Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-16 / 24. szám

Budapest, 1895. IV. évfolyam 24. sz. Vasárnap, június 1C>. BUDA ES VIDÉKÉ KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK Kv, YE. Szeifeeszti : ZIISDÉIj I G- "2" TT Xj KIÄlX^-HIVÄTÄIy, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcsa 12 a. Szübe-hái. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél *vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. S^KKiJSZTŐSÍG, I. kér., Alkotás-ntcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A zugligeti egylet. A „Budapest-Zugligeti-Egylet“ folyó hó -én Sigray Pál elnöklete alatt igazgatósági és választmányi gyűlést tartott. Jelen voltak Dr. Vajda Adolf, Schön Vilmos, Eisele József, Freund Vilmos, Hoffmann Sándor, Ferencsik Gábor, Dr. Kunhardt József, Lotter Ágoston, Eperjessy István stb. Elnök jelentést tett az igazgatóság eddigi tevékenységéről, bejelenti hogy az igazgatóság az egyesület nevében a közúti vaspálya társa­ság vonalainak villanyos üzemre való átalakí­tásának tárgyalás alkalmával azzal a kérelem­mel járult a főváros tanácsa elé, hogy a zug- UfchxeH, IirétVe az iskoláig hosszabitasség meg. Úgy a vasúti albizottság mint a pénzügyi bizottság e kérelmet nem ta­lálta teljesíthetőnek, s elfogadta Dr. Heltai Fe- rencznek azt az indítványát, hogy a vonal föl­tételesen csakis a vaskapuig hosszabbitassék meg. Az egyesület igazgatósága e tekintetben akként határozott, hogy újólag megkeresi a székesfőváros tanácsát, miszerint köteleztessék a közúti vaspálya társaság, hogy a zugligeti vonalat föltétlenül építse ki a vaskapuig. Az egyesület e kérelme azt hisszük első sorban a nagy közönség érdekében méltánylást érdemel. A székesfőváros közönsége ma alig ta­lál a főváros közelében kellemesebb üdülőhelyet, mint a Zugliget. A Zugligettel határos buda­keszi erdő mint keresett kirándulóhely a leg­szebb reményekre jogosít. E két kirándulóhelyet mindinkább megközelíthetővé tenni, a már ké­nyelmes utazáshoz szokott nagyközönség szá­mára valódi szükségletté nőtte ki magát. A kül­földön, mint Szt-Franeziskóban, Nápolyban, hol a villanyos vasút sokkal nagyobb lejtőkön ha­lad fölfelé, találtak utat és módot arra, hogy e nehézségeket a technika újabb vívmányainak segélyével legyőzzék. Úgy a főváros mint a közúti vaspálya társaság részéről még a hely- szini szemle sem rendeltetett el arra, vájjon csakugyan vannak-e tényleg ez útvonal ki­építése előtt technikai nehézségek. Ha szabad nekem mint tudósítónak a sorok között véle­ményt mondani, •véleményem szerint Dr. Heltai Ferencz nem szakember, e tekintetben ex abrupto határozott véleményt mondhasson. Részünkről az ^g^esüiet^e kérelmét me­mint legen ajánljuk úgy a székesfővárosi täfräüiy a bizottsági tagok szives figyelmébe. De hogy az egyesület további közhasznú működéséről becses lapjának s ez által a nagy közönségnek számot adjak, az üléseu Sigray Pál elnök előterjesztésére a zugligeti szegény iskolás gyermekek jutalmazására az igazgatóság 10 frtot szavazott meg. Sigray Pál ezt az ado­mányt 10 írttal, Schön Vilmos 5 írttal toldotta meg. Az egyesület a zugligeti utón, Béla király utón, a Csillagvölgyben saját költségén padokat és útjelző táblákat állított fel. Eisele József indítványára elhatározta, az igazgatóság hogy a tanácsnál a zugligeti útról a Remete-utra vezető gyalogösvény kiépítését kérni fogja. Dr. Vajda Adolf egyleti alelnök indítványára el­határozta az igazgatóság, hogy egy rendőrségi expositura felállítását ismételten kérelmezni fogja az illetékes hatóságnál. A lefolyt pünkösdi ünnepek ismét újabb bizonyítékát adták annak, hogy a Zugligetben a közrend és közbiztonság tekintetében oly álla­potok uralkodnak, melyek mielőbbi orvoslást igényelnek. A Fáczán valamint a Disznófő felé vezető utakat a vidéki falvakról beözönlött vándorkoldusok valósággal ellepték, követelve az alamizsnát. Egy részök ezalatt a nyaralókat járta be, veszélyeztetve a vagyonbiztonságot. A közúti vaspálya társaság zugligeti végállomásán oly jeleneteknek voltunk tanúi, melyek a kellő számú rendőr kirendelése által teljesen meg­akadályozhatok lettek volna. Különös tekintettel I azonban arra, hogy a Városligetnek kiállítási czélokra való