Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-07 / 14. szám

Április 7

Budapest, 1895. (5)

BUDA és VIDÉKE

bíbor köntösét. Az írástudók és farizeusok megdöbbentek a nép szeretetének e fenséges megnyilatkozása felett és csak titkon súgtak, az aknát aláásták, hogy alattomban elkészítsék a Kálváriát. És a fényes bevonulás után megkezdődött a keservek és szenvedések útja, megkezdődött Jézus Krisztusnak mártiromsága. A zöld gallyakat, a virágokat, a lábaihoz letett illatos füvet legázolta a nép, hogy három nap leforgása után öklök és dorongok emelkedjenek s végig süvitsen Jeruzsálem utczáin Feszítsd meg! feszítsd meg! Pálmavasárnap, virágvasárnap után megkezdődik a n a g y h é t, a keresztény világ gyásza. És elzarándokol a hívők serege ahhoz a sirhoz, a hol a Krisztus jelképezett teste fekszik gyertyák fényétől, színes üveggömböktől megvilágítva, virágoktól körn)ezve. És a lélek bánata, szomorúsága és fajdalma csak rövid ideig tartó, mert a koporsóból kipattan az isteni szikra, megkomorodik a természet, sötét felhőkön át czikkázik a villám, dörög mindenfelől és a sziklaüreget őrző zsoldosok, és a megtévesztett nép szerte fut és csak jajjaik hallatszik Jeruzsálem utczáin, a berkekben, barlangokban és az olajfák hegyes vidékein: „Nincs itt! feltámadott! Virágvasárnap, te tavasz első ünnepe hintsd szét fénysugaradat a nagy ember-gomolyra, hogy az isten-ember dicsteljes útja megerősítsen bennünket a közös nagy szeretetbeu !

— Elismerés. Darányi Ignáczot a budai Il-ik választó kerület szeretett és tisztelt képviselőjét a törvényhozás az alelnöki székbe ültette. Ezzel a megtiszteltetéssel egy komoly, munkás és sokat tanult férfiút tüntettek ki. Mint politikusról nem beszélhetünk, mert ezt tárgyalni sem pró sem contra nincs jogunk. A mi lapunk a politizáló világon kívül áll. A pártok napi kérdésénél nagyobb idők előkészitósét, szolgálja Buda és vidékének érdekét. Ebben a keretben sokszor találkozunk mi Darányi Ignáczczal ki közöttük, mint polgár jelenik meg, hogy harczoljon érdekeinkért, igaz ügyünkért. Részt vesz minden társadalmi életünkben, és befolyásával sokat használ nekünk. Boldogult atyja is egész életét, hazájának, vallásának és a közügynek szentelte. Az ő saját családján kiviil, családja volt az emberiség is. Fiai mind kiváló férfiak, közelebb nevezték ki Bélát, a kitűnő gazdát a földmivelési minisztérium gazdasági intézőjévé. Üdvözöljük mind a két Darányi fiat.

— A primási udvarból. Vaszary Kolos bíboros herczegprimás e napokban udvarával együtt Esztergomba akart utazni a húsvéti ünnepekre. A Duua áradása és kiöntése miatt azonban az érseki városban egészségtelen a levegő és igy a külömben is gyengélkedő főirap Budapesten marad. Ebben az esetben nagycsütörtökön és husvét vasárnapján a Mátyás-templomban fog pontifikálni. A prímás husvét után okvedenül Esztergomba megy, hogy ott fogadja A g 1 i á r d i bécsi pápai nun- czirrs látogatását.

— A Duna áradása.) A fő- és székvárosban a Duna folyton árad. Az alsó rakodóparton már csónakáznak, a ki és berakodó- hajók a házakkal majdnem egy vonalon állóknak látszanak. A viz mindjobban elönti a rakpartot, hol a Danagőzhajó társaság favázás épületei abban a veszedelemben forognak, hogy a víz alámossa valamennyit s egy pár nap alatt összedőlnek. A nagy viz miatt a kikötő- hidak építése, mely épen folyamatban volt,

bizonytalan időre abba maradt. A magas vízállás következtében a Vízivárosban és a Tabán egy részében a mélyebben fekvő pinczékben talajvíz fakadt fel. A tanács falragaszokon figyelmeztette a közönséget, hogy veszedelem esetén a nap bármely szakában a mérnöki hivatalhoz, vagy a kerületi elöljárósághoz forduljon.

— Az eskütéri hidra vonatkozólag már sok, igen sok biztató történt a legilletékesebb, döntő helyről, úgy hogy már már kétségbe kell esnünk a hid jövője felett; mert a legbiztatóbb, az építés bizonyosságát feltüntető jelenségek daczára sem vette kezdetét az építés, sőt semmi jel sem mutatja, hogy nehány hónap alatt hozzá kezdenének a hídfők építéséhez. Wekerle hivatalos kijelentése szerint már lejárt az az időpont, a melynek bekövetkeztéig a hid építését be kellett volna fejezni. Wekerle épen nem sietett az Ígérete szerinti „legfeljebb egy év alatt“ megkezdeni az építést, sőt az 5 „legfeljebb egy éve“ régen letelt, a mikor újra a hidra gondolt Végre mégis törvény hozatott, a mely szerint a hid felépítendő. Csak hogy ezt a törvényt 1893-ban hozták s azóta csak újabb halasztást követ még újabb. A múlt évben több nagy házat sürgősen lerombolt a Duna közelében, a hídépítés miatt, a plébánia-épületet a karhatalommal megfenyegetett tanács kénytelen volt hamarosan elpusztítani. Most pedig 1895-ben, ápril kezdetén még csak előkészület sincs az építéshez. Közelebbről a miniszter felhívta a várost a hidra vonatkozó teendők sürgős megtételére. Nem lesz-e ez is: nesze semmi fogd meg jól?

— Az uj belvárosi plébános Á főváros közgyűlése a múlt héten nagy érdeklődés mellett ejtette meg a — Romeiser apátplébános halála által megüresedett — plébános-választást. A jelöltek Kimer Károly belvárosi és K rizsán Mihály józsefvárosi káplán voltak. Tizenegy szavazattöbbséggel a belváros hívői jelöltjét, Kimer Károlyt választották meg, mit a közgyűlés éljenzéssel vett tudomásul. E szótöbbséget a budai szavazatok adták, mert a budai bizottsági tagok méltányolták a IV. kerület óhaját. Reméljük, hogy adandó alkalommal a IV. kér. bizottsági tag urak viszonozni fogják, ha budai érdekről lesz szó.

— Budai ref. jótékony nőegyesület A L ó n y a i Etelka védnöksége alatt álló budai ref. jótékony nőegyesület megtartotta tisztújító közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. A választás eredménye a következő : elnök Benard Lajosné, alelnök Boné Gézáné, pénztáros Kasits Péterné, jegyző Babi- necz Emma, titkár Haypál Benő ref. lelkész.

— Egy emberbarát. A szegények nyomorán enyhíts és közelebb vagy az éghez. A gazdagok igaz gyémántja a jó szív. A vagyont az Isten azért adta, hogy a szükölködők- nek is jusson. A gazdagok asztala morzsáit sok szegény Lázár áldja. Tisztelettel és hálával kell megemlékeznünk D r é h e r Antalról, ki titokban is nagyszabású jótékonyságot müvei s közelebb kerületeink szegényeinek jelentékeny összeget juttatott. Nemcsak jókedvű, de bőkezű adakozó is. Isten áldása lebegjen felette és hallgassa meg a szegényeknek érte rebegett fohászait.

— A budai kerókpáregylet f. hó

2-án tartotta a „márvány-megyasszony“-hoz czimzett budai vendéglőben való egyleti helyiségében Dr. Ary Pál elnökiette alatt az 1894/95. évadban utolsó választmányi ülését, melynek főtárgyát ebben a hóban tartandó rendes évi közgyűlés határnapjának és tárgysorozatának megállapítása képezte. Az április hó 18-ára kitűzött közgyűlés napirendjének legfontosabb pontja az alapszabályok némely §-ainak megválasztása: a választmány ugyanis elhatározta, hogy az évi 6 frt, illetve 3 frtnyi tagdíjaknak 12 frt, illetve 6 írtra olykép való felemelését fogja a közgyűlésnek indítványozni, hogy a működő tagok által fizetendő 12 frt tagsági díjban a „Magyar Kerékpár szövetség“ részére járó évi 2 frtnyi tagdíj is benfoglaltatik, úgy,

hogy a „Budai kerékpáregylet“-nek minden működő tagja, egyúttal a „Magyar Kerékpár szövetséginek is és élvezi az ezzel járó előnyöket. — A választmánynak az alapszabályok megváltoztatására vonatkozó második indítványa oda irányul, hogy a közgyűlés határozatképessége akkép állapíttassák meg, hogy ehhez 50-ig terjedő létszámnál 20, minden további 10—10 tag után pedig 2—2 tag jelenléte szükséges. Elhatározta egyúttal a választmány az évi jelentés kiuyomatását. P. V.

