Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-21 / 3. szám

Budapest 1894. (5.)

Január 21.

is képes a legszentebb, a legmagasztosabb eszme megörökítésére, a hazaszeretet ápolására. S vajon, aki hősies Larczban elhunyt halhatatlanok emlékét ápolni, mi több, mintegy szentté avatni akarja, nem nagy munkása az önzetlen hazaszeretetnek? Nem letkesit-e az ilyenek példája Tyrtaeus dalaiként ? Nem látjuk-e őket magasabb lényekként feltűnni előttünk, amint buzdítva bennünket, a nagy szónok szavait hangoztatják felénk:

„Első s legszentebb legyen előtted a haza.“

A legemelkedettebb lelkű hölgyek egyike Szelestey Gézáné, a lánglelkü honleány. — Ismerjük magánéletében s nyilvános szerepléseiben, ismerjük cselekedeteiben, gondolkodásában és érzelmeiben s lelkünk az ő láttára emelkedik.

Tiszteljük Szelestey Gézáné úrnőt, aki a honvédemlékre helyezendő bronz koszorubizottság elnöke lévén, erélyesen vezette a magyarországi hölgyek által felkarolt mozgalmat, feláldozván házi nyugalmát a hazafias czélnak és az elhunyt hősök emlékének megkoszorúzására irányuló czélnak, tudva azt; hogy a nemzeti érzelmet a haza nagyjai emlékének fentartásával lehet szilárddá tenni.

0 volt az, ki éjjelt nappallá téve, odatörekedett, hogy a czél, a nemzeti eszmének ily szép megtestesülése létrejöjjön. — 0 az, ki

honleányi kegyeletessége által megmutatta a jövő nemzedéknek, hogy a honfi első erénye a hazaszeretet; 0 az, kitől megtanuljuk azt, hogy nemcsak fegyverrel, hanem eszmékkel is lehet a hazának használni s hogy a haza szent legyen előttünk, — legyen második imánk, vallásunk, melyben érte mindent feláldozni a legelső s legszentebb feladat és kötelesség.

Hőseink szellemében mondunk hálás köszönetét az Elnöknek, a legbuzgóbb Honleánynak.

Legyen áldva szivjósága s nyerjen jutalmat nemes lelke azon tudatban, hogy nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is egy kedves emléket hagyott.

Ácz Gyula.

Birtokváltozások

Budapest lö- és székváros Dunajolbbpartján az utóbbi liét folyamán.

— Közli: Fodor Kálmán.—

1 A budai 8933. számú tjkvben [8046. 8047. (8041—8044. 804 8/c.) 2. terv 5.] hrszám alatt felvett, a Németvölgyben fekvő 208 Q öl területű házhely fele része Schedel Jánosról 1550 írt vételárban

Katkics Bélára;

2. az óbudai 3692. számú tjkvben 6555/15. hrszám alatt felvett, a Viehtränk-düiöben fekvő 3263 □ öl területű legelő 1400 Irt vételárban Krümmer Károlynéról : Hauszmann József és neje született Kéhli Rozinára;

3. a budai 8621. sz. sz. tjkvbeu 7219/a. brsz. a. felvett, a Svábhegyen fekvő 4 hold 1246 [J öl területű szántó özv. Deponte Józsefnéröl átadás jog- czimón Deponte Józsefre, Máriára, Györgyre és Gergelyre ;

4. a budai 3381. sz. tjkvben 6685. hrszám alatt felvett, a Zugligetben fekvő szöllö Merkl Mártonné- ról ajándékozás jogczimén : özv. Mersner Antalné szül. Merkl Teréziára;

5. a budai 5106. számú tjkvben 5338. hrsz. a. felvett, a Józsefhegyen fekvő 800 Q öl területű szöllő Werger Jánosról öröklés jogczimén özv. Weiger Já- nösné szül. Mayer Matildra;