fölhasználása által tapasztalata- I ink szerint eddig a zugligeti kirándulók száma cíílább is megkétszereződött s folyton növe­kedni fog^^VT.esüiet e kérelme a legmelegebb pártolást méltán mt^ÍTe^gb em Az igazgatóság ezutta^ EÁ elhatározta, hogy f. hó 30-án tart közgyűlést, délelőtt 11 órakor, melyen az egyesület vagyoni állapotáról fog jelentést tenni, megállapítja a jövő évi költ­ségvetést, s egész évi működéséről tesz jelentést. Tndositó. Tépett galylyak. Csodálatos az, ha a lélekkel megáldott ember, a ki beszivta magába a műveltségnek még legparányibb részét is, és a ki tud még lelkesedni a természet szépségein, vadakhoz illő kegyetlenséggel ront a mező virágaira, a cser­„A BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) (4) Irta : ERDÉLYI GYULA. Réty An tus István barátomnak ! No megállj Káva Ferkó majd elrontom a praedikácziódat. Megállj kéményseprő esperes elcsapatlak, inkább magam állok be Nazarenus püspöknek. Nem kell nekem földosztó csak földfosztó. Ezeket hányta vetette magában kasznár Penege Lőrincz. Dühöngött, de nem mutatta a dühét. Majd vissza szolgálja. Észre sem veszi a komája mikor kapja vissza a kölcsönt és pedig tetézve . . . Hanem Káva Ferkó az ne kerüljön a szeme elé, mert megbánja. Megbánja keservesen. Nem felejti el soha azt a csúfot, a mit tőle kap. Káva Ferkót épen kapóra hordta az út­jába a szél. Még ki sem eszelhette, mit tesz vele bevetődött a Méretlen csárdába. Igét ter­jeszteni jár kel. Bő Isten áldást kért felebarátai fejére, bibliás beszéddel minden jót kívánt lép­teikre, nyomaikra. Erőt kért, hogy zabolázzák í magukban a rosszat, tartózkodjanak a bűntől, j legyenek mértékletesek ételben, italban; azután egy liter bort kért a javából. Nagyon elfáradt a gyülekezetben. Jób szenvedéseit olvasta fel ember társainak. Az ember szenvedésre van rendelve. Ejnye Mihály a csárdás eltérítette buzgó- ságából a prófétát. — Ferencz mondja csak meg, mi a kon- venczió. Jól fizették e a párbért ? Mit csinál a tiszteletes asszony t. i. a kelmed felesége. Ejnye Mihály összekacsintott Dombor Máté úrral. Mind a ketten tudták, hogy a tisz­teletes asszony az az Káva Ferenczné asszonyom nagy sárkány. Egyenes rokonságban áll a szili sárkánynyal és a próféta jobban fél a nyelvé­től, mint a régi hitvallók a máglya haláltól. Káváné asszonyom haragudott a papi méltóságnak miatta és ha nagyon kenetteljes állapotot öntött a garadra Káva Ferkó, a hátá­hoz szabdalta a lábszijat. Az érdemes próféta a gyülekezetből térve haza felé a sárgaföldig szokott elázni. Hamar utolérte az Isten haragja felbuz­dult felesége képében, ki azt verte a hátához, hogy ne az emberek sebeinek tövisét húzogassa, de rakjon foltokat a derék képfalusiak elnyűtt lábbeliéire. Káva Ferkó holmi atyafias segélyek, ! keresztény szeretetből eredett adományokkal | megvásárolgatta a békét és az asszony nem tudta kiverni a vargából az apostolt. Apostol Káva Ferencz tovább is szórta az igének elveik Ejnye Mihály tüzes taplót dugott a Káva Ferkó fülébe mikor feleségét emlegette. Dombor Máté jó izüen nevette a karó közé szorulást. Mindenféle hamis prófétát gyűlölt és a hol lehetett ő is ostorozta a nép ámitókát. Tisztelte az elve­ket, de az érdek vadászoknak ellensége volt, akár nagyurak, akár mezítlábasok. Péter öcscse az elvek embere volt. Szive meggyőződéséből beszélt. Látta a népet, szenve­déseit, nyomorát, a mi legfeltűnőbb a nagy városban, hol az ember nem a maga szegénye, de másé. A tőke garázdálkodása tűrhetetlen, az élet drágul, pecsenye árában kél a korpa kenyér. Péter érezte a mások tövisét, ezekből a sebek­ből teremtek elvei. Az elvek szépek csakhogy útvesztőbe juttatják azt a ki hirdeti. Az ember- boldogitók gondolkodása magasan repül, de józan ész nélkül valók. A fát nem ahoz való talajba ülltetik. A nép boldogságának alapja, ha imádkozik és dolgozik. A nép ámí­tok nem dolgoznak és a népet arra serkentik, hogy kerüljön kaszát, kapát. Tanácskoznak, a munkának ellenszegülnek és szegényednek. Az utolsó falatjukat is odaadják a Káva Ferenczék- nek és egyéb gyülevészeknek. A régi próféták igazságra az újak hazugságra építenek . . . A nép elbódul beszédjeiktől és tönkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom