Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-07 / 40. szám
Budapest 1804. f3A törökuralom alatt amúgy is elpusztult város a pesti rész által tulszárnyaltatván, ezentúl minden nagyobb jelentőségű mozgalom kutforrását Pesten kell keresnünk . , . Az 1848/49-iki szomorú, de mégis dicső korszak után Buda és Pest szab. kir. városok katonai igazgatás alá kerültek. Az 1850-től 1860-ig terjedő u. n. Bach- korszakban épült a budai alagút, mely a várhegyen keresztül, a mögötte levő városrészekbe vezet; s ugyanazon időben hozták Budára a magyar koronát, melyet 1848-ban elásták. 1861 és 1865-ben még itt nyittattak meg az országgyűlések, de az uralkodónak a nemzettel való kibékülése és alkotmánynak visszaállítása után az országgyűlések színhelye állandóan Pestre helyeztetett át; 1872-ben pedig Buda, O-Buda és Pestnek Budapestté, hazánk fővárosává való egyesítése a közélet minden ágának fölvirágzását eredményezte és most Budá-é csak a múltak emlékei és hagyományai, mert a köz- gazdasági elsőbség a népesség és építkezés, valamint az ipar és kereskedelem emelkedése mellett a korszellemmel haladó pestiek é; de azért megtartotta Buda politikai jelentőségét részben az által, hogy most is széke a királyi családnak és több minisztériumnak és jóllehet, hogy a Duna által elválasztva, összekötött ezen városok főleg a természeti viszonyok szülte lényegas eltéréseinek teljes kiegyenlítése aligha fog valaha bekövetkezni, mégis elismerendő, hogy Buda is épül, szépül, népessége emelkedik; fellendült ipara és kereskedelme folytán pedig úgy a szellemi, mint az anyagi miveltség terén óriási haladást tanúsít. (Folyt, köv.) L A Mátyás-templom környékének rendezése. Ősi koronázó templomunk és a hazai műépítészet egyik legfényesebb emléke, a mely a millenniumra teljes befejezettségében fog pompázni, évek hosszú sora óta tartó restaurálásának megérte a külső betetőzését. Csütörtökön, a király nevenapján tűzték fel a templom sudár déli tornyára a kereszt gombját, a melybe ősi hagyomány szerint nevezetes kor- történeti okmányt helyeznek. Ez ünnepélyes aktus egyúttal immár nagyon is időszerűnek tünteti fel a Mátyás-templom környékének e nevezetes műemlékhez teljesen méltóvá tételét. Schulek tanár éppen ezen a héten nyújtotta be Eötvös Loránd báró miniszterhez nagyszabású tervéi, mely a Mátyás-templom környékének rendezésére vonatkozik. Ez a tervezet a legszebb és legszerencsésebb kompozicziók egyike, melynek megvalósítása nagyban emelné fővárosunkat. E terv szerint a Mátyás-tomplomnak a pesti oldalra néző részén, az északi és déli halászbástya hosszában egy keresztfolyósó épülne, födött árkádokkal. A folysó a tervezet szerint mintegy faragott oszlopcsarnokból a közönség a legkényelmesebben gyönyörködhetnék a főváros festői panorámájában. Az oszlopcsarnok és két kerek sarok tornya román stílusban épülnének, a tizenkettedik század divatja szerint. A déli halászbástyára jönne az $ső apostoli magyar királynak, Szent Istvánnak az emléke. Az országos képzőművészeti tanács tudvalevőleg a múlt évben ezt a helyet jelölte ki a Szent Isván szobra számára. Első szent királyunk emléke egy mauzelumszerü körépit- mény lenne, a mely a XI. és XII. századbeli román építészet típusait tüntetné fel, mig magán a templomon három század építészeti stílusa, a román, rómán-gót és a tiszta gót stilus van legjellegzetesebb alakjában megörökítve. Egy fél évezred épitészmüvészetét lehetne látni e műemlékeken, a mi bizonyára kiváló neveze- tességes lenne Budapestnek és kitűnő iskolául szolgálna az építészi pályára készülő uj nemzedéknek. A Mátyás-templom igy kiépített környéke méltó pendantja lenne a királyi palota várbazárjának és nagy mértékben hozzájárulna Budapest szépüléséhez. A halászbástyáról eltűnnék az építési iroda, a pénzügyminisztériumnak egy BUDA és VIDÉKE pár disztelen melléképülete. A minisztérium főépületei érintetlenül megmaradhatnának jelenlegi állapotukban, mig majd az ország pénzügyei megengedik, hogy a leggazdagabb minisztériumnak külön palotát építsenek. De lebontanák és újjáépítenék a keskeny jezsuita- lépcsőt, a mely mostani állapotában úgy sem tartható fönn. A kettős lépcsőzet a templomtól egyelőre az Alhrecht-ut középrészéig, vagyis az Uona- utcza előtti fordulóig vezetne, de idővel ki lehetne épiteni egész le a Fazekas-térig, a mi által a főváros páratlan szépségű részlettel gazdagodnék. E nagyszabású terv kivitele mindössze félmillió forintba kerülne, a mibe azonban már a Szent István-emlék költsége is bele van értve. Negyed század múlva. Az 1868/69. évben végzett műegyetemi hallgatóknak 25 évi összejövetele alkalmából 1894. szept. 28-án d. e. 11 órakor a m. kir. József-müagyetemen következők jelentek meg: Jelen volt kollégák : Maurer Vilmos kir. tanácsos m. á. v. főfelügyelő, Cekélius Aurél min. osztálytanácsos, Korbuly József m. á. v. főfelügyelő, Dax Adolf HarmosBéla, Kugler Mihály, Sztankóczy Mihály, Ulbrich Armin, m. á. v. felügyelők, Bradtweiner Mór Ks. 0. v. felügyelő, Kund Endre ny. vasúti felügyelő, Baranyay Géza, Bende Andor, Gaál Samu, Hencz Géza, Küpry Károly, Klenkbardt István, Kuthy Béla, Lissák Ármin, m. á. v. főmérnökök, Schwentner József főv. osztálymérnök, Tóth Mihály Szeged város főmérnöke, Losonczy Dénes kir. főmérnök, Zelenko Sámuel magán mérnök, Roller Mátyás főv. kereskedelmi iskolai igazgató, Körmendy Gyula, Toborfy Aladár földbirtokosok. Elmaradtak : Bartók Ágost, Bognár Dávid, Fodor Gyula Oláh Gábor, m. á. v. főmérnök, Vecsey Dezső földbirtokos. E 80 élő közül 3 nőtlen, 5 özvegy, 22 nős. Ezeknek van 42 fiú, 33 leány és 1 unoka-fiu. Elhaltak : Eckerman Károly, Kopeczky Nándor, Zit- terbart Ágost, Dräsche Gusztáv, Gervay János, Mendelényi Gyula, Glück Náthán, Pálmay Alajos. A jelenlevőknek bemutatása után Maurer Vilmos a tanári karhoz beszédet intézett: Igen Tisztelt Nagyságos Rektor Ur! Nagyságos Tanár Urak ! Immár 25 éve, hogy a műegyetem falai közül, hol komoly törekvéssel alapos ismereteket igyekeztünk szerezni, az életbe léptünk. Különféle pályákon, változó szerencsével, néha sorscsapásokkal is küzdve, haladtunk előre, de szerénytelenség nélkül, megnyugvással mondhatjuk, hogy mindnyájan kötelességérzettől áthatott buzgó tevékenységgel munkálkodtunk. Változó viszonyok között, változó szerencsével haladtunk; azonban egyben nem változtunk, és ez: az összetartozóságnak, az önzetlen barátságnak, — mondhatnám testvéri szeretetnek, az az érzése, melyet a műegyetem falai között a közös czélra való törekvés, az ifjúi lelkesedés oltott szivünkben. E szavaim igazságát, legjobban bizonyítja, hogy a mai napon a 10 és 20 éves találkozás után harmadszor, 25 éves találkozásra gyűltünk össze mi öreg fiuk. Hogy éppen e helyet választottuk összejövetelünk kedves helyéül, az tanúsága kíván lenni egyúttal annak a mélyen érzett hálának és őszinte tiszteletnek, melylyel egyetlen magyar műegyetemünk s annak igen tisztelt tanári kara, de különösen a mi szeretett régi tanáraink iránt — valamint ama rokonszenvnek, melylyel műegyetem ifjúságával leendő kartársainkkal szemben— viselkedünk. Fogadják Ngs. Uraim hálánk és tiszteletünk, illetve rokonszenveink eme kijelentését szívesen, s engedjék meg, hogy ezennel 700 koronát nyújtsak át, úgy magam, mint társaim nevében, mely összeget „az 1868/69. évben végzett műegyetemi hallgatók 25 éves összejövetelének emlékére“ és pedig Október 7. 200 koronát az ót és vasutépitészeti, 200 „ a vizépitészeti, 100 „ a müépité8zeti, 100 „ a gépészeti, 100 „ a vegyészeti szakot végző műegyetemi hallgatók részére kitűzendő pálya-kérdések jutalmazására kérjük fordítani. A pályázati feltételek részletes megállapodását az igen tisztelt tanári kar bölcs belátására bízzuk; csak azt óhajtanok, hogy a pályakérdések lehetőleg mielőbb kiírassanak és a dijak annak idején mindenesetre kiadassanak. Végzetül kérve Nagyságtokat, hogy minket szives jóindulatukban megtartani méltoztassanak, kívánom : hogy műegyetemünk virágozzék és igen tisztelt tanári kart, valamint az abból időközben kivált régi tanár urakat a Mindenható sokáig éltesse ! Dr. Encz Géza rektor ur szép szavakkal fejezte ki köszönetét az 1868/69. évben végzett műegyetemi hallgatók hálájának, tiszteletének s az ifjúság iránt érzett rokonszenvének kijelentéséért és az annak jeléül felajánlott pályadijakért; örömét fejezi ki egyúttal, hogy az összegyülekezett kollégák az életben oly szép állásokat vívtak ki, s ezzel a műegyetem díszét emelték; kívánja, hogy az a szép összetartás és barátság, melynek ily kiváló jelét adták a jövendő ünnepélyes összejöveteleknél is oly meglepően nyilatkozzék meg s végül Isten áldását kívánja mindnyájunknak. Az István főb. szállóban tartott diszebéden a család tagjai is résztvettek. Szeptemben 24-én csoportos fényképezés, a villanyos telepnek, az Elvátornak, a csatornázási telepnek a Parlament épületnek megtekintése után a Hungária-szállóban bucsu-estély tartatott. A jövő összejövetel 5 év után lesz. Gaál Soma. Budáért. — A budai érdekekért buzgó Hazánkban olvassuk. — A székes főváros tanácsa a fővárosi közmunkák tanácsával karöltve széleskörű szabályozási tervek megvalósítását kontemplálja az ország ezredéves ünnepére. A közmunkatanács műszaki osztálya — mint illetékes forrásból jelenthetjük — már meg is kezdte a szabályozási tervek készítését. A tervezési munkálatokon maga a műszaki osztály vezetője, Bakos János műszaki tanácsos dolgozik. Ez idő szerint a Duna jobbparti kültelkek közül a Svábhegy, a Rézmál, a Szemlőhegy, a Vérhalom és Vérhalom és Törökvész nevű határrészek vannak tervezés alatt. A közmunkatanács ugyanis a Margithid- tól a buda újlaki templomig terjedő részét a jobbpartnak egészen a Svábhegyig és a Lipót- mezőig úgy akarja szabályozni, hogy a jobbpartnak ez a része a millenniumra teljesen lakhatóvá váljék s pár év alatt a szükséghez képest minden közlekedési eszközzel elláttassék, és egyéb nehézség nélkül be legyen építhető. E tervezet megvalósulása esetén a város belső részei a Németvölgy, a Rézmál, Szemlőhegy, Vérhalom és Törökvész határészeken át, a hol elragadó villatelepek fognak váltakozni, közvetlen kapcsolatban állnak majd a Zugligettel, a Svábhegygyei, úgy, hogy minden kerülő nélkül lehet majd a főváros legtávolabb eső hegyvidékét is megközelíteni. A jobbparti beépített terület szélessége ezzel arányossá válik a balparti beépített terület szélességével, úgy hogy Budapest székes főváros középvonalát a Duna folyamán fogja alkotni, nem úgy mint ma, a midőn a jobbpart arány- lanul keskenyebb és néptelenebb a balpartnál. Az uj parlamenti palota előtt levő dunai meder lesz a főváros mértani góczpóntja olyformán, hogy ennek a góczpontnak a megközelítése a tervbe vett szabályozás következtében épp oly könnyű lesz a Rézmálból, mint ma a nyugati pályaudvartól, a Szemlőhegyről, mint ma az eskütérről, a Vérhalomról mint ma a városligetből s a Törökvész batárrészből sem lesz nehezebb, mint ma az állatkertből vagy a Hermina- mezőről. Ezzel lehetővé válik a fővárosnak a jobbparton nyugati irányban való terjedése, a mely
