Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

Budapest 1894. (3.) 7. A mezei őrökre és csőszökre kérünk nagyobb figyelmet, mert a gyümölcs és gyü­mölcsfa lopások napirenden vannak. 8. A. városi csőszkunybók a Kis-Czelli he­gyen, testvérhegyen és a Donáti alatt kitiszti- tandók — mert a török időkre emlékeztetnek. 9. A Donáti kápolna előtti pihenőke pa­dokat már összetörték. Nem volt ur a házban. 10. A piaczon a kofák összevásárolnak a falusiaktól — és drágitják az élelmi czikkeket. — A kofa 9 óra előtt ne vásárolhasson. 11. A korcsmákban, vendéglőkben és kávé­házakban a vízvezeték és légszeszcsőveket, csa­tornákat, konyhákat és pinczehelyiségeket ba- vonkint, de váratlanul és szigorúan megvizsgálni szükséges. 12. A házhelyek 2 méter magasan beke- ritendők, mert ide hordják a szomszédok a házi­hulladékokat. 13. A széna, szalma és fa helyek és nyom­tatóhelyek, a vámvonalokon belül bekeritendők. 14. A törzs-utcza kinyitását, jobbra és balra eső gödrök és mocsarak rendezését kérjük. 15. A régi temetőbe, a korház-utcza végén a szomszédházakból ajtócskák nyílnak, melyen át behordják a házihulladékot az istentelen pol­gárok, a kosárban pedig elhordják a korhadt és eldiilt sírkereszteket, tüzelőfának; némelykor a sirdombon föl is aprítják. Később legelőre hozza a házi apróságot: kecskét, kacsát, ludat, csirkét és az obiigát sertéseket. A székesfővá­rosi őrség pedig — egy 70 éves szőllőmives — 3 forint havi tiszteletdijjal szólni már nem mer, mert többször megyeréssel kínálták. Végre zárom e sokszínű programot, Éljen az uj elöljáró! Éljen az uj tisztikar! Szépen felkérjük a „czopfot“ lenyiratni, kultiválni és czivilizálnh e statisztikailag elmaradt kerületet. Akkor tisztelettel kalapot emelünk. Több III. kerületi gyalogos. A „Kelenföldi házépitő-egylet“ alapszabályai. Az egylet tagjai. 7. §. Az egyletnek tagja lehet minden ön7 jogú, vagy törvényesen képviselt személy, ki az egylet által kibocsájtott „Belépési nyilatko­zatában magát az egyletbe belépettnek kije­lenti s az egylet alapszabályainak aláveti. 8. §. Az egyleti tagok által teljesített be­fizetések, az ezek részére kiállított részjegy­könyvecskékbe iratnak be és nyugtáztatnak a pénztárnok s ellenőr által. 9. §. Az egylet által vállalt kötelezettsé­gekért minden egyes tag csakis az általa befi­zetett összeg erejéig felelős. 10. §. A mely tag a minden hó 1-én ese­dékes havi befizetéseket elmulasztja s azt 30 nap eltelte után az elnökség felhívására 15 nap alatt sem teljesiti, azon tag a választmány ha­tározata folytán hátralékainak befizetésére bírói utón is kötelezhető, mi ha eredményre nem ve­zetne s a hátralékos tag fizetésképtelensége igazolva lenne, az a tagok sorából kitöröltetik, az általa választott házhely az egylet tulajdo­nába minden további eljárás nélkül visszaszáll s az eddig befizetett összeg, a kezelési és oko­zott egyéb költségek levonása után, a kitörölt tagnak kamat nélkül visszafizettetik. A választmánynak azonban jogában áll, különösen figyelembe vehető esetekben a hátra­lék behajtásánál a bírói eljárás mellőzésével a kilépést megengedni s az ebből az egyletre ne­tán háramlandó s a választmány által megha­tározandó veszteség levonásával a tag által már befizetett összeg visszafizetését elrendelni. 11. §. Amint az egylet által megvásárolt telek az egyletre átírva leend, a telek felosztása telekkönyvileg is azonnal foganatosittatik és pedig olyformán, hogy egy-egy házhelyre leg­alább 300 Q öl terület jusson tulajdonul. 12. §. Az egylet által vett telek, annak a tagok közötti felosztása előtt az igazgató vá­lasztmány által osztályoztatik s az osztályok közötti értékkülömbözet jogérvényesen megál- lapittatik. Az egylet által vett telek felosztásánál a tagok választási sorrendje rendkívüli közgyűlé­sen, kisorsolás utján állapittatik meg, olyformán, BUDA és VIDÉKÉ. hogy az egyleti tagok nevét tartalmazó előbb kihúzott név tulajdonosa a telekválasztásnál a következő név tulajdonosát megelőzi. 13. §. A mely tag az általa választott házhely árát teljesen kifizette, részére a bekeb- lezési engedély kiadatni s az átiratás tehermen­tesen a tag nevére, azonban az ő költségére az egylet által minden késedelem nélkül eszközöl­tetni fog. 14. §. Minden egyleti tagnak jogában áll telekrészét addig is, mig az teljesen lefizetve nincs, az elnökséghez történt bejelentés után a választmány által megálapitandó s a tartalék- alap javára esendő átiratási költség lefizetése mellett másra átruházni, esetleg azt más egvleti taggal elcserélni, de csak azon esetben, ha az átruházó tag részfizetési kötelezettségével hátra­lékban nincs. Más kilépési mód nincs megengedve. Az igy belépett uj tag elődje jogaiba lép, a beiratási dijat azonban külön megfizetni tar­tozik. 15. §. Minden egyleti tagnak joga van az egyleti vagyon kezeléséről és állapotáról az el­nökség közbejötté mellett az egyleti könyvnek betekintésével meggyőződést szerezni. 16. §. Elhalt egyleti tagok jogai és köte­lezettségei — ezen alapszabályok korlátái között — azok örököseire szállanak át. 17. §. Az egyleti tag joga megszűnik : a) ha telekrészét az elnökség beleegyezé­sével másra átruházta ; b) ha az egylettel szemben összes kötele­zettségének eleget tett s részére az átírásra al­kalmas adásvevési okmány kiadatott; c) ha kötelezettségének az egylettel szem­ben eleget nem tett s a 9. §-ban megjelölt el­járás mellett a tagok sorából kitöröltetett. Az egylet vagyona. 18. §. Az egylet vagyonát képezi: a) A tagok által befizetett beiratási dijak­ból alakult tartalékalap; b) a tagok által telekvásárlásra befizetett összegek ; c) az egylet részére megvett telek mindad­dig, mig az, az egyes tagok nevére átírva nincs; d) a befizetett összegek időközi takarék- pénztári kamatai, melyek a tartalékalaphoz csa- toltatnak. 19. §. A tartalékalap a telek felosztása és az adás-vevési szerződésnek minden egyleti tag részére leendő kiadása után a tagok között, részesülésük aránya szerint — a mennyiben az előre nem látható és a 4-dik §. b) pontjában fel nem sorolt kiadások által igénybe veendő nem lesz — a közgyűlés rendelkezéséhez képest felosztatni fog. Az egylet vezetősége. Az igazgat ó-v álasztmány és elnökség. 20. §. Az egylet vezetése az igazgató-vá­lasztmány és elnökség hatásköréhez tartozik, mely áll az elnök, pénztárnok, ellenőr, jegyző, 15 választmányi- és 5 póttagból. 21. §. Az igazgató-választmány az évi közgyűlésen választatik egy évre, tagjai azon­ban újból megválaszthatok. 22. §. Az igazgató-választmány minden hónapban egyszer ülést tart, fontosabb esetek­ben azonban az elnök által időközben is összehi- vathatik. A választmányi-üléseken az elnökség a lefolyt hóban történt eljárásáról jeléntést teszen. 23. §. Az igazgató-választmány határozat- képességéhez az elnök, pénztárnok, ellenőr és jegyzőn kívül legalább 7 tag jelenléte szükséges. Ha ennyi tag meg nem jelenik, az elnök legkésőbb nyolcz napra ujabbi választmányi ülést hiv össze, a mikor is a választmány, te­kintet nélkül a megjelent tagok számára, hatá­rozatképességgel bir. Köz- és választmányi ülésekben — az egylet feloszlását czélzó kivételével — az egy­szerű szótöbbség; a szavazatok egyenlősége ese­tén pedig az elnök szavazata dönt. 24. §. Az igazgató-választmány hatásköré­hez tartozik : a) az egyleti tagok létszámának nyilván­tartása ; b) az egyleti vagyon kezelése s az egyleti ügyek elintézésének vezetése s az e körüli ösz- szes teendők feletti intézkedés; Augusztus 5. c) az elnökség által elébe terjesztett ügyek elintézése; d) az ingatlanság megszerzéséhez és a ta­gok nevére leendő átíratásához szükséges okmá­nyok kiállítása, e) a közgyűlés napirendjének megállapítása. Á választmány határozatai jegyzőkönyvbe foglalandók s a legközelebbi ülésen az elnök, jegyző és egy választmányi tag által hitele- sitendők 25. §. Az egylet részéről kiállított okmá­nyok az egylet „Kelenföldi házépitő-egylet“ szövegű pecsétjének előnyomása mellett az el­nök, pénztárnok és egy választmányi tag által iratnak alá. 26. §. Az elnökség áll: az elnök, pénztár­nok, ellenőr és jegyzőből s feladata a folyó ügyek ellátása Intézkedéseiben a választmánytól függ s ennek felelősséggel tartozik. 27. §. Az egyletet hatóságok, bíróságok, intézetek es harmadik személyek irányában az elnök képviseli. Összehívja a közgyűlést és vá­lasztmányi üléseket, azokon elnököl s aláírja a közgyűlési és választmányi határozatokat és kiadványokat a jegyző és három — illetve egy — választmányi tag ellenjegyzése mellett, gon­doskodik a határozatok végrehajtásáról s bár­mikor pénztári vizsgálatot tarthat. Őrzi az egylet pecsétjét, s utólagos beje­lentés kötelezettsége mellett 100 írtig, rendkí­vüli esetekben 300 forintig utalványozási jog­gal bir. 28. §. Az elnök, akadályoztatása esetén az első helyen megválasztott választmányi tag, mint elnöki helyettes által teljes hatáskörrel helyettesittetik. 29. §. Az elnökség határozatával meg nem elégedő egyleti tag panaszát a választmány, esetlog a közgyűlés elé viheti. (Vége köv.) Úszó-verseny. A „Magyar uszó-egyesület“ ez idei első versenyét múlt hó 28-án tartották meg. A Lukács­fürdő uszodájában ez alkalomból nagy számú közönség jelent meg, köztük persze számos fia­tal hölgy. A verseny este 8 órakor kezdődött s 10-kor volt vége. Az idő egész nap hűvös volt s este egy kissé csípősre is vált, de ez persze nem alterálta az edzett versenyzőket. A versenybíróság elnöke volt — Hadik Sándor gr. távollétében — Porzsolt Gyula, versenybiró- sági tagok: ifj. gróf Károlyi Tibor, Luby Sán­dor, Harkányi Andor, Szemere Miklós, Gábor Endre. Czélbiró: Balogh Hugó. Versenytitkár: Füzesséry Árpád. Időmérő: Záborszki István. Indító: Minich Jenő. A versenyek igen érdekesek voltak és gaz­dagok — meglepetésekben. T o m c s á k Gusz­táv, ki az uszó-sport terén már oly szép sike­reket ért el, ma nagyon rosszul volt diszponálva és még csak második helyet se birt magának biztosítani. A másik favorit, R e i s c h 1 Ferencz sem bizonyult legyőzhetlennek, ámbár nagyon keményen tartotta magát. A versenyek lefolyása különben a követ­kező : I. Megnyitó verseny. (220 m.); öt ver­senyző közül első Reise hl Ferencz, a M. A. C. tagja, második Deutsch Gyula, a M. Testgy. körének tagja. II. Kezdők versenye. (66. m.) I. csoportban I. Braunberger Arthur, 2. Guttmann Mór, II. csoportban 1. Boronkay Dénes B. T. A. tagja, 2. Temple Rezső. III. Gyors úszás. (66 m.) I. csoportban: 1. Graefl Ödön, 2. Reischl Ferencz ; II. csoportban: 1. Biegelbauer Árpád, 2. Rogenbauer Frigyes. — IV. Kitartó úszás: (550 m.); öt versenyző közül első Guttmann Alfréd, második Deutsch Gyula, harmadik Gaál Dániel H-M.-Vásárhelyi T. és V. E. tagja. V. Ugró-verseny. Hárman versenyeztek: Brunhuber Béla, Kellner Gyula és Stobbe Ferencz s mindhárman elsőrendű ugróknak mu­tatták magukat. Ugrásainak merészsége és kombi­nált voltuk daczára is kecses könnyedsége által mégis leginkább Stobbe vált ki; 5. kapta az első dijat, Kellner a másodikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom