Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
Budapest, 1894. (4.) veregetvén vállaimat, minden bekezdés nélkül azt mondja: Ugy-e kifogástalan a toilettem. Nagyon mondom én. Hát nincs rajtam semmi hiba, mt ? Nincs, feleltem rá én. Erre aztán előszedi a kabátját, a nadrágját, a czipőjét, mindenikről dics ódákat szavalva. Méregbe jöttem s azt mondtam neki: Kedves barátom, a mi magán létezik, az mind bámulatra méltó, kár hogy e kitűnő tulajdonságait nem mutogathatja, igazán csodálom, hogy Seráknak, az állatkert igazgatójának még fel nem tűnt. Ha megnöveszti füleit, bizonyos, hogy észreveszi, sőt ketreczet is épittet magának. Ezzel ott hagytam a majmot.“ * Nem tudom, hogy Ámor nyila hány emberen ejtett sebet, de annyi bizonyos, hogy ez a mulatság több embert segít hymen rózsa- lánczaiba. Egy párt most is tudok, a napokban lesz az eljegyzésük. A diskréczió tiltja, hogy neveket közöljek, annyi azonban kimondhatok, hogy a leendő párt Budán a társadalmi körök nagyon ismerik s mindketten nagy szimpathiá- nak örvendenek. * Reggel van, a párok az utolsó tánczokat járják, majd legnagyobb részük felkerekedik, búcsúzik s mig a vonat indul, keresztül-kasul járja a Svábhegyet, szíván az üde, tiszta svábhegyi levegőt. Csak néhányan vannak még a teremben, azok is készülődnek. A czigányok a verandán állva várják az indulást. Megyünk. Elől egy pár kis lány, nehány kator atiszt, legelői meg R . . . Zenó, a kör jó kedve. Kurucz Gyula, a veszprémi prímás rázendíti azokat az édes dallamos magyar nótákat s a menet megindul. Kitűnő jó kedvre gyulád a társaság, de Zenó komámom senki sem tesz túl. Oda huzza magához a czigányt, a fülébe huzat, kurjant egyet, akár csak a „Falu rosszában “-ban Göndör Sándor. Kicsapó jó kedv átragad az állomásnál várakozókra s bizon a peronnon olyan táncz kerekedik, hogy no. De vége, a vonat előállott, kiki elfoglalja a helyét, s várja az indálást. A czigány még egyre huzza, mig csak a vonat elindul. Vége egy tündérmesébe való éjnek. * Ha mindenki jól mulatott is, egy ember volt, a kinek talán a Svábhegyen töltött éj nem ment mulatság számba, s ez N ... 1 Károly dr. rendőrfogalmazó, ki mint inspekcziós rendőrtisztviselő volt fenn. És ha rosszul érezte volna magát, ezt csak sajnálhatjuk mi, kiket szeretetre méltó kedves modorával teljesen elragadott, s csak örülnénk ha mulatságainkat más alkalommal mint nem hivatalos kiküldött keresné fel. Ha már benn vagyunk a sajnálkozásban ugv még egyet sajnálhatunk, s ez az, hogy körünk vezetői közül többen akadályoztatásuk miatt nem jelenhettek meg. De változnak majd a körülmények, s vezetőink a kört ilyen alkalommal is méltóan fogják representálni. A jelenvolt hölgyek közül következőknek neveit sikerült feljegyeznünk, megjegyezvén, hogy az I-ső négyest 150 pár tánczolta: Asszonyok: Szuly Gyuláné, Zaitschek Alajosné, Huszár Pálné, Szügyi Ferenczné, Ulár Pálné, Schiller Györgyné, Honeisek Vilmosné, özv. Straub Tivadarné, Draskóczy Miklósné, Frey Alajosné, Pfisterer Miklósné, Brestyánszky Viktorné, Schiffner Nándorné, özv. Szádeczky Mihályné, Láng Józsefné, Garay Antalné, özv. Hável Edéné, Ráthné Valéria, Straub Józsefné, Nagy Sándorné, Szoyka Károlyné, özv. Plesz Ferenczné, özv. Bauer Vilmosné, Knoll Károlyné, Hajós Mihályné, Grabócsay Adolfné, Szaibb Lipótné, özv. Zdarek Jánosné, özv. Würzler Sándorné, Eisinger Sándorné, özv. Martinék Fri- gyesné, Schvoy Kálmánná, özv. Angelusz Szidónia, özv. Piringer Irma, Höchlné, Scapa Sándorné, Rauhecker Józsefné, Ludwig Györgyné, Dankó Jánosné, Jagdmann Károlyné, Csaba Jánosné, Féry Narciszné, Radó Heliodorné stb. Leányok: Féry Auróra, Huszár Olga, Káposzta Irén, Iványos Irén, Ilonka és Margit. Perczel Irma, Járosy Mariska, Eisinger Gizella, Dolli Hermin, Füller Olga, Martinék Mariska, Batiz Irén, Schvoy Böske, Angleusz Leona, Guttmann Tercsi és Cili, Hajós Irén, Jeszenszky BUDA és VIDÉKE Aranka, Kapeller