Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-30 / 39. szám

Bu4an°°t 1894. D5 1 Szeptember 150. összes tennisezők erős és gyenge oldalait igen találóan és sok humorral fűszerezve adta elő. Volt aztán játék, gravelotti, csata, dal stb. elég és a társaság csak jóval éjfél után széledt el. Kedvező időjárás esetén a tennis-játékot október hó végéig folytatják. A fiumeiek kegyelete. Szép és hazafias jelenet játszódott le tegnap ős Budavár szülöttjének, Szobovics Lajos pénzügyminiszteri osztálytanácsosnak házában Budán. Dr. Dal’Assta Szaniszló és Gelletich János vezetése alatt egy hat tagú küldöttség tisztelgett Szobovicsnál, Fiume város polgárainak megbizázából. A fiumeiek kegyeletének és hálá­jának jeléül a küldöttség Szobovicsnak egy értékes készitményü ezüst serleget és egy szobornemü nagy diszmtitárgyat nyújtott át tömör ezüstből, Gelletich János lelkes beszéde kíséretében. A szép emléktárgyak vallás- és nyelvkülönbség nélkül fiumei polgárok adományai révén ké­szültek Szobovicsnak, a mint Gelletich beszédében kiemelte Fiume szabadkikötője in­tézetei érdekében kifejtett buzgalmáért. A nem várt kitüntetést nagyon meghatotta Szobovicsot s megjegyzé, hogy ő a tett szolgálatokat tisztán hazafias érzületéből és hivatalos kötelességéből kifolyólag teljesítette. Szobovics ugyanis azelőtt 8 hónappal még Fiúméban volt előbb mint pénzügyigazgató, majd mint a kir. kormányzóság tanácsosa. Az ő egyéni és szolgálati értékének tulajdonítandó az a simaság és siker, mely Fiúméban a szabad­kikötő megszüntetésekor a hatóság és a polgár­ság között lejátszódott. Tapintata és ügyessége a fiumei ellentétek kiegyenlítésében, valamint az állami intézetek népszerűsítésében igen jelen­tékeny és rokonszenves volt, úgy hogy a jelenlegi fiumei kormányzót is, kiváló emberi és helyzet­ismereteivel ő vezette be először az ügyek intézésébe. Szobovicsnak eme Fiumei intus et iu cute szolgálatait, érdemeit jött megköszönni ez a küldöttség e napokban, melyet a lelkes üdvözlet után Szobovics rövid lakomára házában tisztelt meg vendégül. A lakomán egymást érték a lelkes tóasztok s dr. Dall’Asta megragadó szavak­ban tolmácsolta Fiume tántorithatatlan szeretetét az anyaországhoz. A lakomán, melyen olasz­magyar lelkesedés uralkodott, jelen volt a külügyminisztérium egyik főtisztviselője is, báró Falke osztályfőnök s látható, gyönyörűséggel hallgatta a hazafias érzelmek váltakozását. Leg- meghatóbb volt azonban a lakomáu az, midőn Szobovics tanácsos édes anyja, egy 92 éves matróna felállva köszöntőt és áldást mondott Fiume város polgárainak hazafiságára. Fellner Ferencz. Budai könyvtár. „Budai Könyvtár-egyesület“ lesz ezentúl a czime annak a II. kér. intézménynek, mely eddig „II. kér. Népkönyvtár-Egyesület“ czimet viselvén, rövid harmadfél évi fennállása óta a társadalom minden rétegének lelkes támogatása mellett hatalmasan megerősödött, annyira, hogy ma, gazdag tartalmú könyvtárával, nemcsak a ll. kerület igényeit, de általában a jobbparti kerületek lakosságának olvasási és művelődési vágyait is kielégíti. A czimváltoztatást az Egyesület folyó hó 27-én tartott közgyűlése mondta ki. E közgyű­lés iránt széles körökben a legmelegebb érdek­lődés nyilatkozott. A Toldy Ferencz-utczai el. népiskola tor­na terme ez alkalommal valóságos törvényterem jellegét öltötte, olyan komoly, higgadt és im­pozáns tanácskozás folyt abban teljes 2 óra hosszat. A nagy számban megjelent hölgyeken kívül különösen emelte a közgyűlés fényét az, hogy a kerület intéző férfiai közül számosán tisztelték meg a közgyűlést megjelenésükkel és a tárgyalásokban való élénk részvételükkel. A megjelentek sorában láttuk: Rupp Zsigmond, kir. közjegyzőt, Drégály Gyula min. osztály tanácsost, Del-Medico Ágost körelnököt, Hámpel »Sándort, Eckermann Edét, Gallner Józsefet, Sártory Bélát, Jurmann Jánost, Bauer Józsefet BUDA p'r VIDÉKE stb. A gyűlésen Róka József elnökölt; mig a jegyzői tisztet Koncsek Lajos vitte. A közgyűlésen kimondatott, hogy a könyv­tár, mely eddig kiválóan az alsóbb néposztályok magyarosítása czéljából állott fenn, ezentúl emellett magasabb igények előmozdítása, neve­zetesen egyes szaktudományokban való művelő­dés czéljaira is berendeztessék s e végből a szakkönyvtárba mindennemű és nyelvű irodalmi mü felvételét határozták el. ürömmel üdvözöl­jük a közgyűlésnek ezt az okos újítását, öröm­mel azért, mivel ez által a jobb parti kerületek lakosság, különösen a magasabb tanintézeteket látogató ifjúság abba a kényelmes helyzetbe jut, hogy ha valamely szakmunkára vagy egyéb tudományos miire van szüksége, azt a budai oldalon is megkapja s nem kell érte Pestre átfáradnia. Régen érzett hiánya ez Budának, s csak hálával tartozunk azoknak, kik e hiányt bölcs gondoskodásukkal ime eloszlatni törekszenek. Az említett közgyűlésen kimondatott még, hogy az egyesületi évet a naptári évre teszik át; örvendetesen vették tudomásul a pénztár állapo­táról szóló kedvező jelentést, s kimondatott, hogy az egyesület módosított alapszabályai ha­ladéktalanul fölterjesztendők jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz. Az egyesületi tiszti­karnak buzgó működéséért Frommann István tolmácsolta a közgyűlés bizalmát s köszönetét, melyhez mi is készséggel hozzájárulunk azzal az óhajtással: ne lankadjon el buzgóságuk soha ! X. y. Különfélék. — A Margit-sziget megvé­tele. A székes főváros kerületei élénken tanácskoznak a felett megvegyék ne ve­gyék a Dúca gyöngyét a Margitszigetet. A szó harczba belevegyül a tinta harcz is. Vezérczikkek jelentek meg, melyben korholják a szükkeblüségét annak a szé­kes fővárosnak, melyet máskor költeke­zései miatt leczkéztetnek. Mi a székes főváros tanácsát és törvényhatóságát nem akarjuk befolyásolni. E kérdésben meglehet mozdulni magának a társada­lomnak is. Ha a főváros közönségének pénzügyei nem birják meg a vételárat az az annak törlesztését egészen, szol­gálunk egy közvetíti indítvány nyal. Já­ruljon a vételárhoz maga a társadalom. Oly gazdag urakat hallunk beszélni kik székes fővárosunk nábobjai és a sziget legállandóbb látogatói, A főherczeg által kért összeget aláírhatnák ezek is egy kis jó indulattal. Azt hisszük, hogy ha ez részvény-társaság alakjában történnék is az alapszabályokban lehetne kimondani, mint p. o. az állatkertnél van, hogy mi a czélja a társulatnak, és a földterület egész­ben marad nem parcellázható.Hozzájárulna különösen a Lipótvárostól elvárható moz­galomhoz az egész ország. Egy kis jó akarattal és lelkesedéssel sok ügyet le­het megmenteni, annál is inkább mert 15 millió ember között ha másként nem egy jótékony sorsjáték utján megoszla­nak a költségek. Ha áldozatra hi a haza akkor ne maradjunk odahaza. — Szolgabiró-választás A pilisi felsőjárásban szolgabiró-választás lessz. A jelöl­tek neveit is közölték. Mi ezúttal nem említünk neveket, mert nem akarjuk befolyásolni a köz­véleményt. Nem az a fő a szolgabiróság betöl­tésénél, hogy egy népes és élénk választás le­gyen, de az, hogy az eredmény használjon a közigazgatásnak közelebb a járás érdekeinek. — Az intendánság. Mindenféle hirek és kombinácziók keresztezik egymást az intendáns kombinácziók tárgyában. Javaslatba hoznak többeket, kik a nemzeti színház és dal-szinház ügyeit igazgassák. Mi erre a tisztségre legalkal­masabbnak találnék gróf Eszterházy Miklóst, a tatai grófot, ki nemcsak mü barát, de áldozat­kész mübarát is. Ajánljuk a kormánynak, hogy igyekezzék a grófot az intendánságra meg­nyerni. — Albertfalva kiterjesztése. A fővároshoz oly közel fekvő Albertfalva terjesz­kedésének legnagyobb akadálya az, hogy a császári javak' területe a közvetlen szomszéd. Mozgalom indult meg arra nézve, hogy a nehézségek elhárítása után e fejlődésre hivatott község kiterjesztésének birtok viszonyok ne áll­janak az útjába. — Szüret. A mit már több éve nem láttunk itt és amott feltüonek Buda utczáin a hazahordó kocsik saját határunkból és a közel vidékről. A vidám zaj nem hallatszik a termést hordó kocsisok humora szünetel, mintha el nem akarnák hinni, hogy újra bor fakad a szőllö-gerezdből. — Kérelem. A lóversenyeket látogató t. közönség ama része, mely okvetlen kimegy akár szép, akár rósz idő van : a Lovaregylet főpénztársága által tisztelettel felkéretik — saját kényelme érdekében — mert künn a verseny­téren nagy a tolongás a pénztároknál (pedig 18—20 pénztár van), hogy belépti jegyeit délelőtt benn a városban, a progammokon meg­jelölt dohánytőzsdékben előre megváltani szíves­kedjék. — Másrészről felkéretik a közönség, hogy belépti jegyét az öltönyön kívül láihatólag kitűzni szíveskedjék, s igy az ellenőrség részéről felszólításokat mellőzhesse. — A függöny legördül. Október elsején Il-ik Rákóczy Ferencz fogságával búcsúzik el Krecsányi és társulata a közönségtől, azután a viszontlátásig a függöny legördül. A budai színkör néptelen májusig nem szólal meg ott a magyar Múzsa. Az elmúlt évad elég jól sikerült. Szabatos összevágó előadások voltak. Szóval sok élvezetes estve volt. Krecsányi és társasága meg­állta helyét és midőn búcsúzunk tőlük, szívből óhajtjuk a viszontlátást. °— Az „Élet“ f. é. október elsejéve 1 hetilappá alakul át. Iránya változatlan marad : a közélet minden főbb jelenségének független bírálója, a modern eszmék és áramlatok hü tolmácsa és szószólója, az irodalmi és művészeti lelkiismeretnek éber őre lesz a jövőben is, amint volt négy éven át. Irodalmi és művészeti dol­gokban a legszigorúbb mértéket alkalmazza, tisztán a közönség jogos érdekét tartva szem előtt. Hasábjain örömest nyit tért minden sza­bad véleménynyilvánításnak, melyet őszinte meggyőződés vezet. Ilyen lesz az „Elet“ uj (5-ik) évfolyama, mely október 1-én indul meg. A lap terjedelme nem fog változni, ára ellen­ben olcsóbb lesz, mint eddig: negyedévre 1 frt 25 kr. Mutatványszámot másfél hónapig ingyen küld bárkinek. Az előfizetések az „Elet“ kiadó- hivatalához (Budapest, mozssár-utcza 8. sz.) in- tézendők. Tisztelettel Az „Élet“ szerkesztősége és kiadóhivatala. — Pucey Henri, a franczia kormány küldötte a most tartott Nemzetközi kongresszus­hoz a „Szt. Lukácsfürdő“ részvény- társaság igazgatóságát levélben fel­kérte, hogy a fürdőintézet tervrajzait és leírását bocsássa rendelkezésére, mert a franczia kormánynak budai fürdők minta­szerű berendezéseiről kimerítő je­lentést kell tennie. — Vadászatok. Megkezdődtek a vadá­szatok. Közelebb a vadász-társaság a szigetség- ben vadászott sok nyulat és foglyot ejtve terí­tékre. Különösen vasárnaponként a közel és távolabb fekvő községekben vadászokkal lehet találkozni. Kérjük a vadásztársaságokat, hogy a körükben előforduló eseményekről és ered­ményekről^ lapunkat tudósítsák. . . — Összejövetelek. A „Budapesti I, II és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas­összejövetelüket 1894. október 3-án Szulczberger István (I. Felsohegy-utcza 110.) tartják. — Az I. fier. Nemzeti asztaltársaság okt. hó 2-án Müller Lipót vendéglőjében Kereszt-tér gyülekezik. — A első budai polgári beteg- segélyző és temetkezési egylet október hó 3-án estve 8 órakor Braxl-féle vendéglőben II., Tégla-utcza 8 , közvacsorát tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom