Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-21 / 42. szám

Budapes 1894. (6.) BUDA és VIDÉKÉ. Október 21 pályatársai: a m. á. v. tisztviselői es daltársai a Budai Dalárda tagjai gyűjtést rendeztek, hogy Tarczal sírját díszes kővel jelöljék meg. Az emlékkő elkészülvén, f. é okt. 27-éu, vasárnapon, d. u. 3 óraker fog az uj farkasvölgyi temetőben nyugvó halott sírjára helyeztetni; emlékéül azon valódi jó baráti indulatnak s szeretetnek, a mely Tarczal Antalt úgy pályatársaihoz, mint daltársaihoz fűzte. A Budai Dalárda tesületileg fog megjelenni a sirkő elhelyezésénél s elfogja énekelni a következő két gyászkart: Jelen: Gyászkar és Storch: Utolsó hűség. A két dal között emlékbeszédet fog majd mondani a dalárda valamely tagja ; a szónok személyére vonatkozólag még nem történt megállapodás. A „Budai Dalárda“ tagjai szíveskedjenek ez utón is tudomásul venni, hogy az említett két dal próbája szombaton, okt. 27-én este 7 órakor lesz az egyleti helyiségben. — Ha per, hát legyen per. Az I—III. kerületi kir. járásbíróság egyik termé­ben. hol Rakovszky Antal kir. aljárásbiró látja el a kisebb polgári pereket, e héten előtűntek a régi jó idők s az Arany János „fülemiléje“ helyett a rigó füttye hallatszott. A rigó ugyan még most is kaliczkájában van, de a pereskedő atyafiak ádáz gyűlölettel állanak egymással szemközt. A dolog pedig úgy történt, hogy egy becsületes, józan gondolkodású parasztos ember eladta a rigóját egy szintén becsületes, józan életű házmesternek. Az alku soká folyt, de a rigó mégis csak a házmester szobájába fütyti- részett. Fizettség nem történt, úgy hát az igazi tulajdonos visszakövetelte a rigót a ház­mestertől. Ez meg vissza nem adta. Törvényre mentek, s igy kerültek Rakovszky Antal kir. aljárásbiró elé. — Béküljenek ki önök; szólott nagy komolysággal és szeretettel a biró. — Békülni nem békülünk, de szabadjára hagyjuk az igazságot, — vágott közbe a két pereskedő. — No hát akkor tárgyalunk, szól ismét a bir de nagy bánom is lehet ennek a vége! — Bánja a kő, szólt a házmester, visszaadom a rigót, ha a panaszos megfizetné a rigó koszt­jának az árát. Egy évig tartottam, minden­nap 5 krajczár ára friss marha szívvel. Tessék megfizetni s nyomban visszaadom a „drága“ madarat. — No mit szól hozzá panaszos, meg­fizeti-e a rigó kosztját ? — Meg biz én iustál- lom alássan abból a 30 írtból, a melyet én követelek, mert úgy tessék ám venni a dolgot, hogy a házmesternek fütyült egy évig a rigóm, e meg testvér közt is megér 30 ezüst forintot. — Mit szól hozzá házmester ur ? — Kutya dolog tekintetes biró ur, de nem engedek, tanút jelentek be? — Mire? hogy mindennap 5 krajczárért marhaszivet vettem a madárnak. — Hát ön panaszos szintén nem enged? — Nem én, uram, egész a királyig felmegyek igazságomért, s tanukkal bizonyítom be, hogy micsoda gyémántos hangja van az én rigóm­nak ! A bíró a tanú kihallgatást elrendelte, s uj tárgyalást tűzött ki. A felek lenézve egy­mást távoztak. A rigó még a házmesternél fütyörész, s első gazdája járja a szakértő tanu­kat. a házmester pedig a mészárost tanúság- tételre. Hogy kinek fog majd véglegesen fütyülni a rigó ? a biró mondja majd ki leg­közelebb. Annyi már most is bizonyos, hogy — ügyvédet egyik fél sem vallváu — egy har­madiknak nem fog fütyülni. A konok perle­kedők sok vidámság okozói * a budai részeken. Az 1848—49-iki magyar szabad- ságbarcz története czimii illusztrált nagy- vállalatból most jelent meg a 22 ik füzet a melyben Gracza György a szerző az alvidéki szerb harczokat beszéli el a megszokott élénk- séggel. — Összejövetelek. A „Budapesti I, II. és III. kerületi szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulatá“-nak tagjai társas­összejövetelüket 1894. október 24-én Kubái József (II. Ország-ut 33.) tartják. — Az I. kér. nem­zeti asztaltársaság folyó hó 23-án Bauer János (Vár, disz-tér 17.) vendéglőjében gyülekezik. — A prímás palotája. A napilapok világgá röpítették azt a hirt, hogy az ország prímása a pénzügyminisztérium telkén a Mátyás templom közvetlen közelében szándékozik palo­tát építeni. Mi e hirt nem csak alaptalannak, de korainak tartottuk, és kifejeztük, hogy semmi esetre sem ildomos, hogy a prímást a közvélemény utján akarják befolyásolni. A hírre következett a czáfolat, mely szerint az ország prímásának ezúttal még nincs szándéka palotát épitetni, legkivált azon a helyen melyről be­széltek. Mi azt hiszszük, hogy 0 emenencziájá- nak teljes joga van saját belátása és viszonyai­hoz mérten cselekedni. — A budai dalárda Pomázon. Mint értesülünk a budai dalárda közelebb Po­mázon volt és az ottani értelmiséget gyönyör­ködtette száp énekével. A budai dalárda nagy szolgálatot tehet úgy a magyarosodás, mint a közművelődés ügyének, ha a közel vidéken néha néha hangversenyt rendez. A vidék értel­misége azután hozzájárulhatna ahoz, hogy az ország első dalárdája anyagi helyzetében is első legyen. — Felszólítás és kérelem. Az el­züllött gyermekek számára otthont épitő Nagy­pénteki Társaság“ tisztelettel kéri mindazokat, kik a nevezett Társaságtól gyüjtőiveket fogad­tak el, hogy akár volt eredményük gyűjtésűk­nek, akár nem, iveiket a Társaság pénztárosá­hoz Szőts Albert osztálytanácsos urkoz (lakik Lovas-ut 58. szám I. kev.) visszajuttatni szíves­kedjenek. — Az elnökség. — Ünnepély. Az államnyomda szedő­személyzete egyik derék társuk Poschl Vilmos tiszteletére igen sikerült ünnepélyt rendezett. Zimmerman Fülöpnek I kér., Vár, Fortuna-u. 16. szám alatt levő jó birü vendéglőjében. Az ünnepélyt abból az alkalomból rendezték, hogy Poschl Vilmos 12 éve tagja az államnyomdának. Az ízletes fogásokból álló vacsorán az ünne­peken és nején kívül körülbelül 140-en vettek részt. Több pohárköszöntő volt, tudósítónk kü­lönösen kiemeli a közkedveltségü vendéglős Zimmerman Fülöpét, ki a jelenlevőket éltette. A társaság jó kedélylyel mulatott a késő éjjeli órákig. * — A Jäeger Tanár Társulata, tuiajd. Bengyel és Prokisch IV. váczi-uícza 30., Cal- deroní mellett, ajánlják dús választékú raktá­rukat, a valódi Jaeger-féle alsó-ruhákban. — „Szt. Lukács-fürdő“ részvény- társaság Budapesten. Téli kúra a kénye­lemmel és pompával berendezett iszapfür­dőben, mely a szállodákkal egy épületet ké­pez. Uj! Gyógykezelés zu hány nyal (Douche massage). Prospektust küld az igazgatóság, Budapesten. A kik a polgári iskola osztályaiból magan vizsgát akarnak tenni, a gymnáziumi osztályo­kat magán utón végezni, az egy éves önkéntesi tanfolyamra előkészülni, azoknak útba igázitó felvilágosítást ad a szerkesztőség. — Tánczískola a Vízivárosban. Nemes Krpelláni Huszár Józsa férjezett Gutvill Károly né, jognsitványnyal bíró táucz- és illem- tanitónő (Campilli Frigyes jeles tanítványa) II. kér. Corvin-tér 1. sz. a I. em. levő lakásában táncziskolát nyit; a beiratások f. é. november 3-án, az oktatás november 10-én kezdődik. — Szigorúan zártkörű társaság. Egyébként háznál is ad oktatást. Ajánljuk t. olvasóinknak. Kérjük vendéglőkben, kávéhá- zakban, czukrászdákban, üzletekben, fürdőkelyeken, tőzsdékben, a Buda és Vidékét. — Tánczmester kerestetik egy nagyon alkalmas szép és táaras helyiségbe, I. kér., Vár, Fortuna-utcza 16. Zongora is van. A környéken igen előkelő közönség lakik. Bő­vebben Zimmerman Fiilöp Alagut-utcza 3. Háztulajdonosok, évi és hónapos szoba bérlők, hónapos szobákat kiadók legtöbb ered­ményt érhetnek el, ha a „Buda és Vidékéiben hirdetnek. A hirdetés ára: egy közlés czimmel 60 kr., czim nélkül 30 kr. Ingóságok, tárgyak, ingatlanok eladása, vétele, cserek, hirdetése ajánlatos. Pártoljuk a budai ipart és kereskedelmet! A borhamisitási törvény ma­gyarázatához. A kereskedelemügyi miniszter a következő leíratott intézte a fő- és s/ékváros tanácsához. Dr. B. A. budapesti lakos részéről az 1893. évi XXIII. t .-ez. végrehajtása iránt kiadott 83,432/93. sz. rendelete magyarázata ügyében a székes tő­város tanácsa részéről f. évi április 6-án 10,644. sz. a. hozott az elsőfokú iparhátósági határo­zattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely szerint az iparhatóság magát az idézett rende­let magyarázatára illetéktelennek jelentvén ki. folyamodót kérelmével elutasította, nevezett ré­széről a törvényes határidőben beadott felfolya- modás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másod­fokú iparhatósági határozatot a felhozott indo­kon kivül ezennel harmadfokulag még azért is helybenhagyom, mert az iparhatóságok csak konkrét esetek elbírálására vannak hivatva, el­lenben nem képezheti feladatukat az, hogy egyesek által felvetett kérdésekre nézve hatá­rozatokat hozzanak, s továbbá, mert az általam kibocsátott rendeletek közelebbi megmagyará- zatára magamat tartom illetékesnek. A mi nevezett dr. B A.-nak közvetlenül hozzám intézett hasonló tárgyú kérelmét illeti, arra nézve nevezettel való közlés végett, egye­tértőig a földmivelésügyi miniszter úrral, a kö­vetkezőkről értesítem a tanácsot: 1. A végrehajtási rendelet nem zárja ki és nem is akarta kizárni azt, hogy a törköívbor természetes borral összeházasítható legyen, mint­hogy azonban a végrehajtási rendelet 2. §-ának B) hh) pontja szerint, összeházitás esetén bor elnevezés alatt csak természetes borok keverek *, hozható forgalomba, ebből önként következik, hogy ha törkölybor természetes borral házasit- tatik össze, az úgy nyert keverék szintén csak „törkölybor“ elnevézes alatt lesz forgalomba hozható. 2. Arra a kérdésre, hogy meg van-e en­gedve a törkölybornak czukkorral vagy mazsola- szőlővel való megédesítése és „édes törkölyt)ur“ vagy „törköly-aszú“ elnevezése alatti forga­lomba hozatala, megjegyzem, hogy törkölybor allatt általában csak egészen közönséges, asztali borhoz hasonló italt értenek ; a törkölybor fo­galma tehát kizárja azt, hogy az illető ital édes, vagy az aszuborhoz hasonló izü legyen. 3. A végrehajtási rendelet is úgy defini­álja a törkölybort, hogy az a friss szőllőtör- kölyben benne maradt boralkatrészeknek ezuk- ros vízzel való kivonása utján áterjesztéssel elő­állított ital. Ezzel a törvény s a végrehajtási rendelet egyrészt csak arra kivánt módot nyúj­tani, hogy a törköly ily utón is értékesíthető legyen, másrészt pedig arra, hogy a szegényebb néposztály részére olcsó, borszerü ital legyen előállítható; az azonban bizonyára nem volt sem a törvény, sem a végrehajtási rendelet in- tencziója, hogy a törkölyborból a finomabb csemegeborokhoz hasonló édes italok készítését megengedje, már csak azért sem, mert ez által trg kapu nyittatik a visszaéléseknek. 4. A mi végül a folyamodó azon kérdését illeti, hogy megvan-e engedve, bogy a törköly közé, gyorsabb erjesztés s jobb ital előállítása czéljából, mazsolaszőllő kevertessék, ez a 2. pont alatt felhozott indokoknál fogva semmi körül­mények közt sem engedhető meg. Kiadó : Dévai SzöllöBy István. Felelős szerkesztő : mindszenti Erdélyi Gyula. Siposs Antal m. zeneakadémiájában (Kecskemóti-utcza 14. sz. alatt). az 1893/94. tanévre a beiratkozás már folyamatban van. A tanszakok, a melyekre növendékek jelentkez­hetnek a következők: longora, kezdettől a magas Kiművelésig ; zeneelmélet és zeneszerzéstan, magán- és karének. Női osztálvok : két óránkint 8 tanoncz, hétfő, péntek ; ifjak : kedd, csütörtök, szombat 5—7-ig. A beiratás a délelőtti órákban eszközöltetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom