Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-04 / 5. szám
Budapest 1894. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Februáy 4. siteniök. A magas kormány is, hallva az igazi nyomor feljajdulását, komolyan tárgyalt s tárgyal jelenleg is azon eszközökről, melyek hivatva volnának a filloxera által sújtott vidékeket ismét felvirágzáshoz segiteni. Elmondhatjuk, hogy ez ügyben igen sokat követett el a kormány és hogy csakis financziális okok állják útját a gyorsabb és nagyobbszabásu keresztülvitelnek. — Igen természetes, hogy a kormány figyelme először is Budára irányult, mert a filloxera csapásban érdekelt budai kerületek s különöaen O-Buda Budapest pesti részének rohamos fejlődésével szemben még csak aránylag véve sem tarthatának lépést hathatós^ városi és állami segítség nélkül. — így kapott O-Buda kir. dohánygyárat. Az óbudai viszonyok parancsolólag mutatják az ily s ehez hasonló kereseti források létesítésének nagy szükségét; mert hogy az óhudai nép meg tudja szokni a foglalkozás bármely ágát is, azt fényesen igazolja az óbudai kir. dohánygyárnak napi egynegyed millió szivarka és körülbelül kétezer csomag pipadohány produktuma. Az igaz, hogy ezen szép eredmény ily nagyon gyors elérése csakis a munkaerő igen' alapos kiképzése által lehetséges. — A dohánygyárak létesítése alkalmával ugyanis a legfőbb kérdés mindig a megfelelő munkaerő előteremtése és azután azoknak óriási fáradalmakkal járó begyakorlása, illetve kiképzése. — Ez az úgynevezett talajelőkészités az, mely a legnagyobb tapintatot, de egyúttal a legkiválóbb buzgalmat is igényli az illető szakerők részéről. — Ha a laikus egy ily újonnan létesített dohánygyárba lépne akkor, midőn az igazgató, az aligazgató s a többi nehány tisztviselővel együtt átveszi abban birodalmát, azt a gépekkel ugyan felszerelt, de a szorgos munka kellemes zsongásától teljesen ment, néma nagy épületet, mely mint egy léieknélküli szép nagy test emelkedik ki sötét komolysággal egyszerű környezetének alacsony házcsoportjai közül: az a laikus bizonyára el sem képzeli, hogy e néma épület rövid idő múlva ama néhány lelkes tisztviselő varázsbuzgalma folytán lelket nyer s a jókedvű munkálkodás kedves otthonává leszen. S ma, midőn a szakértő alapos ismertetésével kellene hü képét adnom az Óbudái dohánygyártás apró részleteinek, ugyanakkor laikus voltomnál fogva arra vagyok kényszerítve, hogy csak azon impressiókról adjak csupán számot, melyekkel az épület, annak beosztása, az ott folyó munkálkodás s a többi mozzanatok bennem keltettek. — Az épület maga szolid stylben s pavillon-rendszer szerint épült s igen jó benyomást kelt csinos, nyerstégla külsejével, egész eltérőleg az állami építkezés régibb kaszárnyák és fogházakra emlékeztető modorától. Az összes honi dohánygyárak között az óbudai a legmodernebb úgy külsejére, mint berendezésére s a munkaerők foglalkoztatására nézve is. — Az egész gyárban 800 nő s 30 férfi dolgozik a megosztott munka különböző csoportjaiban a legkatonásabb fegyelem mellett. A fegyelem valóban mintaszerű. A gyár igen szívélyes modorú aligazgatójával, Münzberg Győző úrral nézegettem végig úgy a dohány- előkészitési mint a gyártási helyiségeket és a sétánk közben látottakból csak azt a tapasztalatot merítettem, hogy e gyár intézői azon kevesek közé tartoznak, kik a fegyelmezés netovábbját igen helyesen tudják alkalmazni humánus, szelíd bánásmód keretében. Dicséret illeti ezért a gyár derék igazgatóját, Milde József kir. tanácsost, ki szeretetreméltó modorával O-Buda elite-társaságának legrokonszenvesebb tagjai közé tartozik. Annakelőtte a fiumei dohánygyár rendezésekor vette a miniszter igénybe Milde József kiváló szervező képességét s most pedig egy egész uj dohánygyár üzemének megkezdését bízta kipróbált erejére és hogy mily sikerrel, azt fényesen igazolja az, hogy Ó-Buda, valamint a környék lakosai közül immár stabil munkaerőt képezett. Pedig ez nem volt könnyű feladat e kerületi szegény néppel szemben, mert az eleinte részint álszeméremből, részint pedig idegenkedésből, alig-alig akart munkába állani, úgy hogy kezdetben a munkaerő legnagyobb részét a szomszéd községek szolgáltatták. — A mostani jó állapotot tehát csakis az igazgatóság méltányos, igazságos s valamint humánus bánásmódja teremtette meg. Dicséret illeti őket tehát a nyilvánosság előtt is, mert lelkes buzgalmukkal és kiváló tapintatosságukkal megnyerték O-Buda elszegényedett népét ez uj keresetforrásnak. A budapesti kereskedelmi társaság közgyűlése. A budapesti (budai) kereskedelmi társulat f. évi január 29-én tartotta az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár helyiségeiben rendes évi közgyűlését. Jelen voltak Freyberger Pál elnök, Ott Lajos alelnök, Mauks János pénztáros, Kollár Lajos ügyész és jegyző, továbbá Netzesek Károly, Frey Alajos, Reinl József, Arnold Róbert, Polák Lajos, Willinger Ferencz, Frankendorfer Lajos, Günter Béla, Dely Zsigmond, Steiner Mór, Schaumberger Lipót, Toldi Lajos, Békéi Károly, Zerkovits Sándor, Szelestey Géza, Wolf Márton, Telegdy Károly stb. A jegyző által előterjesztett évi jelentés megemlékezik arról, hogy Buda elhanyagolt kereskedelmének felvirágzása a törvényhozás által elhatározott hídépítésektől lehet némileg remélni, a mennyiben a kereskedelem emelésének egyik természetes és kétségtelenül legkiválóbb eszköze a vagyonosabb osztálynak a Duna jobbpartján való letelepülése. Ha modern házak építése, utczák rendezése és főleg a budai résznek az uj hidak segítségével könnyű hozzá- férhetése azok részére is biztosítva lesz, a kiket foglalkozásuk, hivatásuk a Duna bal partján elterülő városrészhez köt, könnyebben határozzák el magukat arra, hogy családjuk, gyermekeik érdekében az egészségre kedvezőbb és kellemesebb budai részen vegyenek lakást. Eddig a budai részek ezen rendeltetésüknek a közlekedés és könnyű hozzáférhetés hiányából meg nem felelhettek. A hidak kiépítésével bizton lehet számítani a vagyonosabb osztálynak Budán letelepülésére, a mi kétségtelenül éreztetni fogja hatását a budai kereskedelemre. A vasárnapi munkaszünet végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri rendeletnek azon sérelmes intézkedése ellen, hogy azon üzlettulajdonosok, kik mellékfoglalkozásként dohánytőzsdével is bírnak, a vasárnapi munkaszünet daczára üzletünket dohányelárusitás végett nyitva tartani vagy legrosszabb esetben segédszemélyzetük egy vagy két tagját e czél- ból foglalkoztatni kénytelenek, a budapesti (budai) kereskedelmi társulat által indított mozgalomhoz a többi társegyesületek országszerte csatlakoztak, magukévá tevén az e tárgyban a budapesti (budai) keresk. társulat részéről a kereskedelemügyi és pénziigyministerhez intézett feliratokat. Remélhető, hogy a mozgalomnak meg lesz a kívánt sikere, mert el nem titkolható, hogy a jogos kérelemnek teljesítését csakis pénzügyi szempontok akadályozzák. Felemlíti a jelentés, hogy a keresk. korház igazgatósága részéről Ígéret tétetett, hogy a viszonyok engedtével az I. kér. részére is fog keresk. kórházi orvosi állás rendszeresittetni. Dicsérőleg emlékezik meg a II. kér. alsóbb fokú keresk. iskola működéséről és a II. kér. polg. leányiskolával kapcsolatos női tanfolyamról. A társulat vagyona, bele nem számítva a kereskedelmi kórház részére megszavazott és elkülönített 1000 frtos alapítványt, 14789 írt 65 krt tett ki. Az évi jelentésnek általános helyeslésekkel tudomásul vétele után a közgyűlés megszavazta a felügyelő bizottság jelentése alapján az 1893. évre a pénztárnoknak és választmánynak a felmentvényt. Az 1894. évre a közgyűlés a fedezetet 1758 frt 19 krban, a szükségletet 1107 írtban állapította meg. A békéltető bizottságba a folyó évre rendes tagokul Kämeter Antal Bés Günter éla, póttagokul Walter Ernő és Müller Antal; a szám- vizsgáló bizottságba tagok gyanánt Arnold Róbert, Geizler Béla és Dély Károly választattak meg. Miután még Freyberger Pál elnök meleg szavakban tolmácsolta Kollár Lajos ügyész és jegyzőnek a társulat érdekében tanúsított kiváló érdemdús működéséért a közgyűlés elismerését, elnök az ülést bezárta. Farsang. — Az „I. kér. Polgári Kör“ termeiben (Krisztinaváros, Alagut-utcza 1. sz. I. em.) f. év j nuár hó 27-»'n folyt le a körnek tombolával egybekötött tánczestélye. A budai szép leányok és menyecskék nagy számmal jelentek meg. Mint a körnek eddigi mulatságait, úgy ezt is pajzán vig kedély jellemezte. Csakis a hajnal szakította félbe a fényes mulatságot. A szép társaság a viszontlátás reményében búcsúzott el egymástól. A négyeseket 60 pár tán- czolta. A tánczokhoz a zenét Horváth Mátyás kitűnő czigánybandája játszotta. Az Ízletes ételekről és italokról Gürsch Ferencz, a hírneves „Politikus Greisler“ gondoskodott. A jelenvoltak közül következőket sikerült feljegyeznünk : Leányok: Balog Szida, Berchtold Mariska grófnő, Buchwald Flóra, Chorus Gizella, Dobineczky Olga, Erdélyi Ilonka és Jolán, Farkas Vilma, Frey Anna, Garay Gizella, Grenzó Paula és Róza, Gürsch Emma, Hillebrand Erzsiké és Luiza, Jaksa Mariska, Jámbori Kornélia, Kúnhegyi Kamilla, Martinék Mariska, Muchmayer Luiza, Offner Irma, Plesz Irén, Irma és Giza, Pfissterer Elvira, Plisic Ilona, Rabéi Anna, Staudtner Paula, Straub Melanie, Strobl Dodi, Schöbitz Mariska és Hermin, Szuly Gizella, Schwingenschlögel Karola és Berta, Tamás Vilma és Tolnay Etelka stb. — Asz- s z o n y o k : Chorus Rezsőné, Császár Dénesné, Erdélyi Jánosné, Pfiszterer Miklósáé, Frimel Jánosné, Garay Antalné, özv. Grenzó Adolfné, Kovács Zsigmondné, Kövesi Jánosné, Mayer Ottóné, özv. Martinék Frigyesné, Mousong An- dorné, Offner Józsefné, Plisic Miklósné, Szaib Lipótné, Straub Józsefné, Schöbitz Lajosné, Tolnay Imréné stb. — F. évi február hó 6-án jelmezestély lesz, minélfogva ezúton is felkéretnek a t. meghívottak, hogy minél számosabban jelmezben megjelenni szíveskedjenek. Erre a jelmezestélyre jelvények fognak kibocsáttatni, egy jelvény ára személyenkint 1 korona, mely jelvény megváltása minden résztvevőre kötelező. Szünóra után nagy füzértáncz. K ... b. — A Budai Dalárda farsangi estélye hagyományos jó kedvben, vig hangulatban, s a közönség óriási részvétele mellett zajlott le febr. 1-én a „Fáczán“ termeiben. A rendezőbizottság, melynek élén Grimm Ferencz állt ezúttal, mindent elkövetett, hogy a közönség jól mulasson. A chicagói világkiállítás parodizálása pompásan sikerült; a gigerlicsoport (vezetője: Grimm Ferencz) kaczagtató; a gyermekek csoportja (vezető: Brédl Sándor) kecses, a maharadzsa csoportja és bevonulása fényes, impozáns volt. Chicago város polgármestere pedig, fogadván a maharadzsát (Marcovich Iván), díszelőadást rendezett magas vendége tiszteletére, megtisztelvén őt előbb a King-Fu automatával (Grimm Ferencz). Volt nagy opera-előadás is, melyben ugyancsak Grimm Ferencz, Hoppe Rezső, Wich- mann Ede és Witkovsky Antal működtek közre. Móczár Elemér hatalmasan kitett magáért, elénekelvén egy hamisítatlan indián nótát. Végül a dalárda Sellei Gyula egyl. karmester vezetése alatt elénekelte Engelsbergnek: Báli képek ez. nagy keringőjét, mire aztán a sokaság elkezdett tánczolni kivilágos-kiviradtik. A „Buda és Vidéke“ kisebb alakú rendkívüli alkalmi számát, melyet Hoppe Rezső egyl. tag szerkesztett, rohamosan kapkodták el. A terem díszítési munkálatait Titl István, a dalárda tiszt, alelnöke és Gál Samu egyl. gazda készítették. A vacsorát a „Fáczán“ jónevü vendéglőse, Berger S. szolgáltatta. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a „Budai Dalárda“ f. é. február 6-án, farsang utolsó keddjén este, a szokott dalpróba után családias jellegű estélyt rendez a „Politikus Greizler“ vendéglő nagy termében (I. Krisztinaváros, Koronaőr-u. 6. sz.) A t. működő és pártoló tagok külön meghívót nem kapván ez alkalomra, szíveskedjenek ez utón tudomásul venni fenti értesítést és családjukkal együtt minél nagyobb számban megjelenni. A jelenvolt hölgyek közül tudósítónk a következőket említi fel: Leányok: Takácsy Hona és Aranka (gigerlik), Ferschin Emília, Szepessy Irma és
