Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
Budapest, 1895. Vasárnap, január 20. IV. évfolyam 3. sz. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁG! ES TÁRSA DAL Hl HETILAP Az I. kerületi polgári: kört. ' II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és;, a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. KIÄDÖ-HIYÄTÄk, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-ntcia 12 a Szöke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 koro&á. Tél ' vre 6 korona, évnegyedre 3 korona, Egyes szám ára 24 fillér. S^RKÍlSZTÖS^G, I, kér., Alkotás-ntcza 12/a. Szöke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Egyhangú választás O-Budán. Semmi sem bizonyíthatná, oly fényesen a III. kerület társas életének jelenlegi nyugodt békés voltát, mint a T ár s a s k ö r tisztújító közgyűlésének egyhangú választása. G o:c feltűnő jelenség, mely mél- ■ i • iegérnemli, hogy vele e helyen foglalkozzunk:, ___gérdemli különösen azért, mert az elvi és személyi differencziák még nem régiben két táborba osztva tették egymás elkeseredett ellenségeivé derék, munkás fél-fiainkat. Hogy ki, vagy mi volt mindennek az oka, azt nem kutatjuk; de fölösleges is volna; elég tudnunk azt, hogy a kha- oszból való teljes kibontakozás a jövő, a boldog 0-Buda körvonalait teszi már láthatóvá előttünk, melynek eléréséhez immár egyenes és bevilágított út: az együttes, békés és kitartó munkálkodás útja vezet. Ezt a hallgatag elhatározást láttuk érvényre emelkedni a múlt községi választásnál, s ezt látjuk most mintegy szank- cziónálva Kugler Józsefnek a Társaskör közgjmlésén tett fölszólalásában; melynek következménye egyhangú választás lón. Tragikus végkifejlést Ígért valamikor az annyiszor fölemlített képviselőválasztás után bekövetkezett bonyodalom, s íme mégis a lehető legkielégitőbb, legmegnyugtatóbb lett. A kedvező megoldás megtartá a szereplőket továbbra is a társas életnek, és a mi fő; a történtekből mindenki levonhatja a tanulságot. Az igaz, hogy voltak hosszas és kínos jelenetek, melyek majd hogy tökéletesen ki nem fáraszták idegeinket; de könnyen feledjük a kellemetlent, a bo- szantót: mert ha a vége jó, minden jó! Nem állítjuk azonban, hogy a jövőben egyáltalában nem nyilvánulna más, mint csak egy akarat, egy elv. Yolt és leszen is mindig olyan, ki vagy csupa ellenkezési viszketegből, vagy egyéb okból mindig azok ellen van, kik tehetségükkel, munkásságukkal oly népszerűséget vívtak/ ki, mint a III. kerületben G y u- lányj, Kugler, Tatay, Yégb és másók. Jogos ambiczió vezérelhet minden tisztességes polgárt a közéletben szerepelni; de jogtalanná leszen ez akkor, ha higgadt megfontolás nélkül önmagának túlbecsülésével az érdemesek fölé tülekszik. Az érdem megleli jutalmát; a fiatal tehetség is érvényre jut idővel. A ki nem elégített ambiczióknak nem szabad mindjárt a kétségbeesés fegyvereivel barczolniok; mert hisz a mnlt eléggé megtanitotl bennünket arra, hogy a személyharezoknak abszolúte nincs hasznuk, s ami káruk van, az is mind a társas életre háramlik. E végből szükséges, hogy a kipróbált erők, az elismert vezetők, a kerület „A BUDA és VIDÉKÉ“ TÁRCZAJA. A szerencsétlen flótás. Irta : Kóródi Péter. Miután lopni szabad, ha meg; nem tudják, megvallom, lophatnék én is annyit, a mennyi az én passióimra elégséges lenne halálos holtomig, de nem lopok, mert a becsület rabja vagyok. Pedig ismétlem, mint a székes- főváros egyik adópénztárnokának minden negyedévben nyílnék alkalmam arra. hogy 2, 8 százezer koronával odébb álljak, de én a pénzszállítás alkalmával beérem azzal az ártatlan czél- zással is : „Gyerünk Amerikába!“ S a kollégámnak, az ellenőrnek rendesen mosolyra nyílik erre az ajka, kinek különben jómagámmal együtt ezer oka van redőkbe vonni gondoktól izzó homlokát, mert neki van egy igazi Xan- tippéje s négy eladó lánya, a kiket a szólás- szapulás vásott komaasszonyai „örökös menyasz- szonyuknak“ neveznek, — nekem pedig volt egy kikiáltott szépségű feleségem, a ki csókolni, szeretni, imádni való teremtés volt, csak sok áldozatomba került s az életemből legkevesebb 10 évet vett el. A lánczhid kávéházban láttam meg őt s ott vallottam neki szerelmet a kihűlt kávém mellett, a mit ott is hagytam lángoló szivemmel együtt. Nem kellett az nap sem étel, sem ital, sem álom. Én, a jól táplált s máskor farkas étvágyú férfiú elteltem szerelemmel. Én, a ki a hosszú téli éjszakákat megmozdulatlanul fűrészeltem át kényelmes ágyamban, most elkerült az álom, ébren álmodám, nem terített asztalról, hanem arról a tíineményszerü sugár, karcsú leánykáról, arról az egyetlenről, ki elbűvölő mosolylyal súgta fülembe e szót: szeretlek ! Kívüle más soha senki. Tudtommal legalább nem. Még akkor csak ellenőr valék az adópénztárnál, de már az is számot tevő állás s a közeli előléptetés reményében haladéktalanul oltárhoz vezettem Izát. Fényes kis otthont teremték számára. Ellestem még a gondolatát is. Mit se találtam drágának, a mivel neki örömet szerezhettem. Egy-egy dísztárgy boudo- irja ékesitésére, egy gyémánttü, gyűrű, kar- perecz s több eféle, e megtestesült ideálért bagatell volt nekem ! Alig múlt el nap, hogy valami meglepetésben ne részesült volna általam. Minthogy olvasni csak a napilapok kis- hirdetéseit szerelte, hát én nap nap után megvettem valamennyi lapot, csakhogy szórakozzék. Hangversenybe, szinkázakba vittem, látogatásokat tettünk ott is, amott is, minek folytán nagyon gyakran benépesült vendéggel egyébkor csendes otthonunk. Felkerestek művész- I baiátaim a színházaktól, akik annak idejében elég kellemessé tették nekem a garzon életet s ezek révén üdvözölhettem házamnál Herzfeld Izidort, egy előkelő bankárnak a fiát, a kit | vezérfórfiai egymással a iegőszintébb > egyetértésben, egymással karöltve munkálkodjanak közre a kerület érdekeiben. Az egymás mellé való sorakozás a legbiztosabb védfal a támadások ellenében ; az együttműködés a legbiztosabb eszköze a sikernek. A III. kerületben mostanában minden lett, minden jel a legkomolyabb bókét hirdette; de egy: a régi munka- ked', lelkesedés hiányozni látszott belőle. Az út, a mely a j ö v ő, a boldog Ó-Budához vezet, ime meg van már világítva a békés kibontakozás által: az együttes és kitartó munkálkodás legyen hát az, mely ez utón az előre haladást is biztosítsa! Garanczia erre nézve Kugler föl- szólalása, a Társaskör egyhangú választása; garanczia erre vezérfér fiaink hazafisága! r. i. Földváry Mihály. j Múltúnk, magyar fajunk nagy alakjai gyors egymásutánban dőlnek ki. Azok, kik a történelem, korunk alkotásában résztveftek, fogynak napról-napra. A régi Magyarország a régi, vármegye számottevő alakjai közül, alig-alig él valaki. A nagyok kor- és munkatársai közül napról-napra többen költöznek el. úgy mutatott be az én népszínházi komikus barátom, mint müvésznő-maecenást. Persze, gondolám exsemporizál, a hogy a színpadon nem egyszer. Különben mi kifogásom sem lehetett a korrekt magaviselet ti fiatal ember ellen. Vig volt mint az ördög, csupa ötlet, a mint lzám mondani szokta: a társaság lelke. Az is volt. Sok ragadt rá a kulisszák között, de még egyebütt is, a zeneiskolában, mert a hegedüjátékával nem egy hegedűművészt le- gyurhatna! minek következtében igen gyakori vendége lett a házamnak. Boldog valék, hogy a hegedüjátékával örömet szerzett a feleségemnek. Addig bámultam benne magam is a hegedű-virtuózt, mig a nevemhez e czimet nem ragasztotta: „szereucsétlen flótás!“ * Úgy a székesfővárosi adófizető polgárokra mint az adópénztárnokra legterbesebb az utolsó évnegyed, mert az adózó polgárok hogy a képviselőválasztók névsorából ki ne hagyassanak, minden hátralékot kifizetnek s a szegény adó- pénztárosok izzadhatnak a százezrek megolva- sásában. Egy ily nehéz napon nyitott be bozám a pénztárba Iza, kissé szomorúan. Elképedve tekintettem reá Valamit hebegtem meglepetésemben, mire ő nagyon röviden értésemre adta, hogy az anyjával Bécsbe utazik, beteg nővére látogatására, a mibe én a legnagyobb készséggel beleegyeztem, sőt kijelentem, hogy a délutáni vonattal én.i8 velük mehetek. De Iza fölötte sürgősnek, balaszthatlannak monda el-