6. a budai 6365. számú tjkvben 6039/a. hrsz. alatt felvett, a Termékeny-dűlőben fekvő 800 Q öl területű szöllő özv. Ettl Károlyné szül. Reiter Rózáról 1772 írt vételárban : Nagy Lipótra;

7. a budai 6390. számú tjkvben (2559 2560.) hrszám alatt felvett, a Vízivárosban, Iskola-utcza 24. sz. a. fekvő ház 24,000 frt becsértékben Szeith Rezsőről : kisk. Szeith Rezsőre és Jenőre öröklés czimén :

8. a budai 1324. számú tjkvben 2282. hrszám alatt felvett, a Vízivárosban, Corvintér3. sz. a. fekvő ház 2/6 része Halász Ferenczné szül. Dániel Brigittáról öröklés jogczimén: Angyal Gyulára;

9. az ó-budai 329. és 3220. sz. tjkvekben 5407. és 4560. hrszámok alatt felvett, a Viehtrank-dülőben fekvő 474. és 4560 □ öl kiterjedésű legelők Stroh- berger Márton és nejéről 140 frt vételárban Henszler Endre és nejére ;

10. a budai 2126, és 7705. sz. tjkvekben (6271. 6272. 6274/a/l.) és 8415. hrszámok alatt felvett, a Ku.ruczles-dülöben fekvő 1133 és 650 Q öl területű szöllők Vi2'ed részei Eschenbach Károlyról 222 frt vételárban: Werderitsch Imréné szül. Lang Klára;

11. a budai 7072. sz. tjkvben 6680/a. hrsz. a. felvett 725 □ öl területű szöllö Bauknecht szül. Csotl Erzsébet és társairól: Merkl Máriára, — s viszont a budai 9767. sz. tjkvben 6680. hrsz. a. felvett 725 Q

BUDA és V 1 D E K E

öl területű zugligeti szöllő Merkl Máriáról Bauknecht szül. Csotl Erzsébetre, csere utján ;

12. a budai 8702. számú tjkvben 8410. hrsz. a. felvett, a Sasadon fekvő 500 □ öl területű szöllő Bosnyakovits Mihály és nejéről 800 frt kisajátítási árban Budapest főváros közönségére.

Különfélék.

— El ismerés. A „budapesti (budai) kereskedelmi társulat,“ a legnagyobb elismeréssel ismeri el azon érdemeket, melyeket a „Buda és Vidéke“ fennállása óta a budai érdekek előmozditása körül általában, különösen pedig a budai ipar és kereskedelem támogatása körül szerzett; s ennek méltánylásául a „Buda és Vidéké“-t f. é. január 8-án tartott választmányi ülésében a társulat hivatalos közlönyévé választotta. — Budapesten, 1894. január 18-án. A választmány nevében : F r e y b e r g e r Pál, elnök; Kollár Lajos, ügyész, jegyző.

— Pest Budáért. A székes főváros közgyűlésén a lelkes Pártos Béla egy reánk nézve igen fontos és elismerésreméltó indítványt tett. Nevezett székes fővárosi bizottság tag úr azt indítványozta, bogy építsenek egy monumentális feljárót a Vízivárosból a Mátyás-templomig. E szép indítványért fogadja Pártos Béla úr a budaiak köszönetét. Vajha több ilyen Budáért lelkesedő tag volna székes főváros balparti bizottsági tagjai sorában.

