Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-06 / 1. szám

IV- évfolyam 1. sz.

Vasárnap, január b.

Budi*, 1895.

BUDA ÉS VIDÉKÉ

KÍZlíAZSATÍSI, KÖZSAZDASÍSI ES nHSABAÍMI H.ÍTILAF f

Az I. kerületi polgári kör,;-. £J)

II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és 'á.ülijái-.'kereskedő-társulat stb.'közlönye.

KIÄD0-HIYÄTÄÜ, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek;

I. kér. Alkotás-utcca 12 a Saoke-ház.

Megjelenik minden vasárnap.

Elöüzetesí árak: Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér.

I. kér., Alkotás-uteza 12/a. Szöbe-haz

kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Az egyetem építésének helye

a Lágymányos.

Minden nagyobbszerü városban azt látjuk, hogy a nyilvános monumentális épületek a város fontos közlekedési pontjain feküsznek, Budapesten ellenben azt találjuk, hogy ezek a díszépületek nagy- része, részben oldalt fekvő, minden fontosságot nélkülöző utczákban, részben pedig egy háztenger közé ékelve építgetnek, (Bazilika, Operaház, új városház stb.) a mi rendszerint sem az építmény czél- jának előnyére nem válik, másodsorban pedig a város szópitósónek szempontjából az épitmóny kellő méltatást sem találhat. Pedig utánzásra méltó példákban, sőt a közel szomszédságban is, nincsen hiány. Nézzük csak Bécset, nagy kőrútján felsorakozott keblet és szivet emelő, szabadon álló monumentális műépitmé- nyeivel. Mily elragadóan maradandt benyomást gyakrorol a nóaőrp n szabadon álló két udvari muzeura, épngy az, egy nagy terjedelmű parkírozott tér előtt elhelyezett Rathhaus, Parliament, Egyetem, Burgszinház stb. épületek. E csodaszép képeket szemünk előtt kellene tartani és arra törekedni, hogy nyilvános disz- épitményeink nagy, széles, életteljes forgalmi pontokon épüljenek és hogy az eddig ez irányban elkövetett hibák újabb hibákkal ne tetőztessenek.

, , , som

„A BUDA és VIDÉKÉ“ TWe*.*J*,J«,

____ a. -mester 3 írt, Dx\ Andaházi

'A

jAofcod; meri uerKuusm nem jöhetnek a rósz út miatt, gyalog eo-ipso nem jönnek. Biztató szavaimra kétkedőleg rázták mindnyájan fejüket, egyik-másik az unalmas várakozás helyett tarokkpartiba akart fogni, némelyiken észrevettem hogy boszankodik a csalódáson. Nyáron, túlságosan kijut számunkra a hangversenyekből — bizony meg is csömörülünk tőle, — nem fájna ha egy hangversenyt a közbejött akadályok miatt elhalasztanának, de most szintfi__ megkívánja kifejlődött muzsikális érzésünk, az édes andalító dalt, a vig zenét, szóval egyhangú magányunkban a változatosságot.

. — De azt mégis tudnia kell, hogy én nem Hármassy Kamilla vagyok, de özvegy Dérczy Károlyné . . .

— Özvegy, ezzel egy kő esett le szivemről.

— Önnek tetszik az özvegység ?

— Nekem csak az tetszik, hogy ön szabad és szabadságában áll az enyémmé lenni; a véletlen sajátságosán hozott össze bennünket.

— En elcseréltem magam barátnémmal, mert azt akartam, hogy kiérdemeljenek saját magamért igaz és tiszta vonzalommal. A gazdag özvegyeket csak parthienak tekintik és nem vizsgálják, hogy milyenek mint nők. Az egyéniség nem jön szóba, csak a vagyon. Gyűlölöm a gazdagságot. En magamért akarok boldog lenni. Lemondok róla.

Lajos nem mert többé alakoskodni. És az őszinteség őszinteségre hangolta.

—- Es nagysád nem hisz a véletlenben ? Hát nem hasonló az én történetem ? Gazdag vagyok. Mindig csak azt hallottam, hogy azért kapok jó osztályzatot, mert gazdag vagyok ; ezért ueveznének ki hivatalba. Fennhangon beszélték előttem azt, hogy a gazdag nem tud semmit és mégis minden lehet. Elhatároztam, hogy megszököm gazdagságom elöl s miután mindig azt hallottam, ha én te volnék, mi lehetnék, tehát milyen irigylésre méltó a más sorsa, — ám legyen az én

sorsom másé. Bizonyos bölcsészeti rendszerekkel foglalkoztam, melyeknek tétele a létezés kicserélése, tehát a mennyire lehet, kicseréltem e létezést. Barátom neve alatt, családi protekczióm mellett kaptam egy hivatalt és életem a más sorsában akarom folytatni s ha e sorsban ön osztozni akarna . . .

— Itt a kezem.

Alig volt annyi ideje, hogy a nyújtott kezet megcsókolhassa. Péter bácsi hármat tapsolt és nemsokára a másik párral mégis jelent.

— Nos, rendben vagytok?

— Igenis rendben.

— Nekem is lesz szerepem.

— Áldását kérjük.

— És mi van a létezéssel, a más sorsával ? Ugy-e, az vissza van cserélve?

— Vissza, Péter bátyám. Itt van a kinevezésed.

— Ki-ki a maga alakjában, elég volt kirándulni a más sorsába.

— Elég.

— Es a létezés kicserélése ?

— Létemet, sorsomat átcserélem abba, a kit szeretek. A rendszer mégis meg van mentve.

— Okosan van, fiam, csak igy jó a más sorsa. Ember tervez, Isten végez. Az ilyen

létezés át- és kicserélési theóriák lázadások az ő bölcsessége ellen. Az Isten bölcsessége mindent kiegyenlít, a véletlenben nincs semmi rendszer; fold fölött, földön és föld alatt az ő akarata érvényesül. A harang szól. Imádkozzunk boldogságtokért.

*

Az istérczi fürdőközönség roppant boszan- kodott, mikor ezt a tréfát megtudta, de azért részvett az eljegyzési ünnepélyen. Szergi Péter és Istérczy Gedő voltak a násznagyok. Koletko tanárt bántotta, bogy eleven anarchistával nem találkozott, de azért szép tósztot mondott az ifjú párra.

Borcsa néni a világtörténelem szerint rendjében találta a dolgot, mert az istérczi fürdőidény mindig házassággal végződött.

Mikor Istérczy Gedő mondta a tósztot, Kárton Menyhért elsütötte a mozsarakat és a tornácz alól minden jót kívánt az egészségjavítóknak.

Tudósításunkhoz még csak azt tesszük, hogy Kamillát gazdagon házasította ki Fer- nandine.

Ezzel végződött az idei isztérczi fürdőidény.

(Vége.)

emeletét lebontani, a mint ez tényleg ez okból egy kisebbrendü építmény felső emeletével megtörtént. És igy azt látjuk, hogy az egyetemi épületnek elhelyezése a Vérmezőre sem az építmény czél- jainak, sem pedig Buda érdekének meg nem felelne.

Azok, kik a Vérmező mellett felszólaltak, leginkább Buda fejlődését tar- tottákszemök előtt. Ezt a dicséretre méltó törekvést megbénítani dehogy van szándékunkban. Ellenkezőleg, nekünk budaiaknak mindent mozgásba kell hoznunk, hogy az eddig velünk szemben elkövetett mostoha bánásmód, az egyetemi épületnek a főváros budai oldalára való elhelyezése által jóvá tétessék. Álláspontunk már azáltal is rendkívül meg van könnyítve, mivel az egyetem épületének építésére Budának más vidéke a Lágymányos is tervbe van véve, mely pedig az ilyen építmény követelményeinek -kidcti hAeykvn r^gfAtel. és melv kü- a

1 lömben is a főváros helyes irányban

j való terjedésére nézve okvetlenül tekinI TToonrlA fi IrÖVP.ti71 BjkcU'*

így legújabban is az a terv merült fel, hogy az uj egyetem a Vérmezőre építtessék, mely ierv, mint természete- tesen minden eszme, bizonyos körökben, e lap hasábjain megjelent czikkek tanúsága szerint, tetszést is aratott. Egy mélyen fekvő, helyzete folytán mindörökre nehezen megközelíthető medencze, mely a főváros forgalmi vonalaitól egészen félre esik, lenne tehát az a hely, mely az egyetemi épületet magába felvenné!? És külömben el akarják-e ismét felejteni azon általánosan elismert jogos panaszokat, hogy Budapest szabad terekben szűkölködik; Pesten már mind be van építve, most úgy látszik Budára kerül a sor. Mi lesz azután Budának jó, tiszta levegőjéből, melyet a budaiak a pestiekkel szemben, minden alkalommal bizonyos önérzettel — mely külömben teljesen igazolt — kiemelnek. Mit szólnak majd a Vár lakói ahhoz, ha ablakí'il-'iv. r. .Onr l-'~ ‘ \ 1 icti y f.- n ^

egyetemi épület füstjét és a kigőzölgések egészségtelen levegőjét; mit a vár oldalán fekvő villák tulaj done A nagy terjedelmű építmény a b .kező társa való gyönyörű kilátást V *rt' fedi előlük (a Vérmező a v n rV u-í

utcza magaslatáig feltolj B vé ül Bu Nagyon furcsa, hogy az 50 frt. Könyvek akkor gondolnak a miknölcs. ezukorkák, — sokkal bajosabb WaI a következők ga