— A gellérthegyi serpentin-utat a gyakori sziklaomlások miatt még a múlt évben elzáratia a tanács. — Miután azonban a sziklaomlások most megszűntek, a tanács egy bizottságot küldött ki, mely hivatva lesz helyszíni szemle alapján megállapítani, vájjon a sziklaomlások tényleg megszűntnek tekinthetők. Ez esetben természetesen a serpentin-utat még a húsvéti ünnepekre újra megnyitják.

— A közjótékonysági bizottmány e hó 3-án ülést tartott, a melyen Tatay Adolf bizottsági tag indítványt tett, hogy a 111-ik kerületben is mielőbb egy kisebb terjedelmű menhely létesittessék. A bizottság e részben megindítja a szükséges tárgyalásokat. A bizottság még régebben előterjesztést tett, hogy az Attila-utczában levő szegényház 4 pavilonjára egy emelet ráépittessék. A mérnöki hivatal ellenzi a tervet, minél fogva a bizottság helyszíni szemlét rendelt el s ennek foganatosítására kiküldötte H orv át János tanácsnokot. Kállay Gyula, Tatay Adolf, Ludwigh Endre és Beliczay Béla bizottsági tagokat. Dreher Antal sörgyáros 10.000 frtot ajánlott föl a fővárosnak, hogy az a főváros kezelése alatt álló jótékony intézetek között kiosztas- sék. — A bizottság azt javasolja, hogy ezen 10 ezer forintból a „József“, „Erzsébet“ és „Mayer“ árvaházakban Dréher Antal nevére egy-egy alapítvány alakittassék. A Tóth Xavér Ferencz hagyatékából fönmaradt 6107 forintra nézve a bizottság azt javasolja, hogy az a községi szeretetházi alap gyarapítására fordittas- sék. — Végül több jótékony intézet segélyezés iránti kérvényét intézte el a bizottság, s e czélra 6650 frtot hoz javaslatba. Ebből 5000 frt a Budán épitendo iparos tanonczok menedékháza javára jut.

— Választmányi gyűlés. A „krisztinavárosi asztaltársaság“ — melyről már nemrégiben rendezett két szépen sikerült mulatsága alkalmából lapunkban is megemlékeztünk, s mely aránylag még igen rövid fenállásához képest szép lendületet ígér, — csütörtökön márczius 28-án este 7 órakor a „Politikus Greisler“-nél levő helyiségében tartotta meg a a szervezés folytán megüresedett tisztségekre választmányi gyűlését, mely alkalommal az asztaltársaság elnökévé a köztisztelet és szeretet- ben álló Dr. Skalniczky Henrik krisztinavárosi orvostudor urat egyhangúlag választotta meg. A többi tisztségek következőleg töltettek be; Tiszteletbeli elnökké: idősb Krantz Alajos ur, I. alelnökké : Gulden Armin II. alelnökké: Bereg- szászy Kálmáu, Tiszteletbeli alelnökké: Gaston Cammerlinc, Titkárrá: Munzáth Károly, Jegyzővé : Stigliczy Kálmán, Pénztárnokká : Lüske Lajos Ellenőrré: Klosz Antal, Gazdává: Jámbory Kálmán, Választmányi rendes tagokká: Barano- vics Béla, Gulden Richárd, Horváth László, Kiss Sándor, Schreiber Rezső, Szvoboda Ferencz, Választmány póttagokká: Adelsberger Vilmos, Matics József és Opkavil Dezső választatott meg. Reméljük, hogy ez az asztaltársaság, — mely már eddigi siJKeres működésével jelét adta annak, hogy rövid idő alatt igen szép eredményeket tud elő mutatni, — sikeres és kedélyes mulatságaival ezentúl is szórakoztatni fogja a budai közönséget. — Kívánunk erős kitartást.

— Összejövetelek. A „Budapesti L, II* és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas összejövetelüket 1895. április 10-én Medicz János (II. Jégverem-utcza 2.) tartják. — Az I. kér. nemzeti asztaltársaság 1895. április 9-én Bittner Alajos (Alkotás-utcza 21.) vendéglőjében gyülekezik.

— Halálozások. Dr. Müller Lipót bortermelő tekintélyes budai polgár 73 éves korában meghalt. Halálát özvegyén kívül a közügyekben mindig buzgó fia, Müller János