Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-26 / 34. szám

Budapest 1894, (3) BUDA es VIDEBE Augiisztus 26 Erre a közgyűlés korelnökül Wiederspan Nándor urat, körjegyzőül pedig dr. Illyés Géza urat választotta meg, kik tisztségüket elfogadván, a tisztujitásra nézve korelnök történt jelölés után a szavazást elrendelte. A szavazás folyamán 22 szavazati lap adatott be s a választás a következő eredményre vezetett: Megválasztatott: Elnökké: idb. Koritsánszky Gyula 17 szavazattal, Borbély Vidor ügyvéd 5 szavazata ellenében; I. alelnökké : Dr. Danis Lajos, köz­ségi orvos ; II. alelnökké: Czeisz György közs. biró; titkárrá: Navarra József, községi segéd­jegyző; pénztárnokká: Hermann Mátyás, mind­nyájan egyhangúlag ; gazdául: Schmiedt Vil­mos 21 szavazattal Meri Gáspár 1 szavazatával szemben. A felügyelő-bizottságba Gschöszer Ede gyógyszerész és Hirschler Gábor kereskedő egy­hangúlag, ifj. Koritsánszky Gyula pedig 20 szavazattal Czeisz József 1 szavazata el­lenében. Az igazgató-választmányba a) rendes ta­gokul: Abele Alfonz báró, Bunth István, Czeisz József, Ebersz Károly, Hölle I. M., Illyés Ká­roly, Juratkó Antal, Moósch Béla, Pólyák János, Rentmeister Károly, Schödl Frigyes, Traut- mann Rezső, Walla József, Wiederspan Nándor és Vöröss Kálmán urak egyhangúlag; továbbá Mayer Benedek, Mayer Ignácz, Meri Gáspár és Schödl Lipót 21—21, Borbély Vidor pedig 17 szavazattal; b) póttagokul: Eckstein Adolf, Fink Henrik, Känfler Mihály, Ludvig Károly, Meri Benedek, Salczinger János, Scheirich Já­nos, Weigl Ferencz, Fischer Mór és Mándoki József urak választattak meg. Szavazatot nyert még a választmányi tag­ságra : id. Koritsánszky Gyula 5-öt, ifj. Korit­sánszky Gyula, továbbá dr. Illyés Géza és Hubacsek Alajos tanár ur 1 — 1-et. Ezen választási eredmény kihirdetése után a közgyűlés feloszlatván, hangos éljenek köze­pette színre került az — áldomás. i/' Keve vezér sírja. A magyarok bejövetelekor a rómaiakkal vívott harczban elesett Keve vezér sírját rossz helyen keresték a történészek sőt Árpád sírja is nem O-Budán és környékén keresendő hanem ez is azon a tájon hol Keve vezér sírja van. Keve vezér hadával a mostani Érd és Batta községek között elterülő lapályon hidalta át a Dunát és a mostani Tárnok-völgyben ütötte fel sátorát, hol is a római hadak nagy része is táborozván, előkészült a döntő csatára. Egy napi pihenés után megtámadta a magyar hadat, de ezek oly erővel verték vissza támadását, hogy az egész római tábor szétszóratott, 3 hírneves vezére közül kettő megölve egy pedig súlyosan sebesülve menekült (egy nyílvessző által hom­lokon lőve) egyenesen Rómába. Ott sebébe bele­halt. De a győzelemnek árát őseink is meg­adták, mert a Tárnok-völgyi csatatéren Keve vezér halálosan megsebesült, pár nap múlva sebébe ö is belehalt, igy temették el a Tárnok­völgyhöz közel eső mostani Kajászó-Szent-Péter község határában sírját egy kis házzal jelölte- ték, ezt nevezték akkor Keve házának, mely később községgé alakulván, mint Keveháza szerepelt is. — A visszamaradt legendaszerüsé- gek még most is megvannak az e tájon lakó népek hagyományaiban apáról fiúra. Máig is mutogatják azt a domb-alaku helyet hol állító­lag Keve vezér sírját keresni kellene. Keve háza maradványaira, ma is sokszor talál a szántó­vető azon a tájon hol a rege mondja, hogy feküdt. Sok római fegyvert, díszítésre szolgált rézlánczot, sisakot és pénzek találtatnak sőt feliratos római kövek is. De nem tartozik a ritka­ság közé, hogy oly alapozásokra bukkannak, melyek csak azt igazolják, hogy itt hajdan nagy és népes város lehetett, sőt még egy ma már egészen ismeretlen nevű. folyó medrét is mutogatják (melyet a geológiai alakulások is igazolnak), mely állítólag hajózható folyó lett volna, melynek partján áll az említett magaslat, mit a rege kijelöl. Keveháza később a török hódítás alatt elpusztult mint több aldunai köz­ség, mert Kanizsától Budáig itt vezetett át az országút (ha ugyan akkoriban úgy nevezték), melynek nyoma még ma is látható, igy épült később a mai Kajászó-Szent-Péter, mely való­színűség szerint a nép nyelvén változva Keve­háza Keáza s most Kajászó lett. Ennek határá­ban van ma a regében élő dombhalom, a most úgynevezett Paskum-szőllők első dűlőjében, hol még mai napságig is történnek egyes kincs­keresők által kutatások, melynek nyomát sok­szor a birtoktulajdonos csak akkor veszi észre, ha birtokára időnkint kirándul. Ezek mind a regéből kiindulva ejtik meg éj idején az ása­tásokat, nehogy valaki tőlük elhalássza a dicső­séget, ha esetleg kincsre találnak. Különösen volt Baracska községében egy pék-mester ki a 60-as és 70-e8 években sokat kutatott, kinek állítólag egy könyv is volt birtokában, mely megjelölte a helyet hol és merre keresendők az ősmagyarok. De sokat kutatott itt Dr. Rezső Aurél Sándor is a 60-as évek elején. Árpád sírja azért keresendő ezen a tájon, mert a történelem is azt mondja, hogy Budá­tól nyugat felé vitték a kijelöltek a holttestett a hármas koporsóban, de a rege szerint a mos­tani Kajászó völgyében. Ma már feledésbe ment folyó medrében van eltemetve, mely most buja szénatermő völgy, csak egy kis ér futja át, mely Iváncsánál szakad a Dunába, igazolja azt a regét, hogy itt hajózható nagyobb viz folyt a talajban talált kavicsos és sok vízi csiga, helylerakodás de különösen igazolja a mai napig is Várdombnak nevezett terület is, mely Kajászó határában fekszik, melynek alakja iga­zolja, hogy vízzel körülereszthető erősség volt, a megközelithetése csak a regében élő folyó felől lehetett. Ugyancsak e hely oldalán talál­tak régi fegyvereket is. Czikkiró még emlékszik az 1860. években e domb oldalában lebontott állítólag egy óriási kolostor-maradvány alatt álló pincze-helyiségre, mely sirbolt-alaku fülkékkel volt ellátva, mely a Kandó-család tulajdona volt. Ezt egy Dara­bos nevű kajászói ember bontottal le. Több 1000 kocsi kőanyag elhordásakor oly római feliratos kövek kerültek megsemmisülés alá, melyek a történelem által ma megbecsülhetetlenek. —- A rege szerint itt keresendő Árpád sírja, mert a valószínűség is azt igazolja, hogy Árpádházi királyaink itt Székesfehérvár környékén szeret­tek lakni. — Itt is temetkeztek később, mikor a nép mivelődött, sírboltokba. Igazolja azt, hogy itt valami nagy történelmi emléknek kell lenni a nép között élő rege is a hármas koporsóról. Kéri Sz. Kálmán. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) I. Vámossy Mihály. Régen ígérjük már olvasóinknak, hogy megkezdjük Buda és vidéke ismertebb alakjai­nak fotográfiáit vagyis jobban mondva tollal megirt rajzait. Kivel kezdjük, ki jöjjön legislegelőre ? ez volt a kérdés, mi felett sokáig kellett habozni mig feleletet találtunk. Sokféle okokból dr. babarczi Schwartzer Ottóval kellett volna nekem megnyitni isme­rőseim csarnokát, de sok okból nem tehettem azt, mert az ő klasszikus és példátlan szerény­ségében tiltakozott volna ellene, de meglehet, bármily nagy férfiúnak, elsőrangú tudósnak, nemes emberbarátnak, páratlan családapának, kitűnő írónak, a közügyek kiváló bajnokának tartsuk is őt, én és velem együtt sokan, félre­magyarázták volna czélomat. Kivel kezdjem tehát ha nem vele, kinek a „Buda és Vidéke“ annyit köszönhet? Gondolkodtam és megállapítottam azt, hogy rang, érdem, tekintély, nagyságra való tekintet nélkül megkezdem és folytatom isme­rőseink csarnokát úgy a hogy az emlékek agyamban sorakoznak. Megkezdem Vámossy Mihálylyal. Vámossy Mihály — a ki különben Leány­falun az első települők egyike — hozott át engem először Budára, boldogult Gönczy Pállal együtt sok és sok társammal botanizálni ezekbe a kedves hegyekbe. ó vett szerető gondjaiba, mint elárvult, apát korán vesztett gyermeket és hol almával, hol vesszővel kiűzött belőlem annyi ördögöt a mennyit csak birt. Fegyelmezett, irányt muta­tott, mérsékelte rakonczátlanságomat s hogy valóban nem azzá lettem, a mivé lehettem volna annak az az oka, hogy nem mindenben hall­gattam rá, hanem a még ki nem kvártélyozott és valószínűleg síromig hü lakosaimra, a meg­maradt ördögökre. No de nem akarok emlék­iratot írni, hanem őt mutatom be e csarnokban először. Bizony sokan kerültünk ki a keze alól, van közöttünk mindenféle népség, miniszter, magas állású biró, tudós, császári és királyi hadsegéd ; egyemi professor, nagyhírű orvos és ügyvéd, jó gazda, pap, tanár és én meg Szathmáry Pali. Leányfalusi szőllőjébe, mint sihedert sok­szor kivitt s ezek a kirándulások csak fokozták bennem Buda és vidéke szeretetek Ez a hely, ha nem is szülőföldem, de bizonyára haló­földem lesz. Van vagy harmincz esztendeje ezeknek a leányfalusi kirándulásoknak, azóta az ő szivét is megkísértette a sors kegyetlen csapással. Csak hivatásának tudata, mély vallásossága és családja szeretete enyhítette fájdalmát. A hazai történettudományt sok tanítvá­nyával kedveltette meg. Paedagogiai érdemei közül kiváló az, hogy jellemet tudott képezni. Tudtommal becstelen ember nincs volt tanítvá­nyai között s ez az ő é r d e m e. A református gymnáziumban, melynek kitűnő igazgatója, sok sok ember került ki — a ki mind megállja helyét ott, a hol van. Szabad óráiban — ez kevés — a méhé­szettel foglalkozik s e téren is tekintélyes érde­mei vannak. íme ezekben a halvány vonásokban mu­tattam be azt a kiváló és tanítványait azonnal felismerő tanárt, a páratlan jellemképzőt ki engem először Budára hozott. Isten éltesse az újabb nemzedék javára és áldja meg azért a szeretetért, melyre engem méltatott. E. Gy. Iskolai hirdetmények. i. Szeptember elején megnyílik a várbeli községi felsőbb leány-iskola. Az I. osztályba oly 10 éves leányok vé­tetnek fel, kik az elemi iskola negyedik osz­tályát sikeresen végezték. A II. osztályba a polg. iskola első osz­tályát, vagy az elemi iskola V. VI. osztályát végzett tanulók vehetők fel. A III. IV. V. osztályokba a polg. iskola megfelelő alsóbb osztályaiból oly tanulók ve­hetők fel, kik a franczia nyelvből elegendő is­meretekkel bírnak. A VI. osztályba csakis a felsőbb leányis­kola V. osztályából lehet fellépni. Oly tanulók, kik ezúttal először iratkoz­nak be, az iskolai bizonyítványon kívül kereszt- levelet és himlőoltási, illetőleg újraoltási bizo­nyítványt tartoznak felmutatni. A beiratkozás alkalmával fizetendő : 2 frt beiratási dij, 1 frt könyvtári dij és 15 frt 1. félévi tandíj fejében; a második félévre esedé­kes 15 frtnyi tandij február hóban fizetendő. Tandíjmentes azon tanuló, kinek szülője a székes főváros szolgálatában áll, feltéve, hogy a tanuló a múlt évben „kitűnő“ vagy „jeles“ általános osztályzatot nyert. Tandij mentesítésért folyamodhatnak olyan tanulók is, kik „kitűnő“ vagy „jeles“ általános osztályzatot nyertek s adókönyvecskével bizo­nyítják, hogy szüleik 10 írtnál kisebb egyenes állami adót fizetnek és nem adóhátralékosok. Azon esetben, ha az adó nagyobb volna 10 írtnál, és az illető szülő vagyontalansági bizonyitványnyal igazolja, hogy több gyerme­ket iskoláztat, szintén folyamodhatik a tek. székes fővárosi tanácshoz a 30 frtnyi tandij elengedéséért. Ha a tanuló nem viseli magát kifogásta­lanul, vagy előmenetele nem megfelelő, elveszíti a kedvezményt. A tek. Tanácshoz czimzett és kellőkép felsze

Next

/
Oldalképek
Tartalom