Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-05 / 18. szám
Budapest 1895. (5.) BUDA és VIDÉKÉ Május 5 telek főösszege 2.034,899 fórint 37 krajczár, a kiadásoké 1.764,054 forint 14 krajczár. Marad fölöslegül 270,845 forint 23 krajczár, hozzá- számitve a tavalyi nyeremény-maradványt: 5786 forint 99 krajczárt, rendelkezésre áll: 275,682 forint 22 krajczár. Ebből az igazgatóság s a tisztviselők jutalékának levonása után osztalékra részvényenként 25 forint lesz kifizetendő, az élvezeti jegyek után pedig egyenként 15 forint. Az osztalékot május hó 1-től fogva fizetik ki. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette; a benne foglalt indítványokat elfogadta s a fölmentvény minden irányban megadta. Az alapszabályoknak a viszonyok változása folytán szükségessé vált módosítására vonatkozó javaslatot haraszti Jelűnek Henrik vezérigazgató terjesztette elő. A módosításokat, a melyek főleg a társaság fönnállásának időtartamára, annak czéljaira, a közgyűlésnek fön- tartott tárgyakra s végre a pénztár, mérleg és a jövedelem kezelésére vonatkoznak, a közgyűlés elfogadta. A napirend harmadik pontja: jelentés a társaság uj tervezeteiről, a melyre nézve a vezérigazgató tett előterjesztést s ezzel aztán a közgyűlés véget ér. Az Erzsébet Gőzmalomtársaság: múlt hó 30-án délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen azokat a módozatokat beszélték meg, melyekkel a malmot a kedvezőtlen ipari viszonyok között fölvirágoztassák. A közgyűlésen elhatározoták, hogy az építkezés helyett, amely üzembeszüntetéssel s más hátrányokkal jár, inkább valamely malommal lépnek szoros üzleti összeköttetésbe. A legelőnyösebbnek a Pannónia gőzmalom látszott, amiért is határozatba ment, hogy tranzakczióba lépnek a Pannónia gőzmalom igazgatóságával, a mely tartozik az Erz8ébet-malomnak a forgalomban lévő 1000 forint névértékű 1127 darab Pannouiarészvény- ből 800 darabot átadni, minek ellenében az Erzsébet-malom minden egyes Pannónia részvényért 500 forintot és pedig 400 forint névértékű és az ezidei nyereségben részesülő, ujonan kibocsátandó részvényben és 100 forintot készpénzben ad ellenértékűi. A Pannonia-malom mint külön társaság továbbra is fogja üzemét folytatni. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy 2250 darab 200 forint névértékű uj részvényt bocsát ki. A Panno nia gőzmalom-társaság: múlt hó 30-án délután rendkívüli közgyűlést tartott, melyet a Pannónia gőzmalomnak az Erzsébet malommal leendő fuzionálása tárgyában hívtak össze. A közgyűlés elfogadta az erre vonatkozó javaslatokat épugy, mint az alapszabály módosításokat. Ezután a választást ejtették meg és az igazgatóságba egyhangúlag beválasztották Adler Mórt, Baumgarten Lajost, Bock Mátét, Deutsch Lajost, Herzfeld Frigyest, Kochner Zsigmondot, Simon Jabakot, Sonnenberg Imrét és Schwarz Ármint; a főfelügyelő bizottságba Bisicz Lajost, borosjenői Jeney Lajost, Kilényi Bélát, Kovácsi Sándort és Werk- ner Zsigmondot. Az Attila-utczai iskola és környéke. Van nekünk a Krisztinavárosban egy szép uj iskolánk. Az Aszalay-telken, hol azelőtt jókedvű bakák firkálták tele a falakat, majd később a betegek és a szegények menedékhelye volt, ott ma palotában oktatják a jövendő nemzedéket a szépre, jóra. hasznosra, ott ma dicséretes buzgalommal oltják a jövő nemzedékbe a tudást. Igazán, elszomorodik az ember, ha ennek a szép iskolának környékét nézi s ha megtudja, mi minden akadályozza a tanítás rendes menetét. Ott van tőszomszédságában a Vérmező, a mely magában véve kitűnő játszóhely a gyermekek részére, de annál kellemetlenebb az iskolára. Reggel 8—fél 9-ig vonulnak a katonák oda ki természetesen dob és kürtszó mellett, fél 10—ll órakor hazamennek dob-és kürtszó mellett, délután 2—3 óra között megint gyakorolni indulnak persze dob- és kürtszó mellett, — a katonazene, ha kilométernyi utón nem játszik, az iskola előtt okvetlenül rákezdi a gyermekek nagy örömére, az Alkotás-utczai katonakórházból majd mindennap temetnek, a katonazene, ha egész utón nem játszik, akkor is megkezdi az iskola előtt s mikor már el- bucsuztatták a „Gott erhalte“ hangjaival a jégpálya közelében a megboldogultat, visszajö- vet mindig az iskola előtt kezdik el a különben lelkesítő, vig nótákat. — Megtörtént már az is, hogy a temetési menet közvetlenül a kapu előtt állván meg, a beszentelés után megadták a disztüzet. No hát azt hiszem, hogy ez egy kissé túlságos! Nincsen nap, hogy mindezt ne élvezhetné a tanítóság. Tett ugyan az iskola már lépéseket ez irányban, de úgy látszik katonáókkal csak a felebbvalók beszélhetnek. A másik dolog, mit felemlíteni kívánok, az iskola környékén uralkodó óriási sár. Nem kért az iskola egyebet, mint azt, hogy az iskolától át különböző irányba kikövezett átjárót csináljanak, csináltak is egyet. Már most ha a gyerek jön, bármely részről, sárban kell másznia, e sarat mind a 800 beviszi az iskolába, ott megszáradván, porrá lesz s a tanító és a gyermekek megegészségesedé- sükre belehelik. De talán az a két átjáró sem sokat segítene, hiszen mire az átjáróhoz érnek, már annyira sárosak, hogy egy kicsivel több vagy kevesebb sár, illetve por a tüdőnek nem sokkal jobban árt. Az egész vidék olyan elhagyatott; a Vá- rosmajor-utcza szegélyét képező Krisztina-körut fel az Alkotás-utczáig sehol kikövezve nincsen; építik a palotákat sorba, de a palota lakói csak verőfényes időben mehetnek ki, ha ugyan akkor az „Ördögárok“ szaga és az óriási por nem kergeti vissza őket, — sáros időben csak evező forma botokkal és két araszra feltürt nadrággal lehet a Krisztinaváros egyik legszebb részén végig menni, pedig ez — az Alagutat leszámítva — egyedüli összekötő része ez a Krisztinavárosnak a II. kerülettel. Az iskolától a várba kanyaruló út megint csak olyan sáros, hogy ott csak a kikövezett csatornán lehet menni s jön valaki szembe, elszántan kénytelen belépni a feneketlen sárba, veszélyeztetvén azt, hogy a czipőhuzó agyagban hagyja az ember lábbelijét. A Városmajor-utczából jövők még legjobban cselekesznék, ha esős időben a Csaba-utczán mennek ott legalább tudják, hogy elhagyott utczáean vannak s legalább megpihenhetnek a már nagyon is rozoga tahidon. Pedig sokan járnak ám a Városmajor-utczából az iskolába, hogy többet nem említsek: a „Mayer-árvaház“ növendékei. Bizony-bizony ráférne egy kissé nagyobb gond és egy kissé több jóakarat erre a vidékre is. H. Olvasóinkhoz. Egyleteknek különösen ajánlatos az előfizetés, mert a nyilvánosságnak lapunk utján beszámolhatnak s az érdeklődést jobban felkelthetik. Egész éves előfizetőinknek akár czégek akár magánosok, egy díjtalan kis hirdetéshez joga van. Községek a község terhére fizethetnek elő s ezt a megyei hatóság nem kifogásolja. A jövő évnegyedben különös súlyt fektetünk a Buda és vidéke közhasznú intézeteinek ismertetdsére és azok életének közlésére, hogy lapunk mindenkire nézve érdekes legyen, s Buda és vidéke érdekeiért az egész ország érdeklődjék s azt megértse annak emelését segélyezze. Előfizetőink minden megbízásában eljárunk, kérdéseikre megfelelünk. Április hónap folyamán egy érdekes regényt kezdünk . . . Különös súlyt fektetünk a magyarosodás és a magyar szellem terjesztésére. E téren folytatott küzdelmeinket az országos magyar egyesület azzal ismerte el, hogy tayjainak legmelegebben ajánlott és azokat felhívta lapunk terjesztésére. A menynyire terünk engedi a művészet, irodalom és társadalomnak a magyarság ellen elkövetett vétkeit is feltüntetjük, s küzdünk a magyar zamat én magyar szellem mellett, megtámadva ennek ellenségeit, szóval lapunk az igaz magyarság tehát minden igaz magyar ember lapja óhajt lenni. Ez Buda és vidékének csak hasznot hajthat. Meghívunk minden jó hazafit ehez a munkához, melynek czélja. az, hogy az a hely és vidéke, hol a magyarok királya székel sokkal szebb legyen mint valaha. Legyen az a tudomány, irodalom és művészet művelőinek is központja. A fejedelem legerősebb testőrsége a művelődés harczosai lehetnek, kik itt é3 a vidéken minél nagyobb számban települjenek le. Ezért küzdött és ezért küzd az a lap mit én szerkesztek, a mi lapunk eddig és ezután is! Erdélyi Gyula. Különfélék. — Májusi lövészet. A budapesti polgári lövészegylet ma tartja nagy megnyitó lövészetét. Kezdete 8 órakor. 1 órakor társasebéd délután 2 órakor a lövészet folytatása, a lövések osztályozása, a dijak kiosztása. A folytonosan izmosodó lövészegyletnek ebben az évben is élénk évadja lesz. A millenium megünneplésére is nagyban készülnek. — Színészet. Krecsányi előadásait érdekkel látogatja a közönség. Mint az előző években úgy az idén is a társaság igen jó, az előadások szabatosak, a műsor változatos. Teljes joggal várhat tehát Krecsányi telt házakat. — Plébános jelölés. Budakeszin nagyon el van keseredve a közönség. Steiner Fülöp püspök nem vette figyelembe at általános óhajt és nem jelölte Neumayer Ferenczet a község szeretet és tisztelt helyettes lelkészét, kinek távozását mindenki sajnálja. Jelöltek Kaufler János vértes bogiári, Buliss Ferencz turnoki plébánosok és Fritzenschaft János székesfehérvári káplán. — Megerősített alapszabály. A duna-bogdányi szent József nyilvános munkás betegsegélyző pénztár alapszabályait a nagy- méltóságu m. kir. kereskelemtigyi miniszter jóváhagyta. Ezek alapján a pénztár igazgatóság a következőképen választatott meg : Igazgatósági elnök: Scheider János, alelnök: Leschinszky András, pénztárnok : Hock János, Ellenőr : Fleken- stein Márton. Igazgatósági választmányi tagok: Yátz János, Theiszler János, Spáth János (237. sz.), Wogl Péter, Heer Ferencz, Ott Márton, Dubniczky József, Spáth János (3. sz.), Retter Mátyás, Kreisz András, Kugler János, 'Knab János (259. sz.). Felügyelő bizottság: Kreisz Mihály és Elter András; póttag: Schilling Antal. Választott bíróság. Elnöke: Rippl József (507. sz.), tagjai: Sstein György, Hock Mihály, Pollák Ferencz és Lang József. Póttagok: Ssrött Gyögy, ifj. Ferberth János és Theiszler András. Közgyűlési képviselők: Wallen- feld Mihály, Szurány Gyula, Wadner Mátyás, Zeller József, Németh Iános, Kreisz Mihály, Hock Mihály, Lang József (201. sz.) Elter András, Streich András, Spitaser Jakab, Kovács János, Rippl József (407), Stein György, Boni- ferth György, Boniferth Ferencz (314. sz.), Schilling Antal, Kamerer Mihály, id. Ferberth János, Pollák Ferencz (431. sz.), Balogh János, Zeller János (209. sz.), Schrött György, Melcher Ferencz, Kamerer Ferencz, Heer Mihály N., Fleckenstein Mihály, Rudolf András (417. sz.), Heer Mihály (194 sz.). Kamerer János, Knab Ferencz (201. sz.), Trap István, Vogl András (202. sz.) Boniferth János (206. sz.) Gráff János (220. sz.), Kaiser Márton, Boniferth András,
