Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 7. szám

Budapest 1894. (7.) Gábor, Dr. Eliscber Gyula, Dr. Goldzicher Vil­mos, Dr. Janny Gyula. Dr. Puky Ákos, Dr. Siklóssy Gyula, e's Dr. Takács Endre egyetemi m. tanárok, Dr. Réczev Imre egyetemi tanár és Farkas László íóorYOs. Vagyontalan beteket a magyar vörös-kereszt egylet január hóban részint ingyen, részint csekély dij mellett 391 napon át gyógykezeltetett. Ebből az egyletre 878 frtnyi áldozat háromlott. Az egyleti igaz­gatóság január hó folyamán az Erzsébetkórház telepén levő barakokban fűtési próbákat tett és azon tapasztalatra jutott, hogy a nagy ter­jedelmű helyisegek fűtésére a Dobbs-féle kály­hák a legalkalmasabbak, a mennyiben nem csak kis helyet foglalnak el és egyenletesen mele­gítik a termeket, hanem kevesebb fűtőanyagot is igényelnek, mint más kályhák. Az egyleti igazgatóság ennél fogva egyelőre két Dobbs- féle kályhát szerzett be a Ganz és társa r. társaságnál. — Jegyzőválasztás — Dunabog- dányban. Folyó hó 14-én délelőtt 10 órakor tartatott meg az oly régen óhajtott jegyzővá­lasztás Duna-Bogdányon, a községházánál. A hét pályázó közül Kontra Kálmán, elnöklő főszolgabíró ur csak négyet kandidált, jele­sül: Szekendy Gyula, Kormos Ödön, Na­varra József és Dumtsa Gyula urakat, kik közül Kormos Ödön, borosjenői jegyző urnák kedvezett a választási eljárás mindég bizonyta­lan szerencséje s igy a bukott jelölteknek újabb reményük nyílott Borosjenőre nézve. Magáról a választás folyamáról következőket közölhet­jük. Szekendy Gyula, mint a községnek majd 10 hónapon át volt helyettes jegyzője, — és Kormos Ödön, mint a ki több Ízben szemé­lyesen fent járt Bogdányban s ott megkedvel­tette magát a választók által impozáns külse­jével és derék fellépésével, a képviselő-testület oroszlán részének támogatását maguknak nyil­ván biztosították, s igy Navarra József és Dumtsa Gyula, kik a 30 remény fejében, csak közvetlen a választási napot megelőző délután próbálták meg szerencséjüket, elkésve jöttek. Mindazonáltal a pályázók a legjobb egyetértés­sel várták a következő nap hajnalodását: vig zeneszó mellett s ezen elő-estély felért egy jól sikerült Conczerttel! Nevezetes, hogy ez egy­szer nem a jelölt urak, hanem maguk a vá­lasztók fizették meg a muri költségeit. A választás Kontra Kálmán, járási főszolgabíró ur tapintatos és jogszető vezetése alatt kifogás­talan rendben folyt le; sem alaki, sem más hiba nem fordult elő s igy felebbezésről sző sem le­hetett. Dicséretére legyen mondva a járási fő­szolgabíró urnák, hogy túl tette magát azon a régi rósz szokáson, hogy csak saját járásbelit jelöljön. Navarra József, törökbálinti segédjegy­zőnek a kandidáczióba lett felvételével beiga­zolta, hogy nem akar külömbséget tenni az alsó- és felső járás jegyzői között. Különben ugyanez történt már Pilis-Csabán is, a hol szintén egy alsó járásbeli jegyző lett kandi­dálva és megválasztva. Bódiz László ur, a pilisi alsó járás érdemdús főszolgabírója pe­dig a budaörsi jegyzőválasztás alkalmával szank- cziónálta a két járás közötti kölcsönösségnek üdvös voltát. Ez minden esetre méltányos és kívánatos; bárha ezen kölcsönösség elve vár­megye szerte elismertetnék! Hiszen úgy is nagy baj, hogy a jegyzői oklevél csak egy várme­gyére érvényes ; minek tehát még járásonként is akadályokat gördíteni ezen amúgy is sok előítéletnek alávetett derék jegyzői karnak ? Még az általános államosítás előtt is jó-akaratu pártfogásban kellene részesíteni a községi tiszt­viselőket, hogy létkérdésük biztosítása által mun­kakedvet és több ambicziót keltsünk bennök! — Temetés. Özv. Iványi Jánosné szül. Hilhoffer Lujza úrnőt, néhai Ivány János, volt budai kereskedőnek özvegyét f. hó 16-án, d. u. 3 órakor helyezték örök nyugalomra a né­metvölgyi sikertben. A temetésnél jelen voltak sokasága, a koszorúk óriási száma és a gyász­kocsit kisérő fogatok végtelen sora fényes ta- nujele volt azon tisztelet- és közbecsülésnek, melylyel a boldogult életében részletetett. Rö­vid szenvedés után, életének 57-ik évében kö­Í vetkezett be gyászos elhunyta, mely kegyetlen csapása a sornak annál súlyosabban nehezedik a hátramaradottakra, minthogy a családot rö­vid idő óta ismételve mindég csak balsors ért. BUDA és VIDÉKÉ Szolgáljon vigaszul a gyászolóknak, hogy drága halottjaikért minden ösmerösnek volt könnye. Béke poraira! — Meghívó. Az 1894. évi február hó 24-én: szombaton a II. kerületi „Fáczán“ ter­mében (II. kér. Medve-utcza 6. sz.) A „buda­pesti (budai) iparossegédek egyesülete“ által saját alapja javára rendezendő hangversenynyel egybekötött zártkörű tánczestélyre. Kezdete 8 órakor. Jegyek kaphatók a rendezőség tagjainál s a mulatság napján este a pénztárnál. — Előre váltva : szemelyjegy 80 kr., csládjegy (1 ur és 2 hölgy) 1 frt 80 kr. — Pénztárnál: személy­jegy 1 frt; családjegy (1 úr és 2 hölgy) 2 frt. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirla- pilag nyugtázunk. A zeuét a cs. és kir. 23. gyalogezred zenekara szolgáltatja. E meghivó másra át nem ruházható, a belépésnél felmuta­tandó. Világposta egész éjen át közlekedik. Ren­dezőség: llly János tánczreudező. Scheu Ká­roly, m. elnök. Weigel Endre, ifjus. elnök. Fol- ler Andor, pénztáros. Del’ Medico Ágoston, disz-elnök. Bauer József, egyes, elnök. Beiger Ferencz. ellenőr. Hangi József, főrendező. Honi Ferencz, jegyző. Cseh István m. ellenőr. — M ü- s 0 r. I. Nyitán, előadja a zenekar. II. Erkel F. Hymnus. Előadja az egyesület dalköre. III. Hang J. A honi ipar (költemény). Szavalja: szerző. IV. Schnabel J. Im Kastanienhain, czi- tera-kettős. Előadja: Cseh Gabriella k. a. és Fink József úr. V. Angelotti R.: Népdalegy­veleg. Előadja az egyesület dalköre. VI. Huber K.: III. ábránd. (Lehulott a rezgő nyárfa le­vele . . . ). Hegedűn előadja: Rossi Frigyes úr, zondorán kiséri: Angelotti Rezső úr, VII. Népdalok, énekli: Illés Esztike k. a. Zongorán kiséri Angelotti R. egyes, karnagy. VIII. Sauer E. a) Echo de Vienne, Valse de Conczert. Dinzl 0. b.) Magyar ábránd. Zongorán előadja Dinzl Oszkár. IX. Egressy B.: Szózat. Előadja az egyesület dalköre. — Halálozás. Kaczvinszky Lajost, a Magyar Szemle czimü szépirodalmi hetilap fő- szerkesztőjét és kiadóját súlyos csapás érte. Atyja, id. Kaczvinszky Lajost, jubilált bánya­hivatalnok, hosszas betegeskedés után influen­zával párosult tüdőgyuladásban, Budapesten el­halálozott. A boldogultat, ki 78 éves magas kort ért el, mindenütt, de főképpen hivatalnoki körökben, derék, egyenes jelleme szeretetreméltó- sága folytán, nagyon kedvelték. Mint jeles mi- neralógusnak, a tudományos világban igen jó hangzású neve volt s nagy gyűjteményei a kül­földön is ismeretesek voltak. A magyar termé­szettudományi társulatnak egyik legrégibb tagja volt s a budapesti I. kér. állami főreáliskolát, valamint a selmeczi bányász-akadémiát értékes ásványgyüjteményekkel gazdagította. Az elmúlt ősszel fia kíséretében jókedvűen s kitogástalan jó egészségben utazta be még Közép-Euróba nagy részét s külföldi mineralógusokkal egész a legutóbbi időkig élénk összeköttetésben állott. O felsége kabinet-igazgatója, Braun államtaná­csos, a ki maga is hírneves gyűjtő, gyakran meglátogatta őt budapesti házában. Fia mellett gyászbaborult özvegye és két leánya álták kö­rül az elhunyt ravatalát. Temetése volt (kedden), február 13-án, délután fél 4 órakor a gyász­házból : VI., Uj-utcza 14. szám, nagyszámú részt­vevő jelenlétében. Küldöttségek jelentek meg a pénzügyminisztériumból, a természettudomá­nyi társulattól a tisztviselők egyesületéből, úgy mint az irodalom számos, az elhunyt fiával ba­ráti viszonyban álló képviselői, hogy a drága halottnak a végtisztességet megadja. A beszentelési szertartás után a pompás koszorúkkal fedett érczkoporsót a halotti díszkocsira fették és a kerepesi úti temetőbe szállították, a' hol még- egyszeri beszentelés után a családi sírboltba helj ezték el. A gyászoló család részéről felké­rettünk, hogy a haláleset alkalmából oly igen sok oldalról tanúsított, valóban meleg részvé­tért legbensőbb köszönetének adjunk kifejezést. — A „Siófok“ Báláton-fürdő rész­vény-társaság f. hó 11-én tartotta első rendes közgyűlését Batthyány Géza gróf elnök­lete alatt. Dr. Witmann jogtanácsos olvasta fel az évi jelentést, mely megelégedéssel említi fel, hogy a társaság kitűzött czéljához képest a fő­városhoz közel eső Siófokon európai színvona­lon álló fürdőt létesített és Siófok emelése ál­tal sokat lendített az egész Balatonon. Az elért Február 18. anyagi eredmény igen kedvező, a mennyiben az üzleti forgalom a lefolyt évben 19,766 frt 18 krt jövedelmezett. Az üzleti felesleg, a kiadások le­vonása után 11,015 frt 74 krajczár, melyet az értékcsökkenési törlesztési alap javára fordíta­nak. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a felmentvényt megadta és egyhangúlag meg­választotta a igazgatóságot, melynek tagjai let­tek : Batthyány Géza gróf, Burchard Konrád, Fenyvessy Ferencz, Fuszek Tivadar, Glatz Hen­rik, Hickisch Lajos, Holzvart György, dr. Kol­ler Gyula, Levy Károly, Palkovits Ede, dr. Preysz Kornél, Sonnenberg Imre, Szápáry Iván dr., Weissenbacher Endre és Weisz Dávid; a felü­gyelő bizottság tagjai Meszlényi Lajos, Feledi Tivadar, Preysz Gusztáv, Réz Jenő, Wagner Ármin, és Holz Vilmos póttag. A husztagu vá­lasztmány megalakitása után Batthyány elnök iuditványára köszönetét szavaztak a déli vasút­nak, mire a közgyűlés véget ért. — Közgyűlés. A budapesti szünidei gyermektelep egyesület a f. évi február hó 18-án d. előtt 10 órakor a közgyűlést megelőzőleg VI. VII. kér. kör helyiségében (Audrássy-ut 39) választmányi ülést tart. Tárgyak: 1. folyó ügyek, 2. A pénztáros jelentése a hegybányai telepház átalakítására vonatkozó számadásoknak megej­tett szakszerű felülvizgálatáról. 3. A titkár be­terjeszti a választmány által kiküldött szervező bizottságnak két Ízben tartott üléseiről szóló jegyzőkönyveket. 4. A Kohner Károly-féle 1000 frtos alapítvány beigtatása. 5. A közgyűlés elé terjesztendő költségvetési előirányzat megállapí­tás. 6. dr.Szirmai indítványa egy könyvelői állás és egy kéttagú ellenőrző bizottság szervezése iránt, ezzel kapcsolatban a titkár előterjeszti az ügy­viteli szabályzatot, melylyel az alapszabályok módosítása nélkül is elérhető volna a czélba vett kezelés és elenőrzés. 7. Dr. Tatay Adolf indítványa női választmányi tagok választása iránt. 8. Egyéb indítványok. — Felhívás. Muzslai János (Dr. Kam- pis) szives előfizetést kér ily czimü munkára : Ballangó költői elbeszélés két részben, huszon­négy fejezetben. A költemény hőse: fiatal ide­alista, kit szerelme hajt a dicsőség magaslatai felé ; tárgya: a hős küzdelmei és kiábrándulása. Azok előtt, kik az időszaki sajtó szépirodalmi részét különösebb figyelemmel kisérik, a szerző neve talán nem teljesen ismeretlen, mert az nyolcz-tiz évvel ezelőtt sűrűn volt olvasható több fővárosi heti- és napilapban: versek, rö­vid elbeszélések, kritikai és irányczikkek alatt. Akkor a szerzőt életviszonyai elhallgattatták. (Az irodalom nálunk — fájdalom — még ma sem kenyérpálya !) Nem dolgozhatott többé ren­desen a napi fogyasztás számára, hanem a mi szabad ideje maradt: csendes irodalmi tanulmá­nyoknak szentelte. E miatt lassankint kívül maradt az irók köréből is, s a kik még emlé­keznek reá, bizonyára rég azok közé sorozták, kik az irodalom tövises utjának csak neki in­dultak, de azon tovább haladni nem kívánnak. Ennek ellenkezőjét óhajtja bizonyítani a szerző azzal, hogy most nagyobb költői munkával lép a nyilvánosság elé. * — Sir Montefiori Mózes betegse- gélyző egyletbe tagok felvétetnek Wellisch Zsiga elnöknél (alagut-kávéház) és Buzik András pénz­tárnoknál (Karácsonyi-utcza). Kiadó: Dévai Szöllösy István. Felelős szerkesztő: mindszenti Erdélyi Gyula. MIKITY JÁNOS fogorvos (Hahnarzt) a 17. sz. katonai kórház volt assistense, végez mindenféle szájmütéteket, fogtöméseket (plom birozás), készít mü- és ék-fogakat. Bendel 9—12-ig, 2—5-ig. I. kér., Vár, Tárnok-ntcza 26. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom