Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-07 / 14. szám

Budapest 1895. (3.) BUDA és VIDÉKE Április 7 a Lánczhidfelé irányuló forgalom a közönség nagy hátrányára korlátolva van. Ezek után felhozta Klemm Árpád kér. válatmányitag azon visszás állapotot, hogy az ország útról a Vágóhidhoz lehet átszálló jegyet kapni, de a pesti oldalról az Ország-útra nem, mire elhatározta a választmány, hogy a székes főváros tanácsához teendő előterjesztését ezen irányban is megteendi. Utolsó fontos tárgy volt Fromman István kér. választmányi tagnak a II. kér. Trombitás- ut kiépítése tárgyában bejelentett indítványa. Ennek az útnak kiépítésére a székes főváros törvény hatósága 20000 frt vett fel a költség- vetésbe, és Fromman István jár el abban, hogy azon telektulajdonosokat, kiknek telke előtt a Trombitás-ut elvonul — felkereste és csaknem az összes tulajdonosoktól nyilatkozatot vett, mely szerint ezek az ut kiépítésének esetére a megfelelő területet díjtalanul engedik át a Bzékes főváros tulajdonába. A kerületi választmány ezt az indítványt is magáévá tette és tekintettel arra, hogy a költség az ut kiépítésére meg van, valamint tekintettel arra, hogy az úttest kiszélesítésére szükséges terület az indítványozó fáradságot nem ismerő buzgólkodása folytán szintén rendel­kezésre áll — elhatározta az előterjezztés sür­gős megtételét. Általában el lehet mondani, hogy a II. kér. választmány minden irányában lelkiismeretesen teljesiti kötelességét, de ügybuzgóságábm sérti az önmaga alkotta ügy rendet, mely szerint az önálló indítványok legalább 24 órával ülés előtt bejelentendők. A márcziusi ülésen annyi volt az önálló, előre be nem jelentett indítvány, hogy azoknak letárgyalása az igy is két óránál többre kinyúló ülést akár 4 órára elhúzhatta volna. Vannak esetek, mikor egyes indítványokat kivételesen nyomban is lehet sőt kell tárgyalni de a választmányi tagok eljárása jobban meg­felelne az ügyrendnek, ha indítványaikat min­dig előre bejelentenék és az üléseket ne hasz­nálnák fel arra, hogy azokon uj indítványokat is tegyenek és ezzel a jelentett indítványoknak valamint a folyó ügyeknek letárgyalását zavarják. A Budai Könyvtár-Egyesületből. A budai kerületek ez uj kultúrintézménye rövid nehány év alatt annyira megizmosodott, hogy manapság már mindazon igényeknek meg­felel, melyek az olvasni és tanulni szerető közön­ség részéről támaszthatók. Eddig ez intézmény mint „II. kér. Népkönyvtár-Egyesület“ teljesítette . nagy fontosságú közmivelődesi feladatait. Ámde az egyesület czeljainak elérésére szűk:, a meny­nyiben az a törekvés lebegett szemök előtt : lehetővé tenni, hogy a budai közönség (maga­sabb intézeteket látogató ifjak, stb.) a tanul­mányaihoz szükséges szakkönyvek igénybe vé­tele végett ne legyen kénytelen a főváros bal­parti részein levő nagyobb könyvtárakat fel­keresni, hanem azokat itt a közvetlen közelben lelje fel. Ez a törekvés természetesen az alap­szabályok módosítását vonta maga után. A módo­sított alapszabályokat a m. kir. belügyminiszter változatlanul jóváhagyván, az egyesület ez idő- szerint már azok értelmében folytatja működé­sét, szem előtt tartván a köznép mivelődése és magyarosodáására irányuló eredeti czélzatait is. Hogy a most már Budai Könyvtár-Egye­sület czimet viselő intézmény eddig is mily kiválóan fontos missziót teljesített a dunajobb- parti kerületekben, kitűnik ama tartalmas Év­könyvből, melyet az egyesület választmányának megbízásából J ur m a n n Győző könyvtárőr állított össze. Ebben K o n c s e k Lajos egye­sületi titkár részletesen és érdekes egymásután­ban ismerteti az egyesület keletkezését és fejlő­dését, kiemelvén az egyesület életének eddigi főbb mozzanatait s rámutatván azokra a teen­dőkre, melyek ez intézménynek minél magasabb nívóra való emelését czélozzák. Kitűnik az Évkönyvből az is, hogy az egyesület jelenlegi (1895. jan. 1.) Könyvállo­mánya 3682 kötél és 1022 füzet, melynek két csoportban, u. m. a szak- és a népkönyvtárban állanak az olvasó közönség rendelkezésére. A könyvtárt az lefolyt egyesületi évben 466-an használták 8524 esetben. Az egyesületnek je­lenleg mintegy 200 rendes és 40 alapitó tagja van, ezenkívül mintegy 300 olvasótag támogatja, kik évi 1 frt dij mellett használhatják tartal­mas könyvtárát. Hogy az egyesület ennyira megerősödött, s feladatát ily fényes eredménynyel teljesítheti, az egyesület tapintatos és ügyburgó vezetésén kívül a jobbparti kerületek, de különösen a II. kerület nagyérdemű, lelkes intelligencziájának tulajdonítható, kik ez ifjú intézménynek nagy­fontosságát felismervén, azt erkölcsi és anyagi támogatásukkal mindenkor emelni igyekeztek. Az egyesület f. é. márczius bó 31-én tar­totta meg a Toldy Ferencz-utczai elemi isko­lában levő hivatalos helyiségében III. tisztújító közgyűlését, melyen mintegy 50-en vettek részt a budai intelligenczia köréből. A közgyüléseu Róka József p. ü. titkár elnökölt, s elnöki megnyitójában tizetesen ismertette az egyesület fontos törekvését s azokat az eredményeket, melyeket eddig is — rövid fenállása óta — elérnie sikerült. A közgyűlés tudomásul vette a könyvtá­ros és pénztáros kimerítő és kedvező jelentéseit, megállapította a jövő évi költségvetést, de határozatai közül különösen említésre méltó az, hogy tekintettel az egyesület rohamos terjesz­kedésére, s tekintettel mai hiv. helyiségének már is szűk és elégetlen voltára; az egyesület minden lehető utón oda fog törekedni, hogy az építendő budai Vigadóban nyerjen czél- jainak megfelelő, elhelyezhetésére alkalmas helyi­séget. És az a kivánalom szerintünk annyival is inkább teljesíthető, mivel a szóban levő könyvtár-egyesület társadalmi utón létrejött intézmény lóvén, alkalmas elhelyezéséről a bu­dai társadalmi köröknek kötelessége gondoskodni. Mi erősen hiszszük, hogy a köztörvényhatósági bizottság budai tagjainak az eszme meg fogja nyerni a tetszését, s egyesült erővel fogják a megvalósítása útjára terelni e derék egyesület­nek méltányos óhajtását. Az említett közgyűlésen ejtették meg vé­gül a tisztujitást is, melynek eredménye a következő: Elnök lett: Róka József; alelnök: Almásy János; titkár: Koncsek Lajos; jegyző: Diószeghy Béla; Könytárőr; Jur- mann Győző; Könyvtárosok: Zip ser Károly és Protz István; Pénztáros: Várady Ala­dár és ellenőr : J u r m a n n János. — A választ­mányt Bély Mihály, Biscara Eudre, Dr. Csorba Ferencz, Dr. Darányi Ignácz, DeVMedico Ágost, Duma György, Eckerman Ede, Tromman István, Gallner József, Grawátsch Rezső, Hangi József, Hámpel Sándor, Juhász Ödön, Kollár Lajos, Michalesz József, Rupp Zsigmond, Szabó Lajos, Szepessy Gyula, Dr. Trübswetter Ferencz és M. Vörös Sándor urakból alakították meg. — A számvizsgáló bizottságba megválasztották: Sártory Béla Szalay Győző és Mocskonyi Gyula urakat. A közgyűlést a bombatéri Petz-féle vendég­lő Pen kedélyes társas-vacsora követte. Cunctator. A budai jégpálya. A budai korcsolyapálya és lapdázó tér ügye a lefolyt héten élénken foglalkozatta a budai köröket. A midőn hire terjedt annak, hogy a budai közkórház építésére felügyelő bizottság azt javasolta^ miszerint a kórház épí­tésénél nyerendő földanyagnak egy része, mint­egy 40000 m3 a Christen-féle gödörbe hozassák, hogy a vérmező utcza leásása folytán nyerendő földanyaggal együtt ez a gödörnek teljes be­tömésére szolgáljon: több mint száz aláírással ellátott kérvényt intéztek a fővárosi tanácshoz, hogy ez a Christen-féle gödör jelenlegi állapotá­ban hagyassák meg mindaddig, mig a hidak ki nem épülnek s a még a Dreiszner-féle terv alap­ján a vérmező utcza le nem fog ásatni. Ugyanezen ügyben Kollár Lajos, törv. biz. tag, a budapesti (budai) tornaegylet elnöke röpiratot adott ki, a melyben síkra száll a mellett hogy a Christen-féle telken az ideigle­nes állapot megozüntetésével mi hamarabb vég­leges állapot létesittessék Ó3 ez a hely továbbra is a budai közönségnek korcsolyázás és lapdá- zás czéljaira rendelkezésre álljon. E röpiratból átveszszük a következő részle­teket: „Azt semmi tekintet, semmi érdek nem követeli, hogy a mélyedés a mellette elvonuló utczák színvonaláig, tehát színig feltöltessék. Hogy pedig ezt a területet — a mely erre közelségénél fogva is kiválóan alkalmas — a budai közönség továbbra is korcsolyázásra és lapdázásra használhassa, erre a czélra épen az kívánatos, hogy az utcza magasságától számítva legalább mintegy 4—5 méternyi mélyedés ma­radjon. Csakis igy lesz elérhető az, hogy a területen korcsolyázók télen a széltől, nyáron pedig a lapdázók az utcza porától megvé­dessenek. A felől mindannyian tisztában vagyunk, hogy ezen terület beépitése meg nem enged­hető. Azt szabadon kell hagyni, egyrészt azért, hogy a lejtős partoknak befásitásn által a vidé­ket díszessé tegye, másrészt, hogy a szellemet és testet egyaránt nagy mértékben igénybe vevő napjainkban módot nyújtsunk a lakosság­nak testedző mulatságok és játékokban való részvétel által az üdülésre, Úgy egészségügyi, mind pedig társadalmi szempontból fontos, hogy e hely, a hol eddig is, télen nyáron ezrével találtak nemes szórakozást, Buda művelt közön­ségének erre a czélra ezentúl is rendelkezésére álljon. Azok, a kik 1894. junius hóban tanúi voltak annak a torna- és játékünnepélynek, a melyet a Christen-féle mélyedés területén a „budapesti (budai) tornaegylet“ rendezett, látva a nézőközönségnek a lejtős partokon való festői elhelyezkedését, tanúságot tehetnek arról, hogy ezen terület kiválóan alkalmas éppen ily nyil­vános játéktér czéljaira; s ha majd a partok befásitva, kígyózó utakkal ellátva lesznek, ily ünnepély alkalmával oly felséges kép fog elénk tárulni, mely párját ritkítja ! De végre is a Chiisten-féle gödörnek az utcza színéig való feltöltését már csak a jövő generáczió érdekében sem szabad megengedni. Hiszem ugyan, hogy a jövő nemzedék fejlettebb érzékkel fog bírni a szabad területek és parkok iránt, mégis ha az egész gödör színéig fel tölte­tik, meg lesz mindig a kisértés arra, hogy az ekként nyert sik területre építkezzenek, holott ha a gödör helyén állandó mélyedés marad, az itt való építkezés örök időre kizártnak tekin­tendő. Nyomja reá minden kor ízlésének bélyegét alkotásaira! Azok a „elsárgult, fonyadt arczú fiatal emberek,“ a kik a jelenlegi kultusminister szánakozását is magukra vonták és a kiknek sor­sán okszerű testi nevelés által óhajt segíteni, százával fordulnak elő épen a székes főváros területén! Az üdeség pírját nem csupán az iskola túlterhelés oszlatja el, hanem letörli azt a kávéházak korán megszokott rósz levegője. A mi fiatalságunk 16—18 éves korában már fásult; nem tartja korai érettségéhez való mulatságnak a szabadban való lapdázást. Azok a felnőttek tehát, a kik a komoly napi munka végeztével kivonulnak a lapdázó-térre, hogy az ész megpihentetésével a vérnek erősebb pezs- dülést, a testnek rugékonyságot szerezzenek, nem csupán magukra nézve végeznek saját testi épségük érdekében hasznos munkát, hanem példát adnak az elfásult fiatalságnak, amely látva azt mily kedvvel vesznek részt a felnőttek a testet-lelket felvillanyozó játékban, csakhamar maga is társsá szegődik. Ha a székes főváros tekintetes tanácsa módot nyújt arra, hogy a Christen-féle mélye­dés továbbra is. örök időre a testedzés nemes czéljaira szolgáljon, ezzel egész nemzedékek javára szolgáló üdvös intézkedést tesz !“ Közgyűlések. Az első budapesti gőzmalmi r. t. múlt hó 30 án tartotta közgyűlését Basch Fülöp elnökiette alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzletév nem volt eléggé ked­vező, egyrészt, mert a budai malom 5 hónapig szünetelt; s ez idő alatt teljesen átalakították, másrészt a gyártmányt sem lehetett kellőkép értékesíteni. A társaság tiszta nyeresége mégis 228,157 frt 44. kr. melyből a jutalékok levo­nása s a tartalékalap dotálása után a múlt évről áthozott 32,255 frt 11 kr. hozzáadása után

Next

/
Oldalképek
Tartalom