Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-10 / 23. szám

Budapest 1894. (6.)

E fényes örök ifjú képnek mily sötét hátterét képezi a belvárostól csak a folyam által elválasztott gyönyörű síkság elhagyatottsága ! A főváros édes gyermekei között az egyedüli mostoha, melyben meg van minden előfeltétel a fejlődés jogosultságához és mely most még parlagon hever. Kelenföldről szólunk. A főváros rohamos igazi amerikai fejlődése, a mely a kiállítás közeledtével még vehemensebbül fog megnyilatkozni, a két uj hid építésével el nem kerülheti ezt az eddig elhagyatott helyet. Az uj építkezések, a kilátásba helyezett országút kell, hogy rátereljék a lakosság figyelmét. Itt az idő tehát, hogy erélyesen és elég korán hozzá lássunk e szép síkság érvényre emeléséhez. Sok a teendő és el nem szabad mulasztanunk a kedvező alkalmat, mert tudja Isten, mikor tér megint vissza. Tömörüljenek tehát az érdekeltek, hisz midőn saját érdekünket védjük, a közjó érdekeit is védjük egyszersmind. Alakítsunk egyesületet, melynek a társadalmi érintkezés létrehozása mellett főczélja legyen az 1. kerület kültelki érdekeltségének helyzetét a belkerüle- tek színvonalára emelni. E felhívás folytán f. hó 7-én mintegy húszán jöttek össze az érdekeltek közül, ott voltak a mozgalom megindítóin kívül: Hein Lipót, Záborszky János, ifj. Gamauf Károly, Schütz Hugó stb. Tekintve a küszöbön levő, nagy horderejű haladási momentumokat s az ezekkel lépést nem tartó, mondhatni tengő fejlődését ezen oly kedvező fekvésű s szép jövőre hivatott kültelkeknek, az egyletnek elodázhatlan szükségessége általánosan elismertetvén, elfogadtatott egy 5 tagú szervező bizottság kiküldésére vonatkozó indítvány, melynek hivatása, az alakulandó egylet czéljára s működésére vonatkozólag egy konkrét tervezetet kidolgozni, s annak alapján a további szervezkedésre irányuló lépéseket haladék nélkül megtenni. Mi is több ízben irtunk már a Lágymányos és Kelenföld érdekében és sürgettük az egyesülést. Ezentúl is figyelemmel fogjuk kisérni a szervezkedés mozzanatait.

— Hymen. A bpest. II. kér. alsó-vizi- városi pleb. templomban folyó hó 2-án vezette oltárhoz Ajtay Gyula szolgabiró Hosszú Irma kisasszonyt, Hosszú József és Macskásy Ilona bájos leányát. Az esketést Hock János országgy. képviselő végezte; mint tanuk szerepeltek Lukács Béla keresked.-ügyi miniszter és Gajzágó Salamon fő számszéki nyug.-elnök.

— Letört virág, A köztiszteletben álló benedekfalvi Detrich Zsigmond fejérmegyei nagybirtokos kedves, szép és müveit lelkű felesége baracskai Szűcs Juliánná f. hó 3-án Abán jobblétre szenderült. A megye részvéte mellett temették el. Köztiszteletben álló férje Detrich Zsigmond mintaképe a magyar nemes embernek. Az elköltözött úrnő igazi magyar hölgy volt, példa a háziasságban, Jó honleány, házának valódi augyala. — Őszinte s a szeretet könynyei hulltak koporsójára.

— A budai dalárda lakomája. A budai dalárda a fiumei diadal alkalmából, a diadal egyik részese Bellovics Imre tiszteletére lakomát rendezett. A sikerült estélyen a dalárda tagjain kívül több a közéletben szereplő vendég is megjelent. A lakoma díszét hölgyek emelték jelenlétükkel. Az egy kissé nyomottá tette kezdetben a hangulatot, hogy a pécsi sajtónak legkevésbé sem jogosult támadása lett közbeszéd tárgya. A pécsi sajtó azzal vádolta a dalárszövetség központját és a bírálókat, hogy bizonyos befolyások és pajtáskodás folytán ítélték oda a rendkívüli elismerést és jutalmat a budai dalárdának. Elvártuk volna, hogy a budapesti sajtó ezt a támadást viszsza vágta volna. Mi a magunk részéről ezt az alaptalan vádat viszsza utasítjuk és méltatlan ráfo- gásnak nyilvánítjuk. A „Buda és Vidéke“ a budai dalárda érdekeiért és igazságáért mindég szívesen küzd, bárcsak ezt tenné a budapesti sajtó is. A szathmári dalárdának p. o. 14,000 frt alaptőkéje van, ettől a budai dalárda messze ál. Elvárnánk a budapesti sajtótól, hogy a budai dalárda ügyét melegebben karolná fel. Az estély kibontakozott a nyomott hangulatból és teljességében nyilvánult a dalár kedv. Pohár köszöntőket mondottak. Dr. Országh Sándor, Rózsavölgyi Gyula, Rupp Imre és mások. Dr. Grimm Ferencz íelköszöntütte a budapesti sajtót,

BUDA és VIDÉKÉ

a mire egyik jelen volt laptudósitó felelt. Meg- | emlékeztek a magyar dalköltészet egyik leghi- ] vatottabb halhatatlanáról, kinek szobrát Baja városa épen az nap leplezte le Tóth Kálmánról is, azután megszólalt a dal. Az ételeket és italokat Kleinhackel József jól ismert és kitűnő konyhája és pinczéje szolgáltatta.