— A Jókai-ünnep hlyekhez. Múlt számunkban közlött tudósítások kiegészítéséül közöljük a következőket: A krisztinatéri elemi iskola IV. V. VI. osztályú növendékei f. hó 5-én reggel 8 órakor összegyülekeztek az iskola tágas tornatermében Jókai-ünnepet tartani. A tantestület összes tagjainak jelenlétében énekelték el a gyermekek a „Hymnust“ Garay Gizella vezetése mellett. Ezután Garay Antal, igazgató méltatta néhány szóval az ünnepély jelentőségét, majd Scherer Kálmán tartotta meg felolvasását Jókairól. A gyermeki észhez mért szép, lelkesedéstől áthatott munka magában foglalta Jókai életrajzát, az 1848. eseményeket, ame^yiben azok a költőre vonatkoztak. A tantestület minden tagja őszintén üdvözölte a jeles, tettre buzdító felolvasót. Faludi Ivor iV. a) oszt. tanuló elmondotta ezután Jókai „Hogyan fogott a huszár ellenséget“ czirnii kis humoreszkjét. Kedvesen, értelmesen beszélt. — A „Koldus-gyermeket“ Szigeti Hona mondotta értelmes, kellő hangsúlyozással. Miután még a „Hymnus“ második szakát énekelte el a gyermeksereg, a szivet nemesitő, lelket emelő ünnepély véget ért. — „A Jókai ünnepélyek Budán“ ez. czikknek az I. kér. szarvas-téri elemi iskola ünnepélyéről szóló részében tévesen az áll, hogy „a leányoknál pedig Dvorzsák Alajosné méltatta Jókai életét és irodalmi működését.“ Jókai életét és irodalmi működését nem Dvorzsák Alajosné, hanem Nikolics Ignáczné méltatta.

— Tudomásul. A „Budai Dalárda“ férfikarpályázatára, mely jan. 15-én járt le, ösz- szesen beérkezett 22 pályamű. A bíráló bizottság tagjai: Jáhl Nándor egyl. elnök elnöklete alatt: Ti ti István egy. tiszt, alelnök, S e 11 e i Gyula egyl. karmester, Grimm Ferencz és Hoppe Rezső egyl. tagok, mint a dalárda állandó zenebizottsága s kivülök : B e 11 o v i c s Imre, a „Zenekedvelők egylete“ karmestere és E r- k e 1 Gyula, nyug. operai karmester urak febr. 10-ig fogják kihirdetni a pályázat eredményét. A dijkoszoruzott müvet a „Budai Dalárda“ a márczius hóban a főv. Vigadó nagy termében fogja 30. évi jubileuma alkalmával bemutatni.-— Hangverseny. Elegáns és nagy közönség előtt tartották vizsgálati hagversenyö- ket Medvev Irma urhölgy, budai zeneakadémai tanárnő magánnövendékei a budai zeneakadémia helyiségében, f. hó 14-én. A programm terjedelmes és tartalmas volta miatt a hangverseny már 5 órakor délután vette kezdetét. Nem akarok az egyes zeneszámok részletezésébe bocsájt- kozni, csak annyit jegyzek meg, hogy a növendékek legkevésbé sem szorultak a hallgató közönség jóakaratu elnézésére: mind elég ügyesen s szép technikával játszottak, s valóban dicséretére váltak jeles mesternőjöknek. Legyen szabad néhányat felemlíteni azok közül, kik legjobban rászolgáltak a közönség tapsaira, melyekkel az nem bánt fukarul: Bursits Imra k. a. (Bendel: Ricordanza), Kreybig Mariska: k. a. (Chopin; Impromptu), Schartz Izeabella k. a. (Godard: Mazurka), Stand Ilonka k. a. (Go- dárd: Intermezzo-valse).

• — Néplap. Ha végigtekintünk hazai hírlapirodalmunkon, sajnosán tapasztaltuk azt, hogy eddig igazi néplapunk nem volt. Mert nem elég az, ha egy lapnak azt a jelzőt adjuk „néplap“, azt tudni is kell Írni meg szerkeszteni. Népiesen Írni nagy feladat, a nép kedélyét, gondolkozását eltalálni művészet. Január elseje óta a Budapesten Rombai Dezső gazdasági szakiró szerkesztésében megjeleuő „Néplap“, mint örvendetesen tapasztaljuk, megfelel nevének és szellemének. A szerkesztő maga is hivatott népies iró és lapja köré gyűjtötte azokat, kik népiesen tudnak írni. A „Néplap“ tartalma gazdag és tudományos, ajánljuk a községek, vidékiek, egyesületek és mindazok figyelmébe, kik a jó magyar szellemű dolgokban nyönyörködnek s azt a nép között lelki- ismeretesen terjesztik. Előfizetési ára egy évre 2 frt, félévre 1 frt, évnegyedre 50 kr. Kiadóhivatal : Üllői-ut, köztelek.

