Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-15 / 28. szám

4 órakor S c h e i r i c h Gergely törökbálinti korcsmárosnak a fő-utcza 5. számú vendéglőjé­ben levő egyesületi helyiségben az alapszabá­lyok 19. §-a értelmében rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. egyesületi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat 1. Ügyleti jelen­tés. 2. Az egyleti zárszámadás megvizsgálása, 3. Az egyleti költségvetés megállapitása. 4. A tisztujitás megejtése. 5. A lakbérleti ügy elin­tézése. 6. Munkácsy Mihály hírneves festő mű­vész hazánk fiának tiszteletbeli taggá leendő megválasztása. 7. Netáni indítványok tárgya­lása. A t. egyesületi tag urak szives tudomá­sára hozatik, hogy mivel az ügyrend 19. §-a szerint az, a ki az évzáró közgyűlésig tagdiját ki nem fizette, szavazati joggal nem bir, intéz­kedés tétetett aziránt, hogy a még hátralékos tagtárs urak nyugtáikat az egyesületi pénztár- noknál a közgyűlés napján kiválthassák. Török­bálinti, 1894. julius 4-én. Id. Koritsánszky Gyula elnök. Navarra József titkár. — Nem rossz az út. Válasz a „Buda és Vidéke“ hetilapban megjelent gondozatlan or­szágút czimü közleményre, y. 1. megjelöléssel egy közlemény jelent meg, mely foglalkozik a bia-ettyeki ut állapotáról, s mely többek között annak rosszaságát hirdeti, azt hiszem ha az illető y. 1. megnevezte volna magát s nem rej­tőzne a névtelenség sötét homályába, vagy nem utazna ázsiai állapotokba, akkor bővebb ma­gyarázatot volnék kénytelen adni, nagy fantá­ziával leirt közleményére, igy csak röviden a következőket. Ami az ut rosszaságát illeti, hát biz az nem olyan rossz, mint az illető y. 1 ál­lítja, mert olyan ut, a hol a társas-kocsik évek óta naponta közlekednek és a hol még eddig semminemű szerencsétlenség nem történt és talán nem is fog történni, hacsak y. 1. ur nem csinál magának egy véletlen nyaktörést, úgy még ez az ut jelenlegi állapotával elszolgál, annál is inkább, mivel a törvényhatóság által ennek az útnak jayitására előirányozott összeg évről-évre oda forditfatik, arra pedig sem a járási főszolgabíró urnák, sem nekem hajlandó­ságnak nincs, hogy saját zsebünkből — azért hogy y. 1. ur sima parketon járhasson Biától Ettyekig; költekezzünk. Ami saját személyemet illeti, arra nézve azt felelem y. 1. urnák, hogy ha ő saját dolgaival annyit foglalkoznék mint én a kezelésemre bízott utakkal, úgy akkor nem volna annyi elfecsérlésre való ideje, hogy ily alaptalan és minden igazságérzület nélküli dol­gokat írjon. Bia, 1894. julius hó 13-án. Hor­váth Zsigmond, utmester. — Magyar színkör Törökbálin­ton. Jakabffy Gábor színigazgató előleges sziuijelentésében arról értesít, hogy 18 tagból álló s jól szervezett színtársulatával f. évi ju- lis havában működését Törökbálinton meg­kezdi, s megnyitásul szinre kerül Lukácsinak közkedvelt s legújabb érdekes népszínművé, melynek czime: „Az asszony verve jó !u — A vár emelkedése. Dr. Kovács Pál háza már teljesen elkészülve diszlik a vár ormán. Tekintély és ízlésében is kiváló palota ez, szép ponton, gyönyörű kilátással. Az épület belső berendezése megfelel külsejének és be­csületére válik annak a budai építőművésznek, a ki ezt építette — s a kit e helyen dicsérettel említünk fel, — Illés Gyula építésznek. — Összejövetelek. A „Budapesti I., II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor-, és sörmérők ipartáröuiata“-uak tagjai társas­összejövetelüket 1894. julius 18-án Peyerl József (II. Margit-utcza 15.) tartják. — Az I. kerületi nemzeti asztal-társaság folyó hó 12-én Fill Mihálynak a regényes fekvésű Normafa mellett levő és ehez czimzett vendéglőjében egészségé­ben megjavult elnöke, Szelestey Géza tisztele­tére rendezte összejövetelét. A megjelent díszes társaság örömmel üdvözölte őt, kire pohár­köszöntőt Róth Lajos mondott. Poharat emel­tek még Szelestey Géza, Máttyus Arisztid és Plathy György. A vacsora előtt a Somlyay Jó­zsef által szeretettel gondozott árvák is itt köl­tötték el kirándulások befejezéséül ozsonuájukat közben lelkes dalokat énekelve. A nemzeti asz­taltársaság legközelebb a Kopper-fóle szarvas­utczai vendéglőben gyűl össze. . * — Finom befűzni való nemes gyümölcsöket a legjobb fajból ajánl a szerkesztőség. BUDA és VIDÉKÉ — „Szt. Lukács-fürdő“ részvény- társaság Budapesten. Újból felépült, kibővített, kényelemmel és pom­pával berendezett iszapfürdő 430 I | m. nyitott, 120 Q m. zárt medenczeit a kénes hévviz naponta egyszer megújul. Tag-zu­hany, gőzfürdők stb. Lakásokról és für­dőkről küld prospectust az igazga­tóság. — Vendéglősök, cznkrászok, kik nyári mulató-kerteket, udvarokat rendeznek be, figyelmét felhívjuk egy ritka példány Lean­der díszfára, a mely elköltözködés miatt eladó. A fa most van pompás virágzásban, s a szak­értő disz kertészek közül is többen a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoztak a rilka növésű és koronáju fáról, a mely a tovább tenyésztésre is igen alkalmas. A Leander ára 8 frt. Tuda­kozódhatni a kiadóhivatalban. — A lábbeli fogyasztó közönség becses figyelmébe ajánlható Bodh József férfi-, női- és Orthopäd czipész-ilzlete. III. kér. Zichy- uicza 5. sz. (Ó-Budai Izraelita templom-tér) ké­szít (mérték után) mindennemű munkát, tartós s Ízléses kivitelben. Kérjük vendéglőkben, kávéhá- zakban, czukrászdákban, üzletekben, fürdőhelyeken, tőzsdékben, a Buda és Vidékét. Furcsa állapotok az uj teme­tőben. Mint sok fővárosi ügyben, úgy ebben is kilátszik a rendetlenség és fejetlenség. Czikk- irót a f. hó 10-én az uj temetőben (farkas­réti) lejátszódott eset indította arra, hogy ezt az ügyet nyilvánosságra hozatalával talán a közér­deknek tesz szolgálatot. A Vízivárosból volt jelezve egy 8 frtos helyre temetkezés, mely a kitűzött időre csak­ugyan meg is érkezett a temetőbe, ekkor meg­kezdődött az elhantolás, illetőleg csak kezdő­dött volna, ha az előre meg ásott sír meg nem tagadta volna a koporsó befogadását, a sir oly keskeny és rövidre volt ásva, hogy teljes lehe­tetlenség volt a koporsót lebocsátani, a kiren­delt örök más sirt nem adhatnak, mint a melyet a félórányira fekvő temető-gondnokság szám szerint kijelöl, itt most nem maradt más hátra, mint az érdekelt felek jelenlétében a sir kibővítéséhez látni a sírásóknak, mit nagy szor­galommal teljesítettek is, az érdekeltek meg- botránkoztak e halatlan eset felett, mert egy félórába került, mig a kijelölt hely oly álla­potba helyeztetett, hogy a koporsót befogadta. A hallotas kocsis, a bérkocsisok is zogolódtak, kik a kiszámított idejük egy részét ezen ha­nyagság által voltak kényszerítve elfecsé­relni. De csodálatos dolog az is. hogy a nagy költséggel felépült temetői utak olyanok, hogy ha valaki megkísérli a temető megszemlélését, előbb végrendelkezik, mert nem biztos, hogy a portengerben nem leli halálát. , Igazán mondva, az alföld homok síkságait ismerem, de arról fogalmam sem volt, hogy ily portenger létezhessen a székváros I-ső ke­rületében, oly helyen, hol napjában legalább egy pár ezer ember megfordul. De nagyon visszás dolog az is, hogy a Tabánból kivezető útvonal elkerülte az intéző körök figyelmét, ez járha­tatlan s mindennek daczára majdnem minden­nap látunk ezen vonalon egy pár szegénysorsu gyermek temetést elhúzódni­Úgy látszik, hogy a kik a temető ügyét intézik, csak bérkocsin járnak s érdekükben nem áll a közelebbi ut használata, mert az már mindegy a bérkocsisnak, félórával elébb vagy ulóbb ér-e a kitűzött szélhoz. De szomorú világot vet a budai viszo­nyokra az is, hogy a jelzett temetőben a víz­vezeték bevitelét még mai napig sem eszközöl­ték, sőt kilátás nincs reá, hogy mikor eszköz­ük, mert nagy költséggel állítottak egy pár kutat, de vizük még nincs, valószínűleg majd valami nagy helyet aspiráló kitalálja, hogy tele lehet hordatni a vízvezetékből, akkor lesz sze­gény sírásóknak vizük, hogy szomjan ne hal­janak, ez ellen meg a Farkas-réti korcsmáros tesz Julius 15 majd panaszt, mert ki fogyasztja akkor az ő sárfehérből szűrt nedűjét, már előre is reszket attól a gondolattól, hogy elveszíti a sírásókat, kik nagy mérvben hozzájárulnak a regále dijához. Egy szemtanú. Méhészek kirándulása. A m. orsz. méhészeti egyesület választmá­nya igen látogatott és érdekes ülést tartott. Kü­lönösen a vidéki választmányi tagok igen szép számmal jelentek meg, köztük Kovács Antal orsz. méhészeti felügyelő és Abaffy József II. méhészkerületi vándortanitó is. Az ülés elején Yámossv Mihály igazgató alelnök bejelentette, hogy a királyné ő Felsége, mint az egyesület védnöke, a f. évre ismét 50 frtot, a földművelésügyi miniszter pedig 1000 frt államsegélyt engedélyezett az egye­sületnek. Az ülés főbb tárgyait az egyesület­nek az idei nyári méhészeti kiállításokban való részvétel módozatainak megállapitása és a méz- értékesités kérdése fölötti eszmecsere képezte. A kiállításokat illetőleg határozatba ment, hogy az egyesület összes kiadványaival részt vesz a debreczeni, martonvásári, szamos-ujvári és bécsi kiállításokon s az ugyanekkor tartandó méhész- gyűléseken magát hivatalosan is képviselteti. A debreczeni kiállításra hivatalos képviselőül Vámossy Mihály ig. alelnök, a szamos-ujvárira Kozocsa Tivadar titkár,' a bécsire Kühne Fe- rencz vál. tag küldetett ki, a martonvásári ki­állítás alkalmából pedig az egyesület tanulmányi kirándulást rendez Martonvásárra. A mézérté- kesitést illetőleg Binder Iván szerkesztő bemu­tatta az általa szerkesztett füzet kéziratát, mely­ben az összes magyarországi, osztrák, németor­szági, francziaországi, londoni stb. mézkereske­dők és bábsütők czimei vannak összegyűjtve. A választmány Binder Ivánnak fáradságos mun­kálatáért köszönetét szavazott s elhatározta, hogy ezt „Magyar Méh“-nek augusztusban ki­adandó kettős füzetében fogja közölni s ilyen­formán az egyesület tagjainak dijmentesen ren­delkezésére bocsátani, egyúttal a választmány Baranyai Ödön indítványára elhatározta azt is, hogy hasonlóan összeiratja a magyar mézter­melők jegyzékét is s egy albizottságot küldött ki egy olyan tervnek elkészítésére, mely sze­rint az egyesület a méztermelők és vevők kö­zött a közvetítést eszközölni lesz hivatva. Ugyancsak a mézértékesités kérdésében elhatározta a választmány Borszéky Soma in­dítványára, hogy a földművelési miniszterhez felterjesztést intéz az iránt, hogy a mézkeres­kedés előmozdítása czéljából, úgy a hazai, mint a külföldi méztermelés és árak folytonos tanul­mányozása és nyilvántartása, valamint a vevők és termelők jegyzékének évről-évre leendő kiiga- zithatása végett két szakértő ügynök alkal­mazásáról a rendes országos költségvetés kere­tében gondoskodni kegyeskedjék ; addig is azon­ban szükségesnek tartja a választmány azt, hogy a németországi mézvevők fölkutatása és a velők való személyes érintkezés czéljából az egyesület költségén már a f. év szeptember ha­vában 2—3 hétre terjedő tanulmányútra küldje ki Binder Ivánt, ki e kérdést már előzetesen is tanulmányozta s már a múlt évben is tett ha­sonló tanulmány-utat saját költségén. Kellemes meglepetést okozott a vál. ülésen Kühne Fe- rencznek az az ajánlata, mely szerint egész méhészetét és kereskedelmi méhtelepét a tulaj­donjog fentartása mellett díjtalanul felajánlja az egyesületnek egyesü eti méhtelepül egyenlőre 3 évre, úgyszintén díjtalanul ajánlkozik a hozzá ellátogató egyesületi tagoknak, úgy a kezdők­nek, miut a haladottabbaknak mindenirányu méhészeti oktatására. Ezen ajánlata által Kühne az egyesületre nézve lehetővé tette azt, hogy az alapszabályszerii kötelezettségének — uj köz­ponti méhtelep fentartását illetőleg — minden áldozat nélkül eleget tehessen s egy rendszeres méhészeti szakiskola létesítésére az első impul­zust megadja. A lelkesült hangulatban lefolyt érdekes választmányi ülés este 9 órákor ért véget, a midőn is a választmányi tagok legnagyobb ré­sze a Drechsler-féle mintavendéglőbe vonult. Ezzel a választmányi ülések sorozata be­záródott s kezdetét veszi a kirándulások évadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom