Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-12-09 / 49. szám

Budapest, 1894. (5.)

Ismerőseink.

(Árnyak és fények.)

VI. Babarcisi Schwartzer Ottó tr.

Hosszabb hallgatás után ismét megszólalt ;.z a kiváló tudós, a ki kora fiatalsága óta ernyedetlen munkássággal és kimerülést nem ismerő fáradozással törekszik minél többet, minél jobbat, minél szebbet nyújtani a magyar olvasóközönségnek. Psychiatviai jegyzetek czimü legújabb müvével széleskörű tudományának, éles megfigyelő tehetségének és kitűnő tollának oly fényes bizonyságát szolgáltatta, hogy joggal és méltán a legelsők közé sorozzuk, azok között, a kik az irodalom és kiváltkép a tudományos irodalom terén működnek.

Babarczi Schwartzer Ottó 1853. decz. 24-én született Budapesten. Hajlamai az orvosi pályára vitték és már 187ö-ban orvostudor lett. Egy évvel később feleségül veszi a bájos Wel- lesz Annát, kitől két gyermeke van. A. fiú édesapja eszét, a leány pedig anyja szépségét örökölte.

Schwartzer már 28 éves korában a közegészségügyi tanács rendkívüli tagja, majd pedig atyja halála után annak rendes tagja. 1883-ban a törvényszéki lélek- és elmekórtan- ból magántanárrá képesítette a budapesti tud.- egyetem jogi kara és e minőségben bebizonyította, hogy nemcsak sokat és jól tud Írni, hanem egyúttal a tanítás és előadás oly módszere felett is rendelkezik, mely megkedvelteti hallgatóival a legszárazabb, a legunalmasabb, mondjuk ki nyiltan, a legtudományosabb dolgokat is. Tanítványai rajongó szeretettel vették körül és nem csekély volt azok száma, kik megbánták, hogy a jogi pályára léptek, mikor az orvosi kar oly páratlanul kedves és szeretetreméltó tanárokkal bir, mint Schwartzer. Újabban — ha jól vagyunk értesülve — nem tartja meg előadásait, a mi az ifjúságra nézve határozott veszteség. De veszteség a kedvelt tanárra nézve is, mert bizony a fiatalság körében mindig nagyon jól érezte magát és gondterhes munkássága közepette az üdülés, az öröm órái voltak azok, melyeket tanítványai körében töltött, látva, hogy azok mily bámulatos gyorsasággal sajátítják el az általa remekül előadott tananyagot. Ezért reméljük is, hogy a közel jövőben lesz ismét alkalmunk előadását élvezhetni.

Schwartzer már régebb idő óta a törvény- hatósági bizottság tagja, a krisztinavárosi iskolaszék elnöke, újabban pedig a tiszti orvosi vizsgáló bizottság és a törvényszéki orvosi vizsgáló bizottság tagjává neveztetett ki.

Irodalmi munkássága oly nagy és oly sokoldalú, hogy teljes lehetetlenség azzal részletesén foglalkoznunk. Nemcsak magyar nyelven, hanem németül is számos munkát irt, melyek külföldön méltó feltűnést keltettek. Die transitorische Tobsucht müve a hires orosz tudósnak, Krepelinnek figyelmét is felkeltette, a ki reá hivatkozik is.

Magyar munkái közül csak azokat soroljuk fel, melyek egyhamar toliunk hegyére jönnek. A babonaság, mint beszámithatlanság, 1878.; Törvényszéki elmekórtani levelek, 1887.; A hülyék statisztikája, 1886.; Törvényszéki elmekórtan, 1885.; Krafft-Ebing hires munkájának fordítása stb. stb. mindmegannyi példás szorgalommal és kiváló szakértelemmel megírt müvek.

Mindezek mellett Schwartzer rajongó lelke talált időt a szépirodalom művelésére is és e munkáiban rendkívüli ügyességgel a szépet a hasznossal tudja összekapcsolni.

Az álomról, 1888.; A szeretetről, 1888.; Csák, 1889.; Valami az idegességről, 1886. oly munkák, melyek teljesen lekötik figyelmünket és nagyban fölkeltik érdeklődésünket. Rendesen egy-egy népszerű felolvasás keretét képezték és az elért nagy siker eredményezte nyomtatásban való megjelenésüket.

És a mit tán első helyen kellett volna említenünk, az emberiség legsúlyosabb és igy legkevésbé elviselhető csapásának enyhítésében, mint a budai elme- és ideggyógyintézet igazgatója, oly jótékony és annyira megbecsülhet- len humánus tevékenységet fejt ki, hogy már ezért is bőven kiérdemelte a személyiségével való behatóbb foglalkozást.

BUDA és VIDÉKÉ.

A Psychiatriai jegyzeteknek, Schwartzer eme legújabb hatalmas müvének csak első kötete fekszik most előttünk ; reméljük azonban, hogy rövid időn a még hátralevő két kötet követni fogja. E munkában oly friss, oly üde, a mellett pedig mégis annyira erős Schwartzer szelleme, miszerint biztosra veszszük, hogy a magyar tudományos irodalom még 3okat várhat az ő mesteri tollának működésétől.

Ország-Világ Dr. Fk.

Birtokváltozások

Budapest székes-főváros duna-jobbparti részén az utóbbi hét folyama alatt.

— Közli: Fodor Kálmán. —

1. Az ó-budai 2073. betétben 5301. hrszám a. felvett, az Arany-hegyen fekvő 619 Q-öl területű szántó Deutsch Károlyról 300 frt vételárban Krén József és nejére.

2. A budai 7894. számú tjkvben 10,288/a hrsz. alatt felvett, a Lágymányosban fekvő 943 Q-öl területű szántó fele része Ganzirann Flórisról J270 frt vételárban Ungár Samura.

3. A budai 1141. számú tjkvben 1970., 7471. és 8284. hrszámok alatt felvett, az Alsóhegy-utcza 53. sz. a. fekvő háznak is az Orbán- és Polgár-hegyen fekvő szöllö fele-fele részei Gellmayer Antalról öröklés utján özv. Saugh Henriknére, özv. Vogel Ferencznére és Tomschei Józsefnére 2850 forint értékben.

4. A budai 1428. számú tjkvben 2442. hrszám alatt felvett, a Pala utcza 9. szám alatt fekvő ház 1/10-ed része Berger Istvánról 500 vételárban Fuchs Gyulára.

5. A budai 1640. számú tjkvben 2798. hrszám alatt felvett, a Horvát-utczában 18. sz. a. fekvő ház Schmetzler Rezsőnéről 5600 frt vételárban Gröszten- herger Nádorra és Istvánra.

6. A budai 9868. számú tjkben 5247. hrszám alatt felvett a József-hegyen fekvő 1 hold területű szöllő Lotter Jakabról 350 frt vételárban Trázsy Antalné szül. Loidl Juliskára.

7. A budai 5115. számú tjkvben 10,067. hrszám alatt felvett, a Dobogón fekvő 1 hold területű szőlő fele része kisk. Ritter Magdolnáról és Máriáról 1600 frt vételárban özv. Saxlehner Andrásnéra.

8. A budai 9867. számú tj&vben (3486., 8487.) hrszám alatt felvett, az országúton Il-ik kerületben fekvő 4 hold 290 Q-öl területű Klemm-féle téglavető Klemm Árpádról 110,000 frt kártalanítási árban Budapest székes-főváros közönségére.

Különfélék.

— A krisztinavárosi iskolaszék

szépeu látogatott ülést tartott e hó 4-én az Attila-utczai iskola tanácskozó-termében. Dr. Schwartzer Ottó elnök az ülést megnyitván, bejelenti Újhelyi Sándornak az isk.-széki tagságról való leköszönését; sajnálattal fogadván az iskolaszék a kilépést, helyére Erényi Antal póttagot határozta behívni. Többrendbeli elnöki bejelentés után tárgyalták az iskolai nyomtatványok egyöntetű szerkesztésére vonatkozó bizottsági jelentést s elhatározták, hogy a tanácsot felkérik a használatban levő nyomtatványoknak (mulasztási napló, előmeneteli anyakönyv, havi értesítő, isk. bizonyítvány, felvételi napló stb.) a bemutatott minta szerint való kiállítására. — Az iskolai játszóterek kérdésében a tanács az iskolaszék véleményét óhajtván tudni, az e tárgyban kiküldött bizottság javaslatához képest az iskolaszék kérni fogja a tanácsot, hogy játszótérül a Városmajort rendezzék be, gondoskodjanak egyúttal itt a köz- biztonság és a közerkölcsiség megóvásáról. — A zugligeti iskola rozzant állapotban lévén, az ottani vezető-tanitó uj iskola felállítását kérelmezi a tanácstól; az iskolaszék a bajok konstatálására bizottságot küldött ki, ennek jelentésétől tevén függővé, hogy hasonló felterjesztést intézzen a tanácshoz. — Hosszabb vitára adott okot a krisztinatéri iskola egyik tanulójának az iskola- látogatástól való eltiltása. A romlott erkölcsű 10 éves gyermeket, ki már több Ízben lopott, az iskolaszék a kerületéhez tartozó valamennyi iskolából kizárta, egyben felhívta a tanácsot, hogy e gyermeket a közs. szeretetházba (javitó- ház) mielőbb vegyék fel. — Az elnök tapasztalván azt, hogy több isk. széki tag nov. hóban nem látogatott iskolát, levélben fogja felhívni a tagokat elvállalt kötelezettségeik pontos teljesítésére, esetleg, ha akadálozva lennének, ennek idején való bejelentésére. A három óránál tovább tartott ülést az elnök éljenzések közt berekesztette.

Deczember 9.

— Jegyzőválasztás. A folyó hó 3-án megejtett tisztujitás alkalmával N avarra József albertfalvi helyettes jegyző (volt törökbálinti segédjegyző) 15 szavazattal — Ma 1 o- vics János 8 szavazata ellenében — Boros- Jen ő község jegyzőjévé megválasztatott s nyomban a hivatalos esküt le is tette. — A mint értesülünk még e hó folyamán óhajtja az újonnan megválasztott jegyző a gondjaira bízott hivatalt átvenni; de a megüresedett albertfalvi jegyző- ség leendő helyettesének neve még ismeretlen. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy lapunk jeles és legszorgalmasabb dolgozó-társa, Navarra József a képzett jegyző végre álláshoz jutott. Navarra József szivvel-lélekbel vezeti a község ügyeit és annak emelkedéséhez, vagyonosodá- sához minden erejével hozzá járul, hogy mit képes a község rendezés terén kivívni, ékesen szóló példája annak Török-Bálint.

— Értesítés. Az 1-ső kér. polgári kör jégpályáján az előmunkálatok már befejezve lévén, a vizet a mederbe beeresztették, úgy hogy ezen jégpálya, mely az előző években is mindig legkorábban volt használható s igy előreláthatólag ezen évadban is legelső leend, az első fagy beáltával a korcsolyázók rendelkezésére álland. Jegyek naponta esti 4—7 óráig az I-ső kér. polgári kör helyiségeiben: I. kér. alagút uicza 1. sz. alatt válthatók és pedig a következő árakon: egész évadra szóló jegyek a budapesti tornaegylet s a budai dalárda tagjai részére 3 frt, ezek családtagjai részére valamint a többi budai egyleteknek tagjai és családtagjai valamint a közös hadsereg és honvédség tiszti kara és azok családtagjai részére 4 frt. Garde des dames jegy 2 frt. Deczember hó 15-ike után váltott jegyekért még külön 1 frt beiratási dij fizetendő.

* A budapesti (budai) tornaegylet választmánya f. hó 3-án tartotta ülését Dr. Czölder János alelnök elnöklete alatt. A jegyzőkönyv hitelesítése után Rónay Emil pénztárnok bemutatta novemberi havi számadását és jelentést tett a tagváltozásokról. Azon körülményt, hogy november hó folyamán számos uj tag lépett az egylet kötelékébe, a választmány örvendetes tudomásul vette s miután az egyesület pénztári fölösleggel rendelkezik, elhatározta, hogy 250 Thonet-féle széket vásárol. Dr. Czölder János alelnök részvéttel jelentette, hogy Jenny Antal kir. táblai biró, ki az egyletnek 12 évéig elnöke volt, a múlt hó vége felé elhunyt, kegyeletes szavakban megemlékezett azon elévülhetlen érdemekről, melyeket a boldogult a budai tornaegylet és általában a hazai tornászat körül szerzett és felemlítvén, hogy temetésén ez egylet testületileg jelent meg és Kollár Lajos vezetése alatt koszorút is tett ravatalára, javasolja, hogy a gyászoló özvegyhez részvétirat intéztessék és az elhunytnak emléke jegyzőkönyvileg is meg- örökittessék. A javaslathoz a választmány egyhangúlag hozzájárult. Z sin gór Mihály elhunyt művezető síremlékére közel 600 frtnyi összeg gyűlt össze ; az egylet a síremléket a jövő év elején állíttatja fel és a részletek megállapítására bizottságott küldött ki, mely hivatva leend már a legközelebbi ülésen javaslatokat tenni.

* Az Erzsébet-kórházról. A magyar vörös-kereszt egylet központi választmánya f. hó 3-án tartotta őszi ülését gr. C s e k o n i c s Endre elnöklete alatt. Ezen alkalommal Dr. Darányi Ignácz főgondnok beszámolt az Erzsébetkórház ez évi 11 havi működéséről, melyből a következőket említjük meg: A betegforgalom volt: az I. osztályon 424 és a II. osztályon 477 beteg összesen 24647 ápolási napon át, vagyis átlag 73 beteg naponkint. Ezek legnagyobb része gyógyulva hagyta el az intézetet; a halálozás nem egészen . 3°/0 volt, a mi figyelembe véve azt, hogy 400.-nál több nagy műtét végeztetett, viszonyítva más hasoló, intézetekhez igen kedvező eredményeknek mondható. A betegeket az alkalmazott igazgató, főorvosok és alorvosokon kivül kezelték. Dr. K é z m á r s z k y Tódor, Dr. K é 11 i Károly és Dr. R é c z e y egyet: tanárok, Dr. Schwimmer Ernő egyet, rendki. tanár, Dr. Ángyán Béla, Dr. Bakó Sándor, Dr B a r t h a Gábor Dr. C s a p ó d i István, Dr. Di mer Gusztáv, Dr. Róna Sámuel, Dr. Siklós sy Gyula, Dr. Schlich-