Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-12 / 32. szám

Budapest, 1894. (5.)

BUDA és VIDÉKÉ

Augusztus 12.

pártvezér feljajdulásai is foglaltatnak; ameny- nyiben ezen utóbbi feltevésemben nem tévednék, tanácsolnám a meg nem nevezett pártvezérnek, szokjék le idejekorán az eddig általa gyakorolt monopóliumról és ne imputálja a monopolizálás mesterségét azoknak, a kik eleve ezen művészet ellen foglaltak állást.

Mert elvégre igaz ugyan, bogy a budai emberrel sokat lehetett elhitetni annak idején, de tempóra mutantur, azt pedig ő már i s érezhette.

Kiváló tisztelettel

Del-Medico Ágoston.

E levélre egyéb megjegyzésünk nincs, mint az, hogy mi — azaz én — senki feljajdulásai után nem indulok. Czikkemben semmi czélzás nem volt. A monopolizálás kifejezés lapom programmjában benne van, a mint azt a tisztelt levél iró is jól tudja s ha elfeledte volna emlékezetébe hozom.

„íme keresetlen szavakban programunk. Agyunkkal a közügyekért, szivünkkel a szegényekért, mindkettővel Hazánkért, a Királyért és az Istenért:

S végül még csak egy szót.

Mi nem akarunk monopolizálni, — de viszont meg nem engedjük a monopolizálást és épp ezért a közös czél elérésére, a küzdelemre meghívjuk minden egyes polgártársunkat, azokat is, akik eddig bizonyára csak a viszonyok nem kellő mérlegelése folytán, monopolizáltak. Ok is sorakozzanak hozzánk és küzdjenek a tiszta elvek soraiban a közös, a nemes czélért.

Ha nem velünk, akkor ellenünk.

Jtílzt a küzdelmet ki akarjuk kerülni, de ha rá szorittatunk, ettől a küzdelemtől sem fogunk visszariadni,“

Magyar kertészet és bolgár kertészek.

De tegyük fel, hogy csakugyan úgy van, hogy a bolgárok tönkre tették a hazai kertészetet. Sajnálható-e az, ha a mi hazai kertészeink látva, hogy mint munkálkodik és boldogul a bolgár, hogy azt nem utánozva elpusztul, én azt hiszem, hogy nem.

Itt még azt sem lehet mondani, hogy a nagy ipar tönkre teszi a kisipart, mint a gyároknál, mivel ezek a bolgár kertészek ép olyan szegény ördögök, mint a mi kertészeink; tehát a nagy vállalat sehogysem teheti tönkre a kisebbet, hanem tönkre teszi a vállalkozás hiánya s a nagy perczentre való kilátás bizonytalan esélyei.

Azt mondja czikk iró ur, hogy a bolgár kertész azért is boldogul, mivel olcsó munkásokkal dolgoztat.

Az is lehet egyik módja a boldogulásnak, de ugyanazt megteheti a magyar kertész is.

A bolgár kertész gazdáknak csak az elő- munkásai bolgárok, mig a többi munkások ép helyben vagy vidékiek, mint a magyar kertészeké.

Ugyanazon Zemplén, Sáros s egyéb megyei tót embereket és nőket látunk dolgozni ezeknél is, mint a mi budapesti kertészeinknél, tehát a munkásokkal sem lehet előnyben a helybeliek felett.

Hanem igen is szorgalma, ügyessége és takarékossága által válik csak ki.

Láttam olyan bolgár kertészt, ki a tavasz beáltával egész késő őszig naponként 50—60 magyarországi munkást foglalkoztat a kertjében. Milyen kiadása van ennek. Irigylendő-e tőle, ha szükségletét fedezni tudja akkor, mikor az általa termesztett áruczikkel oly olcsón látja el, a mi nagy városunk szegény lakóit.

Az a bolgár ember, ki az egész nyarat itt nálunk sok nélkülözések közt tölti el, megfosztva önmagát családjától, ha szorgalmának van valami eredménye s azt családjának haza viszi nagyon nagy szorgalommal ö3szeiakaritott s jól megérdemelt pénz lesz az, melytől nem lesz szegényebb a mi országunk.

De ha haza is visznek valami pénzt, ezt csak azért teszik, hogy otthon levő családjukat egy évre a nélkülözéstől megmentsék s a következő évben a termesztéshez szükséges magvakat

otthon beszerezzék, mert az itt termett áruk magvai a jövő évre már nem használhatók. Tehát a tőlünk kivett s veszni látott pénz nagyobb része ismét vissza jön a befektetés czimén. Hogy közgazdaságilag mily előnyös a nagy városokra a bolgár kertészet, az majdnem kiszámíthatatlan.

Ha egy 5 tagból álló család azzal, hogy bevásárlását nem a helybeli, de bolgár kertészeknél eszközli, naponként csak 10 krt takaríthat is meg, mennyi megtakarítás ez, ha az eredményt 150—200 ezer szegény családnál vesszük számításba, ez sokkal nagyobb előny, mint a mily veszteség az, ha a mi néhány forintunkat elviszik tőlünk, ezt azt hiszem bővebben nem kell fejtegetnem.

F. A. urnák a czikke csak alkalmat adott nekem is arra, hogy elismeréssel adózzak azon óhajának, hogy azokat a bolgárokat, kik hazánkban vannak, honosítani kellene s ez nem is nagyon kivihetetlen.

Én ehez még azt toldom, hogy kormány intézkedéssel vagy bolgárokat kellene oly tele- vényes vizmelléki falvakba vinni, kik az ottani község lakóit az általuk gyakorolt termeszt- ményi módra kioktatnák, vagy a mi lakóinkat kellene kitanittatni vinni oly vidékre, hol bolgár kertészek vannak, mi által a mi népünknél is fellendülhetne a kertészkedési vágy s tán nem mennének idegenbe hazát cserélni, vagy szo- cziálista s anarkista tanoknak szolgálni, ha a megélhetési mód biztosítva volna nekik, mire talán alkalmasabbak is volnának a nagy alföldi városok (lakói, proletárjai), mint a kosárfonás, szövészet stb.

Addig tehát, mig az óhajtott czélt el nem érjük, ne üldözzük a bolgárokat.

(Vége.)

Takáts István.

1 „Kelenföldi házépitő-egylet“ alapszabályai.

(Folyt, és vége.)

Pénztárnok.

30. §. A pénztárnok kezeli az egylet készpénzvagyonát, beszedi és nyutázza az egyleti tagok által teljesített fizétéseket s eszközli a kiutalt összegek kifizetését.

A befolyt összegeket a beszedés utáni napon a „Pesti hazai első takarékpénztáriban fentartással elhelyezi; vezeti az egylet kész- pénz-vagyonát feltüntető pénztár könyvet és a pénztári állásáról a választmánynak havonta, a közgyűlésnek pedig évente a takarékpénztári könyv és mérleg bemutatása mellett jelentést teszen.

A takarékpénztárilag elhelyezett pénzek kivétele az elnök, pénztárnok és egy választmányi tag aláírásától tétetik függővé.

Ellenőr.

31. §. Az ellenőr a pénztárnok kezelését ellenőrzi, ellenjegyzi az általa kiállított bevétel és kiadási nyugtákat, valamint az egylet pénztári könyveit, úgyszintén a pénztárnok havi és évi kimutatásait.

A netán tapasztalt szabálytalanságokról pedig az elnökségnek haladéktalanul jelentést teszen.

Jegyző.

42. §. A jegyző tenndői közé tartozik;

a) az elnöki intézkedések foganatosítása s azok közvetítése;

b) a folyó levelezések eszközlése;

c) az egylethez érkezett beadványok és levelezések sorrend szerinti beiktatása s az elnökség elé terjesztése;

d) a választmány és közgyűlési határozatok szerkesztése s hitelesíttetése;

e) az egylet által kiadott átiratási okmányok nyilvántartása;

f) a fizetésekkel hátralékoz tagok nyilvántartása s a választmány elé terjesztése;

g) a főkönyv vezetése s az egyleti irattár kezelése.

Ellenőrző bizottság.

33. §. A közgyűlés által évente választandó ellenőrző bizottság áll öt rendes és két póttagból.

Hatásköre kiterjed az egylet pénzkezelésének, valamint az egész ügykezelésnek ellenőrzésére s e végből jogosítva van a pénztár állását, könyveit és iratait időnként megvizsgálni, s az eredményről az igazgató választmánynak jelentést tenni.

Közgyűlés.

34. §. A közgyűlés az elnök által minden év január havában hivatik össze.

Rendkívüli közgyűlés azonban az elnökség vagy az igazgató-választmány határozatából, úgyszintén az egyleti tagók kétharmad részének Írásbeli kérelmére szintén összehívható.

35. §. A közgyűlés hatásköréhez tartozik:

a) Az alapszabályok megállapítása, illetve azok esetleges módosítása;

b) az elnökség működési jelentésének s a zárszámadásoknak felülvizsgálása s a felmentvény megadása;

c) a beérkezett panaszok elintézése;

d) az egyleti tagok által a közgyűlést megelőzőleg nyolcz nappal benyújtott Írásbeli, valamint igazgató-válaszmányi indítványok feletti határozathozatal;

e) az elnök, pénztárnok, ellenőr, jegyző, igazgatói-választmány és az ellenőrző-bizottság tagjainak megválasztása;

f) a telekvásárláshoz netán szükségesnek mutatkozandó kölcsönök megszavazása ;

g) az egylet felosztása esetén az egyleti vagyon feletti intézkedés.

36. §. A szavazás nyilvános, minden egyleti tag részjegy-száma szerinti szavazati joggal bir s a szavazásnál az egyszerit szótöbbség, szavazatok egyenlősége esetén pedig az elnök szavazata dönt. Tiz szavazatnál többet azonban egy tag sem érvényesíthet.

37. §. Érvényes határozathozatalhoz az összes egyleti tag harmadrészének jelenléte szükséges.

Ha azonban a közgyűlésen elegendő számú tag meg nem jelent, az elnök által legfeljebb 15 napra ujabbi közgyűlés hivatik össze, melyen, tekintet nélkül a megjelent tagok számára, érvényes határozat hozathatik.

38. §. A szavazás csak személyesen gyakorolható.

39. §. A közgyűlés jegyzőkönyve az elnök és jegyzőn kívül a közgyűlésen választott három egyleti tag által hitelesíttetik.

Az egylet feloszlása.

40. §. Az egylet feloszlik:

a) ha a hat év, melyre alakult, letelt;

b) ha czélját elérte, vagyis a vásárolt telek ára kifizetve, az egyleti tagok között felosztva, s azok részére az átiratási okmányok kiadva lettek;

c) ha annak feloszlása az egyleti tagok kétharmad része által közgyülésileg elhatároz- tatik.

41. §. Az egylet teloszlása esetén ez egyleti vagyon hováíorditása feletti közgyűlési határozat annak foganatosítása előtt a bíróság által jóváhagyandó.

Vegyes intézkedések.

42. §. Az egylet hirdetményei egy helyi lapban tétetnek közzé.

43. §. Egyebekben az 1885. évi XXX. t.-czikknek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései szolgálnak irányadóul.

Budapest, 1894. április hó 16-én.

Szurmák Rezső, elnök. M°jsisovics Lajos, jegyző, Liptai Lajos, pénztárnok. Hévizy Pál, ellenőr. Szedmáky József, Koltor László, Blazek. J. Antal, igazgató választmányi tagok.

Hol épüljön a Il-ik kerületi vásárcsarnok ?

A kerületi vásárcsarnokok ügye aktuálissá válván, a Il-ik kerület polgársága is élénken foglalkozik e fontos és a közérdeket oly közel érintő kérdéssel.

Elvben a megállapodás meglévén a kerületi vásárcsarnokok hogy és mikénti építéséről, fösuly arra fektetendő, hogy hova épüljenek a kerületi csarnokok.

A Il-ik kerületi országúti polgári asztal- társaság megtudandó a polgárság erre vonatkozó