— Esküvő’ Gróf Majláth István Géza, cs. és kir. kamarás, sorhajóhadnagy, a napokban vezette oltárhoz, a buda-vári Mátyástemplomban, Zichy Mariette grófkisasszonyt. A fényes esküvőn gr. Zichy Nándor, v. belső titkos tanácsos, az aranygyapjasrend vitéze és neje szül. Zichy Lina grófnő örömszülőkön kívül jelen voltak : a Zichy, Majláth, Erdődy, Pálffy, Szá- páry, Esterházy, Karácsonyi gróf-családok férfi és nőtagjai, Lobkovitz Rudolf herczeg hadtest- parancsnok, Rohonczy tábornok térparancsnok, Yolafka Nándor püspök stb. A násznagyok tisztét gróf Zichy Jenő és Nándor s gr. Majláth György viselték. Az esketést a vőlegény öcscse, gr. Majláth Gusztáv, az észté.gomi papnevelő-intézet tanulmányi felügyelője végezte s Bogisich Mihály esperes-plébános és két kegy- urasági pap segédkeztek neki. A kóruson a Ra- nolder-intézet árvái Mária-dalokat énekeltek. Esküvő után a Zichy-palotában lakoma volt.

— A jégpályáról. Vig élet van a budai jégpályán ; évek óta nem volt oly kedvező téli idő, mint most és e körülménynek tulajdonítható főképen azon örvendetes lendület, mely a jégsport terén Budán észlelhető. Jó példával járnak elő itt is a hölgyek; ez idén feltűnő nagy a száma a kezdőknek; de az előzékeny fiatalság és családapák gondoskodnak róla, hogy ha itt-ott önkéntelen esés is megkeseríti a fáradalmakat, a tanulók a korcsolyázás kellemes oldalát is élvezzék, a mi leginkább biztosítja a jégpálya gyakori látogatását azok részéről is, a kik a kezdet nehézségeit még nem voltak képesek leküzdeni. Azonban tekintélyes számban vannak a műkorcsolyázók is. A jégpálya közepe, mely ezek részére van fentartva, gyakran szűknek bizonyul, mert úgy hölgyek, mint urak csapatosan gyakorolnak egyes nehezebb mozdulatokat, tánczlépéseket, fordulatokat, ívezést stb. A budai jégpálya előnyösen külömbözik más jégpályáktól abban, hogy itt mindig akad számos tagból álló társaság, melv nem elégszik meg az egyszerű korcsolyázással, hanem fokozatosan tanul, fejleszti ügyességét és ha valamely művészi mozdulatot elsajátított, készségesen közrehat arra, hogy ezt mások is megtanulják. Legszebb mutatyányokkal gyönyörködteti a közönséget Dürr Károly póstatanácsos, a ki már egész iskolát alapított és sok ügyes tanitványnyal dicsekedhetik. De magasabb mü- korcsolyázásban kitűnnek mások is; ilyenek a hölgyek közül: Gilemot nővérek, Szalay Melanie, Székács Irén, Dittrich Horti, Shvoy Böske, Szwierák nővérek, Ballassa Berta stb. Az urak közül: Bély Mihály, Conrád Mór, Dobi Tivadar, Ary Pál, 1 — 2 katonatiszt stb. A versenyekre való training is kezdetét vette; a sikfutásban nehány korcsolyázó már annyira haladt, hogy a pályát 36 másodpercz alatt körülfutja, a mi mindenesetre figyelemre méltó eredmény. A zenenapokon, a midőn az apróságok nagy része otthon marad, különösen előkelő közönség talál