Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-11 / 10. szám
Buinu°=t 1S94. f5.I BUDA és VIDÉKÉ Márczius 11. zönségre nézve nagy kerülő; t. i. a Normafánál veszi kezdetét s onnan halad a volt Budakeszi határ mellett délfelé egészen a Csilebérczig. Azon körülménynél fogva pedig, hogy ezen ut a Normafánál veszi kezdetét, még egy másik baj is származik; a ki egyszer ugyanis Normafánál van, és látja a gyönyörű Zugligetet, a regényes Lipotmezőt és a szép Jánoshegyet; az inkább ezek felé irányítja lépteit, mint az onnan kevésbbé érdekesnek ígérkező Csilebercz felé. Legrövidebb és legérdekesebb ut volna e helyre, a Németvölgyi utón végig a Farkas- völgybe innen a Madárhegyen a Csilabérczig. Ezen utóbbi helyről könnyen Mária makra lehet jutni, (félóra járás) Természetesen, minthogy kényelmesen járható ut a fent említett irányban nincs; a fennálló gyalogösvényeket pedig csak pontos helyismerettel biró egyének ismerhetik, nagyon gyéren látogatják a Csilebérczet. Nézzük meg már most közelebbről e helyet és környékét. Ha a szép fekvésű Farkasvölgyből felkapaszkodunk a mellette fekvő Madárhegy meredek lejtőjén, úgy felérve, egy tágas völgyet látunk lábaink előtt elterülni, melynek velünk szemben fekvő lejtőjét már a Csilebércz alkotja. Ezen völgy kezdete szántóföldekkel, beljebb fekvő részei pedig erdőséggel vannak borítva. Ha beljebb fekvő részeibe hatolunk egész máskép tárul elénk, mint a Jánoshegy lábánál elterülő völgyben. Mig a zugligetben az emberi ész alkotó képző erejének remek példáival, csinos nyaralókkal díszes kertekkel találkozunk; addig ezen völgyben a nagy természet alkotó erejének csoda szép példáit látjuk. Ha pedig felfáradunk a Csilebércz tetejéré, akkor a szélrózsa minden iránya íelé meglepő kilátást élvezhetjük. Kelet-felé a főváros egy része látszik a hegyek mögött, a Sashegy sajátságos alakja, majd a Széchenyihegy, északra pedig a Jánoshegy csúcsa tűnik szemünk elé. Nyugat felé terjedelmes erdőség van. Legérdekesebb azonban délfelé, ott terül el előttünk a nagy magyar alföld végtelen rónája, melyben a Duna folyam széles ezüst sárként kanyarodik tovább, mig a horisont sűrű ködébe el nem tűnik. Itt is, ott is, egy-egy hatalmas füstkigyó siklik végig a nagy rónán, vagy fővárosunk felé haladva, vagy onnan jövé. A Csilebércz tövében, Budaeörs község terül el, távolabb pedig Hamzsabég, Promontor és a Kelenföldi állomás házai fehérlenek. A Tétényi magaslatok lejtőin a Kamarai erdő, közelebb pedig a keserű viz források apró építményeinek nagy száma élénkíti a tájképet. Tavaszszal és nyáron a Csilebércz erdeinek hűvös árnyékában, napsütötte tisztásain illatos virágok ezrei diszlenek; az üde zöld pázsit fáradt kirándulóknak édes pihenést ígér; s madárkák bájos dala harsog végig hegyen völgyön. Noha a fák, cserjék és virágok nagy száma, minden szabály, minden szymmetria nélkül látszanak egymás mellé sorakozva, mégis harmonikus egészet alkotnak, melynek szemlélete ki- mondbatisn örömet jó érzést ébreszt annak keblében, ki a természet szépségei iránt fogékony. Stipj.nic8 József. Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei. Van szerencsém tisztelettel tudatni, hogy Tanítók (tanitóknők) jogai és kötelességei czimü munkám, melyet a fennálló törvények, szabályrendeletek., rendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határozatok és döntvények alapján állítottam össze, megjelent és 2 frt 20 krért közvetlenül tőlem (Kolozsvár, kir. tanfelügyelőség) beszerezhető. Bolti ára 2 frt 60 kr. lesz. E munka-összeállítására azon általánosan érzett hiány ösztönzött, hogy Magyarország mintegy 25 ezer tanítója mindez ideig nélkülözött egy oly kézi könyvet, melyben a tanítói állással járó kötelességek és jogok rendszeresen fel lettek volna dolgozva. Ugyanis az 1868. évi XXXVIII. t.