Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-09 / 36. szám

Budapest, 1894. (5) BUDA és VIDÉKE Szeptember 9. ízetlenség. A Buda és Vidéke 35. számában egy hymen hirt közöltünk, a mely széles körben keltett érdeklődést nemcsak az abban szereplő kiváló személyek miatt, de azért is mert valótlan. A Buda és Vidéke szerkesztője jóhiszeműen és a sajtó tisztességének megfelelően járt el, a mennyiben kiadott egy közleményt hitelt ér­demlő adat alapján; arról, hogy a levél tartalma valótlan, az aláirás meghamisított, — nem tehet. Női Íráshoz hasonló vonások, hölgyek által használni szokott levél-kártya tartalmazta a következőket: „Igen tisztelt szerkesztőség! Nagyon leköteleznének, ha a Buda és Vidéke legközelebbi számában a napi hírek közé felvenni méltóztatnék, hogy unokahugom, Fésűs Georgia ma a helybeli vízivárosi tem­plomban örök hűséget esküdött Weidinger Győző déli vasúti vezértitkár a betegsegélyző- alap főigazgatójának. Vőfél volt: Mihálovits János kér. ministeri tanácsos ur. Esküvő után az uj pár Velencze felé vette útját. Szívességét előre is ezerszer megköszönve maradtam, kiváló tisztelettel 30/VI1I. 1894. Ludvik Gizella. II. Corvin-tér 19.“ Mielőtt az Ízetlenség elbírálásába bocsát­koznám, sajnálatomat fejezem ki, hogy a kiváló urak neve ily módon került lapomba. Igyekezni fogok, hogy máskor minden beküldött Hymen hir után — hogy igazak-e —külön tudakozódjam A mi magát az eljárást illeti, úgy ér­tesülök, hogy ez egy embertől ered és ez még jobban minősiti az Ízetlenséget, mert sem nem uras. sem nem férfias tett, sőt még nem is tréfa, csak egy sületlen viszketegség olyan valaki részéről, ki az Hiedelemből és és műveltségből nincsen eléggé képesítve és a jó modorból aligha kaphatna oklevelet. Nem elég, hogy valótlant irt, de e valótlanságot még azzal tetőzi, hogy saját neve helyett egy hölgy nevet használt s igy lovagiatlanságot követ el. Az egész eljárást különben az olvasó közönség ítéletére bízom. Erdélyi Gyula. Olvasóink figyelmébe. Lapunk terjedése bizonyítja annak lét- jogosultságát. Bár a legnagyobb közönynyel nézze is valaki Budának és vidékének el­hanyagolt érdekeit, nagyon sok mellőzést és sebet fog felfedezni. A fővárosi sajtónak a politikai élet hullámzása mellett alig jut ideje — még ha akarata meg van is — a mi ügyeink­kel foglalkozni. A „Buda és Vidéke“ éber figyelemmel kiséri az összes érdekeket és szí­vesen közöl minden jogos felszólalást. Különösen alkalmas a társadalmi élet, egyletek, családi élet, községi mozzanatok nyilvántartására. Ol­vasó közönségével egy családot képez, osztozik annak bujában és örömében. Mi továbbra is fenn akarjuk ezt a szellemet tartani és lapunkat f. évi augusztus elsejével még élénkebb tar­talommal szerkesztjük, mint eddig, mert újabb és különösen a tárgyilagos és közérdekű dolgokban közremunkáló- erők tömörültek mellettünk. Ki fogunk terjeszkedni Buda és vidékének köz- gazdasági életének ébresztésére, ismertetni fogjuk iparát és kereskedelmét. Mai számunkban foly­tatjuk a rég ígért fényképek közlését, melyek­ben Buda és vidékének vezéregyéniségeit mu­tatjuk be. Erdélyi Gyula „Más sorsa“ czimü regényét közöljük. Rajta leszünk, hogy lapunk tar­talma minél érdekesebb legyen. Kérjük a közönség támogatását és kérjük olvasóinkat, hogy lapunkat terjeszteni és arra előfizetőket gyűjteni szíves­kedjenek. A mi legnagyobb erőnk a független \ közönség támogatása. { Kívánatra bárkinek 4 mutatványszámot küldünk, de az 5-ik számnak elfogadásával elő­fizetőnek tekintjük. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre ................6 „ Ne gyedévre ... 3 „ Uj előfizetőinknek megküldjük azokat a számokat, melyekben elkezdett regényünk folyik. Kérjük vidéki hátrálékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok szeptember !5. után postai megbízást kapnak. Különfélék. — Hadgyakorlatok. Ő felsége a király részt vesz a hadgyakorlatokon, melyek Buda és vidékén közelebbről Vi- segrád környékén folynak le. A — királyt — ez alkalommal ünnepélyesen fogadják, melyre már is folynak az előkészületek. A közigazgatási hatóság s az összes pol­gárság mindent elkövet, hogy az ural­kodónak kimutassa ragaszkodását és hű­ségét. Óhajtjuk, hogy ő felsége a hü magyar nép szeretetéről meggyőződve észre vegye mind azt, a mit az ural­kodó szeme észre vehetet. Lássa meg bajainkat is, hogy segíthessen rajta, is­merje meg azt a földet, annak népét, mely ragaszkodik hozzá, s mely hűségét minden alkalámmal kimutatja. Éljen a király! — A budavári ágost. ev. templom építkezése az iskola-épülettel és melléképülettel oly rohamosan haladt, hogy már a templom hajótestére is feltették a tetőt, mig a többi épületek a vakolás stádiumában vannak. Pad- malyok, ablak-rámák már mind fel vannak rakva. A torony tetőzetét még e hó folyamán megkezdik, s a bácsi kapuval szemben még ez évben ott díszeleg majd az uj ág. ev. templom tornyával, kinézve a bécsi kapu felé. — Buda­várában e kisebb és mégis érdekes építkezésnek sok nézője akadt mindennap, s a nagy appa­rátussal — ugymondva a földből nőtt épület fundamenlumától kezdve a betetőzésig mindig sok ember figyelte meg, kivált az arra haladó hivatalnok osztályból, az érdekes építkezést. Az ág. ev. templom és iskola felépítésével most már megkezdődhetik a Fortuna- és Verbőczy- utczák szabályozása is, a mely, hogy mily méreteket fog ölteni, arról még hallgat a kró­nika. — Budavár régi múltja joggal meg­kívánhatja, hogy itt is nagyobb szabású ter­vekkel lépjenek fel, s azt a legrövidebb idő alatt keresztül is hajtsák. — Az 1848—49-iki magyar sza­badságharca története czimü illusztrált vállalatból most jelent meg a 19-ik füzet, a melyben Gracza György a szabadságharcz első komoly, számottevő csatáját, a karloviczai üt­közetet írja le. E füzetben véget ér az első kötet s megkezdődik a második befejező kötet, a mely szintén körülbelül 400 oldalra, s mintegy 200 illusztráczióval fog megjelenni. A most megjelent 19-ik füzet képei a következők: Az ozorai fegyerletétel, egykorú szinnyomatu olajfestmény. Bayer József táborkari főnök. Egykorú olajfestmény után. A szerb tábor Szt.- Tamásnál. Gróf Dembinszky Henrik. Yitézségi honvéd-érem. Falusi nemzetőrök. Palóczy László, az 1848-iki képviselőház korelnöke. Majláth György a főrendiház elnöke. Báró Perényi Zsigmond, a főrendiház alelnöke, egykorú arcz- kép után. Pázmándy Dénes, az 1848-iki kép­viselőház elnöke. Egykorú arczkép. Almássy Pál, az 1848-iki képviselőház alelnöke. — Az elcsukott várkert. A várkert oly szép, hogy azt szívesen látogatná a közön­ség. Fájdalom azonban ez a paradicsom a kö­zönségre nézve rejtett kincs, mert csak egy része vau nyitva s a többi és pedig a szebbik rész el van zárva. Azt értjük, hogy ha a közönség előtt akkor nem nyitják meg, ha az udvar itt van, de egyébkor bizony elvárhatnánk, hogy a magyar királyi várkert szépségeit a közönség élvezhesse. Elvárják, hogy a várkapitányság eleget tesz a közönség jogos és a lojalitással nem ellenkező kívánságának. — Elmarad a búcsú. A hires és rendesen népes kalázi búcsú elmarad, mert szept. 15-én nagy számú katonaság lessz itt beszálá- solva. De a mi halad nem marad a jó mnlat- got később tartják meg. így értesít levelezőnk. — Beiratások. Az összes budai része­ken fekvő iskolákban nagyon sokan iratkoznak be. Igen érdekes statisztikai adat a beirott gyermekek száma. Kérük az elemi, polgár, közép és felsőbb iskolák, intézetek igazgatóságát, hogy közlés végett az adatokat a Buda és Vidéke szerkesztőségével tudatni szíveskedjenek. — Mulatság. Szeptember hó 9-én va­sárnapon az adelhofer vendédlőben, a Svábhe- hegyen pinczér-tánczkoszoru lessz Kezdete este 8 órakor. — Belépti-dijr 50 kr. — Mozgalom Ó-Budán. Üdvös moz­galom indult a kerületi iyaros-ifjuság közt. tegnap, azaz f. hó 5-én néhány lelkes iparos­inak kezdeményezése folytán 70 iparos gyü­lekezett, hogy a „Budapest III. kér. iparos­inak kör“-ét megalakítsa. A buzgó kezdemé­nyezők már kész alapszabályokkal léptek az értekezlet elé, melyek hosszabb vita és némi módosítások után el lettek fogadva, és még e hó folyamán fognak a nméltóságu m. kir. belügyminisztériumnak szentesítés végett benyuj- tatni. — Iskolai ajándék. Gróf Kreith Béla a fővárosi 1848—49-ik muzeum igazgatója. 100,000 képet nyomtatott az iskolákba leendő szétoszthatás vágett. E képek a szabadságharcz dicsőséges momentumait és e korszak jelesseinek arczképeit ábrázolják. A szabadságharcz ereklye muzeum a hazafiasabb városokat, községeket és egyleteket kérte föl, hogy vásárolják tömegesen a honfiúi erényekre buzditó-képeket a melye­ken leszakítható szelvények is vannak és ezek­kel a fővárosba rándulók megtekinthetik a nagybecsű Ereklye múzeumot. Reméljük, hogy minden magyar vóros község és egylet szívesen támogatandja ilyen módon az 1848—49-ik dicső hőseink és vértanúink e Pantheonát a fővárosi Ereklye múzeumot. A támogatók neveit hir- lapilag teszi közzé az Ereklye muzeum. — A székes fővárosi 1948—49-ik Ereklye muzeum gyönyörű életnagy olajfestésü Kossut arczképe- ket készített városok, községek ás egyletek számára. Egy-egy festmény ára rámástól 30—50 és 150 forint. — Köszönet nyilvánítás. Midőn a nagyérdemű közönség szives támogatása mellett közel két évtizeden keresztül vezetett üzletem­től megválók, kedves kötelességemnek ismerem mélyen tisztelt vevőimtől az üzletemet támogató nagyérdemű közönségtől mint üzlet ember el­búcsúzva — a megtisztelő bizalomért, melyben üzletem állandóan részesittetett — ezen az utón is hálás köszönetét nyilvánítani, egyúttal utó­domat Albini Lajos urat, ki a tőlem átvett üz­letet a nagy közönség által már ismert és megszokott irányban, vezeti tovább — igen tisztelt vevőimnek kegyes pártfogásába ajánlani. Kitűnő tisztelettel Reinl József. — Összejövetel. A „Budapesti I., II., és III. kerületi szállodások, vendéglősök bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas­összejövetelüket 1894. szeptember 12-én Braxl Ferencz (II. Tégla-utcza 22.) tartják. — Fontos ügyek. A II. kerületi or­szágúti első polgári asztal-társaság f. hó 4-én Balázs Keresztély vendéglőjében havi rendes ülését tartotta, melyen a Il-ik kerületben fel­állítandó vásárcsarnok ügyének miként való foganatosításáról folyt az eszmecsere. Ugyan­ezen a gyűlésen a Il-ik kerületre nézve egy szintén igen fontos tárgy került szőnyegre t. i. a Szénatér és Nagy-Rókus-utcza táján szerve­zendő elemi iskola és kisdedóvó ügyéről. Nagyon régen tapasztalja az országúti polgárság, hogy a Török-utczában levő iskolában évről-évre szaporodik az iskolás gyermekek száma, úgy hogy alig férnek el. Nagy elkeseredést szül az országúti polgárság körében az, hogy az apró

Next

/
Oldalképek
Tartalom