Etelka, Kreml Sarolta, Nagy Hermin és Róza, Menrath Fanni, Scapa Henrika és Regina, Rahecker Malvin, Friedmann Eszter, Ludwig Mariska, Jankó Abigál, Straub Melanie, Hillebrand Lujza és Erzsiké, Csaba Gizella, Jagemann Annus, Nida Hona, Szuly Gizella, Jaítschek Celestin. Szügyi Giziké, Ulár Margit, Schiller Irma, Honeisek Vilma, Straub Ilonka, Frey Anna, Rabéi Anna, Pfisterer Elvira, Schiffer Gzíke és Sárika, Zombori Sarolta, Baltazár nővérek, Láng Józsa, Garay Gizella, Hável Irén, Stessel Margit, Sik Elvira, Strab Melanie. Uhl Ilona, Plesz Irén, Gizella és Irma, Bauer Linus, Knoll Lenke és Erzsiké, Buchwald Flóra, Schee- reiner Adél, Zdarek Evelin és Irén, Szehr Irma. Soós Erzsiké, Uhl Hona stb. Dicséretet érdemel Balanek Antal az Eötvös-villa kitűnő vendéglőse jó italaiért, ételeiért, pontos és előzékeny kiszolgálásáért. Siófok. Mint a Balaton-fiirdők általában, úgy Siófok is nem egyszerre keletkezett, hanem fokozatosan fejlődött s igy nehéz megállapítani, mikor s ki volt az, ki az itteni fürdőket használni kezdte. Az első nagyobbszerü fürdőházat két évtized előtt építették. A mostani telep csak 1891-ben alakult, midőn a „Siófok“ Balaton-fürdő- és szállodarészvénytársaság megalakult, mely uj telepét 1893. junius 18-án nyitotta meg, miután a nmélt. belügyminisztérium 4757/93. sz. rendeletével megengedte, hogy a társulat a gyógyfürdő elnevezést használhassa. Azóta Siófok üdülőhelye a főváros előkelő köreinek s általános érdeklődés tárgya, a mit legjobban bizonyít azon sokoldalú leírás, melynek az megnyitása óta tárgyát képezte, A társulat fürdőtelepe, a mely eddig mintegy félmillió forint befektetést igényelt, Siófokon, a Balaton partja s a déli-vasut állomása között fekszik, ez utóbbinak szomszédságában a veszprémi káptalantól örökáron megvásárolt, mintegy 60 holdnyi magasan feltöltött területen. Talaja egészséges, száraz, tiszta homok. A szállodák s az étkező terem közvetlenül a parton fekszenek. Előttünk 700 méter hosszúságban két méter magas, fákkal beültetett széles corso terül el úgy, hogy a fürdő- közönség a tó üdítő pompás légáramlatát különösen este a legközvetlenebbül és legkényelmesebben élvezheti. A szállodák egymástól teljesen elkülönítve, emelkedett helyen állanak s már külsőleg modern gyógyhely benyomását teszik ; épitésük szempontjából a hygienia legszigorúbb követelményeinek is megfelelnek. Külsejük egyszerű ugyan, de berendezésük mintaszerű s kényelmes. Már belépéskor kellemesen lepi meg a vendéget az 5 méter széles, 26 méter hosszú és 12 méter magas csarnok, a hová foyer vezet s a melybe az összes szobák nyílnak. Ezen — magasan elhelyezett oldalablakok által megvilágított — csarnok közepén van a szabadon álló széles lépcső, mig oldalfalai mentén kényelmes kerevetek vannak elhelyezve s az egészet élővirágok díszítik. Nagy előnye a csarnoknak, hogy levegője forró nyári napokon is kellemesen temperált hőmérsékü, miért is kedves gyülhelye az mindig a szállodákban lakó vendégeknek, a nélkül, hogy a szobák lakóit a csarnokban tartózkodók járása-menése zavarná, mert a futószőnyegeken a járó-kelők lépteinek zaja eltompul. Maguk a szálloda-épületek nem nagyok s épp azért kényelmesebbek és nyu- godtabbak, mint a külföldi hires fürdőknek nagy, kaszárnyaszerü hoteljei. Az épületek anyaga szilárd kő és tégla, az alsóbb rétegekben közbetett szuroklemezekkel ; falaik vastagok, a szobák hőmérséke tehát kevésbé követi a szabad levegő hőmérsékének ingadozását, mint a fürdőkben divatos schweizi stylban épült házaknál. A földszint magasan épült, annyira, hogy padlója csaknem egy méterrel fekszik a környező talaj fölött. A csiszolt fehérmárvány lépcsőzet rendkívül kényelmes, emelkedése lassú, 15:30, úgy hogy emeletre is mekerőltetés nélkül juthat a beteg. Minden szoba, még az egy ágyra berenJulius 22. dezett is kivétel nélkül magas, világos, tiszta, száraz s a fényűzésig menően tágas. A rendesnél jóval nagyobb ablakaikból, melyek a nap ellen a szoba belsejéből zárt ablakok mellett is leereszthető redőnyökkel ellátvák, gyönyörű kilátás nyílik egyfelől a kies Balatonra és a szépen gondozott sétányra, másrészt a fürdőtelep szomszédságában elterülő villasorra és az ezek mögötti élénk forgalmú pályaudvarra. Villanyos jelzővel valamennyi szoba el van látva. A bútorzat kényelmes, különösen az ágyak, melyek külföldi gyógyhelyek ágyainak mintájára igen szélesek ruganyos ágybetéttel és finom vászonba takart s igy könnyen tisztán tartható gyapjupokróczczal. Pincze mindkét szálloda legnagyobb része alatt van. A hol nincs, ott rendes bolthajtás, vagy az olasz paloták mintájára szőnyeggel takart mozaik-réteg biztosítja a földszinti szobákat a talajlevegő beáramlása ellen, kellemesen hűtve forró nyári napokon azok levegőjét. A padló az emeleti szobákban és termekben tölgyfa, viaszszal bevonva ; ennél is gond for- dittatott tehát arra, hogy egészségi szempontból a kivánalmaknak megfeleljen. A világítás a szobák kivételével a szállodák minden helyiségében elektromos fénynyel történik. Ugyanígy van esténként a park, a corsó, s a Balatonnak a fürdésre és esti csónakázásra kijelölt része is megvilágítva. A szállodák, a melyek úgy elhelyezésűk czélszerűsége, mint berendezésük csínja díszére válnak a hazai architecturának, apró kavicscsal behintett kényelmes utak által vannak egymással és a sétánynyal összekötve, úgy hogy a sétányok esős időben is használhatók. Kellemesen fog a szállodáknak lapos teteje is mindenkit meglepni, a honnan esténként fölséges kilátás nyílik a távolba, mikor a Balaton fodros hullámait megaranyozzák a lenyugvó nap utolsó sugarai. Holdvilágos estéken kétségtelenül itt lenne a vendégek legkedveltebb helye, ha az épület constructiója ezt több hely felhasználásával lehetségessé tenné. A kilátás élvezhetéséről különben pazarul van gondoskodva a száiloda minden részében; alig van szoba, melynek ne volna balconja, a nagyobb szobákhoz pedig egészen különálló, szám szerint 12 nagy födött terrasz tartozik. A telep csatornázása is megfelel a legszigorúbb követelményeknek, a mennyiben a szeny- vizck vízhatlan czementre'teggel kiburkolt, légmentesen elzárt cysternákban gyűjtetnek össze s trágyázásra használtatnak, mig a tiszta eső- és talajvíz nyitott árok helyett szintén födött czementcsatornában a Balaton vizébe vezettetik. A fürdőhelyeknek azon általánosan ismert hátrányával, hogy a. telep közvetlen közelében van a köznép gyülhelye, itt nem találkozunk, mert a korcsma a faluban van ; külön van a gépház is, hogy a gép zakatolása ne bántsa a közönséget; végre részben a faluban, részben a fürdő-telepnek egészen félreeső helyén vannak elhelyezve az istállók is, mig a fürdő-telepet kör- nyezőleg csak nyaralók és kertek láthatók, melyek azt a kocsiút kellemetlenségeitől megvédik. A merre tehát szem a szálloda ablakaiból ellát, nincs, a mi kellemetlen benyomást tenne a szemlélőre; ellenben ott a majd hullámaival játszadozó, majd háborgó, de mindig érdekes Balaton összes bájaival, melyeket napokon át gyönyörrel nézünk, élvezvén a festői panorámát s ezt a hazánkban egyetlen kilátást, a melynek szemlélésében soha ki nem fáradunk. Birtokváltozások Budapest székes-főváros duna-jobbparti részén az utóbbi hét folyama alatt. — Közli: Fodor Kálmán. — } 1. A budai 864. és 7921. számú tjkönyvekben 8089. és 10,410. hrszámok alatt felvett, a Sashegyen és illetve a Lágymányosban fekvő 1400 □ -öl és 2 hold 9000 □-öl területű szántók özv. Laib Jánosné- ról öröklés jogczimén özv. Horváth Antalnéra. 2. A budai 6760. számú tjkvben 10,531/b és 10,536/b hrszámok alatt felvett, a Lágymányosban fekvő 3 hold 1170 Q-öl és 5 hold 45 [J-öl területű szántók 5/24-ed részei özv. Koppel M. Lipótnéról öröklés jogczimén Feorari szül. Brudy Herminára, Brunner Béláné szül. Rosenfeld Francziskára és Radó Gyulára.
