Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-08 / 27. szám
Budapest 1894. (4.) BUDA és VIDÉKÉ Julius 8. 80, cseresznye és meggy 100, kajszinbaraczk 58, őszi baraczk 200, dió 20, mandula 15, berkenye 5, nospolya 10, szelid gesztenye 3, birs gesztenye 14, szöllö anyatő 820, mogyoró anyatő 87, köszméte 211, r'bizke 40, málna 40, földi szeder 20, füge 12, som 3 válfajból. A szőllőben főleg a csemegefajtákra van súly fektetve ; a tőkék részben gyérités mellett, részint amerikai alanyokon oltványok utján tartatnak fenn. A főutak mellett részben alakfák, részben csemege-szőllőlugasok foglalnak helyet és a magastörzsü gyümölcsös, a kert két oldalán, 160 méter hosszú vasállvány melletti redély- fákkal van a faiskolától elválasztva. A szőllőiskolában főleg amerikai szőllő- oltványok neveltetnem s innét lesz évenkint a szőllő felujitva. A faiskola egy, 8 és egy 6 éves forgóra osztott részből áll s abban kisebb mértékben a tanitás czélja végett minden gyümölcsnem lesz ugyan szaporitva; mindazonáltal a szaporítás fősulya a Buda vidékének leginkább megfelelő csonthéjas gyümölcs-nemekre van fektetve. Az intézet gyakorló tereiről és épületeiről később egy külön leírás fog helyszíni térképpel kiegészítve megjelenni. Végül alkalom fog kirándulások utján adatni a másod- és harmadéves tanulóknak arra is, hogy nagyobb kert- és szőllőtelepek és a kertészeti technológiára fontos gyárak és géptelepek megtekintése által látkörüket, szakismereteiket bővíthessék. A megindult Naphegy. A Naphegynek már a régi jó időkben, a midőn ha mondottak is jövendőt, — de nem merészen — szép fejlődést jósoltak. A jóslatok már teljesedésben vannak. A kezdetleges fejlődés oly erős és impozáns alapon indult, melyből nagy eredményeket lehet következtetni. Alig 2—3 éve annak, hogy a a „Gesztenyefához“ czime- zett vendéglőben egy pohár jó bor mellett közönyüket letéve a tevékenység terére léptek a naphegyi telek-tulajdonosok. A saját érdekükben megindult mozgalom még nagy eredményeket nem ért el — néha pangott is, de most a lelkesülés újra lángol és nagy a buzgalom, valamint az összetartás. Örömmel tölti el az ember kebelét a fejlődésnek indult szép Naphegy, és az a folytonos munkásság, mit ennek érdekében nemcsak a naphegyi, de a szomszédos utczákház- és telek- tulajdonosai elkövetnek, biztossan sikerre vezetnek. Érintve volt már a Buda és Vidékében, hogy a Naphegy tetejére egy nagy körtérséget terveznek, a mi csak emelné a kilátást. Ennek még az 1896-iki kiállítás előtt el kellene készülni, hogy a mint már sokszor hangsúlyoztuk, ő felsége megérdemli azt, hogy ne nézzen egy rendetlen halomra. E mellett a lojális kérdés mellett az is nyomos, hogy a várt látogató idegenek ne vigyenek el rólunk rossz hirt. Az idegen forgalmat a szép kilátások is emelik. E mellett a hely méltósága is megérdemli a tanács figyelmét s bizonyos tekintetekben a lojalitás is parancsol. A mint értesülünk, a székes-főváros tanácsához a naphegyiek újra kérelmeztek, s a kérvényt aláírásokkal támogatták a Lisznyai-, nyár-, mészáros-,Czakó-utczai és budaőrsi-uti ház- tulajdonosok is. A kérvényben az összes utczák kinyitása és rendezése is bele van foglalva. Meg vagyunk győződve, hogy a tanács a kérést méltányolni fogja, mert a mostani állapotokban a Naphegyre való feljárás kocsival bátor életuntaknak való. És pedig nemcsak azért, mert ezen a meredek utón nem lehet mással, mint jó behajtott lovakkal felhajtani, ha biztos kocsis kezében van a gyeplő, de lehetetlenség a megfordulás is. Már ezért is el- odázhatlan a körtérség kinyitása. Még ezek az akadályok sem rettentenek vissza az építés kedvtől. Építenek Sajó, Szelestey és Murányi urak, az ízléses Bitterman-féle villa egészen elkészült. Építkeznek ezen kívül, Dezsényi József (jó szószólója lesz Budának is ez a lelkes polgár), Veszély, Czettel és Dávid urak, ez utóbbi egy a rnüipart fejlesztő gyárat. Szóval belátják azt, hogy e gyönyörű panoráma kincseket ér. Vegyük hozzá a Lisznyai-utcza rendezését és bízva a tanács jó akaratába látjuk, hogy a jóslat teljesülni és az ige testté fog válni. Birtokváltozások Budapest székes-főváros duna-jobbparti részén az utóbbi hét folyama alatt. — Közli: Fodor Kálmán. — 1. A budai 901. számú tjkvben 1691. hrszám alatt felvett, az I. kér. Vaida-utcza 4. szám a. fekvő ház id. Jordán Fülőp és nejéről öröklés jogczimén Jordán Fülöpre. 2. A budai 1377. számú tjkvben 2377. hrszám alatt fölvett, a 11-ik kerület fő-utcza 42. sz. a. fekvő ház özv. Hangi Ignáczné és társairól 23,200 frt vé- teláéban Szabó János és neje Strobelberger Máriára. 3. A budai 8812. és 8809. számú tjkvekben (7173., 7175/b—15.) és 7173., 7175/b—14.) hrszámok alatt felvett az Isten-hegyen fekvő telkek 5/30-ad részei kiskorú Takáts Margit, Sarolta, Dorottya, Márta és Gézáról özv. Takáts Lajosné szül. Ujlaky Saroltára átengedés jogczimén. 4. A budai 1093. számú tjkvben 1891. hrszám felvett, a Tabánban Gyökér-utcza 3. szám a. fekvő ház özv. Most Jakabnéról öröklés jogczimén kiskorú Stanek Henrikre, Jánosra és Konrádra. 5. A budai 7201. sz. tjkvben (4214., 4214.) hr.- szám alatt felvett, az Újlakban Bokor-utcza 1. sz. a. fekvő ház fele része Triesz Alajosáéról öröklés jogczimén Friesz Lujzára, Ernőre és Edére. 6. A budai 151. ssámu tjkvben 272. hrszám a. felvett, a várban Fortuna-utcza 13. sz. a. fekvő ház fele része öröklés jogczimén Kasztovszky Jánosnéról kiskorú Kasztovszky Józsára és Ilkára. 7. A budai 5488. és 6372. számú tjkvekben (427., 428. hrszám alatt felvett. 1. Attila-utcza 103. sz. a. fekvő ház és 10,315. hrszám alatt felvett, a Lágymányosban fekvő 4 hold 800 □-öl területű telek Hössler Károlynéról örökség utján Sailer Gézára. 8. A budai 1549. számú tjkvben 2432. hrszám alatt felvett, a Kapuczinus-utcza 2. sz. a. fekvő ház 1/200-ad része öröklés jogczimén kiskoéu Várady Lajosról Várady Károly és nejére. 9. A budai 3435. számú tjkvben 6826/a hrszám alatt felvett, a Kutvölgyben fekvő 1200 □-öl területű telek Schulcz András és nejéről 600 frt vételárban Marcsek Bohuslávra. 10. A budai 713. számú tjkvben 1445. hrszám alatt felvett, az Aranykakas-utcza 6. sz. a. fekvő ház Gserny Katalinról öröklés jogczimén özv. Holli Ágostonnéra. 11. A budai 468. számú tjkvben 1117. hrszám alatt felvett, Naphegy-utcza 68. szám a. fekvő ház Kesztler József és nejéről Karlitzky Etelkára 200 frt vételárban. 12. A budai 1015. számú tjkvhen 1818. hrszám alatt felvett, a Tabánban Üomb-utcza 4. szám alatt fekvő ház Heiterer János és nejéről Schumi Antal- néra öröklés jogczimén. 13. A budai 8017. számú tjkvben (6134., 6145/7. hrszám alatt felvett, a Vadaskertben fekvő 2 hold 400 □-öl területű erdőtelek Gziczalek Jánosról 4000 frt vételárban dr. Krausz Ede ügyvédre. 14. A budai 1494. számú tjkvban 2590. hrszám alatt felvett, a Il-ik kerületben Vitéz-utcza 10. sz. a. fekvő ház fele része Kohn Simonról öröklés jogczimén Kohn Simonné szül. Deutsch Bettire. 15. A budai 197. számú- tjkvben 410.411') hrsz. alatt felveit, az Attila-utcza 123. sz. a. fekvő ház fele része öröklés utján Krahl Alajosról Krahl Alajosné szül. Mihálkovits Erzsébetre. 16. A budai 6479. számú tjkvben 1206. hrszám alatt felvett, a Tabánban Kör-utcza 23. szám a fekvő ház fele része öröklés jogczimén Nekpisz Józsefről Breitkopf szül. Nekpisz Máriára. 17. A budai 1735. számú tjkvben (2887., 2888.) hrszám alatt felvett, a Il-ik kér. Szegényház-utcza 11. sz. a. fekvő ház Eisenberg szül. Smolik Emíliáról 9750. frt vételárban Künn Ignácz és nejére. 18. A budai 7262. számú t]kvben 6743. hrszám alatt felvett, a Kutvölgyben fekvő 1050 □-öl területű telek és ház Langecker Andrásnéról ajándék jogczimén Kiskorú Laegecker Alajosra és Annára. 19. A budai 6833. számú tjkvben (3740. 3741 a—1. (3740., 3741/a—2. hrszámok alatt felvett, az országúton fekvő 256 □-öl és 280 □-öl területű telkek Benedek János Tódorról 20,000 frt vételárban Medek Vincze és nejére. 20. A budai 9834. sz. tjkönyvben 5900. hrszám alatt felvett, a Termékeny-dűlőben fekvő 600 □-öl területű szőllő Killmayer József és nejéről 3000 frt vételárban Zeleny Ferenczre. 21. A budai 8972. számú tjkvben 5289. hrszám alatt felvett, a József-hegyen fekvő 1400 □-öl területű szőllő Kludák Antalról 1000 frt vételárban Nagy Ferenczre. Az omnibuszok. (Levél a szerkesztőhöz.) Engedje meg tek. Szerkesztő ur, miszerint becses lapjának 19-ik számában „Budapest helyi forgalma“ czim alatt megjelent közleményéhez én mint szakember szintén hozzászólhassak, megjegyezvén, hogy egyéni véleményemet és az j e téren szerzett tapasztaltságomat nem feltűnési viszketegből nyilvánítom, hanem csupán azért, hogy Budapest viszás forgalmi viszonyait tiszta megvilágításba helyezhessem. Ezúttal csupán Budapest társaskocsi forgalmához óhajtok hozzá szólani. Bizony nagyon siralmas képet nyújt székes fővárosunk legszebb utján a társaskocsik szomorú baktatása, a kocsik primitiv szerkezete, a lovak sanyarú kiné- nézése s a személyzet semmit ki nem fejező megjelenése és azok csiszolatlan mondhatnám durva modora. Helyesen jegyzi meg tek. Szerkesztő ur, hogy régóta van fővárosunkban napi renden a fővárosi helyi forgalmi ügy elintézetlenül, de még régebben fekszik a fővárosi tanács előtt épen a társaskocsi forgalom rendezése ; pedig már igazán actuálissá vált a társaskocsik kérdése. Eltekintve attól, hogy a társaskocsik az Andrássy-uton nem soká fognak port csinálni, de tekintet nélkül arra, hogy Budapest külvárosaiban de különösen pedig Budán oly kevés a közlekedési eszköz, hogy szerény véleményem szerint még mindig elég érdemes volna a tek. fővárosi tanácsnak a társaskocsi üggyel bővebben foglalkozni már csak azért is, mert Buda hátramaradásának egyik főoka az, hogy nem érintkezhetik Buda lakossága elég gyorsan és elég olcsón Pesttel. Az a körülmény, hogy a tek. fővárosi tanács ez ügyben nem tud végleges megállapodására jutni, illetve daczára a hosszú vajjudásnak képtelen a társaskocsi forgalmat oly módon szabályozni, hogy azok a közönség érdekeinek és kényelmeinek megfeleljenek, csak onnan datálódik, mert ez a szőnyegen levő ügyhöz csupán csak olyan egyének szólanak, a kiknek ismeretkörkei e térre nem terjednek ki, ily irányú tapasztaltsággal pedig épen nem birnak. Különben, hogy rébu- szokkal ne terheljem lapjának becses olvasóit, álljon itt a fent elmondottak magyarázatául a következő: A városi tanács folyton pályázatot hirdet a társaskocsi forgalom lebauyolitása czél- jából. Jelentkezik is akárhány vállalkozó, akik készségesen belemennének a szerződés megkötésébe, és ellátnák Budapest közönségét minden tekintetben szakszerű forgalmi eszközökkel, de képtelenek a tek. tanácsosai egyezségre lépni, mert a tanács túlságos követelésekkel terheli meg a vállalkozót, a melyek elenében azonban a fuvaros semminémü garantiát nem hajlandó a bérlőnek nyújtani. A város előírja a vállalkozónak a forgalmi eszközök (kocsik) mennyiségét s minemiiségét, a lovak mennyiségét, a lovak mennyiségét stb., a vállalkozó belemenvén az ügyletbe — nagy összeg pénzt kiadott a tanács által előirt forgalmi dolgok beszerzésére, személyzetet vett fel, költségbe verte magát és mindennek daczára ki van téve annak, hogy egy szép napon összeszedheti a sátorfáját, hogy helyet engedjen egy autánn következő vállalkozónak, a kivel a tanács esetleg előnyösebb feltételek mellett kötötte meg ugyancsak ezt az üzletet. Ilyen körülmények között tehát óvakodik mindenki, mert azt hiszem, senki sem hajlandó a tanács kedvéért önmaga vinni a bőrét a vásárra. Annak visszás állapotnak, hogy a közönség félóráig is vár egy-egy kocsira és azután a lépésben hajtó kocsis gorombaságait zsebre vágva hallgatni kénytelen, csakis oly módon lehet véget vetni, ha a társaskocsi közlekedés lebonyolítása egy ember, vagy egy társaság által vállaltatik el és nem pedig úgy, mint jelenleg midőn minden kocsisnak más gazdája van, a kik aztán nem törődve a közönség érdekével, addig nem hajlandók menni, mig kocsijuk a zsúfolásig tömve nincs. Mert elvégre is minden szentnek maga felé hajlik a keze és igy nem csoda, ha a kocsis és kocsivezető is inkább húznak a gazdájukhoz, mint a közönséghez. A legnagyobb viszásságnak az indító oka azonban az, hogy az alkalmazott kocsivezetők legtöbbje minden qualifikácziót nélkülkző szedett- vedett kocsisokból állanak, a kiktől természetesen képtelenség megkívánni, hogy a közön- séggel szemben előzékenyek és udvariasak legyenek és hogy az előirt pontos forgalmat betartsák. Azt fogja mondani tek. Szerkesztő ur, hogy száz és száz ember jár alkalmazás nélkül olyanok, kik habár nem is müveitek, de csiszoltak is igy a czélnak tökéletesen megfelelnek, s a kik szívesen fogadnák ezt az alkalmazást. Erre nézve az a válaszom, hogy a főváros