— Eljegyzés. Berger J. tekintélyes budai czég kedves és müveit leányát Berger Karola kisasszonyt a kitűnő művésznőt, ki legutóbb a wíirzburgi színház kedvelt első primadonnája volt, eljegyezte Somogyi Mór fővárosi tanár előnyösen ismert zongora művész. Szivünkből kívánunk tartós boldogságot e szép frigyhez, mely két művész szivet köt egybe. Az örömapa Berger J. és családja örömében tisztelői és osztoznak. Berger J. jól ismert és tevékeny részese a budai közéletnek, előkelő polgár, a ki polgártársai szeretetét és becsületét joggal érdemelte ki. — Nedeczeiéslábat- lani Nedeczky Kálmán piszkei birtokos és a világhírű piszkei mészkőbányák tulajdonosa képzett és a társadalomban kedvelt fiatal ember eljegyezte Özv. Tombátz Mihályné bájos és magas műveltségű leányát Etelkát Szegeden.

— Iskolai ünnepélyek. A koronázás

évfordulója alkalmából a II. kér. községi polg. leányiskola összes növendékeivel létekemelő ünnepély rendezett. Hatásos szavallások voltak, a szózatot és Hymnust gyönyörű harmóniával énekelték a növendéket Gyulai Elek tanár vezetése mellett. Az ünnepély fénypontja azonban Ballássy Dénes tanárnak alkalmi beszéde volt, a melynek a koronáról mondott gyönyörű de- finitóját érdekesnek tartjuk közölni. Ballássy bevezetőleg évintvén az ünnepély czélját azután a 67-ki kiegyezés és koronázás értelmét a többek között igy szólott: „De hát micsoda az 900 éves ereklye Szt-István koronája, kedves tanítványok! mely képes volt a király és nemzet közt fenforgott mindennemű félreértést kiegyenlíteni? micsoda az a korona, melyet 18(47 junius 8-án Magyazország miniszter elnöke és a herczegprimás a nemzet öröm ujon- gása között dicsőségesen uralkodó királyunk fejére helyezett ? Az a korona több sokkal több a mi szemünkben mint egy pusztán aranyból készült ötvös mü, fejedelmi ragyogó fej disz, vagy drága ékszer, több mint afféle jelentőségű szokásos jelvény, minő jelvénye — amint jól tudják önök az igazságnak a mérleg, az éneknek a lant, szabadságnak a széttört bilincs stb. A várban őrizett korona, tetején a megdiilt kereszttel az kedves tanítványok ! a jognak és a hitnek vagyis a felségességnek fogalmát ébreszti fel lelkűnkben, az a korona az abszolútnak eszméjét rejti magában. Ez az oka annak, hogy a magyar nemzet a királyi koronához a szentségnek és az igazságnak eszméjét köti. Jelenti az a korona magyar alkotmányunknak uralkodóját, törvényeinknek sérthetlen szentségét azt, hogy a mi életünk és vagyonunk a törvény oltalma alatt áll, hogy mi a magyar törvények iránt föltétien tisztelettel és engedelmességgel tartozunk. De jelent még többet is a magyar királyi korona. Jelenti a szabadságot, Magyarországnak függetlenségét, azt hogy Szent István birodalma mely a mint a földrajzból jól tudják önök a délkeleti Kárpátoktól az Adriáig nyúlik, hogy ez ország egységes és oszthatatlan, ez az ország szabad ország, a mely felséges királyán és ön maga csinálta törvényein kívül semmi másféle hatalomnak vagy tekintélynek alávetve nincs.“ Ballássy tanárnak eme lendületes beszéde s annak különösen az utóbbi 27 év történetéből Ő felsége atyai bölcsességére vonatkozó befejező része mély benyomást és hatást tett a növendékekre és jelenvolt közönségre. F. F.

*

A koronázás 27-ik évfordulóját a székes-fővárosi II. kér. közs. polgári és kereskedelmi középiskola is kegyelettel ünnepelte meg. Az ünnepélyt a Hymnus éneklésével az ifjúsági daloskor nyitott meg, ezután Lengyel Sándor igazgató nagyhatású ünnepi beszédet tartott. Karcsai József polg. isk. I. a) oszt. tanuló elszavalta Lisznyay Kálmánnak „Édes hazám“ ez. költeményét, Szilágyi Károly kér. köz. isk. II. a) oszt. tanuló pedig Pósa Lajos „A haza“ ez. költeményét. A keJunius 10.

gyeletes szép ünnepet a Szózat éneklésével zárta be az ifjúsági daloskor s ezután a tanulóság a tanári kar vezetése alatt isteni tiszteletre templomba vonult.

— Esküvő. Kovács Bél« a budakeszi társaság derék tagja oltárhoz vezette Adolf Tériké kisasszonyt Nyerges-ujfalun. A fiatal pár még az nap Budakeszre utazott a vőlegény otthonába.

— A szentendrei vasnt vonatait

be fogják vezetni Budán egész a lánczhidig. A vonatok O-Budátol a Pálffy-térig a körvasút sínéin, onnan pedig a közúti lóvasut sínéin fognak közlekedni. Ez ügyben a vasúti bizottság Márkus alpolgármester elnöklete alatt ma ülést tartott s két kérdéssel foglalkozott. Az egyik az, hogy közterület használatáért fizessen-e a szentendrei vasút a fővárosnak dijat. E kérdésre a bizottság igennel válaszolt. A fizetendő dijat az első 5 évben kilométerenként és évenként 10 krban s minden további öt évre 10 —10 krral magasabb összegben állapította meg. Az engedélyidő 1917-ben jár le. A másik kérdés, melyet a bizottság elébe terjesztettek, az volt, hogy miután a szentendrei vasút vonatai a lóvasut személyforgalmát részben átveszik, minek következtében a főváros kárt szenved, mert a lóvasut jövedelme kevesebb lévén, kevesebb lesz az az összeg is, melyet a főváros a nyereségből esetleg kaphat, mi módon kárpótolják ezért a fővárost. E kérdés fölött a bizottság ma nem határozott, hanem újabb ülésben fogja azt tárgyalni.

— Összejövetel. Az I. kerületi nemzeti asztaltársaságnak Némethi Mátyás Attila- utczai vendéglőjében népes értekezlete volt. Ez alkalommal búcsúztak el a szeretett elnöktől, Szelesteyif Gézától, ki üdülés végett fürdőre utazott. Őszintén óhajtjuk, hogy polgártársai érdekében anynyit munkálkodó tisztelt barátunk erőben, kedélyben és munkakedvben gyarapodva térjen vissza pihenőjéből, hogy iémét vezethesse polgártársait, kik hozzá anynyira ragaszkodnak. Az asztaltársaság legközelebb junius 12-én az „Olasznőhöz“ cz'mzett vendéglőben gyülekezik.

— Az első magyar kártyagyár részvény társaság f. hó 5-én tartotta rendes közgyűlését. Az előterjesztett évi jelentés szerint az összes forgalom 200,312 frt 88 frt tett ki bélyeg illeték fejében 91, 122 frt 50 krt fizettek az államnak. A nyereség 18,211 krt 31 kr. melyből a költségek levonása után 5575 frt 35 kr. a tiszta nyereség. Osztalékul fizetnek ki részvényenként 12 frtot.

— Kükemezey Árpád fővárosi vivó- mester Budán f. hó I5-től kezdődő vívó tanfolyamot nyit a kard- és vitör vívásból, jelentkezések lapunk szerkesztőségében fogadtatnak el. Fölöslegesnek tartjuk e kiváló vivómestert és az általában ismert sportmant lapunk sport kedvelő ifjúságának külön is ajánlani, csak azt jegyezzük meg, hogy Kükemezey a hölgyeknek külön saját sistemája szerinti kard és vi- tőr iskolát nyit. E tekintetben elég lesz, ha fölemlítjük Küry Klárát a ki szintén nála tanult vívni, s a „Klári czimü darabban nagyon is igazolja tehetségét.

— Felolvasások az állatkertben. Az állatkert igazgatósága nyáron minden vasárnap felolvasásokat fog rendezni a gyári munkások részére az érdekesebb állatokról. Az első előadás jövő vasárnap lesz, a melyre ezúttal csupán a magyar állami gépgyár munkásait hitták meg. Az előadások rendezését Jónás Ödön dr. műegyetemi tanár vállalta el s az első előadást S á j ó h e 1 y i Frigyes tanár és testvére fogják tartani.

— Panasz. Tisztelt szerkesztő úr ! Csak pár szó kérdésem van. U. i. a déli vaspálya indóházától a lóvasúti sínek már rég le vannak rakva és éjjel jár is rajta a helyi érdekű vasút gőzöse. Kérem miért nem jár rajta nappal a lóvonatu vasút? Tisztelettel Egy előfizető.

E tekintetben már az első kerületi polgári kör érvényesítette nagy súlyú befolyását, az ügy kedvező elintézés fokán áll. A „Hazánk“ legközelebbi számában olvassuk, hogy a villamos járat megkezdése itt csak napok kérdése.

— „Szt. Lukács-fürdő“ részvény- társaság Budapesten. Újból felépült, kibővített, kényelemmel és pom-