Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-18 / 7. szám

Budapest, 1894. (6.) óráig tartotta össze a legteljesebb jókedv. A jótékony czélra való tekintetből, mert a mulat­ság tiszta jövedelme iskolai czélokra lett szánva, felülfizettek: Dr. Fuchs Mór 3 írt, Plöchl An­tal 1 frt, Schoen Miksa 3 frt, Csánya J. Ede 1 frt, Parantesi J. 50 kr, Kovács Dániel 50 kr, Dolinek N. 1 frt, Lehmann N. 1 frt, Dr. Stad­ler Antalné 1 frt, Haasz János 1 frt, Hiermayer György 50 kr, Dr. Nagy Ottó 50 kr, Küzdő Gyula 1 frt 50 kr, Barkóczy Jusztin 50 kr, Haszmann István 50 kr, Löbmann Ferencz 50 kr, Yécsey Leo 6 frt 50 kr, Popovics Jenő 2 frt, Schlesinger Adolf 10 frt, Pollák Vilmos 5 frt, Spitzer Frigyes 1 frt 50 kr, Weinreb Fülöp 5 frt. Összesen 48 frt. Hangverseny a szegény-gyer­mekek felruházás! alapja javára. Folyó hó 15-én a krisztinavárosi iskolaszék és a tantestület a krisztinatéri elemi népiskola ta­nács termében népes értekezleteit tartott Dr. Szénássy Sándor iskolaszéki alelnök és a felru­házó bizottság elnökének elnöklete alatt, mely értekezlet tárgyát a krisztinavárosi iskolában folyton szaporodó szegénysorsu gyermekek fel- ruházási alapja javára tartandó mulatság ké­pezte. — A mennyiben semmi alapja nincs ezen felruházó bizottságnak, csakis az évről- évre történendő gyűjtések és adományok meg hasonczélu mulatságokból jövő jövedelemből lesz fedezve, az értekezlet elhatározta a folyó évben is egy ily hangversennyel egybekötött zártkörű tánczmulatság rendezését, s nyomban rendezőbizottsággá alakulva át, elnökké egyhan­gúlag Dévai Szőllősy Istvánt és Dr. Szénássy Sándort, pénztárnoká : Garay Antal isk. igazga­tót és jegyzővé Czike Imre urakat megválaszt­ván, elhatározták, hogy a mulatság márczius hó 3-án, az I. kér. polg. kör Összes helyisé­geiben lesz megtartva, Gondoskodni fognak, hogy egy igen élvezetes és elsőrendű művészek­ből álló műsorral lepjék meg a nagy közönsé­get. A mint tudomásunkra jutott, a műsor eddigi tervezete úgy igen igen fényesnek Ígérkezik, s valószínű, hogy jövő számunkba már a teljes műsort közölhetjük, most azonban, hogy változ­tatás nélkül megírhassuk a kiküldött albizottság nem árulta el az egyes pontokat. A budai lel­kes közönség mindig megmutatta, hogy a szive nemesen dobog és áté'rzi a szegények nyomorát és áldoz szívesen a legérdemesebb erény, a jóté­konyság oltárára. A II. kér. polg. körben a folyó hó 10-én tartott családi estély az előbbieknél is sikerültebb volt. Már maga a műsor is olyan volt, a milyent nem mindenkor lehet összeállí­tani. Közreműködtek: Tóth Elemér zongorán, E. Szabó Lajos felolvasta „Az én urambátyám, vagy még sem lett belőle tekintetes ur“ czimü humoreszkét. Nagyszerűen szavalta Bereghy Oszkár Copeer „Hajótörését“ és Somló „Yorick“- ját. Chatry Ferencz előadta „Az orr“ czimü monologot és Zöld Károly zongora-kísérete mellett coupleeket énekelt. Ezután Móczár Ele­mér mulattatta a közönséget. A műsor legérde­kesebb pontja a kis 4 éves Manchen Mariska zongora-játéka volt. A kis lányka oly ügyesen és bátran játszott, hogy a jelenvoltak elcsodál­koztak rajta. Végezetül az ifjúság Somogyi Marczel zongora-játéka mellett tánczra perdült és járta csaknek éjtéli egy óráig. A budai polgári kör fő-ut 10. szám alatt levő fényesen berendezett termeiben f. hó 13-án egy sikerült bált rendezett. Az előkelő közönség kitartó jó kedvvel mulatott. A szép bál elite jellege daczára családias színezetű volt. Jelen voltak többek között asszonyok: Dr. Vass Tamásné, Szukováthy Istvánná, Turján Józsefné, Schiller Györgyné, Schneller Gusztáváé, Kozma Gyuláné, Dr. Buday Józsefné, Tiszay Istvánná, Dr. Horr Károlyné. Kovács Alajosné, Lengyel Sándorné, Lukse Fábry Béláné, Straub Józsefné, Filó Jánosné, Blau Oszkárné, Manbrinyi Józsefné. Leányok: Kugler Izabella, Schiller Marcsa, Speidl Vilma, Molenda Giza, Beliczay Aranka, Szemlér Gizella, Freyberger Sarolta, Tiszay Elza, Kováts Rózsika, Manbrinyi Róza, Remény íréin, Kathry nővérek, Lengyel Margit, Lukse Fabri nővérek, Khor Anna, Straub Melania. A kör legközelebbi mulatsága folyó hó 27-én lesz. BUDA és VIDÉKÉ Az I. kér. nemzeti asztaltársa­ság közgyűlése. Az I-ső kerületi nemzeti asztaltársaság e hó 15-én Némethy Mátyás jónevü vendéglős helyiségeiben közgyűlést tartott, a megjelent tekintélyes polgárok között ott láttuk, Szelestey Géza, Máttyus Aristid, Tihanyi Ferencz, Bock János, Schilberszkv Ágost, Zimmerman Fülöp, Roth Lajos, Schönwald Bernát, Malmarics Fe­rencz, Gyüszü István, Hertl Károly, Hegedűs Lajos, Hang József, Novák Ignácz, Fojt István, Radna József s. a. t. Az ülés első tárgya a tisztviselők leköszö­nése volt, Roth Lajos eddigi elnöknek fárad- hatlan tevékenységéért köszönet szavaztatván, közfelkiáRással a következők lettek megvá­lasztva : Elnöknek: Szelestey Géza, Alelnöknek: Barabás József, Roth Lajos és Müller János. Jegyzőknek : Tihanyi Ferencz, Dietrich Ágoston, ifjú Szvoboda Ferencz. Pénztárnokul: Radna József. Gondnoknak : Bock János és Novák Ignácz. Ellenőröknek: Wellisch Zsiga és Schil- berszky Ágost. A válaszmány következőkép alakult : Diwald Józseg, ifj. Gatnauf Károly, Gyü­szü István, Hangi József, Hegedűs Lajos, Má- tyus Arisztid, Malmarits Ignácz, Ott Alajos, Platthy György, Schwartzer Ottó dr. Szikossy Ferencz, Schőnwald Bernát, Willioger Ferencz, Wimmer Ferencz, Zimmermann Fülöp, Foil Fe­rencz, Pertl István, Burgmayer Ferencz, Kovách Pál dr. Kertész Abe, Palack Sándor, Beck An­tal, Arányi Árpád dr, Futó Mátyás. Ezek után a több rendbeli indítványok közül az újonnan megválasztott elnök azon in­dítványa miszerint a társaság helyisége megvá­lasztása ő reá bízassák, elfogadtatott. Mátyus Aristid hangsúlyozva a nemzeti asztaltársaság czélját és a hatóságokkal szem­ben követendő eljárást, előhozta az I. kerület kívánságait, a nagy szónoki tehetséggel meg­áldott választmányi tag ur igen bölcsen adta elő az I. kerületi utcza-rendezést, közlekedés- és világítási hiányokat. Tihanyi Ferencz elfoglaltságára hivat­kozva nem akarta a jegyzőséget elfogadni, de Máttyus Aristid kérelmére, miután úgyis 3 tagú lett a jegyzői kar, elfogadta, mire lelkesen meg­éljenezték. Szelestey Géza raeghatottan mond kö­szönetét a megválasztásért. 0 ifjú kora óta, mindég rendelkezésére állt polgártársainak és szívesen harczol velük Buda emelkedésért és a hazafiságért. Életét a közügyeknek és polgár­társainak szentelte s bárki fordul hozzá, gazdag vagy szegény ö éjjel-nappal rendelkezésökre áll. Az asztaltársaság hivatását igyekezni fog végrehajtani. (Hosszantartó éljen). R ó t h Lajos megköszönte a benne helye­zett bizalmat és lelkesen tett fogadást, hogy mint eddig úgy ezután is minden erejét arra fordítja, hogy a kitűzött zászló továbbra oly magasan lobogjon. Tetszéssel fogadott évi jelen­tésében beszámolt a társaság által eddig elért erkölcsi és anyagi eredményekről. A hivatalos beszédek után következtek a pohárköszöntők. Szelestey Géza Róth érde­meit méltatta. Bock János, az asztaltársaság ez érdemes és buzgó tekintélyes tagja az elnök­ségre és a tisztikarra emelt poharat. Radna Jó­zsef, az asztaltársaság fenntartására lelkesítette szép pohárköszöntőben a tagokat. Novák Ignácz Bock János gondnok-társát éltette. Mátyus Aristid poharat köszöntött Erdélyi Gyula, a „Buda és Vidéke“ szerkesztőjére, ki­nek lapja a budai nemes törekvéseket czélzó minden egyesülésnek s a nemzeti asztaltársa­ságnak is hivatalos közlönye és annak érdekeit mindig hiven képviselte és hangoztatta. A mi­dőn a „Buda és Vidéké“-nek ezt megköszöni a tőle megszokott ékesszólással és klaszikus fény­nyel tartott pohárköszöntőjét azzal a kérelem­mel végezi, hogy a „Buda és Vidéke“ felvirá­goztatását, támogatását, terjesztését minden bu­dai polgár szivén viselje. Szelestey Géza kiváló személyisége, az a bizalom miben polgártársai részéről osztatlanul Február 18. részesül, tovább az a lázas buzgalom, melylyel a közügyekért ernyedetlenül síkra szál és küzd a nemzeti asztaltársaság és annak fontos társa­dalmi feladatai továbbfejlesztésére biztosíték. Az eddigi elnök, Róth Lajos munkálkodása, ki­tartása megkönnyíti a munkát, az ő alapvetése lehetségessé teszi a nagyobbszabásu működést, melyben neki szintén jelentékeny rész fog ki­jutni. Ne feledkezzünk el a másik alelnök, Barabás Józsefről sem, ki egyike Buda legnép­szerűbb vezető-polgárainak, a melyre magát mindig érdemessé tette. A siker elmaradhatlau, mert az elnökséget egy lelkes választmány tá­mogatja és a tevékenységben minden egyes tag osztozik, akár vezér akár közkatona. Különfélék. — Uj beosztás a belügyminisz­térium egészségügyi osztályában. Mi­óta Dr. Chyz er Kornél miniszteri osztályta­nácsos a belügyminisztérium egészségügyi fő­osztályának vezetését átvette, a közegészségügy terén az egész országban üdvös tevékenység fej­lődött ki. A múlt évben számtalan helyen mu­tatkozott járványok aránylag enyhe lefolyása is főképen az osztálytanácsos czélszerü és tapin­tatos intézkedéseinek tulajdonítható. De a sok­irányú munkálkodás szükségessé tette, hogy a belügyminisztériumban az egészségügyi főosz­tály ujjászerveztessék. Ugyanis a belügyminisz­ter belátta, hogy a járvanvügy hazánkban kü­lönös figyelmet igényel; ezért elhatározta, hogy nevezett főosztályt három ügyosztályra osztja és pedig a) járvány, b) közegészségügyi közigaz­gatás, és c) kórházi és tébolydái osztályokra. Ezek élére Dr. Chyzer osztálytanácsos kipróbált szakerőket szemelt ki, és a helyek legközebb betöltetnek. Országos egészségügyi felügyelőkké a belügyminisztériumba ujjabban Dr. Rais.z Gedeon, a nagymihályi közkórház igazgató-fo- osvosa és Miskolczy Imre rendőr-főorvos neveztettek ki. Megemlítjük meg, hogy a napok­ban jelent meg Dr. Chyzer osztálytanácsos hé­zagpótló nagyérdekü müve, melyben az egész- ségügyre vonatkozó mindazon törvények és mi­niszteri körrendeletek foglaltatnak, a melyeket a belügymíniszterum mint legfőbb egészségügyi hatóság az utolsó 40 év alatt kibocsátott. Mint valóban hasznos munka jó szolgálatot tesz a közügynek és 6 frt 50 kron a könyvkereske­dések utján is megszerezhető. — A németvölgyi telektulajdo­nosok óbaja. Köztudomású dolog, hogy a kisajátítások folytán a I-ső kerületben, de kü­lönösen a Gellérthegy mellett sok ház rombol­tatott le, ennélfogva kell hogy az illető háztu­lajdonosok, ha t. i. azok akarnak maradni, más­hol építkezzenek, — igy már sok ház épült a németvölgyben, illetve ennek azon a részén a hol vízvezeték van. Általán elismert tény az, hogy az építkezési kedv sokkal nagyobb, ha a viz kéz­nél van; mert aránylag 3/4 rész kiadásba kerül, mintha távolról kell a vizet hordatni. Most is tudtunkkal 4 telektulajdonos folyamodott a fő- és székvárosi tanácshoz, hogy az ut kezdetén már meglevő vízvezetéki cső telkeikhez tovább vezettessék. Hisszük hogy ezen jogos kérelmük teljesítve is lesz, annál inkább mivel később a többi telektulajdonosok is — látván hogy vi­zet kaphatnak — építkezni fognak. De ha ezen telkek tulajdonosai most nem is építenének, ak­kor is szükséges a temető mellett közegészségi szempontból e vízvezeték létesítése, mert mi lesz ott a közönséggel, ha kénytelen lesz vízve­zetéki viz hiányában fertőzött kutvizet inni. Kí­vánatos továbbá ezen névtelen ut elnevezése, azt hisszük hogy a tekintetes Tanács talál jeleseink közül valakit a kinek nevére ezen ut elkeresz­telhető. — A vörös-kereszt egyleti Er- zsébetkórházban a január havi betegfor­galom volt: a belgyógyászati osztályon 33, ä sebészeten 38, a nőgyógyászaton 20 és a sze­mészeti osztályon 10 beteg. Ezek közül gyó­gyulva elhagyta a korkazat 25, javulva 13, gyo- gyulatlanul 2. Meghalt 1 beteg. Február hóra visszamaradt az intézetben 60 beteg. Nagyobb műtét 26 esetben vált szükségessé. Az ápolási napok száma 1709, vagyis átlag 25. beteg na­ponkint. A betegeket gyógykezelték : Dr. Bartha

Next

/
Oldalképek
Tartalom