-czikk megalkotása óta népoktatásügyi adminisztratiónk részint törvényhozási, részint rendelkezési utón annyira kiszélesült, hogy abban ma már útmutató vezérfonal nélkül nemcsak az újabb nemzedék, hanem azok, is, kik e téren huzamosabb idő óta működnek, kellő perczizitással elizga- zodnak képtelenek. E tájékozatlanságból származik aztán az a sok közbeeső intézkedés, mely úgy az egyeseknek, mint a felettes hatóságoknak annyi idejét és munkáját rabolja el. A Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei mint úttörő e hiányokon segiteni óhajtván hű és biztos tanácsadója lesz minden elemi, felsőnép- és polgári iskolai tanító- és tanítónőnek, úgyszintén mindazoknnk, kik a népoktatás ügygyei bármely szempontból foglalkoznak. Használhatják e munkát a tanfelügyelők és közigazgatási bizottságok, városi hatóságok, községi elöljáróságok, iskolaszékek és gondnokságok, az iskolafentartók, kisdedóvók és a szülők is. A tanító- és a tanitónő-képezdében az iskolai szer- vezettani oktatásnak alapul szolgálhat, — azon növendékekre nézve pedig, kik e képezdék elvégzése után uj pályájukat kezdi meg: nélkü- lözhetlen útmutató lesz az életben. A Tanítok (tanítónők) jogai és kötelessé- gei-ben szervesen és összefügőleg csoportosítva fel vannak dolgozva a máig érvényben levő összes törvények, szabályrendeletek, utasítások, rendeletek, döntvények, elvi jelentőségű határozatok stb. ol módón, hogy minden tétel után záró jel közt közölve van az illető törvény megfelelő szakasza, vagy rendelet, döntvény stb. kelte és száma, s igy belőle a kellő felvilágosítás azonnal megszerezhető. Áttekinthetők benne mindazon rendtartási és kezelési nyomtatvány- minták, melyeknek használatba vétele kötelező. Egyszóval: tárgyalva van e munkában mindaz, a mi az iskolai adminisztratio téren és azon is, a tanító hivatallal összefügg és a mi a tanítót nem csak állásánál pe személyénél fogva is illeti. Sőt több is. Minthogy népoktatásügyünk jelenlegi állásában a magyarországi tanítók nemcsak az iskolának, hanem tanügyi- leg a községnek, iskolaszéknek vagy gondnokságnak is eltető és ösztönző lelke: feltalálható abban mindaz, mit a taniónak, mint iskolaszéki vagy gondnoksági tagnak is jegyzőnek, gazdagondnoknak stb. tudnia kell. Mert a mint leg- töab helyett tényleg történik: a tanító egy személyében maga nemcsak a tanítói az iskolaszéki vagy gondnoksági és községi előljárósági tanügyi teendőket is végzi, vagy legalább is azokban szakértelménél fogva buzdító tanácsokkal kell hogy szolgáljon. Ily elvekből kiindulva e munkában lehető legnagyobb és a kérdést az érvényben levő adatok alapján teljesen kimerítő részletezései vannak feldolgzva a tartalomjegyzékben elősorolt ügyek. A munka függelékét képezi a részletes tárgymutató és a törvények és rendeletek indexe. Az iskolák felállítására, fölszerelésére fenntartására, az iskola alapvagyon kezelésére és egyáltalában az iskola ekonomialis ügyeire vonatkozó eljáéás e mű korlátolt tevjedelménél fogva tüzetesen itt nem lévén tárgyalható — azen ügyekben részletes tájékozással szogál „Népoktutásügyi községi igazgatás“ czimü és a sajtó alól a napokban kikerülendő munkám, mely a jelenleginek mintegy kiegészítő részét teszi és mely 2 frt 20 kr. árért szintén közvetlenül tőlem beszerezhető (Kolozsváréi, kir. tanfelügyelőség.) Még csak azt a lelkiismereteszéget kívánom megemlíteni, melylyel az eddig nyilvánosságra bocsátott adatokat (mintegy ötven törvényt, ezerkétszáz szabályrendeletet, utasítást, rendelet, döntvényt stb.) költséget nem kiméivé három évi utánjárással végtelen nehézségek közt összegyűjtöttem és szervesen összeállitottlm. De tettem azon reményben, hogy mindazok, kiknek szükségük vau ezen kalauzra: méltányolni fogják az ily természetű vállalat nehézségeit s a könyv megrendelése és terjesztése által sokszoros fáradtságomat megjutalmazni szíveskednek. Kérem : fogadják oly jó indulattal, mint a mily szeretettel én nyújtom. Kolozsvárt, 1894. február 28-án. Dr. Szabó Mihály, Kolozsvármegyp kir. s.-tanfelügyelője. A szegény gyermekekért. Fényes estélynek szemtanúi és részesei voltak azok, kik f. hó 3-án vagyis múlt szombaton, az I. kér. polgári kör barátságos helyiségeiben megjelentek. Mint már előre jeleztük — a krisztinavárosi szegény gyermekek felruházási alapja javára, e napon folyt le a krisztinavárosi iskolaszék és tantestület által rendezett hangverseny és tánczvigalom. A buzgó rendezőségnek, melynek élén Dévai Szőllősy István és Dr. Szénássy Sándor urak állottak, a hangversenyben való közreműködésre csupa kiváló művészt és művésznőt sikerült megnyernie s igy már a műsor után ítélve, előre is nagy sikerre volt kilátás. Az eredmény azonban minden várakozást felülmúlt. Nagyszámú intelligens közönség töltötte meg a kör termeit s a hangverseny minden szereplőjét lelkes tapssal tüntette ki. A hangversenyt a „Harmonia“ daloskor nyitotta meg és ugyancsak e derék dalnokok működése fejezte is be. A közönség a bravúrral és szabatossággal előadott énekszámokat élénk tapssal jutalmazta. Es ebben nagy erdeme van Dr. Paradeiser karmesternek, ki nehéz feladatát oly kitűnő precisitással teljesiti. Ki kell emelnünk továbbá a Wittkovszky által előadott szóló énekeket, melyek a közönség részéről általános tetszéssel fogadtattak. Héger Paula k. a. ült ezután zongorához, s gyönyörű játékával, melylyel Liszt Ferencz VI. magyar rapsodiáját előadta, általános tetszést keltett és zajos tapsokat aratott. F. Vandiola Irma opera énekesnőt, a közönség már kiléptekor is, meleg ovatiókban részesítette. És méltán, mert e kitűnő művésznő erős, gyönyörűen kifejlett hangjával, mely az egész termet megtöltötte, a „Faust“ Ékszer áriáját, majd később a „Trompeter dalok“-ból a „Margarethát“ valamint a „Nyári est“ czimü dalt oly virtuositással énekelte, hogy a jelenvoltak szűnni nem akaró tapsban törtek k1. Nem csekélyebb hatást keUettek Csiszár Irénnek a Rákóczy dalok ismert kitűnő előadójának, — magyar népdalai, melyeknek ismétlését a közönség zajosan kérte. Csiszár k. a. különben a budaiaknak kedvencze, s minden fellépését már jó eleve nagy érdeklődéssel várják. Simpáthiájának a közönség most is élénk kifejezését adta. Nagy érdeklődést keltett Bodó Alajos zenetanár zongorajátéka, ki Liszt F. XIV. rapsodiáját oly művészi tökölylyel adta elő, hogy azt a jelenlevők nem győztek eléggé tapsolni. A taps csak akkor szűnt meg, hogy még viharosabban törjön ki mikor a művész újra zongorához ült s előadását programmon felül megtoldotta. Ezután következett a táncz, mely nem kevésbbé lelkes hangulatban folyt le. Talán említeni is felesleges, hogy a fesztelen jó kedv és vidámság jellemezte. De nem is csoda, mert hisz az est vezetősége a nemes czélra oly táncz- rendezőket nyert meg, kiknek már neve is félsikert jelentett. Méltán illeti az érdem a ren- dezöbizottság bájos hölgytagjait is, kiknek kedvéért számtalan vendég maradt ott az estélyen, a hangverseny befejezése után is. Tehát csak igen kevesen távoztak. Mikor a Matyi czi- gány rázendítette az első csárdást minden szem megvillant, s a szende kis leánykák, a tüzes szemű viruló szép asszonyok, tánezosaik karján sietve tódultak a tánezterembe, hol a zene csak úgy húzta a szebbnél szebb magyar nótákat. Nem is végződött a táncz hamarább, mint a hajnali órákban; az est illetve éj sikere mellett, azt hiszem felesleges más bizonyítékot felhozni, mint azt, hogy negyedik négyes is volt. És még milyen négyes!! Nem valami tákolmány, hol a férfiak kendőt kötnek a karjukra, s hölgyet tánczolnak, hanem egészen correct, elegáns táncz csupa szép asszonynyal, leánynyal, persze a hozzájuk való gavallérok kíséretében. A szünet alatt volt tombola is. Három értékes virágot: egy pálmát, egy kaméliát és egy horteusiát soroltak ki. A szerencsés nyerők Soltész Sándor és Pentz százados urak voltak. Megjelenésükkel tisztelték meg az estélyt: Schmidt tábornok, Búth Károly miniszter osztálytanácsos, Blaskovich földbirtokos, Zisák
