Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-28 / 17. szám

Budapest 1895. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Április 28. s hogy azóta mily küzdelmet kellett vivniok. A főváros közoktatásügyi tanácsosát, Rózsa­völgyi Gyulát illeti az érdem első sorban, ki az általa készített javaslatot mindenütt lelkes, meggyőző szavakkal ajánlotta s a hol kellett védte. Kiérdemelte a tanitóság háláját Buda­pest kir. tanfelügyelője dr. Verédy Károly is. Köszönetét rótta le a tanitóság a főváros ható­ságának és közönségének s végre P e r c z e 1 Dezső belügyminiszternek. Valóban a főváros tanitói, ha nagy küz­delem árán is, de kivivták azt, hogy szerény, de tisztességes fizetésben részesülnek. S öröm­mel konstatálhatjuk, hogy csak roppant el­enyésző kisebbség volt a tanitók fizetésemelése ellen. Csak a pénzügyi bizottságban emelked­tek hangok, másutt mindenütt egyhangúlag fogadták. A tanitók fizetését utoljára 1876-ban ekképen állapították meg: igazg. fizetése 1200 forint, 300 frt lakpénz, I. fokú tanító fizetése 800 frt, 250 frt lakpénz, II. fokú tanítóé 600 600 frt, 200 frt lakpénz, III. fokú tanítóé 500 forint, 100 frt lakbér volt, az időközben szer­vezett segédtanítói állást 500 írttal dijazták. A tanitóság azt kérte, hogy arányosítsák fizetését a polgári iskolaiakéhoz akképen, mint azok fizetése a reáliskolaiakéhoz viszonylik. Nem vitték ugyan keresztül ezen elvet, de meg lehet elégedve a főv. tanítósága, fizetésük minden fokban 200—350 írttal emeltetett Jelenleg az igazgató fizetése 1400, az I. fokú tanítóé 1100, a II. fokúé 800, a III. fokúé 600 frt, lakáspénz 30°/0, tehát 420—330—240 és 200 frt. A segéd­tanító fizetése 600 frt (lakáspénze nincsen). A III. fokban 3, a II. fokban 4 évig marad a tanító, a 10°/0 os, tehát 110 frtos korpótlék az I. fokba lépéstől számittatik (eddig 60 frt volt), az igazgató szerzett pótlékait megtartja s továbbra 140 frt évötödös pótlékban részesül. A vidéken már működött tanítóknak, ha a fő­városba választatnak, a kinn töltött éveket be­számítják. Ez a szép uj szabályzat mindenesetre arra fogja indítani a vidéki iskola fenntartókat, hogy a példán követve, ők is méltányolják a tanitók munkásságát, ők is adják meg a kellő anyagi javadalmazást ahhoz, hogy drága, ezer éves múlttal biró hazánk tanügye révén elér­hesse mielőbb fénykorát, s hogy a fénykor fenn is álljon mindaddig, mig „magyar lakik a parton s a hazának csak egy romlatlan gyermeke is leszen.“ A tanitók közül legtöbbet fáradtak, időt, munkát nem kiméivé, az e czélra kiküldött bizottság elnöke és jegyzője, Somlyay József és Hajós Mihály, kiket mi a budai oldalon is általánosan és előnyösen ismerünk. Nem ktilön­Ebből a tettből tanulhatunk. A czéhek története, a régi magyar kereskedelem hálásan dolgozható fel az érdekeltek támogatásával. Iparosok, pénzintézetek, kereskedők, me­gyék, városok, községek, egyletek bevonásával alakítható egy nagy irodalom-pártoló egyesü­let, mi a közoktatás minisztériuma irodalmi osztályának lehetne hivatása. Ennek kitűnő jó hatása lenne a nyilvánvaló üzleti és hivatal­beli magyartalanságok meggátolására is. A magyar egyesület kormánytámogatás nélkül e téren nem érhet el kedvező eredmé­nyeket. A magyar kultúrának talpköve a jó magyar nyelv. Ázt hiszem ezt felesleges előtted hosszasabban fejtegetni, előtted a ki ennek a tételnek hive vagy. Ha külföldi példa kell, idézhetem Helsing- forsot, hol van egy bizottság, mely a nyilvános feliratokat ellenőrzi. Ez nem csak a kereske­dőkre tartozik, de a közművelődésre, mert a hol az üzleti világ ily könnyelmű a nyelvvel szemben, ott kulturális czélok tekintetében kevés várható tőlük. Ne engedjük kihalni az eszményiséget 1 Ne engedjük, hogy diadalt ülljön az aktuali­tás ! Ez a rettenetes szú, mely megörül min­den írót a sajtó taposó malmában. Szűnjék meg a pajtáskodás, ne szálljon semmi apáról fiúra egyéni érdem nélkül és hozzuk vissza diadal­szekéren a régi irodalmi erkölcsöket. Ülj a diadal-szekérbe te és ne húzd, ne tóid az érdem­telenek szekerét. (Folyt, köv.) ben sokat dolgozott ez ügyben különösen a mozgalom megindítása idejében Schwetz Vilmos kir. segédtanfelügyelő. Neptun. Krecsányi Budán. Közzénk jött, itthon van. Szívből üdvö­zöljük őt magát az igazgatót, az egész szín­társulatot egyenként és összesen. A tavasz szellőjével, a zöldülő cserjékkel, a virágzó fákkal, a fecskemadarral, eljött a mi rég várt vendégünk is, hogy a krisztinavárosi színkörben elfoglalja helyét a múzsa, szólj on a zene, hangozzék a magyar nóta. Krecsányi színtársulatának bevonulásával uj életre kél Buda; különösen a Krisztina­város. Élénkség és mozgalom érezhető minden vonalon. Ismerős és ismeretlen arczok tűnnek elő az utczákon, tereken de mintha mindannyia régi jó barátunk volna. Krecsányi itt van, társulatával megerő­södve, megifjodva. A kik a régi gárdából ki­maradtak őszintén sajnáljuk és a kik újonnan beléptek a társulatba örömmel üdvözöljük és szives istenhozottat mondunk nekik. Krecsányi Ignácz évek során át megmu­tatta, hogy a műsor kellő megválasztásával s a társulatához szerződtetett kiváló erőkkel igen is ki tudta elégíteni, a még oly finnyás műértő közönség igényeit is, és éppen azért hisszük, hogy ez évben is sikerülnie fog az összevágó előadások által oda édesgetni azt a közönséget, a mely hozzá és társulatához mindenha hü maradt. A buda-krisztinavárosi színkörben Kre­csányi Ignácz jól szervezett színtársulata, szom­baton, e hó 27-én kezdette meg működését. — A társulat művészi személyzete huszonöt magán- szereplőből, a karszemélyzett pedig harmincz egyénből áll. — Az igazgató a vidéknek több kiváló, a fővárosban még nem ismert tagját szerződtette. — Uj tagok: Revitzky Etelka, Kállay Lujza énekesnők, a kikhez a budai közönség egyik kedvencze, Ledofszky Mariska és Rákosi Szidi asszony kitűnő tanítványa, Le­dofszky Gizella kisasszonyok csatlakoznak. — Az uj tenorista Kozma István lesz. — Hős szerelmes Csiky László, lyray szerelmes Beregi Oszkár, jellemszinész Bihari Ákos. — Baritonis­ták : Raskó Géza és Kassav Károly. Hősnő és társalgási Haraszthy Hermin asszony, drámai szende Kápolnay Juliska kisasszony. Naiva Rás- kay Emilia. Bonvivant Réthy Lajos. Társalgási kedélyes szerepekre Krecsányiné asszony. — Komikákra Berzsenyi Julia. Anyákra S. Szakáll Rózsa asszony van szerződtetve. — Komisu- sok: Szathmáry Árpád, Kovács Mihály, Gireth Károly, Szilágyi Dezső és Füredi József. — Apaszinészek: Berky Ferencz és Körmendi János. — Karnagy Orbán Árpád. — Megnyitó előadás „A czigánybáró“ operette lesz, Revitzky Etel, Kállay Lujza és Kozma István bemutató­jául. — Vasárnap pedig „A kintornás család“ Tóth Ede népszínműve kerül színre. — Kre­csányi a lefolyt télen a színkör belsején sok javítást és újítást eszközölt. Egészen uj szín­padot csináltatott, a páholyok mögött levő kör­székeket mindkét oldalon, továbbá a karzati első és második sor zártszékeket újra kárpitoz- tatta és megyszin posztóval vonatta be, végül a páholyokat is újra renováltatta. Az igazgató mindazon fővárosi társulatoknak és egyleteknek, melyek az előző években árkedvezményben részesültek, jövőre is engedélyezi. A fiuk hadserege. Drnmmond Henrik tanártól. Angolból fordította: Siebreicli Károly. j (Folytatás.) Térjünk át a fiuk hadseregének történetére. Köztudomású dolog, hogy a legtöbb mun­kás gyermeke nem veti magát alá a szülői szubordinácziónak. Az iskolával csak hamar készek a nélkül hogy bennök az önmagán való uralkodás kiképződnék, és miután már keresetük is van, önállóvá lesznek, és felnőnek minden alapeszme nélkül zabolátlan természettel, s minden tisztelet nélkül a törvény iránt. A mire nékiek tehát az első szükségük van, az a fegyelem. Nos ! véletlen itt van a fegyelemnek az az alakja, mely nem csupán a lehető legalaposabb, hanem a mely a fiuk természetéhez leginkább való, mivel mindennemű és alakú katonai organizáczió iránt a fiukban velők született ér­zék van. Ez az ok vezette azt az önkéntes tisz­tet, ki ebben a munkában részt vett, és a ki a fiuk hajlandóságát kihasználta abban a biztos reményben, hogy egy szebb és állandóbb jövőnek hintse el a magvát. Midőn a fiukat összeállította egy századba, hogy őket bizonyos hétköznapon alapos kikép­zés alá vegye, számot vetett magával, hogy a katonásdi mellett megtaníthatja őket, szófoga­dásra, tiszteletre, türelemre, férfias méltóságra, csinosságra, pontosságra a nélkül, hogy ez ter­hűkre lenne, s mindezt mulatság alakjában. Kiképzés nem csupán katonai játékban, hanem rendes kiképzés a szó legszorosabb értel­mében hozatott be és egy egész tél folyama alatt szigorúan betartatott. A kísérlet végeredményében minden vára­kozáson felül sikerült. Egyszere megváltozott az iskola képe. Teljes rendszer uralkodott, a jó szokások és a testi tartás javult, morális jellemük megerősödött és a nevelésnek méltó alapköve letétetett. Az elsőnek mintájára más századokat is csakhamar állítottak fel, és az eszme lassanként gyökeret vert, mert majd az egyik, majd a másik kerületben századok képződtek és a moz­galom kiterjedt az egész országban. Midőn 1883-ban Smith W. A. az első Lanark önkéntes vadász-ezred tisztje Glasgow - ban megkezdte ez alapon az első kísérletet, még leglelkesebb barátai is kételkedtek a siker­ben. Várták az eredményt, és nem csalatkoztak. Smith W. A. egyszerű egészséges szelleme, rend­kívüli gyakorlottsága megnyerte mindazokat, akik a gyermekek iránt érdeklődtek, úgy hogy most egész Brittánniábau elterjedt a fiuk ezredének organizácziója. 1890 év végével az összes erő volt: 418 század 1301 tiszttel, és 17,259 fiúval. Nemzeti­ség szerint a fentebbi számokkal megoszlott: Skotiában 251 század 10.516 fiú Angolszágban 145 „ 5823 „ Irlanban 22 „ 920 Összesen 418 „ 17,259 „ (Az utolsó kimutatás 1894-ben 730 század 2500 tiszt és 31.000 fiú.) A skót századok magas száma annak a körülménynek tulajdonítható, hogy az ezred eredileg Glasgowból ered, é3 hogy sok időbe került, mig a többi országokban is elterjedt. Hogy azonban Anglia és Irland ezt a mozgalmat mennyire felkarolta kitűnik abból az érdekes esetből hogy ez év kezdetétől Angliá­ban 23 és Irlandban 10 újabb század állítta­tott fel. Mindezek kiegészitésekép felemlítjük, hogy az Egyesült Amerikai államokban 20, Kanadá­ban 5, és Dél-Afrikában 3 század állíttatott fel, és éppen most tesznek kísérleteket ennek a kiváló organizácziónak életbe léptetésére az Ausztráliai Kolóniákban is. Az első század felállítása óta 1883. évi október havától egész 1890-ik év végéig az alábbi táblázat tünteti ki a mozgalom előliala- dását. Megjegyzendő, hogy ezekben a számok­ban nem foglaltatnak benn azok a századok, melyek idegen országokban alakultak, mert bár ezek összeköttetésben vannak is a fiuk hadsere­gével, még sem állanak iigyelete alatt. közvetlenül annak fel Év A századok száma tisztek száma fiuk száma 1884 1 3 30 1885 5 20 268 1886 44 136 1999 1887 124 485 6116 1888 220 705 10388 1889 318 1023 14.372 1890 418 1301 17259

Next

/
Oldalképek
Tartalom