogy a vidékkel szorosabb összeköttetésben lépjünk. Arra fogunk törekedni, hogy a Budán levő számos intézet életének minden mozzanatát közölhessük, a mi által „Buda és Vidéke“ minél szélesebb körben terjedhessen és Buda iránt, hol a király palotája vau az érdeklődést országszerte felkölthessük. A „Buda és Vidéke* előfizetési árai : Egész évre . . . .12 korona. Félévre ....................6 „ Negyedévre ... 3 „ A telkek értéke. Lampl Hugó a fő- és székváros főszámvevője az 1894. évre szóló zárszámadásban és vagyonlelt árban összeállította és kimutatja a fővárosi telkek értékét. Ebből a kimutatásból közöljük a budai részekre vonatkozókat. Ma 1895. van és örvendetesen tapasztaljuk, hogy egy év alatt is milyen sokban emelkedtek a budai telkek a hivatalos kimutatáshoz visszonyitva. A mint jobb közlekedésünk lessz a mostani áraknál még több lessz a telkek értéke. Némely helyen nagyon is elüt a mostani beesérték a főszámvevő ur kimutatásától, a mi városrészünknek fejlődését mutatja. Ha lassú is ez a fejlődés, de látható minden oldalról. Az I. kerületben legdrágább a v árke r t-r a k o d ó és Döbrendei-té r környéke 180 írttal négyszögölenkint, mig a Rudas- fürdő előtt levő park-telek 100 írttal, a Hor- váth-kert 80 írttal van fölvéve. A Retek- utczában 25 írttal vannak házhelyek. A Városmajor körül 5 írttal, a Gellérthegyen 2 — 4 írttal, az Isten-hegyen 3 — 4 írttal, a Kelenföldön 2 írttal, a Norma-fa körül 2 írttal, az Orbán- hegyen pedig 1 írttal vannak fölvéve a különféle közterületek, négyszögölenkint. A Il-ik kerületben a budai körút mentén 50 forintot érnek a telkek, mig a kültelkeken 2 írtjával van négyszögölük flövéve. Újlakon a Lajos-utczában 30 frt négyszögöle a házhelynek, mig a kültelkek négyszögölenkint 1—3 frtot érnek. O-B u d á n a dunaparti telkek 25 írtra, a kültelkek 1 — 3 írtra vannak becsülve. Különfélék. — Wlassics Gyula. Magyarország közoktatás ügyének minisztere mindinkább bebizonyítja azt, hogy hivatott arra a tárczára, mit vezet. Alig múlik el nap, hogy a sajtó valamely újabb nagy müvéről, reformjáról ne tenne említést. Mi megvagyunk győződve, hogy ha a politikai kérdések nem zavarják a közoktatási kérdéseket, Wlassics Gyula nagy meglepetésekben fogja részesíteni az országot és olyan alkotásait jegyezheti fel a történelem, melyek ércznél maradandóbb emlékek. A szerény és tehetséges ember komolyan lát munkához de kerüli a feltűnést. Ilyen ember Wlassics Gyula, kitől annál is inkább sokat várhatunk, mert azok közé a kevesek közé tartozik, kiknek nagy eszméi és gondolatai vannak. Azok közé, kik a legkisebb dolgot is figyelemmel kísérik és minden részletében megismerik azt a tért, melyen működnek. — Zarándokolás és kéjutazás, Itt a nyár, a menetjegy irodák és magán v/llal- kozók hirdetésai és körlevelei lepik el a k: zön- séget. Nemcsak a mulató helyekre, de Bucsu- járó helyekre is indulnak vonatok. Nagyon helyes, de miért adja az állam mint monopóliumot, a jegyelárusitást a menetjegy irodáknak^ Ha már menetjegy irodák vannak, hát legyenek de kezeltessék ezt maguk a vasutak és ne legyen privát vállalkozás. A vasúti alkalmazottak nyugdíj egyletének szép jövedelmet hajtana az a mi most privát haszon. Szeretnénk, ha valaki megfelelne arra a kérdésre, miért van * a jegyelárusitás magán személyek kezében s miért nem árulják a jegyeket nagyobb tőzsdékben is? — Egy utazó. — Roskadozó ref. templom. A biai járás főszolgabirája sürgős jelentést tett Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjához a biai ev. ref. templom veszedelmes voltáról, a melyen oly nagy repedések vannak, melyeknek | következtében nemcsak a templomot látogató hívők élete, hanem a körülfekvő háztulajdonosok élete, sőt vagyona is veszélyeztetve van. S miután az esetleges beomlásból származható szerencsétlenségért a felelősséget továbbra magára nem válalhatja, kéri az alispán gyors intézkedését. Az alispán a helyszínén leendő megjelenés s az ott tapasztaltak alapján teendő véleményes jelentéstétel végett sürgősen utasította az állmépitészeti hivatalt. — Közgyűlés. A pomázi vadásztársaság közgyűlést tartott Pomázon Takács Gyulánál. Jelen voltak: Takács Mihály, Wattay Gusztáv, Laszlovszky Béla, Schindler Jenő, Karácsonyi Jenő stb. A közgyűlés az alapszabályokat revideálta, zárszámadás, költségvetést helyben hagyták. Örömmel vette tudomásul a társaság, hogy 23 róka mérgezés utján elpusztult, de három vaddisznó is áldozatul esett. Sajnos jele a vadorzás terjedésének, hogy a gyűlés folyama alatt hoztak be egy nagy szarvas-tehf-net golyóval átlőve. A társaság elhatározta, hogy hetenkint 3 vadászó nap lesz és egy vadász 2 nyúlnál többet egy nap sem lőhet. — A torony mint gát. A kies fekvésű és szép jövőre hivatott Lágymányos fejlődését semmi sem gátolja úgy, mint a Duna- parton levő puskaporos torony. Az által, hogy ez itt van a katonai kincstár útját állja az egészséges fejlődésnek. Gyárak egyátalában nem létesülhetnek. Hazai gépgyárosaink egyik legkitűnőbbje a Rock ezég által szándékolt gyár még mindig nem létesülhet. A magyar gépiparra nézve hátrányos, hogy az elismert ezég nem létesítheti czélját, hátrányos ez Lágymányos emelkedésére is. Derék és becsült polgártársunk Jankovics József az I. kerület választmányának buzgó tagja szóvá tette ezt az ügyet a választ- mányiilésén és jól megokolva indítványozta, hogy tegyenek lépést a puskaporos torony eltávolítására és pedig olyan helyre, hol nem áll az emelkedés útjába. A tetszéssel fogadott közhasznú indítványt jegyzőkönyvbe vették és a lépéseket megfogják tenni. Örömmel jegyezzük fel ezt az esetet, mely Jankovics Józsefnek dicséretére válik s azt mutatja, hogy az I. kér. választmánya megfelel feladatának. — Összejövetelek. A „Budapesti L, II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulat“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. augusztus 7-én Buhász Károly (I. Horgony-utcza 5.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság tagjai társas összejövetelüket 1895. augusztus 6-án Bittermann István (Naphegy.) tartják. — Egy jó lap. „Magyar Közlekedés“ a czime annak a lapnak, mit Hunyady Ferencz jó tollú fiatal iró szerkeszt. Ez a lap a vasút, posta, távirda, telefon, hajózás, közutak sVb. körein kívül a nagy közönséget is érdekli. Czikkei tartalmasak. A lap élénken van szerkesztve. Szerkesztőség és kiadóhivatal IV. kér. Zsibáros-utcza 7. Előfizetési díj egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 írt 50 kr. — Vizsgálat. Cséry Lajos telepén Pestmegye erélyes és igazságos alispánja vizsgálatot tartott, melynek során kitűnt, hogy itt példás rend uralkodik és a Vázsonyi-féie vádak nem felelnek meg a valóságnak. A bizottság jegyzőkönyvbe foglalta megelégedését a látottak felett. Reméljük, hogy a főváros törvényhatósága most már értéktelennek tekinti a felületes vádakodást. — Halálozás. Leányfalu gyászban van. Az odavaló kiváló társaság egyik legkedveltebbje, Szitányi Ödönné úrnő váratlanul rövid betegség után meghalt. A tisztelt úri család fájdalmában számos rokonság és ismerős osztozik. Nyugodjék békével az elköltözött kedves és tisztelt úrnő. — Budakesziről. Budakeszin folyton folynak a nyári mulatságok. Közelebb Engel tánezmester rendezett egy sikerült tánczmulat- ságot. 8—10-ig a kisebbek mulattak, később a nagyobbak zongora és czigányzene mellett. A közönség megelégedve távozott a reggelig tartó mulatságról. Más mulatság is esett erre az